Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-20 / 320. szám

1«. v r • e • . Éi!~ api magazin Pécsi korzó Szobrok a sétányon épekben e Éles anyanyelvűnk Két tűz között van a tűzszünet. Éleslátásáért szeméremmel tüntették ki­A nap, mindig előkelő. Attól még nem hadvezér, Hogy minde­nen megütközik. Az érdek többes száma o temérdek. Csatlakozom a mellettem szólóhoz. A kollektíva megállta a közhelyét. A hula elkallódásával maradt hoppon­Közte és az idegennyelv között fordí­tott kapcsolat áll fenn. Kétféle alkoholista van: konkrét és el­vont. Kerekes László A pécsi járókelők élénk fi- •gyelemmel kísérik az Aradi vértanúk útjának építkezését: az alsó úton már megindult a közúti forgalom, a felső sétá­nyon pedig készül az útburko­lat, „I" formájú, nyers- és bar­na színű betonelemek fedik az utat. Közben az utat szegélye­ző házak közül nem egy új színt, új formát kapott: szépül a környék. „De vajon lesz-e szobra vagy emléktáblája az Aradi vértanúk útján mártír­jainknak?" kérdezte egy pécsi olvasónk a Dunántúli Napló­hoz írt levelében. Lesz. Elkészültek a sétány terveivel együtt a szobrok ter­vei is. Dévényi Sándor építész, a Dél-dunántúli Tervező Válla­lat tervezője kiteríti asztalára a rajzokat, amelyek az elkép­zeléseket felvázolják. — Az Aradi vértanúk útjának felső részét sétány jelleggel le­het kialakítani, talán nem túl­zás, ha azt mondjuk: Pécs szá­mára azt jelentheti, mint a fő­városiaknak a pesti Duna-parti korzó. Nagyon szép a kilátás a városra, nemcsak a várfal és a székesegyház látható, hanem nagyobb távlatot is nyújt. Ami­kor a feladatot megkaptam, a támfal már adott volt: a sé­tányt ehhez képest kellett meg­tervezni. Először is kijelöltem azokat a pontokat, amelyek valamilyen módon középpont­nak számítanak, ahol valami­nek „történnie kell". Az egyik ilyen pont a Me­csek utca torkolatával szembe­ni rész. Itt egy monolit beton­alapra műkő oszlop kerül, fö­léje fából készült építmény, afféle filagória, amelyet rózsa­lugas díszít majd. Ez az utca egyik legszebb pontja. A má­sodik harmadban, a Nyíl utcá­val szemben Zrínyi Miklós lo­vasszobrát képzelte el a terve­ző (a vasbeton tömb, amelyen áll majd, már elkészült). A hely kiválasztását az is indokolja, hogy amikor Zrínyi 1664-ben megostromolta a pécsi várat, bár nem sikerült bevennie, de itt felrobbantotta a várfalat. Ugyanakkor terv készült a Nyíl utca bejáratának „meg­szépítésére”: árkádos ál-archi­tektúra segítené a sétány és az utca látványa közti átmenetet. A sétányt a közút felől mű­kő oszlopok között felállított öntöttvas korlát határolja majd. Mindegyik oszlopot virágtartó­nak képezik ki: kivéve azt o tizenhármat, amelyre az aradi vértanúk bronz mellszobra ke­rül. A szobrok posztamensre helyezve, némileg kiemelked- kednek a virágtartó oszlopok közül kb. kétméteres magassá­gukkal: a Bartók Béla út és a Hunyadi út közötti oszlopsor­ban kb. minden tizedik osz­lopra kerül egy-egy szobor. A sétány mindkét végén kút lesz: a Hunyadi úton megmarad a vörösköves kút (amelyet régeb­ben Török-kútnak neveztek), és a Bartók Béla úti részen lesz egy falikút - régebben itt szin­tén volt forrás, illetve kút. A Hunyadi-szoborra még nem adtak ki megbízást, az aradi vértanúk szobrait Bencsik István, a filagóriát Erdős János pécsi művészek készítik el. G. T. eilegzetes képregényjelenetek külföldi zpokból ztár volt, majd ezt követően lett a co- ücs-ok kedvelt figurája. Ám Tarzant is, Mickey egeret is lepi- álta minden idők leghíresebb képregény, őse, a Superman! Jerry Siegel szövegíró s Joe Shuster rajzoló fejéből pattant ki z a kettős életű valaki ak; egyrészt jám- or polgár, másrészt viszont egyszemé- yes ..világcsendőr", s mint ilyen, millió s millió tájékozatlan ifjú kétes hírű pél - laképe. Supermant ugyan mifelénk is látni, de ízért — szerencsére — nálunk nem ö a ztáir. A magyar lapokban, lisztesebb ala- ok vonják magukra a figyelmet: hol Vér­ié Gyula hol Jókai hőseinek koladjait lísérhetjük figyelemmel. Mindez annak ;öszönhető, hogy amikor az 1950-es évek égén — a Füles jóvoltából — az első ;épregények határainkon belül is megje- entek. akkor a jóízlésű szerkesztők olyan örténetek feldolgozására adtak megbi- :óst, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de izellemi épülésünkre is vannak. Ez a tisz- eletre méltó hagyomány azóta is él, s emélhetőleg élni is fog- A tanulság: a ;omicsokkal is lehet tisztesebb eszméket izolgálni. A. L. Ilyen lesz a Nyíl utca bejárata az Aradi vértanúk útjának sétá­nya felől Dévényi Sándor tervei szerint. Magyarok a Metropolitanban Száz évvel ezelőtt, 1883. október 22-én nyílt meg a világ egyik leg­rangosabb operája, a Metropoli­tan. Erről szól rejtvényünk. VÍZSZINTES: 1. Világhírű basszistánk, ki emlékezetes sikerrel lépett fel a Metropolitanban. 13. A maggal teszik. 14. Világhírű olasz tenorista, ki a Metropolitan színpa­dán debütált 1903-ban. 15. Helyrag. 16. Dalos. 18. Munka -r- pestiesen. 19. Bíróságon zajlik le. 23. Délceg. 21. Konferenciájáról ismert török vá­ros. 23. Korrekt, közhasználatú, ide­gen szóval. 24. Idegen Mária. 25. Az első világháborúban sok vért lá­tott francia folyó. 26. Ráf részel 28. Bútorfajta. 29. Rögtön. 30. Talppont. 32. Telt. 33. Kiváló operaénekes és dalénekes (mezzoszoprán) Ilona, 1881—1943. 35. Régebbi pénzünk. 37. Kelet, több idegen nyelven. 38. In­dián törzs. 39. Súlyarány. 43. Kicsi­nyítő képző. 41. Cégtársulás. 42. Francia területmérték. 43. Női bece­név. 45. Shakespeare egyik király­alakja. 47. Felteszi ... a pontot. 49. . . . -Darja, szovjet folyó. 51. . . . step, régi tánc. 52. Érzet. 54. Pe­dagógus, névelővel. 56. A tallium vegyjele. 57. Eger része! 59. Pipere­cikk márka. 60. íme (ford.). 61. Fran­cia város és labdarúgó csapat. 64. Forditva önti 65. Kedvelt színművé­szünk volt (Sándor). 66. Bizonytalan. FÜGGŐLEGES: 1. Világhírű baritonistánk, ki gyakran szerepelt a Metropolitan színpadán. 2. A han­gok művészete. 3. Eledele. 4 Min­denki. 5. Mezőgazdasági szerszám. 6. Az ittrium és a szén vegyjele. 7. Román tengerparti üdülőhely. 8. A „Forsyte Saga" egyik nőalakja. 9. ,,. . . hop", karikajáték. 10. Kerti szerszám. 11. Szorgalmas altat. 12. A „Rigoletto" világhírű alakítója. ki ezen szerep éneklése közben a Metropolitan színpadon halt meg. 15. Századunk egyik legnagyobb ma­gyar karmester-egyénisége, ki 1948— 1953. között a Metropolitan karmes­tere volt (Frigyes). 17. A Mosel mel­lékvize. 19. Folyóvizek kísérője. 22. Albánia legnagyobb folyója. 23. Ba­riton szerep „A rózsalovng" című operában. 24. Jókai Mór „Szegény gazdagok" című regényének alakja. 25. Neves baritonistánk. 27. Ezzel a Gounod operával kezdte meg műkö­dését a Metropolitan. 28. Római 7- es. 29. Kanalaz. 31. Doráti egynemű betűi. 32. Világhírű olasz karmester, ki 19C8—1915 között vezényelt a Met- ropolitanban. 34. Dalmű. 35. Fecni páratlan betűi. 36. Neves magyar tenorista, éveken át a Metropolitan tagja, utónevének kezdőbetűjével. 40. Többtételes, nagy igényű zene­mű. 42. Két névelő. 44. Amikor. 46. . . . ipso. 47. Idegen Ilona. 48. Czuczor Gergely írói álneve. 50. Élvonalbeli román labdarúgó csapat. 52. A Metropolitan első igazgatója. 53. Neves koloratur-szoprán opera­énekesnőnk (Karola). 55. Énekhang. 58. Sérülés. 60. A Metropolitan nép­szerű neve. 62. Tiszteletbeli, rövidít­ve. 63. Szintén ne. 65. Angol hír­szolgálati iroda. E. B. BEKÜLDENDŐ SOROK: vízszintes 1., 14., függőleges 1., 12., 15., 27., 32., 36., 52. és 63. számú sorok meg­fejtése legkésőbb november 18-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezöleg, LEVELEZŐLAPON, 7601. Pf.: 134, Du­nántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. A november 6-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Hősök emlékezete, A varázslónő, Háború és béke, Péter és a farkas, Borisz Godunov. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Fülöp József, Pécs, Somogy u. 8., Jóos Er­vinné, Pécs, Zsuzsanna u. 19., Kár­páti József, Siklós, pf.: 40., Markó Viktória, Pécs, Karancs u. 12 2., Sza­bó Pálné, Keszü, Petőfi u. 116. A könyveket postán küldjük el. Pannonfila ’83 E napokban jelentős filate- lista rendezvény színhelye a Pécsi Galéria, mely a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövet­sége kérésére helyt adott a „Pannonfila ’83" elnevezésű or. szagos motívum-bélyeg kiállítás­nak. A motívumfilatélia, vagyis a bélyegek témák szerinti gyűj­tése — a klasszikus gyűjtési forma mellett — csupán né­hány évtizedre tekint vissza. El­terjedése főleg az 50-es évek­től kezdve vett lendületet, ami­kor világszerte nagyon megnőtt a bélyegkiadás és vele párhu­zamosan a bélyegképek válto­zatos gazdagsága. Növelte a gyűjtési kedvet a bélyegek egy­re tökéletesebb nyomdai kivi­tele, majd a többszínnyomású bélyegek megjelenése. A gyűj­tője nagy része kedvet kapott az azonos témájú bélyegek gyűjtésére (állat, virág, sport, művészet, repülés, űrkutatás stb.), azonban egy idő múlva az egy-egy témához tartozó sokezer bélyeg miatt a gyűjtők kénytelenek lettek gyűjtésüket a nagyobb témák egy-egy szű- kebb területére korlátozni. így alakult ki a motivumgyűjtés mai gyakorlata. A motívumbélyeg- gyűjtés számos téma feldolgo­zását teszi lehetővé, de ahhoz a bélyegeken és a filatéliai do­kumentumokon kívül a gyűjtő ismeretszerző és kutatómunká­jára is szükség van. így válik a bélyeggyűjtés a hasznos idő­töltés mellett az önművelődés és a kiállításokon keresztül a közművelődés eszközévé. Erről győződhetnek meg a kiállítás látogatói is. A témák széles kö­re miatt tért rá a MABÉOSZ arra a gyakorlatra — amint azt Kiss Ernő, a MABÉOSZ fő­titkára a megnyitó beszédében mondta —, hogy újabban sza­kosított motívu mbélyeg-kiállítá­sokat rendeznek az ország kü­lönböző centrumaiban. A „Pannonfila ’83" is ilyen szakosított kiállítás, melynek témája a művészet és a kultú­ra. A 204 tablón különböző szobrászati, festészeti, építésze­ti, iparművészeti, népművészeti, zeneművészeti, színházművészeti és irodalmi témájú gyűjtemé­nyek láthatók. A bélyegeken, ezeken a kisgrafikákon a művé­szettörténet, a múzeumok, a képtárak és az egyetemes kul­túra számos alkotása, emléke tárul a néző elé. A versenyjellegű kiállításon 35 gyűjtemény szerepel. Közü­lük versenyen kívül vesz részt a „hivatalos osztályában a Bu­dapesti Bélyegmúzeum 10 tab­lója, melyeken az 1973-ban megjelent Csontváry-bélyegek nyomdai kigyártásának folya­mata látható egészen a kész bélyegig. Ugyancsak versenyen kívül szerepel a bíráló bizott­ság tagjainak 10 gyűjteménye a „tiszteleti osztályában. A „verseny osztály"-ba sorolt 24 gyűjteményt a bíráló bizott­ság a következőképpen érté­kelte: kis aranyérem rangú ok­levelet és a fődíjat nyerte Neszményi Károly „Zenetörté­net" c. gyűjteménye. 3 gyűjte­mény részesült aranyozott ezüstérem rangú oklevélben, 10 gyűjtemény érdemelt ki ezüst­érem rangú oklevelet, 7 gyűj­temény kapott ezüstözött bronz­érem rangú oklevelet, 3 gyűj­teménynek pedig bronzérem rangú oklevelet ítéltek. Az oklevélen kívül valameny- nyi kiállító eozin emlékplakettet kap a rendező bizottságtól, mely a Zsolnay gyár kivitelezé­sében készült a Zsolnay-kút áb­rájával. A posta a kiállítás tiszteleté­re külön alkalmi levelezőlapot jelentetett meg, mely szintén a Zsolnay-kutat, valamint egy Zsolnay-vázát ábrázol. A ren­dező bizottság által készíttetett emlékboritékon a Kórház téri dzsámi és minaret szerepel. E kiadványok a kiállítási kataló­gussal együtt az alkalmi posta- hivatalnál, emlékbélyegzéssel november 20-ig a Pécsi Galé­riában kaphatók. Tegzes József Rádió mellett... Hamisítók „Végy kétharmad tejet, egy- harmad vizet, jól rázd össze, ezután csukd le a kanna tete­jét és..." — vidd a tejcsar­nokba. Ez egy általános recept, ám a tej és víz arányán a tej­hamisítók tetszés szerint változ­tatnak, kapzsiságuk mértékétől függően. Úgy gondolom, a tej­hamisítás olyan régi — ősi! — dolog, mint maga a tehén, így aztán a hamisítás, illetve le­leplezés tényén meg sem le­pődtem. Annál inkább az ösz- szesített „eredményen": öt­száznegyven háztáji tejtermelő közül háromszázhetven alapo­san megvizezte a tejet, s ezen még az ellenőrök is elcsodál­koztak. A fejenként kirótt két-, három-, ötezer forintos pénz­bírságon pedig maguk a ter­melők lepődtek meg. A rádiós-riporternek sikerült néhány hamisítót szóra bírnia. Az asszony egyre csak hajto­gatta: „Nagyon bánom... bi­zony, nagyon bánom...!" A riporter közbekérdezett: „Úgy érti, hogy a vizezést?” — „Szó­val, ha tudom, hogy ma ilyen nagy ellenőrzés lesz, visszafor­dultam volna a kannával. ..” Mint ahogy ezt többen meg is tették, mert a környéken gyor­san leadták a „drótot” — „Vi­gyázat, megleptek bennünket az ellenőrök!" ......Évek óta n em jártak felénk ... Az em­ber, ugye, nem hitte volna . . ." A csalást tulajdonképpen nem tartották bűnnek, inkább mél­tatlankodtak a váratlan razzia miatt. Eszembe jutott, meg ké­ne vizsgálni a nagyüzemi tejet is, bár mertem remélni, téesz, vagy állami tehenészetben j ilyesmi nem fordulhat elő, hi­szen a hamisítást titokban szok­ták elvégezni, márpedig amit két ember tud, eleve nem ti- ' tok ... Egy gondolatra jutottam a ri­porterrel, ugyanis megkérdezte az ellenőröket, tapasztaltak e hasonlót a tehenészetekben? „Ritkábban,- de igen! Ugyanis a fejőbrigádok többnyire a tejhozam növelésétől füqgően kapják a prémiumot. ..” Ért­jük. A büntetés természetesen ez esetben sem maradt el, csak hogy a büntetést nem szemé­lyekre, hanem a gazdaságra rótták ki. A nagykalapból fi­zettek. Ezt már nehezebb meg­érteni. A hemisítókra — úgy látszik —, végre rájár a rúd. A ripor­ter beszámolt arról, hoqv a sört is vizezik. Aztán a fröccsöl is túlvizezik. A tégelyből — hi­telesített mércével! — ügyes mozdulattal kimert bor meny- nyisége szinte soha nincs két, vagy egy decire való, még ak­kor sem, ha az a rafinált ven­dég külön kéri a két deci bort és az egy deci szódát, ami ugye nagyfröccsnek felel meg. Emlékszem rá, jó tízvalahány esztendővel ezelőtt bevezették volna a három, illetve kétdecis palackborok árusítását, ám ez ellen élénk tiltakozást jelentett be a vendéglátóipar. Ezek a nyughatatlan ellen­őrök megvizsgálták a konyhán készített húsételeket is. És mit tesz isten, mire rá nem jöttek?! Például arra, hogy a bélszínből készült bifszteket a bélszínhez eléggé hasonló fehérpecsenyé­ből vagy gömbfelsálból tálal­ták fel a vendégnek, sőt még tatár-bifszteket is az emlitett marhahús-részből „dobták ősz- sze”, persze bélszín áron szá­molva, ami tudvalevőleg majd­nem a kétszerese az említett húsoknak. Most már találgat­hat az ember, hogy csak egyetlen étteremben vagy kocs­mában naponta kimért étel és ital mennyi plusz hasznot hoz­hat, ha az egység dolgozói tisztességtelenül kereskednek Mondom ha! Tehát tisztelet c kivételnek. Egyébként 'e fenti ellenőrzés nem Baranyában zajlott le, hanem Győr környé­kén és a fővárosban. Nálunk ilyen esetek talán elő setfi for­dulhatnak . . . Még csak gon­dolni sem merek rá. Rab Ferenc mmmmmmamm

Next

/
Oldalképek
Tartalom