Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-22 / 21. szám
magazin Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin llítás iban 12-ben közösen alapított fotóművészeti díj ára tette lehetővé, hogy mindegyikük egy osztott témájú riportot készítsen, a legkülönbözőbb eredetű és civilizációjú egészséges versengésre sarkalló tényező, látnak a többiek és a látottakat hogyan élménynek két aspektusa, és segíti a küí, az V. kér., Szabadsajtó u. 5. szám alatti Stalter György (Magyarország): Párizs zínészek közül Grant filmje: Gunga Din, Philadelphia történet, Arzén és levendula, Night and Day, Forgószél. 1966-ban állt utoljára a kamerák elé, a Ne oly gyorsan, fiam című filmben. Közben producerként is működött. Amikor visszavonult, azt mondotta: „Tudom, hogy a filmtől nincs többé mit várnom. Választás előtt állok, új hivatást kell találnom. Semmiképpen sincsenek illúzióim." Gázsiját a kozmetikai iparba fektette be. Ko- , rai búcsújának egyik oka minden bizonynyal az volt, hogy nem akart szeretett közönsége előtt megöregedett színészként ’ mutatkozni. . 1970-ben különleges Oscar-díjjal tüntették ki az amerikai filmnek tett szolgálatai, ért. A közönség mindmáig gyakran találkozik vele, hisz Amerikában is, külföldön is fel-felújítják filmjeit a televízió képernyőjén. asonnel Ahol Déryné is fellépett Történetek az egri Fati Partusról Az első tulajdonos Somogyi Mihály hajdúkapitóny volt, aki nyolc romokban heverő kis házat bontatott le, hogy újat,' rangjának megfelelőt emeltessen magának a jókora telken. Ez az otthon — az egykori összeírások szerint 1690-ben már állt. Később kanonokok, városi szenátorok és más tisztségviselők váltották egymást, de egyikőjük sem gondolt arra, hogy bővítse, tágasabbá, szebbé, mutatósabbá varázsolja. Fordulatot csak a vállalkozó kedvű, ötletgazdag, a kockázatoktól sem húzódozó Spetz József gyógyszerész fellépése jelentett, aki 1802-ben 4500 forintért vásárolta meg ezt az épületet, többek között azért, hogy nagyvonalú, s üzleti szempontból is ígéretesnek tűnő elképzeléseit valóra válthassa. Fantáziát látott — egyebek között a cukorkagyártásban, s meg is próbálkozott vele. Patikájából származó jövedelme kevés a beruházással járó kiadások fedezésére, ezért a kincstártól kíván kölcsönt felvenni. Nemsokára újabb akcióba kezdett, s megnagyobbította családi fészkét. Ismét a kiaknázható lehetőségekre, a pénz. re gondolt, ezért toldotta meg a földszintet emelettel. Lett kávéház és táncterem. Ez a férfiú azonban nemcsak önző érdekeit tartotta szem előtt, hiszen a szálában a színészek, Thália sorsüldözött magyar papjai és papnői is bemutatkozhattak. Olyan fényes tehetségű egyéniségek is színpadra léptek, mint Déryné, aki naplójában mondja el, hogy 1823 decemberében járt és szerepelt itt. Bizonyára kellemes élményekkel gazdagodva távozott, különben aligha idézné fel eseménydús életének ezt az epizódját. Az 1827-es tűzvész a kiasz - szicista hangoltságú épületet sem kímélte. Birtokosa nem keseredett el, hanem helyrehozatta, méghozzá egy emelettel bővítve, így mintázva meg végső alakját. A bajok ezután következtek. Spetzet a csőd réme fenyegette. A bekövetkező bukást az sem késleltette, hogy szállodának teremtett helyet, s termeket adott bérbe az 1833-ban alakult egri kaszinónak, amely nemcsak a főnemességet, a papságot, hanem a hivatalnokokat, sőt az ambiciózus, a jó képességű iparosokat is tömörítetté. Az alapító tagok sorában ott volt Joó János, Pyrker érsek rajzmestere is. Ez a lelkes pedagógus 1838-tól a Héti Lapokat szerkesztette, s levelezett Széchenyivel, szorgalmazva — többek között — a különböző mesterségek szerszámainak magyar elnevezését. Bútorokat, könyvszekrényeket tervezett ide. 1848.