Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-08 / 308. szám

Hatszázötven éves település Paks a változások városa Talán másfél évtizede lehe­tett, amikor a régi, kopott Bé­ke Szálló előtt találomra meg­szólítottam egy járókelőt: mer­re lakik dr. Resch Gyula tüdő- és fogszakorvos. Gondolkodás nélkül elmagyarázta. Igaz tíz­ezernyi lakója lehetett akkor a Duna menti nagyközségnek, az immár hatszázötven esztendős településen azonban csaknem mindenki ismerte egymást, ke­veset mozdult itt a világ az évszázadok során. Az 1700-as évek elejétől a 800 lakosú kis halászfalu a XIX-ik század végéig több mint tízezer lakosú mezővárossá fej­lődött. ezt követően azonban a lélekszám egészen 1970-ig alig változott, csupán a temetések és születések jelentettek válto­zást o településen. Aztán 1977—78-ban szinte egyik_napról a másikra ugrás­szerűen megnőtt az ideiglene­sen lakók és a véglegesen le­települők száma is: az atom­erőmű építése óriásit lódult, egy­re több munkásra volt szükség. Hihetetlen erőfeszítéseket kel­lett tenni az ellátás érdeké­ben, a beruházás vezetői csak­úgy. mint a nagyközség irányí­tói tisztában voltak azzal, hogy a kereseti lehetőségek önma­gukban aligha tartják Pakson a munkásokat. Érdemes vissza­emlékezni például az üzemi ét. keztetés szervezésére, amelyet a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalót kapott feladatul. A kis­hegyi — az őslakók szóhaszná. latával élve atom-lakótelepen — felépült egy 3000 adagos, míg az atomerőműben egy 3500 adagos konyha és étterem. Kezdetben az étlapokról 10—15. féle ízletes ételt kínáltak, a hir­telen megnövekedett létszám, a folyamatos munkarend azon­ban szerényebb ételkínálatra kényszerítette a vendéglátókat. Most 5000 főről gondoskodnak az erőműben. Képesek voltak azonban arra is, hogy éjfélkor meleg ebédet, reggel vacsorát szolgáljanak fel, a munkabe­osztáshoz igazodva. A lengyel munkások kívánságára például reggel is kapható leves ... Paks ugyan 650 esztendős te­lepülés, városi rangot ózonban 1979. január 1-én kapott, az egységes várossá fejlődéshez azonban még a hihetetlenül nagyarányú gyarapodás ellené­re is a városi éleit minőségét is javítaniuk kell. Az igények ugyanis sokkal gyorsabban nő­nek, mint azt bármennyi fej­lesztésre szánt pénzzel is egyen­súlyban lehetne tartani. Tíz esz. tendeje például Pakson 250 felsőfokú végzettséggel rendel­kező értelmiségi élt, ma csak­nem négyszer ennyi. Pakson járva nyomon sem lehet követni a változásokat: több, mint 2000 lakás, telefon- központ, kenyé-gyár, munkás művelődési . központ, új isko­lák óvodák, bölcsődék épültek, a réai városközpont rozzant há. zait lebontottak. újak épülnek helvükbe... S újak az embe­rek is. Huszonötezres város ma már Paks, a lakók nagy hánya, da alig néhány éve él a város­ban. Az ifjúsági klubbá és nvundíjas klubbá alakított haj­dani szálló előtt próbaképpen ismét meakérdem, merre lakik dr. Resch Gyula? A tizedik já­rókelő sem ismeri. Persze, hi­szen már három esztendeje a temetőben nyugszik. S hol a temető? Erre sem tud minden­ki válaszolni. Paks ma a fiata­lok városa ... Lombosi Jenő Nyári napfény a télben Solárium az íriszben Konvertibilis valutáért Alig egy hete működik a pé­csi írisz kozmetikai szalonban a solárium és máris csak elő­re bejelentéssel lehet bejutni, olyan nagy az érdeklődés. A kis helyiségben, ahol felállítot­ták a halványkékes fényű, a testet teljes hosszában érő su­garak alatt van aki csupaszon, van aki bikiniben óhajtja visz- szaszerezni a nyári napbarní­tott színét. Mi is tulajdonképpen a so­lárium? Erre Gyopár Jenőnétől, az írisz vezető kozmetikusától kaptuk a választ. A solárium tu. lajdonképpen magyarul napágy. A berendezés olyan sugarakat bocsát ki, amely hasonló