Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-21 / 290. szám

Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin liflüsorafanl Rádió Nyitott stúdió! A felszabadító hadműveletek A helyzet 1944. szeptember végén A szovjet hadvezetés azt a célt tűzte ki a harcoló csapatok elé, hogy a Nagyvárad—Debrecen körzetében csoportosuló ellensé­ges erőkre mért csapással nyissanak utat Budapest felé A ma 8 órakor kezdődő VA­SÁRNAPI MAGAZIN változa­tos tartalmát a szerkesztő-mű­sorvezető Nógrádi Erzsébet így "foglalta össze: — .,,Nem mindent lehet pénzzel mérni", beszélgetés dr. Kaposvári Júliával, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkár-he­lyettesével. Mikrofonközeiben egy fiatal művészházaspár: Pitti Katalin és Leblanc Győ­ző. Könyvritkaságok között a csurgói gimnázum könyvtárá­ban. Háznézőben a pécsi Ok­tatási Igazgatóságon. A szokásos vasárnap dél­előtti kívánságműsor közben ezúttal Balogh Zoltán mondja el gondolatait a meselemezek­ről. Hétfőn Müller István vezeti a 17.05.-kor kezdődő fórum­műsor élőadását.- Kiszolgáltak vagy kiszol­gáltatottak vagyunk-e? , — hangzik el a kérdés, emellett bizonyára még sok ismert meg­állapítást hallanak műsorunk­ban, de igyekszünk új kérdé­seket is feltenni a stúdióba hí­vott vendégeknek — tájékozta­tott Müller István. — Olyas­mit kérdezünk például, hogy: tudja-e a kedves vásárló, ki­nek a költséqén kell elszállí­tani a meghibásodott gépet KERMI-vizsgálatra? Vagy: be­letartozik-e a 72 órás csere­időbe az automata mosógép és villanybojler? Természetesen várjuk a hallgatók kérdéseit, észrevételeit is. Mondják el, milyennek ítélik meg ma a szolqáltatásokat. Nemcsak pa­naszkodni, dicsérni is szabad. Naqyító alá tesszük a híradás- techniaki területet a lakossá­gi szolgáltatásokon belül a ci­pőt és ruházatot, valamint az élelmiszereknél a lejárt szava­tosságot. a kifogásolható mi­nőséget. Te'efonszámunk — a 10-424 — hétfőn délután 3 órától hívható, adás véqéiq, tehát 18 óráig. Ugyanebben az időpontban hallgatóink sze­mélyesen is bejöhetnek szer­kesztőségünkbe, elmondhatják A pécsi körzeti tévéstúdió a héten először szerdán jelentke­zik az Unser Bildschirm külön­kiadásával. A félórás színes műsorban (tv 2. 18.30) két élő népszokást mutatnak be. A naqynyárádi Márton-napi bú­csút. amely a köznyelvben a „zabáié búcsú" elnevezést kapta és a Bács-Kiskun me­gyei Hajóson az Orbán-napi borünnepet. A műsor szerkesz­tő-riporterei Sangl Márta és Wolfart János. Rendező Wol- fart János. A Nas Ekran leg­újabb adását csütörtökön a 2-es műsorban 19 óra 40-kor sugározzák, összeállítást lát­hatnak a nézők a szeptember 29-én Gyulán megrendezett zenei világnap eseményeiről, beszámolót az október elején meqtartott nemzetiségi műve­lődési konferenciáról. Riport készült a kásádi táiház átadás előtti helyzetképéről, valamint a délszlávok által lakott köz- séqek tsz-elnökeinek találkozó­járól. Végül rövid előzetes kö­vetkezik a november közepén látható Nas Ekran különkiadá­sából. Szerkesztő-rendező Po- povics István, riporter Balázs Mihály. A műsort szombaton reagel ismétlik meg (tv 1. 