Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-18 / 135. szám

1984. május .18., péntek Dunántnii napló 5 Lvovi vendégek a TIT-nél A lvovi vendégek és kísérőik a pécsi tv-stúdióban Fotó: Läufer L. Elismerő oklevél az UNIVERZUM-nak Közös verseny felszabadulásunk 40. évfordulójára E héten lvovi vendégei van­nak a TIT Baranya megyei Szer­vezetének. A Znanie lvovi Szer­vezetének delegációját T. A. Martjánova, a Znanie Lvov me­gyei Szervezetének első elnök- helyettese vezeti. Vele együtt érkezett Baranyába M. F. Torsz- kij, a drogobicsi járási pártbi­zottság titkára, J. G. Krizsa- novszkij, a zolocsevi járásban lévő Csapajev termelőszövetke­zete Inöke, V. E. Gruzevics, a Znanie járási titkára. Tegnap délelőtt a TIT Baranya megyei Szervezetének épületében töb­bek között a baranyai látoga­tás céljáról és tapasztalatairól beszélgettünk a lvovi vendégek­kel. A testvérkapcsolat jegyében létrejött látogatás egyik legfon­tosabb célja a Baranyával való ismerkedés és a Lvovról szóló ismeretterjesztés. Ezért hallgat­ták érdeklődéssel a megyéről, a városokról, a különböző vál­lalatok tevékenységéről szóló tájékoztatókat, illetve ők is elő­adásokat tartottak a testvérme­gye eredményeiről, célkitűzései­ről. Elmondták, hogy különösen figyelemreméltónak tartják a TIT nyári szabadegyetemét, amely iránt náluk is mindig nagy az érdeklődés. Nagyon jó kezde­ményezésként értékelik azt a TIT szervezésében zajló, üze­men belüli vezetőképző tanfo­lyamot, amellyel a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat mohácsi gyárában találkoztak. Ez egy olyan tapasztalat, amelyet szí­vesen ajánlanak majd saját szervezetük és a lvovi üzemek figyelmébe. A Znanie lvovi Szervezetéről többek között elmondták, hogy 42 000 előadó vesz részt a tu­dományos ismeretterjesztő mun­kában. Az egyik legfontosabb céljuk, hogy tökéletesítsék az is­meretátadást, hogy a hallgató­ság még aktívabban kapcsolód­jon az előadásokhoz. Hazatérve — a baranyai látogatás egyik fontos megállapodásaként — egy verseny előkészítését szer­vezik. Ezt a versenyt hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójának tiszteletére hirdeti majd a TIT Baranya megyei és a Znanie lvovi Szervezete. A verseny cél­ja, hogy a baranyaiak és a Ivo- viak kölcsönösen megismerjék egymás történelmi múlját, jele­nét és céljait. * Tegnap délelőtt az MTV Pé­csi Körzeti Stúdiójába látogat­tak a lvovi vendégek, ahol Bé­kés Sándor, a stúdió vezetője tájékoztatta őket a stúdió mun­kájáról. Ezt követően Szigetvár' ra utaztak. Az MSZMP Sziget­vár városi Bizottságán Kovács Tibor, a pártbizottság titkára is­mertette a város és körzetének jellemzőit. Délután a kétújfalui termelőszövetkezet tevékenysé­gével ismerkedtek. Este a Szi­getvári Állami Gazdaság baráti találkozón fogadta a lvovi ven­dégeket. T. É. Megkérdeztük A Pécs városi Tanács szenny­vízvezetéket építtet az Engels út táján, pontosan a Pósa, Bártfa, Jászai, Bányász és az Újvilág utcákban. Lebonyolító, sóval az UNIBER Vállalatot bízta meg. A Köztisztasági Vál­lalat ki is adta az útfelbontási engedélyt, s elterelte a forgal­mat. Ennek az engedélynek megfelelően a Pósa—Bártfa ut­cában február 6—'március 31., Dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tegnap délután a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elis­merő oklevelét adta át a pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalatnak, 1983. évi munká­jáért. A vállalatnak 1976 óta ez a hatodik kitüntetése: két alka­lommal ugyanis kiváló címet, három alkalommal dicsérő okle­velet szereztek. Tavaly az Univerzum műkö­dése tizennégy évének legna­gyobb árbevételét és legna­gyobb nyereségét érte el. E két eredmény akkor is kiemelkedő, ha időközben nőttek az árak, tehát a számok önmagukban nem fejeznek ki mindent. Az 1971. és 1980. közötti évtizedben ugyanis kereskedelmi forgalmuk 1 milliárd 173 millió forint volt, az utóbbi három évben viszont 1 milliárd 472 millió forint. Nye­reségük az említett évtizedben 18,7 millió, az utóbbi három év­ben pedig 48,7 millió forintot ért el. Folyamatosan növekedett az export—import tevékenysé­gük is, sőt idei év első napjá­tól önálló külkereskedelmi jogo't kaptak. Tavaly 5 100 000 dollár és pontosan ugyanennyi rubel forgalmat bonyolítottak. A Bel­kereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ országos újítási moz­galmában 1980 óta minden év­ben egy első és két második díjat nyertek el, e héten veszik át az 1983. évi tevékenységükért járó első díjat. a Bányász—Jászai utcában március 1—május 31. és a Já­szai—Újvilág utcában május 1—június 30. között kellett vol. na a munkálatokat elvégezni. A feladattal megbízott DÉLVIFP Vállalat azonban arra számított, hogy az úttest alatt úgynevezett 3. és 4. osztályú, vagyis viszonylag laza talaj van. Helyette 7. osztályú, tehát sziklás talaj húzódik az utcák alatt. Ehhez pedig légkalapá- rsos sziklazúzást lehet alkal­mazni, ami viszont lakott terü­leten ilyen hosszú ideig nem használható. Ililplli A Magyarhoni Földtani Tár­sulat dél-dunántúli területi szervezete és az MTESZ rende­zésében több előadás hangzott el tegnap Pécsett, a Technika Házában. Konda József geo­lógus több, az eddigiek során feltárt „tárgyi bizonyítékkal” színesített előadásában az építő-díszítő tömbkőbányászat dunántúli lehetőségeiről be­szélt. Magyarországon négyféle, burkolólapnak vagy épület- szobrászati felhasználásra al­kalmas tömbkövet bányásznak a Dunántúlon, így például Villány és Siklós környékén is. A feldolgozott, megfaragott Több építő-díszítő követ kellene bányászni köveket elsősorban nagyobb intézményekben (metró, kórhá­zak stb.) használják fel, és a mostani termelés nem tudja fedezni a szükségleteket, a hiányzó mennyiséget importál­ni kell. Ezért volt különösen idősze­rű Konda József előadása, aki eddigi kutatásai alapján ki­mutatta, hogy Dunántúl több részén (Baranyában Fazekas- boda és Mórágy környékén, a Balaton mellett és a Gerecse- hegységben) nagy lehetőségek vannak az építő- és díszítő­tömbkő bányászatának. Ezek kihasználásával és a feldolgo­zási lehetőségek megteremté­sével jelentős mértékben visz- sza lehetne szorítani az im­portot, sőt egyes kőzetfajták a magánépítkezők körében is si­kert aratnának. A programon a továbbiak­ban Tóth Andor a Kelet-Me- csek építőanyag-kutatásának eredményeiről szólt, míg Chi- kán Gézáné és Kákái András a pécsi mérnökgeológiai tér­képezés földtani eredményei­ről és tapasztalatairól beszélt. Gazdasági rendészet alakul A gazdasági bűncselek­mények hatékonyabb meg­előzése és felderítése érde­kében a belügyminiszter gazdasági rendészet meg­szervezését rendelte el a Budapesti Rendőr-főkapi­tányságon. A gazdasági rendészet alapvető feladata lesz, hogy fellépjen — elsősorban a fővárosban, de szükség ese­tén vidéken is — a vásár­lók megkárosítása, az ár­drágítás, az üzérkedés, a korrupció, a spekuláció, ál­talában a gazdasági visz- szaélésekkel szemben. Mun­kája során együttműködik az ellenőrzésre hivatott ál­lami és társadalmi szervek­kel. Törekvés a több tudásra Minimális bukás, de nem bármi áron Beszámoló párttaggyűlés a Bártfa utcai iskolában Három iskola alkot egy kö­zös pártalapszervezetet: a Bártfa utcai, a Pécsbányatele- pi és a Felsővámház utcai Általános Iskola. A közös alap­szervezet most tartotta beszá­moló párttaggyűlését. Mint minden évben, most is három fő témáról esett szó: elsősorban arról, hogy az alapszervezet hogyan segíti az oktató-nevelő munkát: majd arról, mit tesznek a párttagok és a párton kívüliek politikai Kiállítás a DTV-nél A dinasztiaalapító képe és a legifjabb Piacsek unoka a kiállításon Fotó: Maletics L. Egy pécsi építészdinasztia A Janus Pannonius Múzeum és a Dunántúli Tervező Válla­lat kiállítást rendezett a válla­lat székházóban A Piacsek csa. Iád — egy pécsi építészdinasz­tia címmel. A Piacsek-ősök — kőfaragók, építőmesterek — a 18. század végén kerültek Pécsre: annak a négy építész­nek a munkássága, akik ezen a kiállításon szerepelnek, 1780- tól 1925-ig ível. Számos klasz- szicista és romantikus középü­let, magánhoz terveit készítet­ték el és vezették az építés munkáját. Sok épületnek csak a terve maradt fenn, vagy pá­lyázatra készült és meg sem valósult, másokat korabeli do­kumentumok, stílusjegyek alap­ján próbálnak azonosítani a szakemberek. Piacsek József tervezte egye­bek között a Lyceumot, a mai Egyetemi