-május 22-én az elnökség „fegyverre szólít minden arra alkalmas embert, hogy lépjenek az önkéntes nemzetőri seregbe, s tegyék áldozatul a haza oltárára vagyonuknak valamely részét.” A felhívás követőkre talált, ezért nem véletlenül szólt 1849. március 31-én Kossuth az őt ünneplő fáklyás menethez: „Egerben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet ha- zafiságot.” Jó néhányon eltűnődtek már a homlokzaton olvasható „Fati Partus" felíráson. A latin kifejezés jelentése: a végzet szülötte, s arra utal, hogy két ízben égett le (1800-ban és 1827-ben), s azt sugallja, hogy az emberi akarat úrrá lesz az olykor tornyosuló akadályokon. A Szerencse kegyelhette mégis ezt a házat, mert minden újjászületéskor szebb és szebb lett. Pécsi István Pécsiek a rádióban... 24-én, kedden 13 órakor a Kossuth rádió közvetíti a Pécsi Filharmonikus Zenekar egyórás koncertjét, melyet Breitner Tamás vezényel. Évszázados diófák Reneszánszukat élik a diófa bútorok, ezért itthon és külföldön megnőtt a kereslet a szép erezetű, kellemes színhatású, jól munkálható fa iránt. Baranyában különösen sok található ebből a nemes fából: a kertek, udvarok, szőlők élő díszéből. Ezeken a téli napokon döntik ki a vágásra ítélt diófákat, amelyeket az Erdei Termék Vállalat vásárol meg ipari célokra, egy részét feldolgozott állapotban exportálja is. A vállalat pécsi üzemvezetősége körülbelül 300 köbméternyit gyűjt össze a szép, vén fákból, A legmasszívabb példányok a Dráva menti síkságon termettek. Némelyik egyidős a századunkkal, és faanyagaegy teljes köbméternyit alkot, amiért nyolcezer forint üti a gaz_ da markát. A hó VÍZSZINTES: 1. Szép Ernő azonos című verséből idézünk. (Zárt betűk: V, O, T, O.) Folytatás a függőleges 54. számú sorban. 13. Egyenlő részben, görögül. 14. Komoly dolgok kigúnyolása, nevetségessé tevése. 15. Juh. 16. Kicsinyítő képző. 17. Lakatmárka. 18. Olasz tűzhányó. 20. Indium. 21. Cselekedet, ténykedés. 23. Karalábé jelzője lehet. 25. Község Pest megyében. 27. Rock and ... 28. ... György, Lisztdíjas operaénekes. 29. Bariton szerep az Álarcosbálból. 30. Ésszel felfogják. 32. Énekhang. 33. Koma. 34. A kambodzsai és az osztrák autók jele. 35. Barnás szőrű, sötét sörényű és farkú ló. 37. Csapadék. 38. . . . Baba, híres japán film címe. 39. Messze. 40. Egyszerű lábbeli. 42. Papirosmérték. 43. Egykor házhoz szállította a tüzelőt. 46. Becézett férfinév. 48. Az egyiptomi gépkocsik jele. 49. Rovatokra oszt. 52. Nap latinul. 54. Találat. 56. Mérlegel valamit. 57. Tüzet éleszt. 58. A panasz szava. 60. Község Tolna megyében. 61. Kettősbetű. 62. Jussol. 65. Kenőcs. 68. Ki ... tud? 69. Eltulajdonít. 71. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. Spórolós. 2. Órarendben szerepel. 3. Éneklő szócska. 4. Zenemű előtt álló szó. 5. Régi súlymér. ték. 6. Győzelmi jelvény. 7. Állóvíz. 8. Cukroz. 9. Liter röviden. 10. Vanília része! 11. Tüzel, népies szóval. 12. Ver- saillesű békeszerződés. 17. Virág. 19. Szóösszetételekben hegyességet, csúcsosságot jelöl. 22. Némán tölt! 24. Nem mozduló. 26. összerakás gyerekjáték. 31. Elegyít. 33. Egymás után elmond. 36. Jövendőt mond. 37. ötöl- ... 39. Púpozott. 41. Megelégel. 44. Német ..z" betű. 45. Tapogatózva keresgél. 47. Időszámítás szerint röviden. 50. Létezik. 51. Tartó. 53. Olaj idegen szóval. 54. Az idézet befejező része. (Zárt betűk: R, S, ö. Z.) 55. Számos. 57. Lekaszált és megszárított fű, 59. Pénzt kiad. 61. Csavar. 63. R. I. ü, 64. Lengyel légiforgalmi társaság. 65. KEG. 66. Molekula röviden. 67. Híres burleszkszínész, Stan partnere. 70. Protaktinium. 71. Folyadék. 72. A tetejére. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1. és függőleges 54. számú sorok megfejtése, legkésőbb január 30-án (hétfő) déli 12 óráig be- érkezőieg, LEVELEZŐLAPON. 7601. Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A január 8-i lapban közölt rejtvény megfejtése: A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, ez legyen az új év legszeb- bik divatja! Könyvjutalmat nyertek: Jávorka János, Pécs, Kodolányi u. 25., Kertész Károlyné, Villány, Táncsics u. 4., Köhler Gyuláné, Pécs, Damjanich u. 10., özv. Radnai Péterné, Pécs, Egri Gy. u. 26., Szalma Jó- zsefné, Lánycsók, Tömöri u. 9. A könyveket postán küldjük el. VADÁSZAT Befejeződött a vadgazdálkodás 1983. évi tervidőszaka és vadásztársasáaaink a decemberben elkészített vadgazdálkodási tervek alapján megkezdték az 1984. évi terv végrehajtását. A módosult vadászati idénvek több vadféleség_ nél rövidebbre szabták a vadászati lehetőséget. Ettől függetlenül januárban minden vadásztársaságnak módjában áll a vadászati idénynek megfelelően a tarvad kilövését folytatni, amely már az ez évi tervteljesítésbe számít. A vadászat mellett januárban a gondos vadgazda legfőbb feladata a télj etetőkkel segíteni a vadállományt. Ilyen kor rendszerint hótakaró borítja a határt és a nagyvad- etetőket újra kell tölteni jó minőségű lucernaszénával. A fácánetetők alá ocsut, rosta- aljat, kukoricát szórunk — amennyiben mód van ró, ezt ilyenkor polyvával keverve véÁ vadásztársaságok feladatai gezzük a korai penészesedés megelőzése szempontjából. Té. li időszakban fácán, vagy ba~ romfitápot soha ns szórjunk az opróvadetetők alá, mert megérjen és nagy kárt okozunk ve'e. Ha a januári havazás nagyobb méreteket ölt, a nagyvadjárta utakat hóekéz- züi< le, mindig az etetők felé, hogy a vad könnyen takarmányhoz jusson. Másik legnagyobb feladatunk január hónapban a dú- vad-qyérítés. Ez főleg a kóbor kutyákra vonatkozik, melyek nagy kárt tehetnek a legyengült őzállományban. E hó derekától üzekednek a rókák, ilyenkor igen eredményesen hívhatók nyúlsírással, de egy jó kótorékeb segítségével a kotorékból kiugrasztva is eredményesen apaszthatjuk őket, és vadászaink ezzel jó sporthoz juthatnak. A tarvad vadászatnál főleg a selejtezést kell előtérbe helyezni és meg kell határozni a sorrendet. Legelőször a gyenge borjakat, gidákat, az elaggott, beteg teheneket, sutákat lőjük ki és a megfigyeléseink alapján több éve meddő egyedeket. Ezt követheti a felesleges ünők selejtezése és a középkorú, jobb képességű állatokhoz csak akkor nyúljunk, ha az erőteljes minőségi selejtezés, vagy állományapasztás ezt indokolttá teszi. Megyénkben ugyan a fácán vadászata a módosult vadászati idény szerint decemberben lejárt, de a mesterséges telepítéssel dúsított területeken a vadásztársaság kérése alapján, az illetékes hatóság hosszabbítást adott. Ezeken a vadászterületeken vadászati örömeinket bőségesen kielégíthetjük a fácán szép és változatos vadászatával. Min_ dent el kell követni, hogy az egész területen a felesleges kakast kilőjük, mert a rossz ivararány apróvadnál az ez évi szaporulat rovására megy. Nagyvadas területeink legszebb téli öröme a gondosan, jól szervezett vaddisznóhajtás. Ezek nagy része december vé. qére lezajlott, de vannak területek, ahol ezt még januárban is folytatják. Mint minden vadászaton. itt is a vadászat rendezőjének gondos előkészítő munkájától függ az eredményesség, de a januári vaddisznóhajtásokon már mem ez a fő szempont, mivel a vemhes és közben leellett kocák messzemenő etikai kíméletet érdemel, nek. Január, mint a gazdálkodási év első hónapja, minden vadásztársaságra, a felsorolt feladatok alapján komoly vadgazdálkodási és vadászati feladatokat tűz ki. Ezek végrehajtásából valamennyi sport- és hivatásos vadásznak kj kél! venni a munkarészét, amely legtöbb esetben nagyszerű vadászati szórakozással is jár. Farkas János megyei fővadász Rádió mellett... Pisztráng és szesz Érdekes dolgokat tudtam meg a hazai — Szilvásvárad környéki — pisztrángtenyésze- tünkről. (Hogy mi mindennel nem foglalkozunk...!) Szóval nálunk kétféle pisztráng van: a szivárványos és a kanadai szivárványos. „ők" ketten még elbírják a maximum 12 fokos vizet, ha annál melegebb, már idegeskednek, a még melegebbet pedig nem is tudják elviselni. A múlt évi „termés" 24 vagon volt, amelynek 80 százaléka exportra került (szép pénzt kapunk érte), 10 százalék a gazdaság boltjaiban került eladásra, a maradék 10 százalékot a HALÉRT értékesítette. Gondolom a zömét a vendéglátóipar vette át (ők is szép pénzt kapnak érte). Azt is megtudtam .— a lelkes riporter révén —, hogy aki már evett füstölt pisztrángot, az bizony nehezen felejti el e nagyszerű gasztronómiai élményt. Én sem felejtettem el, mert nem volt mit. Soha életemben nem ettem füstölt pisztrángot, s ennek is két oka van. Az egyik: mert nincs. A másik ... na ezt hagyjuk. Mindenesetre most ne tessék azt hinni, hogy fölháboro- dásomnak adok hangot: ..Nálunk miért nem lehet pisztrángot kapni!” — felkiáltással. Csupán emlékeztetni szeretnék valamire. Nem is olyan régen néhány ABC-boltban a mélyhűtő pultok kínálták a fagyasztót pisztrángot. Akadt rá vevő is. Aztán kiderült, hogy amikor a piszrtáng fölengedett dermedtségéből, szétesett. És hát a szaga sem volt valami étvágygerjesztő. Mindezt csak azért mondom, hogy talán iobb lenne a maradék 20 százalékot is felfüstölni. S nem bomlott állapotban — méregdrágán — a fogyasztó elé lökni. Maradjunk még a „konyha" környékén. Hallom a rádióból, hogy 1930—1940 között hazánkban az egy főre jutó zsírfogyasztás mindössze 18 kilogramm volt, s nem azért, mert korszerűen táplálkoztunk. Most viszont 30 kilót fogyasztunk. S megintcsak nem azért, mert korszerűen táplálkozunk... A magas koleszterinszint veszélyt ielent az emberi szervezetre — mondja az orvos egy interjú során. A 180 milligramm százalék elfogadható. Ám mennyi a magyar átlag? 200 fölött! Ezért kapunk gutaütést. Esetleg a szószoros értelemben is. De ha már riogatjuk egymást, akkor folytassuk. Az alkohollal. Nincs olyan hét, hogy a rádió — nagyon helyesen — ne figyelmeztetne az alkohol okozta veszélyekre. (Jómagam is nem egyszer e hasábokon, pedig őszintén szólva vizet prédikálok és . . .) A rádióműsorban szereplő orvos azt mondja, hogy aki rendszeresen naponta két-három deci bort, vagy két- három üveg sört, vagy egy-két féldeci tömény szeszt elfogyaszt, — szervezetének tűrőképességétől függően hosz- szabb-rövidebb idő múltán bekerül az alkoholisták kategóriájába. A rádió — de az Ország Világ című hetilap is elszomorító adatokat közöl. 1982-ben hazánkban az egy főre jutó úgynevezett tiszta alkohol 11,5 liter volt. Ez megfelel 32 liter bornak, 87 liter sörnek, 9,5 liter 50 fokos égetett szesznek. Egy szaklap számítása szerint az összes alkoholmennyiség 71 százalékát az összlakosság 29 százaléka fogyasztja el. Ez körülbelül 3 millió embert jelent, s ezt figyelembe véve az 1 főre jutó mennyiség hirtelen megugrik: napi 2 deci pálinkára, vagy 7 deciliter borra, vagy 2,2 Iiter sörre. Mindezekből kiszámítható, ki milyen tempóban pusztítja önmagát, esetenként közvetlen környezetét. Rab Ferenc