8.05). A stúdió rehabilitációs ma­gazinja, a Sorstársak szomba­ton az első programban 16 óra 20-kor látható. Több országos sajtótájékoztatóról és találko­zóról számolnak be. véleményüket, és részesei le­hetnek élő adásunknak. Te­hát: hétfőn nyitott stúdió! Szerdán: SPORTMAGAZIN. Az adás szerkesztője, Felső Pál a következő témákat ter­vezi a műsorba: Megkezdődött a kosárlabda-bajnokság. Az új szabályok alkalmazásának első tapasztalatairól kérdezzük Szittya Imre játékvezetőt. Stá­jer István a PMSC és a PVSK színeiben szerepelt már az NB l-ben is, most pedig a me­gyei bajnokságban részt vevő Bőrgyár együttesének tagja, s aliq van olyan forduló, hogy ne szerezne gólt. A vele készí­tett riportot is leforgatjuk a szerdai Sportmagazinban. Mit kínálnak őszre-télre az utazási irodák? — erre a kér­désre keres választ Simon Márta szerkesztésében a csü­törtöki BÉDEKKER. A körkép Baranya, Somogy. Tolna és Zala kínálatát teszi közzé. Azt is, hogv mi|yen külföldi utakra lehet jelentkezni, meg azt is, hogy a megyék milyen őszi­téli látványosságokat ígérnek. A pénteki ZENÉS HÉTVÉ- GÉ-t Kovács Imre szerkeszti. A szerb-horvát nyelvű mű­sorban Klaics Milica számol be hétfőn a sellyei hétközna­pokról, és ő szerkeszti az or­szágosan hallható keddi Isko- laródiót. Kricskovics Antal gon­doskodik szerdán arról, hoqy a fiatalok hullámhosszán érdekes műsort hallhassanak anyanyel­vükön az ifjabb generáció tag­jai, Filókovics Bránkó pedig a kulturális élet eseményeiről tá­jékoztat csütörtökön. A hétfői német műsorban Fata Márta és Lerch József összeállítása a Reicht brüder­lich die Hand vetélkedő hí- mesházi elődöntőjén készült Ugyancsak Fata Márta beszél a nemzetiségi óvónőképzésről keddi riportjában illetve szer­keszti a pénteki Kulturális ma­gazint. Lerch József pedig csü­törtöklön Hirdről tudósít, ahol épületelemeket gyártanak. Az egyes programban ked­den kerül sor a „ ... veled pe­dig játszani szeretnék" című, több részes műsorra. Az or­szág vidéki színházainak kiváló művészei kapnak folyamato­san fórumot, végre bemutatko­zási lehetőséget a széles nyil­vánosság előtt. Ez alkalommal Felkay Eszterrel és Gálfy Lász­lóval ismerkedhetünk meg. Csak a műsor időpontja, 18.15, túl korai ahhoz, hogy valóban sokan fedezzék föl a Buda­pesten tevékenykedő színészek­kel szemben hátrányban levő művészeket. Október 24-én a Paris Saint-Germain—Videoton UEFA Kupa labdarúgó-mérkő­zés közvetítése után szintén az 1-es csatornán 22.20-kor Suqár András beszélget a ta- valv meqqyilkolt grenadai mi­niszterelnök. Maurice Bishop titkárával. Don Rojasz-szal. Csütörtökön (tv 1. 20.00 óra) Királygyilkossáa címmel szá­mol be Bokor Péter történelmi dokumentum-játékfilmje I. Sándor jugoszláv király és Barthou miniszterelnök meg- qyilkolásáró! A film szakértő­je Ormos Mária. Vasárnap, a Budapesti Mű­vészeti Hetek alkalmából az 1-es programon 20 óra 05-kor mutatják be Galgóczi Erzsébet tévéfilmjét, Szent Kristóf ká­polnája címmel. 22.30-kor Kiss Roóz Ilona kerámiaművésszel beszélgetnek. 1944. szeptember közepén az addigi harctevékenység ered­ményeként a szovjet—német arcvonal délnyugati szárnya a Keleti-Beszkidek és az Erdős- Kárpátok gerincén megszilár­dult, a Priszlop-hágótól kez­dődően pedig átszelte a Kár­pátokat, és Szászrégen, Ma­rosvásárhely, Torda, Kolozs­váriéi szakaszon, s onnan to­vább a román—magyar határ mentén húzódott. A kialakult helyzetet figyelembe véve o szovjet hadvezetés azt a fel­adatot állította itt harcoló csa­patai — a 2., 3. és 4. Ukrán Front — elé, hogy léptessék ki a háborúból Horthy-Ma- gyarországot, és innen, délke­leti irányból is jussanak ki a náci birodalom központi terü­leteire, a bajorországi hadi­ipari körzetekbe. További