Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-30 / 329. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból A palesztin parlament politikai határozata (2. oldal) Lendületben a munkamozgalom (5. oldal) Békeparkot avattak Pécsett (Tudósítás az 5. oldalon) Negyven éve szabadult fel Pécs városa Losonczi Pál útban hazafelé Ünnepi tanácsülés Pécsett a 40. évfordulón Közös közlemény a laoszi látogatásról Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 329. szám 1984., november 30., péntek Ara: 1,40 Ft Szentirányi József ünnepi beszédét mondja Fotó: Cseri László „Éltünk a történelem nyújtotta lehetőséggel... Emlékünnepség a városi sportcsarnokban A második világháború Pécs város lakói számára 1944. november 29-én véget ért. Erre a napra emlékezünk. A felszabadulási emlékmű koszorúzásával, megannyi új létesítmény átadásával, kiállításokkal, ünnepi tanácsüléssel köszöntöttük a város felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. Este 6 órakor kezdődött a városi sportcsarnokban az „Új kor nyitánya" címet viselő politikai emlékünnepség a magyar majd a szovjet himnusz hangjaival. Garai Gábor címadó versét Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mondotta el. Ott voltak a megye és a város politikai, állami és társadalmi vezetői, a 45-ös párttagok. Ott ült az ünneplők soraiban Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Piti Zoltán, Pécs város Tanácsának elnöke és Farkas Bertalan űrhajós. Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára ünnepi beszédében szólt szabadságunk rengeteq áldozatot követelő harcáról, arról a heroikus küzdelemről, melyet a szovjet hadsereg vívott megyénkben vállvetve a bolgár és jugoszláv katonákkal: megemlékezett a kevés számú — de nem lebecsülendő erőt képviselő — magyar ellenállókról. S mint ahogyan az egész ország területén, Pécsett is a Kommunista Párt volt a kibontakozó társadalmi megújulás vezető ereje; 1944. december 4-én alakult legális párttá az MKP pécs-baranyai szervezete. — Városunk felszabadulásának 40. évfordulóján tisztelettel kell megemlékezni azokról, akik történelmünknek ezt a szakaszát az első naptól kezdve mindmáig a párt soraiban küzdötték végig — mondotta a városi pártbizottság első titkára. Sok mindent megéltek, sok mindent tettek, gazdag, tartalmas életút áll mögöttük, mely életút tapasztalatai, eredményei szerves részei mai életünknek. Őszinte örömünkre itt vannak, itt élnek és sokan aktívan dolgoznak közöttünk ma is. A nyomukban járó generációk és az ifjabb nemzedék nevében meghajtott fővel, nagy tisztelettel köszöntöm a 45-ös kommunistákat. Az ezután felcsattanó taps mintegy megerősítette a köszöntő szavakat; azoknak is szólt, akik már nem tudtak eljönni a sportcsarnokba. Szentirányi József elemezte a megtett utat, a felszabadulás első napjaitól máig.- Az évforduló arra kötelez bennünket — mondotta —, hogy felelevenítsük, összegezzük a négy évtized tapasztalatait, tanulságait. Az egyik tanulság az, hogy az eredmények mindig tettekből, a dolgozók, a lakosság alkotó cselekvéséből származnak. A másik, hogy tudatos szervező erő nélkül nincs, nem is lehet eredményes az emberi aktivitás. Ez az erő, az építés motorja a Kommunista Párt. Szólt az államosításokról, a 44-et követő évek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásairól, 56-ról, majd a konszolidáció éveit követő fellendülésről. Városunkban ebben az időszakban az ipari beruházások elsősorban a választékbővítést és az exportfeladatok teljesítését szolgálták. Növekedett a vállalatok nyeresége, a lakosság jövedelme és fogyasztása. Jelentős előrelépés történt az ipari és kommunális szolgáltatások, a lakásépítés és a gyermekintézmények fejlesztése (Folytatás a 3. oldalon.) Csütörtök reggel 8-kor - közép-európai idő szerint hajnali 2-kor — ázsiai körútját befejezve hazaindult Vientia- neból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő, felesége és kísérete november 13. és 19. között Suharto indonéz elnök és hitvese meghívására az Indonéz Köztársaságban járt, majd párt- és állami küldöttség élén a három indokínai szocialista országban, a Vietnami Szocialista -Köztársaságban, a Kambodzsai Népköz- társaságban és a Laoszi Nép! Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatást. A négy országban először járt magyar államfő. Csütörtök ríygei Losonczi Pál,, az MSZMP KB PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke által vezetett párt- és állami -küldöttséget rezidenciáján kereste fel Szufanuvong, a Laoszi Népi Forradalmi Párt PB tagja, köz- társasági elnök vezette laoszi párt- és állami tárgyalóküldöttség, hogy kikísérje a főváros Wattay repülőterére. Elhangzottak a himnuszok, ismét 21 ágyúlövés dördült, a díszegység tisztelgett, a vendéglátók — s a kis magyar kolónia tagjai - búcsút intettek. A TU—154-es különgép, amelyet Fülöp András, a MALÉV főpilótája vezérel a kereken 30 ezer kilométeres körúton, Kalkutta érintésével érkezik Taskentbe, ahol Losonczi Pál és a küldöttség tagjai az éjszakát töltik. Az Elnöki Tanács elnökének különgépe a tervek szerint pénteken, 9 órakor száll le a Ferihegyi repülőtéren. (Folytatás a 2. oldalon) Fetter Antal (képünkön balról) veszi át a Pro űrbe díjat Piti Zoltántól. Läufer László felvétele XIH 40 Q Eredményes, küzdelmes évtizedek Pro űrbe emlékérmek a legjobbaknak Az ünnepre megszépült pécsi városháza előtt a gyárvárosi úttörőzenekar indulókkal köszöntötte a tanácsülésre érkezőket. A díszterem teljesen megtelt az ünnepi ülésen, az első sorokban foglaltak helyet a város országgyűlési képviselői, a díszpolgárok, a Pro űrbe Pécs díj korábbi kitüntetettjei, a városi pártbizottság titkárai, a város ifjúságának küldöttei, továbbá a felszabadulás évfordulójára Pécsre érkezett testvérvárosi küldöttségek: Lahti képviselői Tenho likkanen elöljárósági elnök vezetésével, Eszék képviselői Zsel- ko Huber községi képviselőtestületi elnök vezetésével, s ott volt Ivica Fekete, a Pro űrbe Pécs kitüntetettje, a Horvát Szocialista Köztársaság parlamentje nemzetiségi bizottságának az elnöke. Az ünnepi tanácsülés elnökségében a taA Baranya és Pécs párt-, állami, társadalmi szervei, Lahti és Eszék testvérváros vezetői, a KISZ, a lengyel épitőmunkások, a vállalatok, intézmények, iskolák képviselői tegnap koszorút helyeztek el a felszabadulási emlékmű talapzatánál. Pécs város és városkörnyék 43 úttörőcsapatának fiataljai lángra gyújtották és továbbadták a Battonyáról indult felszabadulási fáklyákat, amelyeket az úttörők őriznek a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáig. Képünkön Lukács János, a Baranya megyei és Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság első titkára koszorúz. • nács tisztségviselőin kívül helyet foglalt Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke. Szentirányi József, a városi pártbizottság első titkára, Neubauer József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Pilaszanovich Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának az elnöke, Burg- mann György, a KISZ városi bizottságának az első titkára. A magyar és a szovjet himnusz eléneklése után Kulka János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Rozsgyesztvenszkij: Rekviem című költeményét mondta el, majd a Mecsek Fúvósötös Takács Jenő: Szerenád c. művét adta elő, utána Melis Gábor színművész Pákolitz István: Énekeljetek c. költeményét szavalta el, végezetül a Leöwey Gimnázium kórusa énekelt. Az ünnepi tanácsülés résztvevőit köszöntötte ezután dr. Molnár Zoltán tanácselnökhelyettes, majd Piti Zoltán, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte a felszabadulás történelmi eseményeit, majd az azóta eltelt négy évtizedet méltatva a következőket mondta: — Gyakorta mondjuk, hogy megyénk és városunk fejlődése egyazon íven mozog az országéval: — a termelés mértékének a növekedése, belső szerkezetének a változása a társadalmi-gazdasági fejlődés igényei szerint módosult, emelkedett a foglalkoztatottak száma, javult a technikai színvonal, új iparágak honosodtak meg a városban. Erősödött a város regionális szerepköre is, javult a város komfortossága, nőtt az ellátás színvonala. Az életkörülmények változását jelzi, hogy a 40 év alatt a város lakóinak közel a fele új otthonba költözött. Három és félszeresére nőtt a lakosság fogyasztása, többszörösére nőtt a társadalmi összefogás ered(Folytatás a 2. oldalon.)
