Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-02 / 179. szám
6 Dunántúlt napló 1985. július 2., kedd Mit mond a jogszabály ? Részmunkaidős foglalkoztatás A mai munkaerőhelyzetben látszólag könnyebb a munkaerővel való rugalmas gazdálkodás lehetősége mellett érvelni akkor, amikor a foglalkoztatottak számának csökkentése és nem növelése a cél. A létszámot növelni jelenleg sokkal nehezebb feladatnak tűnik. Valójában a két dolog szorosan összefügg. Az aktív keresők száma a népgazdaság egészében 1985-ben mintegy 10 ezer fővel csökkenni fog, azaz az egyes vállalatok létszámnövelési szándékukat csak más vállalatok — tudatos vagy spontán — létszámcsökkenése árán valósíthatják meg. Ebben az évben a vállalatok munkaerő-megtartó, munkaerő- vonzó képessége várhatóan még differenciáltabb lesz. Ez annak a következménye, hogy lényeges különbségek lesznek a vállalatok keresetnövelési lehetőségei között. Érdekes jellemzője az új keresetszabályozási rendszernek, hogy nincs benne közvetlen ösztönzés a létszámcsökkentésre ami a létszám növelése szempontjából kedvező lehetőség. Természetes, hogy az a vállalat lesz jobb munkaerőpiaci helyzetben, amelyeknél a keresetek lényegesen növelhetők. Fontos követelmény, hogy ahol a nagyobb bérnövekedési ütem következtében kedvezőbbek a lehetőségek az ösztönzésre, ott ösztönözzék leginkább a teljesítmények fokozását, a létszám megtakarítását, a racionális munkaerőgazdálkodást, és ezáltal szabaduljon fel a munkaerő a munkaerőhiányos területek számára. A létszám növelésének lehetőségei között meg kell említeni, hogy ma is vannak gazdaságunk munkaerőpiacán kínálati részpiacok, azaz olyan munkavállalói rétegek amelyeknek a munkaerőkínálata meghaladja az irántuk megnyilvánuló keresletet. Ez alatt azokat az asszonyokat, több gyermekes anyákat kell érteni, akik elsősorban részmunka- időben szeretnének dolgozni. Az a vállalat, amelyik részmunkaidős igényeket hajlandó lenne jobban kielégíteni, sokkal jobb eséllyel jutna hozzá többlet-munkaerőhöz. A részmunkaidős foglalkoztatás esetében a munkáltató és a dolgozó munkaszerződésben állapodik meg abban, hogy a vállalat a dolgozót a munkakörére megállapított teljes munkaidőnek csak egy részére alkalmazza. Ilyen esetben a munkabért a meghatározott részmunkaidő alapulvételével kell megállapítani. (Mt. V. 13. § (3) bek.) A részmunkaidőre szóló munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozó másodállást nem létesíthet. A mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő további foglalkoztatás esetében viszont az engedélyezésre, illetve bejelentésre vonatkozó rendelkezések alkalmazására csak abban az esetben van szükség, ha a dolgozó első állásában és munkavégzésre irányuló további jogviszonyaiban meghatározott munkaidő együttes időtartama a törvényes munkaidőt meghaladja. A részfoglalkozású dolgozó sem vállalhat olyan további munkát, amely összeférhetetlen a már fennálló munkaviszonya szerinti munkával. (1/1976. (I. 31.) MüM. sz. r. 15. §.) A dolgozó két vagy több munkáltatóval együttesen is létesíthet munkaviszonyt, melynek gyakorlatilag két formája lehetséges. Az egyik esetben a munkáltató szervek és a dolgozó abban állapodnak meg hogy a dolgozó a törvényes munkaidő keretén belül a munkáltatók mindegyikénél ellátja az adott munkakörbe tartozó feladatokat. Ez valójában két részmunkaidőre létesített munkaviszony. Két munkaszerződés megkötéséről van szó, egyeztetve a munkaidőbeosztások rendjét. Ez történhet úgy, hogy a dolgozó napi munkaideje osztódik meg a két munkáltató között, de annak sincs jogi akadálya, hogy a hét meghatározott napjai vagy a havi munkaidő- keret a felosztás tárgya. Az együttes alkalmazás másik formájában a munkáltatók és a dolgozó abban állapodnak meg, hogy a dolgozó csak az egyik munkáltatóval létesít munkaviszonyt, de az Mt. 35. §-a alapján meghatározott időközönként, kirendelés formájában átengedi a dolgozót munkavégzés céljából a másik munkáltatónak. A kirendelés tartama alatt a másik munkáltató gyakorolja a megállapodás szerinti munkáltatói jogokat, illetve viseli a munkáltatói kötelezettségeket, kivéve a munkaviszony megszüntetésének lehetőségét. Részmunkaidős foglalkoztatásnál a szabadságra jogosultság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy mekkora a munkaszerződésben meghatározott munkaidőkeret. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat ugyanúgy megilleti a szabadság, mint a teljes munkaidőben dolgozókat. A szabadság idejére járó átlagkereset azonban csak a dolgozó munkaidejével arányos időre jár. A munkaközi szünetre vonatkozó szabályok szerint nem jár munkaközi szünet annak a részmunkaidős dolgozónak, akinek rendszeres napi munkaideje a 6 órát nem haladja meg. Munkaruha azokban a munkakörökben, ahol ez indokolt, illetve, ahol a vállalatnak kötelessége biztosítani a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is jár. Ebben az esetben a kihordási időt, a részmunkaidővel fordított arányban kell megállapítani. Ha például a napi munkaidő 8 óra, és az adott munkaruha kihordási ideje 24 hónap, az ugyanezen munkaruha kihordási idejét a napi 4 órás munkaidővel foglalkoztatott dolgozónál 48 hónapban kell megállapítani. Munkabér-kiegészítés (bérpótlék) a részmunkaidős dolgozónak is jár. A kormányzat is ösztönzi a részmunkaidősök foglalkoztatását. Például a keresetnövekmény szabályozásban csak 50 %-kal kell figyelembe venni a részmunkaidősöknek kifizetett bért a kereseti adó meghatározásánál. A részmunkaidősök foglalkoztatását segíti elő a keresetszint szabályozás is. A keresetszint-adózási rendszer a progresszív kereseti adót arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy az adott munkavállaló 8 órát vagy 6 órát dolgozik, az az az egy órára jutó kereset adója kevésbé progresszív rész munkaidős foglalkoztatás esetén, mint teljes munkaidős foglalkoztatásnál. A keresetszint szabályozás számos olyan szak ágazatban is bevezetésre került, amelyekben nagy a nő dolgozók arájiya. Feltétlenül feladata lenne legalább a ke- resetszint-szabályozásba tartozó vállalatoknak egy külön részmunkaidős munkaerőterv kidolgozása. Ebben egyfelől feltárnák azokat a munkaposztokat, amelyeken részmunkaidőben is hatékonyan lehet foglalkoztatni a dolgozókat, másfelől felmérnék, milyen igények jelentkeznek a részmunkaidős foglalkoztatás iránt o vállalaton belül és a vállalat vonzáskörzetében. Az igényeket és szükségletet rugalmas munkarendek kialakításával jól össze lehetne hangolni. A rész- munkaidős foglalkoztatás kiterjesztésével a vállalat bért takarít meg közvetetten adó- kedvezményt ér el — ez sem lebecsülendő szempont — elősegíti a népesedéspolitikai célok elérését is. Pappné Szamosi Éva főelőadó Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztály Új szolgáltatások az Butájavltó Kisvállalatnál Az új alkatrészbolt a volt tűzoltólaktanyában Álkatrészbolt, autómosó, gumiszerelés Az arra járó autósok kíváncsian nézegetik Pécsett az Autójavító Kisvállalat Szigeti úti szervizének északi kerítésénél az építkezést, vajon mi készül ott? Szabó Mihály, a Kisvállalat műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatott bennünket. — Autómosót építtetünk, mivel Pécsett a felsőmosás régi gond. Amióta az átszervezések és egyéb problémák miatt mi is megszüntettük a felsőmosást, tulajdonképpen csak a BP-kút- nál lehet géppel mosatni. Ezen a problémán próbálunk segíteni. Ugyan az építési költségek több mint kétmillió forintot emésztenek fel, de ezzel a beruházással szolgáltatásaink körét bővíthetjük és nekünk sem mindegy, mit kap nálunk az autós. Az autómosó a meglévő kerítésünkön kívül, a Szigeti úton lesz. Egy magyar gyártmányú, állógépes felsőmosórendszert alakítunk ki, levegős szárító nélkül. A rendszer biztos üzeműnek és energiatakarékosnak ígérkezik, üzemelés során a gépkocsi megy végig az álló mosórendszeren. A felsőmosót a Piramis munkaközösség építi és a tervek szerint október végére készülnek el a munkálatokkal. A késő őszi időben tehát már igénybe vehetik a pécsi autósok a kétműszakos üzemben dolgozó felsómosót. A Szigeti úti szerviz nagy műhelycsarnokában is lehet új dologgal találkozni. Ottjártunkkor már teljes kapacitással üzemelt a Hoffmann Geodyna elnevezésű nyugatnémet kerékki- egyensúlyozó-szerkezet, melyhez Roovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR egy korszerű olasz gumiköpenyszerelő pad is tartozik. Teljesen új szolgáltatás a gumiszerelés és kerékkiegyensúlyozás a Szigeti úti autójavító-bázison. Az autósok közül talán kevesen tudják, hogy ezt a szolgáltatást soron kívül vállalják, még a hétvégi ügyeleti szolgálat ideje alatt is. A Mobil Kereskedelmi Vállalattal kialakult jó kapcsolat eredménye az új alkatrészüzlet, melyet a régi tűzoltólaktanyában, a Rákóczi úton nyitottak meg az elmúlt hónapban. A bolt a Mobil kihelyezett üzlete, melyet a kisvállalat üzemeltet. Az üzlet tulajdonképpen egy úgynevezett szabadpolcos rendszerben üzemelő raktáráruház. Magánosok és vállalatok is vásárolhatnak náluk. Jelenleg Dácia, Polski 125, 126 és Skoda típusú gépkocsi-alkatrészeket árusítanak. Ezekhez a típusokhoz az országba kerülő alkatrészek 10 százaléka ide érkezik, tehát az ellátás jónak ígérkezik. Szerencsés dolog, hogy az üzlet udvarában akár személy-, akár tehergépkocsik részére is megoldott a parkolás. Érdemes a bolt telefonszámát megjegyezni, mert a telefonkönyvben nem található. A Mobil-üzlet telefonszáma: 10-457. Új lehetőségekkel, beruházásokkal igyekeznek szolgáltatásaik körét bővíteni az Autójavító Kisvállalat szakemberei. Ezt a tényt igazolja az is, hogy látva a szerviz környékének zsúfolt parkolóit, saját dolgozóik részére a telep területén 30 gépkocsi tárolására alkalmas várakozóhelyet építenek ki saját erőből. Megszűnik majd a környék zsúfoltsága, a szervizbe ügyintézésre igyekvő autós biztosan talál majd a jövőben szabad parkolóhelyet o bejárat közelében. Bércesi György Huszonegy baleset. Az elmúlt héten 21 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rend- őr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Egy halálos, hét súlyos, tizenhárom pedig könnyű kimenetelű volt. Pécsi autószerelő kisiparosok Július hétvégi ügyelete: 7-én Gyaraki Mihály, Losonc utca 3ő.i 14-én Lakatos Tibor, Katalin utca 22.; 21-én Kovács István, Táncsics Mihály utca 57.; 2S-án Wolfram Ernő, Szigeti út 62. BMW a Shellnél. Egy 3231 típusú BMW személygépkocsit mutatnak be július 16-án a Shell pécsi, Pécsváradi úti üzemanyagtöltő állomásán. Közismert, hogy Magyarországon — konvertibilis valutáért — az Interag forgalmazza a BMW-autókat és -motorokat. Ennek részeként tekinthető meg a jónevű gyár e típusa. Közúti (köz)gondok Műszaki ellenőrzések — közutakon is Eleddig örvendetes motori- zációs fejlődésünk egy egyre nehezülő időszakához érkezett. Ismert gondok — gépjárműállományunk elöregedése, alkatrészhiány stb. — hátráltatják, nemegyszer veszélyeztetik közúti közlekedésünket. Erre utalnak a műszaki vizsgák és a közúti műszaki ellenőrzések tapasztalatai is. A veszélyeket rejtő okokra és a lehetséges jobbításra keresünk választ a B. m. Tanács V. B. Közlekedési Felügyelet igazgatójával Antal Zohán- nal és helyettesével, Szűcs Jánossal. Csak két kiragadott témakör: magánteherautók műszaki állapota, barkácsoló autósok. Ami közös bennük: biztonságot befolyásoló hiányosságok forrásaivá válhatnak. A teherkocsik műszaki vizsgájának már a tárgyi feltételei sem hiánytalanok, hiszen a fékek hatásfoka műszer és hely hiányában nem minősíthető biztonsággal. A közúti ellenőrzések tapasztalatai arra is utalnak, hogy a magánkézben lévő teherautók között — az évenkénti vizsgakötelezettség ellenére —• sok a hibás jármű, ami a rendszeres karbantartás és a szakszerű javítás hiányát jelzi. Az alkatrészek hiánya miatt sok kocsiba — személyautókat is beleértve — kerül olyan kisiparos gyártotta egyszerűbb alkatrész, (gumidugaty- tyú, tömítőgyűrű, gömbfej, fú- vókák stb.), melynek minősége nem felel meg a követelményeknek. Ennek kockázatos következményét fokozza, hogy terjed az önerős javítás, ahol a nem nélkülözhető adottságok (célszerszám, hozzáértés, gyakorlat stb.) hiányából eredően a rossz alkatrészt rosszul szerelik be. A teherkocsik esetében kívánatos lenne a tervszerű megelőző karbantartást valamilyen kényszerpályára vinni. A Közlekedési Felügyelet vezetői szerint számottevő javulást jelentene az is, ha az állami javítóüzemek a jelenleginél nagyobb tételben szerezhetnének be kisipari alkatrészeket, ami lehetővé tenné azok folyamatos minőségi ellenőrzését. Ez nyilvánvalóan mérsékelné a barkácsoló javítási hajlamot is, minthogy a szervizek gyorsabban és olcsóbban dolgozhatnának. A gépjárművek jó műszaki állapotának folyamatos megőrzésére egyébként azért is tanácsos ügyelni, mert a közeli jövőben rendszeressé válnak az olyan közúti ellenőrzések, ahol műszerrel ellenőrzik a járműmotorok CO, füst és zajsteny- pyeződésének mértékét, s a hibás járművek üzembetartóit megbírságolják, szélsőséges esetben a járművet a forgalomból kitiltják. Búsbarna László Fotósarok Három éve nyílt meg az OFOTÉRT második pécsi üzlete Kertvárosban, a Hajdú Gyula u. 54—56. alatt. A városrész lakói hamar megismerték és megszerették az új boltot, melyben a fotóanyagok és felszerelések mellett kezdettől fogva vállalnak amatőrkidolgozást is. Igen előnyös helyzetben vannak, mivel velük egy épületben működik a feketefehér laboratórium is, így a sürgős munkákat 1 nap alatt el tudják készíteni. A közelmúltban kezdték meg a használt fotócikkek, video- és számítástechnikai berendezések bizományi értékesítését is. Ezzel a városrész iskolái és intézményei kedvében szeretnének járni, hisz sok, belföldi forgalomban egyébként nem kapható cikkhez juthatnak így hozzá. Újdonság még az üzletben a kontaktlencséhez való kiegészítő cikkek (tároló, tisztítókészlet) árusítása is. Beszélgetésünk végén egy személyes szaktanácsot kértem Nagy Istvánná üzletvezetőtől, nevezetesen, hogy a nyári fotóidényhez kapcsolódóan melyik színes negatívfilm használatát ajánlja olvasóinknak. Nagy Istvánná szerint a japán fotóipar kimagasló fejlettsége nemcsak a fényképezőgépek területén érezhető, hanem a nyersanyagok közt is, így ő a japán FUJICOLOR film színvisszaadását tartja a legszebb, nek, legélethűbbnek. (Maletics L.)