feladat volt, hogy együttmű­ködve a Jugoszláv Népfelsza­badító Hadsereggel, szabadít­sák fel Belgrádot. és teremt­sék meg az előfeltételeket Ju­goszlávia földjének megtisztí­tására. Azt is célul tűzték ki, hogy szabadítsák fel Kárpát- Ukrajnát a fasiszta1 megszállás alól; ezenkívül jelentős ellen­séges erők lekötésével köny- nyítsék mea északon, a Varsó —Berlin hadászati főirányban összevont szovjet csapatok föl­készülését a Németország el­leni döntő hadműveletekre. A szovjet hadvezetés csapa­tainak fő erőkifejtését az Arad —Budapest—Bécs tengely kö­rül tervezte. Ennek során a Nagyvárad—Debrecen körze­tében csoportosuló ellenséges erőkre mért csapással kellett utat nyitni Budapest felé, egy­idejűleg pedig a szárnyakon szétzúzni a Kárpátokban és Belgrád alatt az ellenség cso­portosításait. E hadászati elgondolás meqvalósítása érdekében a 2. Ukrán Frontnak a debreceni hadművelet során el kellett érnie a Tiszát, ezáltal előse­gíteni Ungvár körzetének el­foglalását; a 4. Ukrán Front bal szárnyával pedig északról biztosítani a Belgrád felsza­badításáért harcoló 3. Ukrán Front csapatait. A szovjet—német arcvonal délnyugati szárnyán tehát a hitleri hadvezetésnek számol­nia kellett azzal a lehetőség­gel, hogy a szovjet csapatok elvágják a balkáni E- és F- hadseregcsoportok hátsó ösz- szeköttetési útvonalait, elfog­lalják a Wehrmacht csehszlo- I vákiai, magyarországi, auszt­riai, dél-németországi élelmi­szer-, üzemanyag- és hadi­anyag-forrásait, amelyek dön­tő fontosságúok voltak számá­ra a háború folytatásához. E veszélyek elhárítása, vagy legalább késleltetése érdeké­ben a szárazföldi német had­erőfőparancsnokság (OKH) új hadászati védelmi terepszakasz létesítését tervezte a Kárpátok és a Kelet-Szerbiai hegység vonalában, amelyre támasz­kodva szívósan tartani akarta Magyarország területét, hogy le­zárja a szovjet hadsereg előtt az Ausztriába és Németország déli körzeteibe vezető közle­kedési útvonalakat. Elhatároz­ta, hogy a szlovákiai A-had- sereqcsoporttal 'szilárdan védi az Északi-Kárpátokban, a Ke- leti-Beszkidekben és a Mára- marosi-havasokban kiépített állásokat, egyidejűleg a feltöl­tött és megerősített Dél-had- seiencsoporttal visszaveti a háqókon túlra a Keleti- és Dé­li-Kárpátokon átkelt 2. Ukrán Front csapatait, az F-hadse- regcsoporttal pedig megaka­dályozza a 3. Ukrán Front be­nyomulását Jugoszláviába; ez­zel biztosítja az E-hadsereg- csoport visszavonulásának le- hetőséaét Görögországból és Albániából. Ebben a hadászati elgon­dolásban a náci birodalom hadászati előterének tekintette Magyarországot a német had­vezetés. Hitler 1944. július 31- én, vagyis még a romániai arcvonal összeomlása előtt a Macvarországhoz fűződő érde­kekről így nyilatkozott: ,,A leg­fontosabb számunkra —- és az is marad —. a magyarországi térség megtartása. Élelmezési szempontból az egyetlen le­hetséges pótlása annak, amit másutt elveszítünk, nyersanyag szempontjából pedig értékes forrása a bauxitnak, mangán­nak stb. Közlekedésileg pedig ez a kulcsa délkeletnek. Ezért a maqyar térség biztosításá­nak létfontosságú jelentősége van, annyira döntő, hogy ezt egyáltalán nem lehet túlbe­csülni.” Véleményét Pavelics horvát báb-államfővel szeptember 18-án folytatott tárgyalás so­rán is kifejtette: „Döntő, hogy Magyarországon tartsuk a né­met pozíciót. Ha ott valami belülről elindul — célzott az esetleges kiválási elképzelé­sekre — akkor ő (a Führer) semmitől, erőszakos beavatko­zástól sem riad vissza, hogy a létfontosságú magyarországi állást tartsa” — mondotta, majd Románia, Finnország és Bulgária elvesztéséről szólva kijelentette: ,,E három imént említett ország összeomlása ugyan elég bajjal jár, de ez össze sem hasonlítható Ma­gyarország összeomlásával, aminek bekövetkezte esetén Németország villámgyorsan be­avatkozna. A Birodalomnak el­tökélt szándéka, hogy az er­délyi székely területeket fel­adva, a voltaképpeni Magyar- ország területét és a Vaska­pu—Vardar vonaltól nyugatra eső országokat tartani fogja” — nyugtatta meg horvát csat­lósát Hitler. Utasítására a német hadve­zetés szeptember második fe­lében előkészült az ország te­rületének tartós védelmére. Olyan védelmi rendszer kiépí­tésével bízta meg Friessner ve­zérezredest, a Dél-hadsereg­csoport parancsnokát, amely Szlovákia területén tovább­fejleszthető, és csatlakoztatha­tó a Felső-Sziléziában létesí­tett ún. A-állásrendszerhez. Ennek megfelelően a Dél-had- seregcsoport vezetése az alap­vető védelmi rendszer kiépíté­sére a Bükk—Mátra—Börzsöny —Pilis—Vértes—Bakony— Balaton déli part vonalat, s onnan délre a Dráváig húzódó terepszakaszt jelölte ki, a fo­lyóvölgyekben létesítendő re­teszállásokkal, és a harckocsi­veszélyes irányokban telepített harckocsi-akadályokkal. E „Margit-vonal” nevet kapott védelmi rendszer legjobban ki­épített része volt az Érd, Ve- lencei-tó, Balaton közti sza­kasz, amelyet a Budapest ke­leti oldalán 25—30 km mély­ségben övező „Attila-vonal” egészített ki. Emellett a had­seregcsoport a védelmi állá­sok kijelölésekor számításba vett minden nagyobb termé­szetes akadályt: a Tisza, a Du­na, a Rába, a Lajta-hegység, a Kis- és Fehér-Kárpátok vo­nalát. támpontok berendezésé­re pedig számos lakott telepü­lést. A Dél-hadseregcsoportba közel 400 ezer főt számláló 32 hadosztály (14 német és 18 magyar) tartozott 3500 löveg- gel és aknavetővel, valamint 360 harckocsival és rohamlö- veggel. Légitámogatása az 550 repülőgéppel rendelkező 4. lé. qiflotta feladata volt. A német hadvezetés utasítá­sára a Dél-hadseregcsoport parancsnoksága szeptember végén megkezdte a „Cigány­báró” fedőnevű támadó vál­lalkozás előkészítését azzal a céllal, hogy visszavesse a há- aók mögé a Kárpátokon átkelt 2. Ukrán Frontot, és olyan ked­vező terepszakaszt veayen bir­tokba, amelvet a tél folyamán viszonylag kis erőkkel tartani lehet. Evégett a hadseregcso­port Debrecentől délre egy erős páncélos csoportosítást vont össze, amellyel október 12-én tervezte a támadás meg­indítását. Tóth Sándor alezredes Éles anyanyelvűnk Nem mindenki emelkedik fel, aki tollat ragad. Agglegénynek is van esküdt ellensége. Egyik a lelkére beszél, másik a lelkére hallgat. iLehet, hogy másból indul ki, de fő, hogy magábaszáll. Az még nem materializmus, ami az Istennek se megy. Bármit vessen a szerény, mindig tetszést arat. A magány sokszor nem igazságos, de az igazság többnyire magányos. Jobb a tanulásból megjegyezni, mint a megjegyzésből tanulni. A nyugatinak gyakran nagyobb a keletje. Szögletes ember is kerekedhet fölül. Kerekes László Televízió „...veled pedig Játszani szeretnék" Déry" Egy gazdag író Déry Tibor 1894. október 18-án szü Budapesten. Hosszú és gazdag írói lyóját — 83 éves korában, 1977 aui tusában halt meg — végig nyugtalai kísérletező kedv, lendület és remény tés, fáradhatatlan