Könyvtár épületét és a Káptalan utca 3. számú há­zat, amely ma a Vasarely Mú­zeum. Piacsek Antal a Felső­vámház u. 10. számú házat és a Kanonok-házat jegyezhette nevével. Piacsek Ferdinánd is folytatta a családi hagyomá­nyokat — reá például Izsó Miklós szobra emlékeztet a kiállításon —, Piacsek Gyula pedig többek között a Mates- sa árvaházat tervezte, amely ma a Dunántúli Tudományos Intézet székháza. Tervrajzok, tanulmányok, pá­lyaművek, fotók, festmények és szobrok idézik fel a dincsztia Pécs szempontjából oly fontos életművét: a család leszárma­zottjai közül ma is többen épí­tészek, tervezők. Erdélyi Zoltán Ybl-díjas épí­tész nyitotta meg a kiállítást tegnap délután, hivatkozva ar­ra, hogy a hagyománytisztelet és a szakmaszeretet az a leg­főbb erény, amely a kései utó­dok számára követendő példa a Piacsekek munkásságában. A kiállított dokumentumok a család, a JPM, a megyei levél­tár és az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből valók. G. T. neveléséért; s végül szóltak az alapszervezet belső életéről. Minthogy oktatási intéz­ményről van szó, legfontosabb az első kérdéscsoport, az ok­tató-nevelő munka. Az okta­táspolitika végrehajtásában néhány kérdéssel kiemelten, fokozott figyelemmel kell fog­lalkozni. Ilyen a tanulásban le­maradó gyerekkel való inten­zívebb foglalkozás, a tehetség- gondozás, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése. S ter­mészetesen alapvető pártfel­adat az úttörőmozgalom tevé­kenységében való részvétel. Benkö Gyuláné párttitkár be­számolójából is kiderült, min­denütt nehéz feladat a lema­radók segítése és a tehetség- gondozás, s minden iskola azon igyekszik, hogy megtalál­ja a szerinte legjobbnak ítélt módszert. A Bártfa utcában például a gyengébb tanulók­nak délutánonként tanulószo­bai foglalkozásokat tartanak, már elég régóta, s e foglalko­zásokon már sokféleképpen módosítottak, keresve mindig valami újat, valami olyat, ami­től több eredményt várnak. Igen fontos a pályaválasztás irányítása, s kimutatható, hogy a gyerekek továbbtanulási szándéka egyre erősebb. A Bártfa utcai iskolában a gye­rekek ötven százaléka jelent­kezik gimnáziumba és szakkö­zépiskolába, a többiek szak­munkásképzőbe. Körülbelül ugyanez az arány a Felsővám­ház utcai iskolában is, a pécs- bányatelepi gyerekek esetében más: itt a tanulók 70—80 szá­zaléka jelentkezik szakmunkás- tanulónak. A három iskola ve­zetőjét rendszeresen beszámol­tatják a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásáról. A cél az, hogy a bukások számát mini­málisra csökkentsék, de — és ez nagyon fontos —, nem bár­mi áron, nem a követelmények lejjebb szállításával, hanem például a tanulószoba sikeres működtetésével. Míg a Bártfa utcában a tanulószobára for­dítanak nagy gondot, addig a Felsővámház utcai iskolában az alapkészségek kimunkálására helyeznek különös hangsúlyt, s ez érthető, mert az utóbbi években, sajnos egyre inkább az értő olvasással van a leg­nagyobb baj. Mindhárom iskolában igye­keznek minél jobb együttmű­ködést teremteni a család és az iskola között, s ez, az eddig említettekkel együtt továbbra is a feladatok között szerepel. A beszámoló taggyűlésen meg­határozott további feladatok: a tankötelezettségi törvény vég­rehajtása mellett a magasabb politikai képzettség megszerzé­séért a rendszeres beiskolázá­sok, s egy új dolgot is tervez­nek: az úttörők számára is in­dítanak politikai vitakört, s természetesen a felnőttek szá­mára eddig is rendszeresen megtartott vitakörök sem szűn­nek meg. Kiállítás Mongóliáról a Nevelési Központban A mai múzeumi világnap tisz­teletére Mándoki László, a Ja­nus Pannonius Múzeum munka­társa kiállítást rendezett a Ne­velési Központban 60 éves a Mongol Népköztársaság cím­mel. A tárlat, melyen Mongólia mai életét és népművészetét bemutató képek mellett mon­gol, illetve Mongóliáról szóló könyveken kívül mongol tárgyak és bélyegek is láthatók, augusz­tus 5-ig tekinthetők meg 8—21 órák között. A múzeumi világ­nap alkalmából a mai napon, pénteken valamennyi múzeumi kiállítás ingyenesen látogatható, közli a Baranya megyei Múzeu­mok igazgatósága. Szühbátar lovasszobra Ulánbá­tor főterén

Next

/
Oldalképek
Tartalom