Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-23 / 110. szám
6 Dunántúlt napló 1985. április 23., kedd Morn7ofWo7i manazin x*:*:':«:*:*:*:* § Szovjet—amerikai viszony lfalaszra uárua A pénzért vett halál Küzdelem a kábítószer ellen Az U. S. News and World Report című amerikai hetilap az első látásra kissé sematikusnak tűnő karikatúrát közölt, amelynek mondanivalója azonban ezúttal egész kommentárral felér. Reagan elnök egy MX-rakétán ül és ezt mondja a háta mögött kapaszkodó Uncle Sam-nek: ,,Bízz bennem — ez a leggyorsabb paripa Genfbe”. A rakéta gyújtózsinórjához épp hozzáérinti a gyufát egy jelképes figura, amelyre a karikaturista ezt írta: „Szenátus", Valóban különös és ellentmondásos helyzet alakult ki a szovjet—amerikai kapcsolatokban, és az MX-ra- kéta ügye is ezt tanúsítja a maga módján. Egyrészről nem lehet tagadni azt, hogy a kapcsolatok korábbi mélypontjához képest most, legalábbis, úi lehetőségek mutatkoznak. Ezek mindenekelőtt azzal függenek ösz- sze, hogy a két ország között megállapodás jött létre a genfi tárgyalások megkezdéséről, s a megbeszélések elkezdődtek. Gromiko szovjet külügyminiszter januárban kétségtelen eredménynek minősítette azt, hogy az Egyesült Államok fiajlandó ságot mutatott az űrbéli fegyverzet és a földi atomfegyverzet elválaszthatatlanul összefüggő témáinak átfogó vizsgálatára egy új tárgyalási szakaszban. A genfi tárgyalások jelentőségét aligha lehet túlbecsülni: tárgyalások nélkül nem lehet megegyezést elérni, s az eszmecserék ténye már önmagában is javítja az atmoszférát. Másrészt: az is tény, hogy a hosszú „mosolyszünet" alatt felgyülemlett kérdések konkrét válaszokat és megoldásokat követelnek. Ilyen megoldásra kívánt lehetőséget adni a Szovjetunió az Egyesült Államoknak a méltányosság alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Szovietunió részéről moratóriumot ielentett be a közepes hatótávolságú rakéták további telepítésére. A moratórium novemberig tart, s az, hogy mi lesz azután, attól függ, követi-e az Egyesült Államok a szovjet példát: leállítja-e vagy sem saját közepes hatótávolságú eszközeinek telepítését Nyu- aat-Európában. Az amerikai negatív válasz — reméljük, nem a végleges feleletadás — azonban újra aláhúzza, hogy a tárgyalások adta lehetőségekből nem következik automatikusan a megegyezés. Egyelőre nem látni egyértelmű jelét annak, hogy az amerikai vezetés politikai döntést hozott volna a fegyverkezési hajsza korlátozásáról. 5 nemcsak a Szovjetunió látja ezt íay, hanem az Egyesült Államok NATO szövetségeseinek többsége, akiket a legutóbbi időben Washingtonból a csillagháborús tervekben való részvételre szólítottak fel. (Ezeknek az országoknak — különösen némely vezető nyugat-euróDeepítík Karthágót I. e. 146-ban, a már több mini száz éve tartó pun háborúk után a római légiók bevették és lerombolták Kathágót. Azt hinnénk, az ókori város megpróbáltatásainak ezzel vége szakadt. De nem így van. Az antik főváros romjai fölött ma új veszedelem tornyosul. A tuniszi hatóságok úgy döntöttek, hogy ezt c területet be kell építeni. A tuniszi tudósok véleménye szerint ez valóságos barbárság. hiszen egy bulldózer egy nap alatt megsemmisítheti az 1500 év alatt felhalmozódott kultúrrétegeket, amelyek régészeti értéke fölbecsülhetetlen. pai szövetségesnek — Janus arcú a magatartása. Egyrészről a közös kutatás részesedést jelent a csúcstechnológiából. Másrészt azonban a közös kutatás nem homályosíthatja el, hogy ha a kutatásból rendszeresítés lesz, akkor az Egyesült Államok saját szövetségeseivel szemben is előnyösebb helyzetre tesz szert. Emellett a nyugat-európai országok politikai vezető köreiben is érzékelik, hogy az űrfegyverkezés folytatása veszélyeztetheti a szovjet —amerikai enyhülés perspektíváit. S természetesen ez a lényeg .) Bush Gorbacsovval Szovjet részről a kommentárok azt hangoztatják, hogy a tárgyalásokat nem lehet a fegyverkezési programok folytatására és fokozására felhasználni. Az MX-szavazást épp ezért veszik komolyan: a törvényhozás a következő költség- vetési évre 21 ilyen új rakéta építését hagyta jóvá, A tíz robbanófejes MX nagy célzási pontosságú, tipikus elsőcsa- pás-mérő eszköz; a kormányzat 223 ilyen hadászati rakéta rendszeresítését tervezi. Az MX más, ugyancsak feszített ütemben fejlesztett hadászati eszközökkel együtt különös jelentőséget nyer, ha folytatódik és konkrét fázisba lép a „csillagháborús" program. Mert ha a belátható jövőben nem is képzelhető el százszázalékos biztonságot nyújtó rendszer, az említett új, nagypontosságú hadászati csapásmérő eszközök birtokában egy nyolcvan százalékos szisztéma is csábítást jelenthet. (Emlékezetes, hogy Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó több tízmillió áldozatot is elviselhetőnek minősített . . .) És ha nehéz is ilyen szándékot feltételezni, a potenciált kell figyelembe venni. Ezért fí- avelmeztetnek Moszkvában újból és újból: a két ország kapcsolatainak javításában nem lehet a lényeqi kérdéseket megkerülni. Az MX ügyében ehhez Aligha van még egy filmkulisszája a hollywoodi álomgyárnak, amely annyira a „vadnyugat" védjegyévé lett volna, mint a Monument Valley, ez az össze-vissza szabdalt völgy az Egyesült Államok délnyugati részén. A közel 2000 méterrel a tengerszint felett levő természeti együttes impozáns hatást kelt: mindkét oldalán narancsvörös és az aranybarnától a barnáig világító sziklafaragványok tornyosulnak, amelyeken a szél és az időjárás 25 millió éve végzi szobrászati munkáját. Ezek adják meg a völgynek a jellegét. John Ford, az ismert ameriAz amerikai lap karikatúrája még Moszkvában azt is hozzátették, hogy új rakétákra nem lehet új engedményekkel válaszolni. Mindez nem jelenti azt, hogy a többi kérdésnek nincs jelentősége. Van jelentősége például annak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége nemrégiben eredményes és jó légkörű látogatást tett az Egyesült Államokban, amelynek viszonzására most került sor Van bizonyos súlyuk azoknak a konstruktív kai rendező, a harmincas évek végén, egy véletlen ittjórtakor ismerte fel benne a kalandfilmjei számára ideális környezetet. Attól kezdve negyed századon keresztül zengtek a mész- és homokkőfalak a rettenthetetlen cowboyok pisztolyainak gellert kapott golyóitól és a lenézően, „alacsonyabb rendűnek" ábrázolt celluloidindiánok csatakiáltásaitól. Keletkeztek a völgyben „'klasszikus" westernek, amelyek ugyan filmtörténetet csináltak, de egyébként erőszakot tettek a történelmi igazságokon. Például rég megcáfolták, hogy ebben a völgyben elkenyilatkozatoknak, amelyeket Bush alelnök és Schultz külügyminiszter tettek Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával történt megbeszélésük után. És persze ennél is nagyobb jelentősége lehet a csúcstalálkozónak, amelynek lehetőségéről Mihail Gorbacsov a Pravdának adott interjújában ugyancsak pozitívan nyilatkozott. Reagan elnök és köre sok mindent kénytelen figyelembe venni. Azt is, hogy az elnöki terminus vége közeledik (Reagan talán mégsem csak „háborús elnökként" akar szerepelni a történelemkönyvekben). Azt is, hogy a NATO-szövetsé- gesek is csúcstalálkozó-pártiak. Washingtonban azonban az alapvető kérdésre egyelőre még adósak a válasszal. S ez a kérdés így hangzik: vajon ké- szek-e arra, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján lépjenek előre azon az úton, amelyet a genfi tárgyalásokról szóló megállapodás körvonalazott? Vajon készek-e arra, hogy a Szovjetunióval együtt cselekedjenek azért, hogy a világűrben egyáltalán ne legyen, s a Földön véget érjen a fegyverkezési hajsza? A Szovjetunió, mint a Gorbacsov- nyilatkozat is tükrözi, mindent megtesz azért, hogy a felelet pozitív legyen. Az emberiség reménykedve várja a választ. seredett harcok dúltak volna az indiánok és a washingtoni kormónykatonák között. A fehér betolakodók a valóságban - nyugatra nyomulva — inkább elkerülték a barátságtalan völgyet. Éltek itt viszont valóban a történelem előtti időkben ana- szaci indiánok. Sziklarajzokat is találtak, de azt senki sem tudja, mikor keletkezett ez az indián sziklarajz-művészet. Az is bizonytalan, mikor jöttek ide a navajo indiánok, talán a múlt század közepén, de csak kevesen maradtak itt, azok is rezervátumban. Az amerikai legfelsőbb bíróság a legsúlyosabb társadalmi problémának minősítette azt, hogy az iskolákban egyre többen fogyasztanak kábítószert, s részben ennek hatására jelentősen növekedett a bűnözés. E szomorú tény miatt a jövőben a pedagógusok bármilyen gyanú esetén megmotozhatják a diákokat. Ez a hír is alátámasztja az ENSZ kábítószer-bizottságának éves jelentését, amely megállapítja: a kábítószertermelés, -kereskedelem és -fogyasztás 1984-ben az eddiginél is komolyabb problémát jelentett. Szomorú rekordok A világszervezet fokozott együttműködésre hívja fel a kormányokat a narkotikumok visszaszorításában, s ez érthető: a hatóságok intézkedései ellenére a különböző szerek többsége célhoz ér. Csak tavaly másfél ezernél többen váltak a kábítószer áldozatává világszerte, s példátlan méreteket öltöttek a fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények is. Minden korábbi rekordot megdöntött a csempészés. Az illegális úton beszerzett heroin, kokain, hasis, marihuana életek ezreit teszi tönkre, miközben eladóiknak hatalmas hasznot hoz. Az Egyesült Államokban a „fehér halál" kereskedői évente százmilliárd (!) dollárt vághatnak zsebre. Az USA egyben a legnagyobb felvevőpiac kétes értékű elsőségével dicsekedhet. A tőkés világ vezető országában becslések szerint nap mint nap 50 millióan mérgezik magukat. A mámor mindennapos biztosításához szükséges pénzt egyre többen bűnözés útján szerzik meg. A bódító por Nyugat-Euró- pától Ázsiáig hódít és leigáz. Nyugatnémet egészségügyi szakértők szerint az NSZK-ban 1,1 millió, 11 — 15 év közötti gyerek már megismerkedett a szerek valamelyikével, hogy később gondjait a marihuánás cigaretta füstjével űzze el. Ázsiában Thaiföld vezeti a listát, 600 ezer nyilvántartott „narkóssal", s úgy tűnik, hogy a felkelő nap országát, Japánt is eléri napjaink egyik rákfenéje. Rejtett és ismert utakon Nehezíti a bűnüldöző szervek munkáját, hogy az illegális keA Karakum-sivatagban a Türkmén SZSZK-ban a Szovjetunió egyik legnagyobb mélyépítkezése áll befejezés előtt: a világ leghosszabb csatornája. Már 1100 kilométer hosszan folyik az Amu-Darja folyó vize a „fekete homokon" - ezt jelenti türkménül Karakum - keresztül, és az egykori pusztaságot bőven termő szántóföldekké változtatja. Ahol egykor sivatag volt, most gyümölcsfák és gyapotcserjék nőnek, „Már a múlt században, a cárok alatt, mérlegelni kezdték egy ilyen csatorna megépítését - meséli Georgij Okrope- lica vízépítési konstrukciós főmérnök. - Reméljük, hogy az elképzelésünket a következő ötéves tervben teljesen meg tudjuk valósítani". Az utolsó szakasz az iráni határ közelében, a Kopet-Dag- hegység lábánál fut majd és a Kaszpi-tenger melletti száraz szubtrópusi területet változtatja gyapottermő vidékké. A osatorna megépítését megelőzően, három évtizeddel reskedeíem az Atlanti-óceán mindkét oldalán szervezett bandák kezében van. A kábítószer csaknem mindig pontos menetrend szerint kerül el rendeltetési helyére a termelőktől, például a Laosz, Burma és Thaiföld határán húzódó „arany háromszögnek" nevezett térségből. A kokainexportban nagyhatalom Kolumbiából hetente indul a kis magánrepülőgép az USA déli határai felé. Itt már nagyban folyik az eladás: a helyi maffiák osztják el a szállítmányokat. Az általuk küldött áru nemritkán Európában köt ki, Madridban, Párizsban, vagy Amszterdamban. E helyeken naponta foglalnak le kisebb-nagyobb tételeket, ennek ellenére a rendőrség gyakorlatilag tehetetlen: a szorgalmas „hangyákat letartóztatja, de a szellemi irányító „keresztapák" sértetlenek maradnak. Kiúttalanság? Ennyire sötét és kilátástalan a helyzet? Alapjában véve, sajnos igen, bár némi reménysugár is feltűnik e borús égbolton. Napjainkra a kormányok mindinkább felismerik, hogy a narkotikumokkal való visszaélés súlyos fenyegetést jelent lakosságukra, gazdasági életükre, társadalmi rendjükre, nemzeti biztonságukra. A bolíviai és a kolumbiai kormány már elszánt küzdelembe kezdett, amelynek keretében például hozzáláttak a kábítószerültetvények megsemmisítéséhez, a laboratóriumok felszámolásához. Ez a harc áldozatokat is követel: Kolumbiában merénylet következtében életét vesztette a tisztogatási akció fő kezdeményezője, az ország igazságügyminisztere. A termelést pénzügyi eszközökkel is próbálják visszaszorítani. Nemzetközi hitelnyújtó szervezetek az utóbbi tíz évben 4 milliárd dollárt meghaladó összeget folyósítottak az érintett országoknak. A kölcsönök révén az agrártermelőket arra ösztönzik, hogy hagyjanak fel a mák és egyéb, a narkotikumok alapanyagát tartalmazó növények (jól fizető) termesztésével. Az ópiumhoz nélkülözhetetlen mák termelésében élenjáró Pakisztánban már bizonyos eredményeket is elértek. Ez azonban még mindig csak egy csepp - stílszerűbben: gramm a fehér portengerben. ezelőtt, a Türkmén SZSZK gyapottermése évi 400 000 tonnát tett ki. A termés azóta megháromszorozódott. A Karakum-csatorna a vidék lakóinak életét is alaposan megváltoztatta. A rendszeres mezőgazdasági termelés véget vetett a korábbi nomád életformának. A lakosság nagy része az iráni határ menti termékeny sávokon most állami vagy szövetkezeti gazdaságokban él. A gyapoton kívül némi gabonát és a parasztok háztáji gazdaságában zöldséget és gyümölcsöt is termesztenek. A gazdálkodásba be nem vonít földeken juhok és marhák legelnek. A csatorna utolsó szakasza olyan vidéket fog öntözni, ahol most csak tavasszal kiapadó kis patakok folydogálnak. A nyári hőmérséklet ott eléri az 50 Celsius-fokot is. Most először a Kaszpi-tenger melletti Nabit Dag és Krasznovodszk olajvárosokat fogják csővezetékes ivóvízzel ellátni. Vajda Péter A genfi amerikai tárgyaló delegációt vezető Max Kampelman Washingtonban az MX-programot védelmezi. (Fotók: U. S. News and World Report — AP —KS) A Monument Valley színfalai Daróczi László Karakum: a világ leghosszabb csatornája