igazságkeresés mezte. Ha azt mondjuk, hogy hán^ életútja volt, keveset mondunk. Ga; nagypolgári családból származott, de gyermekkorában csonttuberkulózist pott, többször megoperálták, hosszú kig feküdt vele. Első megjelent írásc című kisregénye az Érdekes Újság p zatára készült, de a Nyugatban j meg 1917-ben. Osvát megérezte bem kivételes tehetséget, amit — hogy legyünk Déry iróniájához, — az is nyit, hogy rögtön bíróság elé állítji kisregény erkölcstelenségéért. Az el: lágháború vége felé járunk. Déry inkább balra sodródik, sztrájkot szí belép a Kommunisták Magyarországi jóba, majd a Tanácsköztársaság i az írói direktórium tagja lesz. Szü szerűen emigrációs évek következne! tében, és ezekben az években lesz Az emigrációban íródnak első jel művei, az Országúton című regén Óriáscsecsemő című drámája, ekko a Szemtől szembe című művét is. ben 1927-ben hazatér Pestre, de 1934-ig megint Európa vándora. És az író fiatalkori írásait „tűrhete rossz” műveknek nevezi, ezek, külö a novellák, világirodalmi jelentősé és egy olyan expresszonista stílusviI gazdagítják a huszadik századi m irodalmat, amely eleddig ismeretler Illyés Gyula szerint Déry ekkor „ma absztrakt prózát írt". S ez különösen a drámáiban vá rakterisztikussá. Déry összesen hat s rabot írt, ebből három, A tanúk, a Tü az Itthon rokon témájánál fogva aká piának is felfogható. Ritkán játs őket. még legismertebb színpadi mű Óriáscsecsemő sem ért meg sok elő Pedig ezeknek a műveknek az expr< nista stílusvilágon túl rendkívül mondanivalójuk van. Déry drámai he igazság képviseletében szembeszei egy gonosz hatalommal, egy oly amely a hatalma alatt levő emb torzzá teszi, olyanná, akik ahelyett harcolnának, szemüket, fülüket, c becsukva védekeznek lelkiismeretük Ezért ezeknek a műveknek a hősei hát a 30— 40-es években írt novellá drámák figurái — leginkább az i kossággal védekeznek a valósággal ben. Az első nagyléleqzetű munkájába Befejezetlen mondatban is megti ezt a motívumot, hiszen a főhős, P Naqy Lőrinc édesapja, mikor már n< kitérni a valóság elől, egy revolverge tesz pontot az életére. Tulajdonképp jót életútja nyomán azt írja meg, h jut el egy nagypolgári környezetbő mazó fiatalember a munkásosztály munkásmozgalomhoz. Sokat foglalki mindig a valahová tartozás kérdése nem egyszerűen útkeresés, hanem program keresése is. Rendkívül szk< Carlo Mar it uns Veneranda úr kihívta a villanysz és megnézette vele a vasalóját. A villanyszerelő forgatta a vasc vállát vonogatta, aztán megkérdezi — Mi van vele? — Villanyvasaló — felelte talá Veneranda úr. — Azt látom, hogy villanyvasal mi van vele? Elromlott? — Nem, amikor bekapcsolom, ti kifogástalanul működik. Ha nem k lom be, nem működik. Mellesleg nem kapcsolom be. — És miért nem? — kérdezte árt va a villanyszerelő. — Eszénél van? Hogyan kapc nám be, ha a kezében tartja? Aztá tegyük fel, bekapcsolom: akkor rr nálunk vele? — Hogyhogy mit? Vasalni fog. mi másra való a vasaló? — Ne oktasson engem — r dölyfösen Veneranda ár. — Tudón való a vasaló. Az a kérdés, hogy gunk vasalni? Hozott talán magá' lami vasalnivalót? — Én? Nem, de... — A villany hebegni kezdett, majd elhallgatot — Akkor meg minek kapcsoljuk vasalót, ha se nekem, se önnek semmi vasalnivalónk? — Azért, hoqy meggyőződjünk hogy kifogástalan állapotban van lelte méltóságteljesen a magához lanyszerelő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom