Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-09 / 218. szám

1984. augusztus 9., csütörtök Dunántúli napló 5 ovember végére ígérik az átadását Takarmánytermesztési bemutató Új takarmányfélék — takar­mánycirok és leveles zöldtakar- mány-repcék — termesztését és hasznosítását tanulmányoz­ták szerdán az ország külön­böző vidékeiről érkezett nö­vénytermesztési és állattenyész­tési szakemberek a székesfe­hérvári Vörösmarty Termelő- szövetkezetben. A bemutató ré­szeként a szolnoki AGROCOOP felvonultatta takarmánybetaka­rító gépeit, a takarmánytartó­sításhoz használható különféle berendezéseit. Több kipróbált takarmányreceptet is ajánlott az álla'tenyésztő gazdaságok számára. A székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezet,' mint el­mondták. már több éve foglal­kozik takarmánycirok és leveles zöldtakarmány-repcék termesz­tésével. tapasztalatai szerint ugyanis e takarmányfélék gaz­daságosabban hasznosíthatók a hús- és tejtermelésben, bel- tartalmi értékük magasabb — főként fehérje és keményítő van több bennük —, könnyeb­ben betakaríthatok, jobban tartósíthatok, mint a korábban termesztett hagyományos ta­karmányfélék. Előnyük még, hogy 80—110 napos a tenyész­idejűk, tehát másodvetésként is kitűnően termeszthetők. Hoza­muk ugyancsak nagyobb, mint a nálunk korábban megszokott növényeké. Amíg silókukoricá­ból hektáronként 400 mázsát lehet betakarítani, a takar- mánycirok-félékhez tartozó szu- dáni fűből például hektáron­ként 600—800 mázsás termés is elérhető. Útépítés a pécsi Kossuth utcában Mintás lesz a burkolat A pécsi belvárosban már több mint tíz éve állandóan építik az utakat. Hol a közmű­vek, hol a pincék helyreállítá­sa miatt bontják fel az utakat. Most is útépítés nehezíti a Zetkin Klára utca Nagy-Flórián utca közötti útszakaszon a köz­lekedést. A Szentlőrinci Költ­ségvetési üzem a generálkivi­telezője ennek a munkának, melyben a Közúti Építő Válla­lat mellett egyéb alvállalkozók is részt vesznek. A cél: meg­szépíteni a pécsi sétálóutcát. Dévényi Sándor, a DTV terve­zője egy geometriai mintás út­burkolati tervet készített. A bu­dapesti Mélyépítési Vállalat ál­tal gyártott háromszínű — sö­tét- és világosszürke, valamint piros — betonelemek mintájá­val teszik hangulatossá ezt a belvárosi részt. Megszüntetik a járdaszegélyt, egy szintbe ke­rül a járda és az úttest. A dísz- burkolathoz illő öntöttvas kan­delábereket, lefolyórácsokat és padokat is terveztek. A Bel­városi Áruház elé pedig öt fát ültetnek. Jelenleg szünetel a munka a felbontott útszakaszon mert heves záporok miatt felteltek vízzel a nyitott árkok. Megkérdeztük Karoliny Már­tont, a KÉV főmérnökét és Bán Istvánt, az Uniber mélyépítési csoportjának vezetőjét, mi a véleményük az építési ütemről. KaroHny Márton főmérnök: — Mi alvállalkozók vagyunk, a generálkivitelező a Szentlő­rinci Költségvetési üzem. Dol­gozóink bontották a régi tol­dozott — beton és aszfalt — utat, járdát. Már mindennel készen vagyunk, csak a déli oldalon a járdát hagytuk meg a járókelőknek. Elszállítottuk a törmelékek nagy részét és a földegyengetés a következő fel­adat. Arra egy homokréteg és felülre pedig egy nagy nyomást elbíró betonalap kerül. Nem hosszirányban haladunk szaka­szosan, hanem a gyalogos közlekedés miatt keresztirány­ban. Gondot most az esőzé­sek okoznak. Lassabban hala­dunk a tervezettnél a feltelt árkok és a sáros talaj miatt. Számítunk arra, hogy a kör­nyékbeli beázott pincék talaj­vize is ide szivárog. Ugyanak­kor egy kicsit tartok attól — is­merve Pécs történelmi múltját — hogy valami váratlanul fel­bukkanó régészeti lelet késztet várakozásra bennünket. Mind­ezeket mérlegelve elmondha­tom, hogy a vállalt határidőt — november végét — teljesít­jük. Bán István csoportvezető: — Véleményem szerint a ha­táridőt be fogja tartani a fő- vállalkozó és az alvállalkozók is. Például d KÉV betonbontó gépe elromlott, hogy a munka üteme ne törjön meg, az Al­földről hoztak kölcsönbe egy hasonlót. Már megérkeztek a burkolókövek, az utcai lámpák. Egyedüli gondot szerintem majd a közlekedés szervezése fog okozni. Aztán jöhet a kö­vetkező szakasz: a Zetkin ut­cától a Színház tér nyugati sarkáig szépül meg a belváros. Ádám Erika Nemzetközi tanácskozás a paprikáról Nemzetközi paprikanemesí- tési és termesz'ési tanácskozás kezdődött szerdán Nagyszéná­son. A háromnapos eszmecse­rén nyolcvan hazai és külföldi — közöttük holland, izraeli, kanadai és szovjet — szakem- ber~vesz részt. A külföldi paprikanemesítők 200 fajtát juttattak el Nagy­szénásra, s ezek a hazai 40 fajtával együtt most hasznos összehasonlítási lehetőséget kí­nálnak a kutatóknak és a gya­korlati szakembereknek egya­ránt. A tanácskozáson az étke­zési paprika külkereskedelmi lehetőségeiről, tartósítóipari fölhasználásáról, az előbbiek igényeihez igazodó termelés feladatairól, s a nerfiesítők munkájáról hallanak előadá­sokat a résztvevők. Hazánkban a teljes paprika­termés 65 százalékát teszi ki az étkezési, „töltenivaló" fe­hérpaprika, 25 százaléknyi a paradicsompaprika, s tíz szá­zalék a csípőspaprika. Az el­múlt évek átlagában az étke­zési paprika 25 százalékát hasznosította a konzervipar, a kivitel pedig 10 százalékot tesz ki. Bár a külföld elsősorban a sötétzöld színű étkezési papri­kát keresi, a tanácskozáson megállaoították: mind a fajta­nemesítés, mind a termelés színvonala biztos alapot ad a továbbfejlődéshez, illetve az eredmények megtartásához. Je- lenlea Magyarország a papri­katermesztésben a világranglis­ta 8. helyén van, a termésát­lagokat tekintve pedig csak három ország előzi meg. Nagyszénáson az első na­pon 14 előadás hangzott el, majd a vendégek megismer­kedtek a tanácskozást vendé­gül látó Október 6, Termelő- szövetkezet tenyészkertjevel. Csütörtökön az országos papri­kabemutatót tartják rneg Nagy­szénáson. Erre több száz hazai szakembert várnak. A nemzetközi konferencia pénteken Budapesten fejeződik be. A műsor egyik látványos pillanata Fotó: Matetics L. Tahiti táncosok / a sportcsarnokban A Pécsi Nyári Színház ese­ménysorozatának utolsó prog­ramjaként a Tahiti Nagy Balet­tet láttuk kedden este a sport- csarnokban; mint minden év­ben, az idén kaptunk egy kis egzotikus táncot. Tavaly egy hasonlóan távoli népi együttes műsora láttán fanyalogni vol­tunk kénytelenek: a Fülöp-szi- getiek gyorsan, kötelességsze- rűen leadták folklórjukat, majd európai stílusú revüvel léptek elénk, mintha bizony párizsi revüt a Föld túlsó oldaláról kellene hozni hozzánk. A tahi- tiak jól tudták, hogy minket a tahiti folklór érdekel, annak a távoli szigetnek a különös vilá­ga, amelyet útleírások, festők, írók népszerűsítettek, ahonnan Gauguin a civilizáció elől me­nekülve megpihent, s ahonnan „két évvel idősebben, de húsz évvel megfiatalodva" tért vissza Európába. Ezt a behízelgő, iz­gató zenét és táncot az euró­pai szórakoztatóipar is felfe­dezte, de vendégeink megmu­tatták, hogy maga a forrás is érdekes. Az est kétórás műsorát esze­rint állították össze. Az első részben a hagyományok őrzé­seképpen színpadra kompo­náltak különböző alkalmi tán­cokat — vélhetőleg az eredeti­hez közeli formában és szel­lemben: a vadászatot és halászatot, a törzsi harco­kat, a férfivá avatás szer­tartását és a termékenységün­nep örömteli eseményeit jele­nítették meg a tánc nyelvén, vallási és szerelmes táncokat idéztek fel egy folyamatosan összefüggő, látványos képben. A második rész műsorszámokra esett szét: a szólók, tánckettő­sök, a tűztánc és a nagy lét­számú kar igen mutatós meg­jelenése mintha valamelyik éj­szakai lokál színpadáról költö­zött volna ide. A zene is édes­késebb, slágerszerűbb lett. Mindez azonban ízléssel és mértéktartással történt: a ta­hiti táncosok az európai kosz­tümben sem felejtették el, mi az, amit csak őt tudnak, s csak így. Ilyen kecsesen, ilyen ele­ganciával és ilyen természetes erotikával. G. T. Kecses egzotikum, természetes erotika Tovább tart a vízhiány Komlón Nem várható gyors javulás Mintegy két hete kezdődött. A magasabb épületek csapjai üresen hörögtek, az alacso­nyabb területeken is éppen- csak csordogált valami. Komló utcáin megjelentek a vízmű tar­tályautói és bekövetkezett az, amire tavasszal még a vállalat szakemberei sem mertek gon­dolni. Július végén, augusztus ele­jén a vízhiány ijesztő méreteket öltött. Volt olyan nap, amikora 13—15 ezer köbméter víz he­lyett csak a szükséges mennyi­ség háromnegyed részét tudták biztosítani. Az okok között első helyen a vízbázis elégtelensé­ge, a vezetékrendszer szűk ke­resztmetszete szerepel, de elő­fordult az is, hogy az egyik bá­nyaüzemnél késlekedtek a cső­törést helyreállítani, ami miatt 1800 köbméter víz folyott el. A kőlyuki és az orfűi vízki­vételi művek vízhozamának je­lentős csökkenése miatt előbb Komlón, majd az ugyancsak az ellátási körzethez tartozó Ma- avarszéken, Liqeten és Magyar- hertelenden is első fokú víz­korlátozást rendeltek el. Meg­tiltották az öntözést, a gépko­csimosást és az állattartó tele­pek kivételével beszüntették a hobbikertek vízellátását. A vízkorlátozás hozott ugyan némi eredményt, de ha az idő­járás nem fordul kedvezőre, to­vábbi szigorítások várhatóak — kaptuk a táiékoztatóst Hart­mann Jánostól, a Komló városi Tanács elnökhelyettesétől. Mint elmondotta, ha az esőzések nem növelik a talaj vízkészletét, 20—40 százalékkal korlátozzák az üzemek vízfelhasználását. De az is megtörténhet, hogy a tározók feltöltődjenek, éjsza­kánként szüneteltetik a vízszol­gáltatást és augusztus 31-én bezárják a strandokat. A bevezetett szigorításokat, a víztakarékosságot folyamato­san ellenőrzik és ahol a több­szöri figyelmeztetés sem hasz­nál, megbüntetik a pazarlókat. A vízmű és a tanács szakembe­rei rendszeres őrjáratot végez­nek, a Városgazdálkodási Vál­lalat pedig ingyen elvégzi a csöpögő csapok bőrözését. Mit tesz a Baranya megyei Vízmű a jelenlegi helyzet eny­Hz ipari szövetkezetek közművelődési helyzete Az jpari szövetkezetek köz- művelődési helyzetét és a fej­lesztés feladatait vitatta meg legutóbbi ülésén az Országos Közművelődési Tanács. Az OKT legutóbb 1978-ban tekintette át a szövetkezeti közművelődési tevékenységet. Az azóta eltelt időszakban — mint azt az OKISZ előterjesztése hangsú­lyozza — számottevően javult a közművelődési munka, s a ko­rábbinál megalapozottabb lett az együttműködés a különböző társszervezetekkel. A szövetke­zetek képviselői részt vesznek a megyei művelődési bizottságok ésci különböző fórumok mun­kájában, s mindez segíti az anyagi és szellemi erők kon­centrálását, valamint a külön­böző együttműködési megálla­podások hatékonyabb megvaló­sítását. A jelentés a kulturális mun­kát nehezítő tényezőket ele­mezve megállapítja: csak né­hány nagyobb szövetkezeti vál­lalatnál dolgozik szakképzett népművelő, magas a fluktuá­ció a szövetségek közművelődé­si tisztségviselői körében és a . klubok vezetői között is. Egy másik iellerriző gond: jelenleg o szövetkezetek 25 ezer dolgo­zója van gyermekgondozási szabadságon, s bár történtek kezdeményezések szakmai kép­zettségük emelésére, az elért eredmények meglehetősen sze^ rények. A szövetkezeti közművelődési munka irányítói továbbra is a munkahelyi közművelődés fon­tos bázisának tekintik a szo­cialista brigádokat, amelyek tagjai jelentős számban vesz­nek részt a különböző szövet­kezeti klubok, a művelődési kö­zösségek és csoportok munká­jában. Az utóbbi .években egyébként változott a szövetke­zeti klubok szerepe is: sok he­lyen létrejöttek a különböző művelődési kisközösségek, ré­teg- és nyugdíjasklubok, hobbi­körök és honismereti csoportok, amelyek a résztvevők érdeklő­dési körének megfelelő, vonzó elfoglaltságot képesek kínálni. Több klubban művészeti kis­csoport is működik és emelke­dik a közművelődési munkába bevont értelmiségiek száma. Az OKT elé került jelentés végül szól ai következő évek legfontosabb közművelődési fel­adatairól. Az egyik lényeges megállapítás: a művelődési munka differenciált tervezése során az eddiginél jóval hatá­rozottabban figyelembe kell venni ai különböző alkalmazotti rétegek gyakran erősen eltérő művelődési igényeit. A munká­sok szak- és általános művelt­ségének rendszeres fejlesztése érdekében fokozottabban szük­séges segíteni a dolgozók ol­vasási kultúróiát. Végül, de nem utolsósorban: miután a művelődési feladatok elvégzé­séért a vezetők a szövetkezeti mozgalom minden szintjén fe­lelősséggel tartoznak, a jövő­ben a különböző vezetőképzé­sek tematikájában helyet kell kapjanak a közművelődéssel kapcsolatos vezetői kötelezett­ségek és feladatok is. fűtéséért? A kérdésre Weinin- qer Attila, a vállalat igazgató­ja válaszol: — Dolgozóink valamennyi munkahelyen megfeszített erő­vel dolgoznak, hogy az ellátást biztosítsák. Komlón kívül még nyolcvan település napi víz- szükségletét kell biztosítanunk. Amíg a körülmények nem vál­nak kedvező'-l-'-' hétköznap és vasárnap állandó készenlétben vagyunk. A lakosságtól és az üzemi felhasználóktól azt kér­jük, hoav bánjanak még taka­rékosabban a vízzel. Gyors ja­vulást ugyanis nem ígérhetünk, hiszen a bányaváros vízgondjai véglegesen csak a Duna—II. vezeték segítségével oldhatók meg. Ferenci Demeter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom