Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-15 / 14. szám
2 Dunántúlt napló 1984. január IS., vasárnap NAGYVILÁGBAN Pénteken kezdődött az Osztrák Kommunista Párt XXV. kongresszusa. Franz Muhri, a párt elnöke terjesztette elő a központi bizottság beszámolóját.-------------------------------------------------------------------------------------*---------------------------------------------------------------------------H stockholmi főrum Heft külpolitikai összefoglaló Á hét 3 kérdése AzOKP kongresszus Az osztrák munkásosztály nehezedő élet- és munkakörülményei, a pártmunka javításának kérdései állottak előtérben az OKP Bécsben ülésező 25. kongresszusán, a szombati vitában. Több felszólaló is beszélt az állami kézben lévő üzemek válságának következményeiről: az egyesített fémművekben az elmúlt években 3000, a Steyr cégnél 1500 dolgozót bocsátottak el, a linzi acélművekben, illetve a Steyrnél sok száz dolgozónak kellett áttérnie rövidített munkaidőre — alacsonyabb keresettel. Ugyanakkor a tény, hogy éppen az államosított osztrák ipar nagyszabású üzleteket köthet szocialista országokkal, 150 000 osztrák munkahelyet biztosít. A kommunisták az állami szektor további kiépítése mellett vannak és elutasítják a polgári tábor elgondolásait, hogy állami üzemeket — a gazdasági gondokra hivatkozva — újra magánkézbe adjanak, önkritikusan elemzik a párt vezetői, a küldöttek a tényt, hogy az OKP szavazási eredményei az elmúlt években tovább csökkentek. A kongresszust egy sor testvérpárt küldöttei üdvözölték, elsőnek Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára. Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a felszólalására vasárnap kerül sor. Az OKP kongresszusa szombaton délután zárt ülést tartott, amelyen újjáválasztották a párt központi bizottságát. A KB a késő esti órákra összehívott alakuló ülésén megválasztja a pórt elnökét és a politikai bizottság tagjait. ♦ TEL AVIV: Szombaton Dél-Libanonban meghalt Szaad Haddad őrnagy, aki Izrael fontos libanoni szövetségese volt. Neve Izrael palesztin-ellenes hadjáratai során vált ismertté. A keresztény tiszt az 1975--76- os libanoni polgárháború közben szervezett szabadcsapatot a feloszló libanoni hadsereg hozzá csatlakozó keresztény és síita katonáiból az ország Izraellel határos déli részén. Osztagai a zsoldot, a fegyvert, az egyenruhát és a kiképzést is Izraeltől kapták. Az volt a megbízatásuk, hogy a palesztin harcosokat távol tartsák a határvidéktől. Haddad őrnagyot két héttel ezelőtt bírósági döntésre, szolgálati éveinek teljes beszámításával és teljes joggal visszavették a libanoni hadsereg soraiba. ♦ HAVANNA: A Nicaragua felett lelőtt amerikai helikopter ügyét az Egyesült Államok ürügyként használhatja fel arra, hogy nagyobb méretű katonai akciót kezdjen Nicaragua ellen — állapította meg Dániel Ortega, a nicaraguai kormányzótanács koordinátora. A sandinista politikus, aki a nicaraguai televízió péntek esti adásában nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák közép-amerikai jelenléte „tudatosan vagy véletlenül” rendkívül veszélyes helyzetet teremthet. Az eddigi amerikai jelentések is elismerik annak lehetőségét, hogy a gép „véletlenül" megsértette Nicaragua légterét. A „véletlen eltévedés” valószínűségét azon~ban csökkenti az a tény, hogy a helikopter azonosítási jeleit — a helyszínen járt nyugati újságírók beszámolója szerint — sár borította. + TEGUCIGALPA: Honduras az Amerikai Államok Szervezetének összehívását kéri a hondurasi—nicaraguai határon történt helikopter-incidens * miatt — jelenti be a hondurasi külügyminisztérium péntek este kiadott közleménye. A közlemény ismételten Nicaraguát vádolja a ,,térség békéjének és biztonságának fenyegetésével". Január 17-én nyílik meg a stockholmi konferencia. Varga István nagykövet, a magyar küldöttség kijelölt vezetője ebből az alkalomból interjút adott a Központi Sajtószolgálat részére. Először a konferencia céljairól és feladatairól kérdeztük. — A bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia összehívására vonatkozó döntés a tavaly szeptemberben befejeződött madridi találkozón, s annak egyik legfontosabb eredményeként született meg. A madridi záró- dokumentumban meghatározott feladatok, más szóval mandátum szerint az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok célul tűzték ki, hogy a konferencia dolgozzon ki, fogadjon el és léptessen is életbe olyan intézkedéseket, amelyek új, hatékony és konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés érdekében. A konferenciával kezdődő tárgyalási folyamatnak az a rendeltetése, hogy kifejezze és érvényesítse az államok kötelességét, hogy egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. A tárgyalások első szakasza arra hivatott, hogy a bizalom- és biztonságerősítő megállapodások kidolgozásával csökkentse a katonai konfrontáció veszélyeit Európában. Erre az első szakaszra kerül sor Stockholmban január 17-év^l kezdődően. . — Mi jellemzi a bizalom- és biztonságerősitő intézkedéseket, s mi a rendeltetésük? — A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést vagy tényleges fegyverzetkorlátozást. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek például a békeidőben folytatott rutin katonai tevékenységekről való előzetes tájékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, katonai mozgások előrejelzésével csökkentik a bizalmatlanságot, a szándékok félreértésének veszélyét, s ezzel a tényleges fegyverzetkorlátozás számára is kedvezőbb politikai légkört teremthetnek. A kidolgozandó Intézkedések kiterjednek majd Európa területére és a földrészhez csatlakozó óceáni térségre. A konferencia elnevezésének részei: a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés a tárgyalások folyamatossága mellett annak szakaszaira is utalnak. Az első szakasz így még nem a leszerelés, hanem csak az imént jelzett és körülírt, viszonylag szűk témakörökkel foglalkozik. — A mai feszült nemzetközi és közelebbről európai helyzetben miben áll a most kezdődő stockholmi tárgyalások jelentősége? — A nemzetközi helyzet rosszabbodását, a feszültség fokozódását a NATO tagállamainak az a több éve tartó törekvése idézte elő, hogy megbontsák és a saját javukra változtassák meg a történelmileg kialakult katonai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezési versenyt és kezdték meg a közép-hatósugarú amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyugat-európai országban. Ez növeli a háború kockázatát és súlyos politikai és biztonsági kérdéseket vet fel az európai országok számára. E helyzetben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai kénytelenek voltak a katonai erőegyensúly fenntartása és saját biztonságuk érdekében megtenni a szükséges válasz- intézkedéseket. Az amerikai rakétatelepítés értelmetlenné tette a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták , korlátozásával foglalkozó genfi tárgyalások folytatását. Negatívan hatott a többi fegyverzetkorlátozási tárgyalási fórumra is. Ezért, amint a magyar ország- gyűlés is állást foglalt legutóbbi ülésszakán, a megszakadt tárgyalások újrafelvételé- hez azoknak az országoknak kell megteremteniök az érdemi előrehaladással biztató feltételeket, amelyek a telepítéssel a felelősség részesei lettek a tárgyalások megszakadásában is. A magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy ha a NATO-országok hajlandók visszatérni az amerikai rakétatelepítés előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Ez az álláspont közvetett módon azt a követelményt is magában foglalja, hogy a tárgyalások tényét a nyugati partnerek ne használhassák fel a fegyverkezés leplezésére. Ennek az érvénye kézenfekvő a stockholmi tárgyalásokra is. A stockholmi konferencia sajátos módon nemcsak az összeurópai folyamat fontos része, hanem a kelet—nyugati párbeszéd fóruma lesz, amelyen a 35 ország képviselői először vesznek részt az európai biztonság katonai vonatkozásaival összefüggő problémák megtárgyalásában. Bár Stockholm nem veheti át más tárgyalási keretek témáit, de ha sikeres lesz, pozitív módon kisugározhat és jól egészítheti ki majd azokat, javíthatja az európai politikai légkört. A stockholmi fórum hozzájárulhat a Helsinkiben elindult összeurópai folyamat belső egyensúlyának fenntartásához és példázhatja, erősítheti azt a realista felfogást, hogy a kelet—nyugati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal lehet csak megoldani. A mai nemzetközi problémák sokrétűségét is figyelembe véve megállapítható, hogy az európai és a világhelyzet alakulása nagyban függ attól, sikerül-e megállítani a bizalmatlanság fokozódását és csökkenteni a szembenállás szintjét a két nagy katonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között. Erre a választ majd csak a konferencia munkájának mérlege fogja megadni rövidebb és hosszabb távon egyaránt. 0 Milyen fejleményekre került sor a héten a kelet—nyugati diplomáciában? A stockholmi konferenciát megelőző napokban kétségkívül felélénkült az egy idő óta szinte tetszhalottnak tűnő kelet—nyugati diplomácia. A héten különösen sok szó esett a tárgyalásokról és kiderült, hogy Keleten és Nyugaton nem mindig ugyanaz, sőt erősen eltérő ennek a kifejezésnek a tartalma. A Varsói Szerződés tagállamai jelentős, új kezdeményezést tettek: javasolták az európai földrész mentesítését a vegyi fegyverektől. Aligha kell bizonygatni, hogy a vegyi harci eszközök különösen nagy veszélyt jelentenek Európa sűrűn lakott területén: a számítások szerint egy vegyi fegyvereket is bevető konfliktusban a polgári áldozatok száma hússzorosan felülmúlná a katonákét. A vegyi fegyverektől való mentesítés tehát önmagában is jelentős lépés lenne, ha nem is oldana meg mindent. Mindez újabb adalék lehetett ahhoz, hogy a szocialista országok változatlanul a tárgyalások elvi alapján állnak és sokoldalú, építő javaslatokat tesznek azok érdekében. Erre emlékeztet egy ma különösen időszerű évforduló is: egy éve annak, hogy a Varsói Szerződés legmagasabb fóruma, a politikai tanácskozó testület Prágában szerződést indítványozott, mely szerint a két katonai szövetség országai lemondanának az erőszakról és fejlesztenék a békés együttműködést. Ez a javaslat ma is érvényes és konstruktív válaszra vár. A tárgyalások azonban nem szolgálhatnak arra, hogy elfedjék a fegyverkezési verseny fokozását és olyan látszatot keltsenek, mintha minden rendben lenne, miközben egyre veszélyesebbé válik a helyzet. Kvicinszkij, a genfi euro- rakéta-tárgyalásokon részt vevő szovjet delegáció vezetője a héten nagy figyelmet keltő cikket írt a New York Times- ban. Ha úgy tetszik, feltárt néhány kulisszatitkot (illetve helyreigazította az amerikai állításokat), hogy az Egyesült Államok miként tett és vont vissza különböző kijelentéseket, miközben már teljes gőzzel folyt a rakétatelepítés előkészítése és gyakorlati bonyolítása. A genfi tárgyalások abbamaradtak, mert a telepítés után nem maradt tárgyalási alap, az amerikaiak lerombolták . . . A helyzet mégsem visszafordíthatatlan — ezt Jurij Andropov válaszüzenete hangsúlyozta, amelyet a francia békemozgalmat reprezentáló százak bizottságának megkeresésére adott. Ha az amerikaiak készséget mutatnak a telepítés előtti helyzet visszaállítására, a Szovjetunió is felújítja ösz- szes korábbi javaslatait, vagyis nem lesz akadálya a genfi folytatásnak sem. Az ajtót ismét ki lehet nyitni. Ám az amerikai külügyminiszter nyilatkozata, hogy nem óhajtanak változtatni a telepítési folyamaton, nem sok reménnyel kecsegtet az amerikai szándékokat illetően. Ennek fényében nehéz lenne túl sokat várni a jövő héten Stockholmban megrendezésre kerülő Gromiko— Shultz találkozótól. 0 Hogyan alakult a közelkeleti válság? Szinte ismerősen csengenek a hétről hétre visszatérő mondatok: Bejrútban megint felborult a tűzszünet; újabb diplomáciai eszmecserék Libanon körül; viták a palesztin mozgalomban. Úgy látszhat, a közel-keleti válságban az az újság, hogy nincs újság . . . Két mozzanat mégis a bonyolult krízis új fejleményeit világíthatta meg a most záruló héten, összeült a jordá- niai parlament, és letette az esküt az új jordániai kormány. Az olvasó ne magát okolja, ha eddig keveset hallott e parlamentről. Tíz esztendőn át ugyanis nem működött. (Az előzmények tömören: amikor 1950-ben egyesítették a transzjordániai, Beduin Királyságot az eredetileg Palesztina részét képező Cisz-Jordánió- val, a 60-tagú parlamentbe a két testület 30—30 képviselője került. 1967-ben Cisz-Jordár.iát Izrael megszállta, a kibontakozó palesztin nemzeti mozgalom pedig érthetően igényt tartott rá, s 1974-ben a rabati csúcsértekezleten Husszein király palesztin területként ismerte el. Ekkor feloszlatták a parlamentét, és csak most, tíz év után hívták össze ismét.) A jordániai álláspont-változás mögött egyrészt a palesztin mozgalom megosztottsága, másrészt a Reagan-terv húzódik meg. Az amerikai elképzelés szerint egy jordániai— palesztin szövetségi államot hoznának létre, s az ammani udvar úgy gondolhatja, hogy a jelenlegi helyzetben ehhez megnyerheti legalább a palesztin mozgalom egy részét. A tervezett Husszein—Arafat találkozó híre ezért keltett már előviharokat, ám a szíriai szálak elszakadásával az Arafat vezette irányzatnak viszonylag beszűkültek a lehetőségei. Kísértés jelentkezik tehát a „jordániai kapcsolat" ügyében. Amman a parlament újjáalakításával aktivizálta a cisz-jordániai palesztin képviselőket, és az új, húsztagú kormány több mint harmada ugyancsak palesztin származású... 0 Miért éleződött ki ismét a helyzet Közép-Amerikában? •Kedvező hírekkel kezdődött a hét Közép-Amerikában. A Contadora-csoport (Venezuela, Panama, Kolumbia, Mexikó) közvetítésével öt ország külügyminisztere — beleértve Nicaraguát — kerettervet fogadott el a krízis megoldására. ' Jóllehet, e tervnek szembetűnő hiányosságai lehettek, D’Esco- to nicaraguai külügyminiszter is pozitívan szólt a lehetőségekről. A várakozások azonban hamar szertefoszlottak: Washingtonban heves Nicaragua-elle- nes kampány bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a sandinista védelmi erők leszállásra kényszerítettek egy amerikai határsértő helikoptert, amelynek pilótája életet vesztette. A körülményektől nem választható el, hogy az Egyesült Államok hadserege, hondurasi erők bevonásával, nyolc hónapon át tartó (!) hadgyakorldt- sorozatot bonyolít a Nicaraguával szomszédos ország területén Big Pine II (Nagy fenyő II) fedőnévvel. Hivatalosan ugyan parancsba adták, hogy amerikai helikopterek legfeljebb kilenc kilométeres távolságra közelíthetik meg a határt, az amerikaiak ezúttal azonban nemcsak behatolnak Nicaragua fölé, hanem egy, a határtól tíz kilométerre levő katonai tábort is elértek. (Az „eltérés" 19 kilométer volt. . .) A határsértés tényét egyébként Washingtonban is elismerték, legalább is „nem tartják kizártnak ...". Nicaraguában joggal mutatnak rá, hogy az ország határait naponta többször megsértik az amerikaiak által pénzelt és felfegyverzett ellenforradalmi csoportok, s többek között amerikai gyártmányú helikoptereken kapnak utánpótlást. Természetes tehát, hogy a sandinista erők nem virágcsokrokkal fogadták a behatoló helikoptert. Managua nem keres felesleges összetűzéseket az Egyesült Államokkal, óvakodik ürügyet nyújtani a közvetlenebb amerikai beavatkozásra, de ez az amerikai politika óhatatlanul is sorozatban szüli a konfliktus- helyzeteket.r Annál is inkább, mert véget sem ért még a Big Pine II, már bejelentették a Big Pine lll-at, az újabb gyakorlatot. A nagy fenyőfák sem nőhetnek azonban az égig ... Réti Ervin AZ ÚJPETRE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet kereskedelmi osztályvezetői munkakör betöltésére. A munkakört 1984. március 31-ig kell betölteni. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: felsőfokú vagy középfokú szakirányú iskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakorlattal. FELADATA: a szövetkezet kereskedelmi (vendéglátás), termeltetési és felvásárlási tevékenységének szervezése, irányítása és a végrehajtás ellenőrzése. Besorolás az 5 1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet szerint. Felvilágosítást ad a szövetkezet elnöke, 19-es telefonon. Részletes pályázatot a következő címre kérjük: ÚJPETRE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 7766 ÚJPETRE, Kossuth L. u. 15.