ha­tású mint a természetes nap­Schmidt Antalné, villányi szőlősgazda nagyon meglepő­dött, amikor csomagot kapott a VOSZK Szövetkezetek Keres­kedelmi, Ipari és Szolgáltató Közös Vállalatától. Nevét nem­csak a köszönő levélben, de a villányi opartót tartalmazó üveg díszes címkéjén is olvas­hatta. Új üzleti fogást alkal­maz a VOSZK verpeléti palac­kozó telepe: a legjobb kister- mesztők nevével fémjelzi az ál­tala forgalmazott borokat. A kezdeményezés egyedülál­ló hazánkban. Most még csak a Villányi Szőlő-, Gyümölcs, és Oltványtermelő Szakcsoport húsz tagját vonták be a francia minta alapján kitervelt reklám­fény. Abban különbözik a kvarctól, hogy az ultraviola sugarak közül kiiktatták az irri­táló és fertőtlenítő sugarakat, csak a barnító hatású ultra­viola sugár érvényesül. Épp ezért nem szárít úgy, mint a kvarc és minden bőrtípusra alkalmazható. (A kvarc a szá­raz, érzékeny bőrűeknek nem ajánlatos.) Mivel hasonló a természetes napfényhez, ugyan­úgy elősegíti a szervezetben q, D-vitamin képződést, a téli influenza és megfázásveszélyes időszakban növeli a szervezet ellenállóképességét, a zsíros, pattanásos bőrűeknél pedig már pár kezelés után szemmel látható javulást eredményez. akcióba. A villányi termesztők­nek legalább 600 hektoliter borát kínálják ilyen formában. Egyik fontos cél, hogy az egye­di termesztési, borkészítési fo­gásokat előnyben részesítsék, de emellett a jogos reklamá­ciókat azonnal a borkészítő­nek tudja továbbítani a fel­dolgozó. A francia példák azt igazolják, hogy nagyon jól be­vált a próbálkozás: még in­kább motiválva vannak a ter­mesztők a kitűnőbb minőség elérésére. Schmidt Antalné és a többi villányi társa, így pél­dául Faludi Zsigmond, Dudás János, Gombár Vilmos, Schnei­der Antal, Takáts Zsolt cseppet sem fél az üzleti kihívástól. Ed­dig is becsületesen, kitűnő mi­Természetesen sokan pusztán kozmetikai célokból, az egész­séges barnított szín elérése miatt veszik igénybe. Csak a harmadik, negyedik alkalom után kezd eredmény mutatkoz­ni és igazán akkor hatásos, ha valaki több kezelésből álló kú­rát csinál végig. A kétszer 10 perces „napozás” 50 forint, a kétszer 15 perces 70 forint. (Budapesten ugyanez 100 fo­rint.) Az írisz szalon eddig is az újdonságok, a legmodernebb kozmetikai eljárások bevezeté­séről volt ismert, most az NSZK-ból vásárolt soláriummal bővítették a korszerű szolgál­tatásaik körét. S. Zs. nőségben állították elő bor­remekeiket. Ha nem éri fo­gyasztói kifogás a portékáju­BMW­kínálat Magyar­országon A BMW a világ egyik legki­sebb önálló autógyára, hisz alig több mint 400 000 gépko­csit gyártanak évente, de ezeik valamennyi földrészen kereset­tek, nincsenek eladási gondja­ik. Igazolja ezt az is, hogy né­hány évvel ezelőtt a gazdasági recesszió csúcsán mikor az autógyárak raktárra termeltek, a bajor gyár kocsijait változat­lan hévvel vásárolták. Titkuk ta. Ián üzleti filozófiájukban rejlik: „a BMW sportos, a vezetőre orientált autókat gyárt, igényes vásárlóknak”. Hogy ez mennyire igaz, tanú­síthatom hisz a héten az In- terag Rt jóvoltából volt alkal­mam kipróbálni egy 2400 köb­centiméteres, 115 lóerős, hat hengeres, 524 Turbó-Diesel tí­pusú, automata BMW-t. Kétség nem fér hozzá, hogy ez az idén áprilisban piacra dobott jármű a tulajdonságaival — a többi típushoz hasonlóan — a vezetőt szolgálja, hisz a belső ajtók „kilincsétől", az olajcsere szükségességét visszajelző mű­szerig mindent e célnak vetet­tek alá S hogy mennli is tud bizonyítja: 0-ról, 100 kilóméterre 13,6 másodperc alatt gyorsul. A fogyasztása 90 km/órás át­lagsebességnél 5,2 liter. De az sem csupán csalfa szlogen, hogy igényes vásárlóknak ké­szülnek a BMW-k, hisz ennek kát, akkor 20-30 százalékkal több jövedelemhez jutnak. Cs. J. az 524 Tda típusnak az ára Ma­gyarországon 25 508 nyugatné­met márka. Igen. hazánkban ennyi, mert ugyanezt az NSZK-ban majd 30 000 DM-ért kínálják. Az lin- terág jóvoltából juthatnak hozzá azdk a magyarok, akik szaba­dalom, jogdíj révén valutához jutnak, külföldi rokonai befi­zetik ezt a pénzt, vagy tartós külszolgálat után úgy döntenek, hogy személygépkocsi vásárlás­nál a BMW-t választják. Az in- terag és a müncheni gyár kö­zött 1968-ban jött létre kapcso­lat, azóta képviselik Magyaror­Mj legyen a fantázianeve a pécsi Pannónia Afész új típusú riasztóberendezésének? Ehhez kértünk javaslatokat, ötleteket a HDN október 24-i számában. Cikkünkben azt is megírtuk: a névadó lakásába díjmentesen szerel be egy riasztókészüléket a szövetkezet Szeretünk játszani. Ezt igazol, ja az a roppant mennyiségű le­vél, több száz névajánlat, amely a felhívás megjelenése óta ér­kezett a szövetkezet címére. Legtöbben Pécsről vettek részt az akcióban, de tucatjával küldték az ötleteket Kaposvár­ról, Bajáról, Nagykanizsáról, Szigetvárról, Mohácsról. Pályáz­tak Komlóról és Mecseknódasd- ról, Nagyatádról, Bolyból, Kis­hajmásról és Lippóról egyaránt. Az ajánlatok között sok mulat­ságos elnevezés szerepelt: Riasztófrász, Zrí-zár, Sí-Rí, Rab- Sicc. Sokan javasolták a Sirius, Szirén, Sziréna, Vagyonőr, Őr­szem, Hangcsapda, valamint a Kántor, Béni, Columbó elneve­zéseket. Más névadók szerint a Kobra, Vércse, Vulkán, Sátán, Sokkoló, Sakál, Grizzly, Cerbe­rus, Tabu, Nino, Sztenor, Din- box, Pannalarm, Signalarm len­ne a legmegfelelőbb. Többen is akadtak, akik nem sajnálva a fáradságot, versikébe foglalták az ajánlott nevet. íme néhány: „Ha ön nincs is otthon, lakását védi a Ciklon", vagy „Nem kell önnek nyomozó, ha otthonában szágon a BMW-t 1971 óta pe­dig forgalmazzák és szervizelik is ezeket a kocsikat. A vevő a gyárral áll kapcsolatiban, az Intettig a közvetítő szerepet vál­tatja. Idén eddig 150 BMW-t ér­tékesítettek hazánkban. A vá­sárlók valamennyi európai tí­pus közül választhatnak, a meg­rendeléssel egyidejűleg a vétel­ár 10 százalékát kell átutalni a Deutsche Bank számlájára. Ezek az autók vámkezelés szempont­jából külföldről behozott gép­kocsiknak minősülnek. van Columbó", „Lehet önnél bármilyen zár, legbiztosabb a Baltazár". / Hely hiányában nem sorol­hatjuk föl a több száz nevet, amiből a zsűrinek választania kellett. A döntésnél figyelmen kívül kellett hagyniok a már bejegyzett, védett neveket (pl. Szirén, Sziréna stb.), de a könyvcímek, filmfigurák se jö­hettek számításba. (Kántor, Bé­ni, Columbó.) Mellőzték a több tagból álló, valamint a hosszú és nehézkes latin, görög neve­ket. A zsűri végül is egyhan­gúan a RIKON (riasztó konstruk­ció) mellett döntött, mivel rö­vid, könnyen megjegyezhető, fantázia név hangulatú, s a „ri” kezdőbetűk hangzásban is a riasztásra utalnak. A címet tar­talmazó borítékot természetesen csak a szavazás után bontották fel. A győztes névadó dr. Tóth István pécsi nyelvész, nyugal­mazott főiskolai tanár. A döntés után telefonon kö­zöltük a nyertessel a jó hírt — Nagyon örülök, bár csu­pán nyelvi játéknak szántam, s az általam javasolt 10 névből elsősorban a Sziréna győzel­mére tippeltem. Amj a nyere­ményt illeti, azt hiszem jó hely­re kerül, mivel éppen a közel­múltban törtek be hozzánk. Dr. Tóth István- lakásába díj­mentesen szerel fel egy riasztó­készüléket a pécsi Pannónia Áfész. Egyedülálló kezdeményezés Add a neved a borod mellé! Schmidt Antalné saját címkével és felirattal ellátott oportós üve­gét leánya. Muth Jánosné mutatja. A szőlőművelésben leánya is aktívan részt vesz. (Fotó: Erb János) Roszprim Nándor Győzött a RIKON Á riasztó keresztelője A BMW 524 Tda a pécsi Shell-kútnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom