Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-25 / 325. szám

e Dunántúlt napló 1983, november 25., péntek Közgazdasági élet Pécsett a bőrvilág Az utolsó lehetőség A szakvásároké a jövő Idővel nemzetközivé fejleszthető a bőr- és cipőipari szakvásár Ahogyan a minisztériumból látják Korszerű értékesítési formák a ruházati ipar belkereskedel­mi piacán címmel dr. Med- gyessy Péterné, az Ipari Mi­nisztérium osztályvezetője írt cikket a Divat és Gazdaság legújabb számában. írásában bő teret szentel az immár vég­leg Pécsre helyezett országos bőr- és cipőipari szakvásárnak, méltatva szerepét, vázolva jö­vőjét. Kissé rövidítve közöljük az érdekes eszmefuttatást. A ruházati szakvásárok „elődje" a központi ágazati specifikáció volt a textilméter­áru, textilruházati, kötöttáru és cipő szakmákban. A központi ágazati specifikációk rendsze­re 1975-ben indult el a Köny- nyűipari és a Belkereskedelmi Ministerium kezdeményezésé­re a ruházati iparvállalatok aktív alkotó szándékával és megvalósításával, a belkeres­kedelmi vállalatok közreműkö­désével, valamint a "Magyar Divat Intézet összefogó szere­pével. A rendszer öt éven ke­resztül élt számos előnyével és hátrányával, míg végül 1981 januárjában végképp felbom­lott. A központi ágazati speci­fikációs rendszer funkcionálási időszakának második felétől kezdődően a rendszer hátrá­nyai, a vele szemben meglévő, részint jogos.^ jórészt nem megalapozott előítéletek kerül­tek előtérbe, egyre jobban erősödött továbbfejlesztésének igénye, a központi ágazati specifikációk szakvásárokká való átalakítása folyamatának meggyorsítása, a belföldi ru­házati szakvásárok rendszeré­nek kialakítása és megvalósí­tása. A fordulatot a bőr- és cipő­ipar hozta, 1982-ben sor ke­rült az első cipőipari belföldi szakvásár megrendezésére. Mindenképpen elismerés illeti a bőr- és cipőipari vállalato­kat, szövetkezeteket, mert vál­lalkoztak az újra, túljutottak az írásos anyagok elkészítésén, megvalósították a bőr- és cipő­ipari szakvásárt, amelynek Pécs adott otthont. Az iparvállala­tok és szövetkezetek továbbfej­lesztési szándékát segítették a belkereskedelmi partnerek. A szakvásár kialakításában az Ipari, valamint o Belkereske­delmi Minisztérium kezdemé­nyezései, közös ajánlásai nagy­mértékben közrejátszottak. A szakvásár előnyei a központi ágazati specifikációk rendsze­rének előnyeire támaszkodnak, azokat továbbfejlesztve kama­toztatják. A legdinamikusabb ágazat a szakvásárok vonatkozásában — mint ahogy erről már a cikk elején szó volt — a hazai bőr- és cipőipar. Kitartó közös célú munkával mór két alka­lommal rendezték meg a bel­földi cipőipari szakvásárt, mind a kétszer Pécs városában. Eb­ben nagy szerepet játszott Pécs illetékes szerveinek, ve­zetőinek és szakembereinek eredményes, hatékony segítsé­ge, amiért e lap hasábjain is köszönetét kell mondanunk. Pécs környéke egyébként is otthona a bőr- és cipőiparnak, hiszen számos nagy múltú ipar- vállalat és szövetkezet van ezen a területen. Külön hasz­nos kezdeményezés volt, hogy legutóbb a Pécsi Ipari Vásár megrendezésével egyidőben, annak kiemelkedő rangos ese­ményeként került sor a szak­vásár megtartására. Pécs mint helyszín — az elmondot­takon túlmenően alkalmas ar­ra is, hogy a határ menti for­Rovatszerkesztö: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN galom helyi lehetőségeinek teljesebb kihasználásával to­vább gyarapítsa a szakvásárt és üzleti eredményeit. A bőr- és cipőipari szakvá­sár megrendezésében kiemel­kedő szerepet játszott a Bőr­és Cipőipari Egyesülés is, mint összefogó koordinátor, de mindez csak az iparvállalatok, szövetkezetek együttes akara­ta. közös célja nélkül nem va­lósult volna meg. Mindehhez ezek után csatlakozott a ha­zai cipőkereskedelmi vállala­tok közreműködése is. A szak­vásár nyitott: nagy-, kiskeres- kgdelmi, valamint demigros, TEK-vállalatok egyaránt részt vehetnek rajta, és a tapaszta­latok mutatják, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel. A két alkalommal megren­dezett bőr- és cipőipari szak­vásár . tapasztalatai egyértel­műen pozitívak. Természetes, hogy még nagyon sok a ten­nivaló továbbfejlesztésében. Az első eredmények biztatóak. A szakma nagy megmozdulása ez, amely minden szakágazat számára továbblépést biztosít, mert lehetőséget ad a szak­mán belüli jobb koordinációra, amely nélkül ma már egyre nehezebb boldogulni, ' hiszen közösen sokkal könnyebb és eredményesebb, mint anélkül. A szakvásár pécsi helyszíne, elegáns környezete, kulturált­sága egyben kötelez is. Ered­ményesen kell élni a lehető­ségekkel. A bőr- és cipőipar bizonyította, hogy tud és al­kalmas arra, hogy évek múlva nemzetközileg is rangos ese­ményévé váljon a hazai ruhá­zati iparnak. Mindezeknek vé­gül is a belföldi fogyasztó lát­ja hasznát, mert a boltokban Jtapható árukínálat számára okoz jogos elégedettséget. Helyes és hasznos gyakorlat a szakvásárok egy-egy szak­mára, ágazatra jellemző ki­emelkedő centrumra való tele­pítése. A textilméteráru és kon­fekció ágazat esetében Sze­ged, a kötőipar számára pedig Hódmezővásárhely kiválasztása indokolt, véleményem szerint. Ezzel a főváros erős megter­helése könnyíthető, a válasz­tott hely pedig további rangot kap. Szeged kiválasztását a kétévenként megrendezésre ke­rülő Szegedi Ipari Vásár is in­dokolja hasonlóan Pécshez. Itt is biztosíthatók a határ menti forgalom kooperációs előnyei. A bőr- és cipőipari szakvásár továbbfejlesztését illetően nagy lehetőség a bőrdíszműipar csatlakoztatása a szakvásár­hoz. A bőrdíszműipar csatlako­zásával a vertikalitás erősöd­ne, a harmonikus, egymást jól kiegészítő termékekkel (cipő, táska, öv, egyéb bőrdíszmű­áruk), az öltözködési kultúra színvonalának emelése bizto­sítható. Véleményem szerint a totalitásra, a komplexitásra kell törekednünk más szakága­zatoknál, illetve a szakágaza­tok között is annak érdekében, hogy öltözékeket tudjon vásá­rolni a fogyasztó. Ezek az öltö­zékek színben, fazonban, for­mában egymással harmonizál­va legyenek kaphatók. Ez len­ne o fő cél. Ennek alapja pe­dig a vertikális szakvásárok megteremtése, majd ezek alapján a belföldi ágazati ru­házati szakvásár létrehozása. Ennek a lehetőségei iparunk­ban, belkereskedelmünkben megvannak. Ezeket kihasználva kell évről évre a megkezdett úton továbbhaladni, hogy a magyar lakosság elegánsan, kulturáltan, divatosan, igénye szerint öltözködjön, fejlesztve Magyarország öltözködéskultú­ráját, .ízlésvilágát.. Jólsáfárkodikazönállóexport- importjoggal a Budaflax Az idén októberben Pécs adott helyet a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület hagyományos rendezvényének, a len-, a kender- és vegyiszálipari vándorgyűlésnek. A minőség kérdését előtérbe helyező országos tanácskozá­son több érdekes előadás hangzott el, köztük dr. Kolarovszki Judité, a Bu­daflax Külkereskedelmi Iroda igazgatójáé, aki tapasztalataikat ismertette az önálló export-importjog tükrében. Úgy gondoljuk, az előadás nálunk ís nyil­vánosságot érdemel, annál is inkább, mivel egyes baranyai vállalatok is fontolgatták, fontolgatják az önálló export-importjog elnyerését. A 2,3 milliárd forint forgalmat lebonyolító, 5200 dolgozót fog­lalkoztató és az egész hazai len. ipart átfogó Budaflax külkeres­kedelmi értékesítése a 70-es évek végétől fokozatosan visz- szaesett. A vállalatnak az önál­ló külkereskedelmi jog volt az utolsó lehetősége 1 a folyamat megállítására, s szerinte ma is ez az utolsó eszköz a strukturá­lis alkclmozkodós eszköztárában azon iparvállalatok számára, ahol különböző okokiból csök­kent, stagnál, vagy jó esetben kevésbé dinamikusan nő az ex. port. A Budaflax 1982. jcnuár 1-vel nyerte el az önálló külkereske­delmi jogot. A jog gyakorlására előtte hét hónapon át készült. A vállalat és az iroda jó össz­munkájából már az első évben kimagasló eredmények szület­tek: a nem rubel elszámolású export 328 millió forint volt, 36 százalékkal több az előző évi­nél, sőt sikerült. túlszárnyalniuk a csúcsévnek számító 1979-es évet is. A rubel elszámolású forgalom 1982-ben több mint kétszerese volt az előző évinek. Vagyis az összes export nyolc év óta a legmagasabb szintet érte azokkal a Budaflax szerződést köt. Sok vitát okozott és okoz ma is az, hogy egészséges-e ugyanazon ügynökségekkel dől. gozni de az élet igazolta ennek a kezdeti lépésnek a helyessé­gét. A következők miatt: a Bu­daflax forgalma országonként annyira diverzifikált, hogy még a legnagyolbb forgalmú reláció­iban sem tudna eltartani a juta­lék egyetlen ügynököt sem. In­direkt bizonyíték az, hogy a Ba­jai Finomposztó Vállalat önálló külkereskedelmi jogának indító, sakor nem kapta meg. a Hun- garotextől a külpiaci szerveze-, tét, egy éve próbálkozik külföl­di kezek bekapcsolásával, önál. ló ügynök és üzlet szervezésé­vel sikertelenül, egyetlen ügy­nöki megállapodása sincs még, üzlete is alig. A külpiaci szervezet korszerű, sitése folyik, a legtöbb, eddig kizárólagos ügynökségnél fel­mondták a kizárólagosságot, és az ügynöki tevékenységet igazi szakcégek irányába kívánják te­relni. Egy-egy regionális keres, kedőhóz o távlati elképzelés, amely összefogná például a skandináv országokat, a Közös Piac országait, ügynöki tevé­kenysége mellett disztribútor funkciót is ellátna. A cikkstruk. túra vonalán a magasabb ké­szültségi fokú termékek részará­nyának növelése lehet a tovább­lépés útja, tehát például az, ihogy a méteráruk ne nyers fe. h'érített formában, hanem fes­tetten, esetleg konfekcionálva kerüljenek exportra. A gyárt, mányfejlesztés vonalán a to­vábblépést a most induló gyárt- mányféjlesztési stúdió jelenti majd, melyben együtt vannak a tervezők és az értékesítők, ér­dekeltségük közös. Mellesleg a külkereskedelmi iroda működtetése költség szem. pontjából kedvezőbb volt mint a külkereskedelmi vállalatokon keresztül végzett tevékenység. 1982-ben körülbelül 7 millió fo. rinttál kevesebbet költött a Bu. daflax a Külkereskedelmi Iroda fenntartására, mint amennyit hasonló forgalom után bizomá­nyi jutalékként kifizetett volna. el. Felmerülhet az a gyanú, hogy a vállalat alacsony bázissal in­dulva, az első évre „mindent be­dobott", hogy az önálló külke­reskedelmi i°9 létjogosultságát bizonyítsa, utána az export visszaesik a korábbi szintre. Az idei év erre rácáfolt, a vállalat háromnegyed éves teljesítése még soha ennyire nem közelí­tette meg az időarányosat (73 százalék) s az '1982. évinél 9 százalékkal magosabbra terve­zett nem rubel elszámolású programot az idei évben is tel­jesíteni fogják. Hogyan dolgozik a Külkeres. kedelmi Iroda? Mindenekelőtt utalni kell arra, hogy a külke­reskedelmi engedély elnyerésé­vel párhuzamosan a Hungarotex korrekt és eredményes segítsé­get nyújtott mind a személyi ál­lomány kialakításához, mind a piaci munka zökkenőmentes folytatásához. Az iroda létszá­mát 40 főben határozták meg, ezt a létszámot igyekeznek tar­tani most is, bár időközben nyilvánvalóvá vált az egyes munkaterületeknek a tervezett, nél munkaigényesebb volta. A csaknem 9 millió dolláros for- - galom mindössze 8 üzletkötő a még ennél is magasabb import- forgalom egyetlen üzletkötő ke. zén áramlik át, és tudvalevő, o forgalom számtalan apró tétel­ből, évi több ezer számlából te­vődik össze, bonyolító mindössze 4 van bonyolítódiszponens 2. . Hasonló profilú vállalatoknál ugyanennyi forgalomra lényege, sen nagyobb létszámú appará. tus jut. A személyi állomány összevá- logatásánál a vállalat vezetése igen körültekintő volt, nagy súlyt helyezett a nyelvtudásra, a szakemberek univerzális voltára, s az egyéb emberi tényezőkre. Az emberi tényezőknek azért tu­lajdonítottak nagy jelentőséget, mert a kezdeti időszakban az első évben a külkereskedelmi apparátus munkájának ered. ményessége elsősorban attól függött, hogy a nagyvállalati kollektívába hogyan tud beil­leszkedni, alkalmazkodni, ma­gát elfogadtatni, a nagyválla­lat céljaival azonosulni. Az 'itthoni külkereskedelmi apparátus mellett szükség volt a külpiacokon működő organi­zációra hiszen textilt, de egyéb feldolgozóipari terméket sem le­het külföldi kezek, ügynökök nélkül eladni, A vállalatvezetés úgy állapodott meg a Hungaro- texszel, hogy annak teljes kül­piaci szervezetét szigorúan ugyanazon feltételekkel átveszi, A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti: AZ EGY FŐRE JUTÓ LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKE (FOLYÓ ÁRON) Az egy lakosra jutó szolgáltatási teljesítményérték 1982-ben Somogy megyében magasabb volt, mint Tolnában és Baranyá­ban. Mindhárom megyében a kisipar által végzett szolgáltatások 'értéke meghaladta a szocialista szektor teljesítményértékét, de a két szektor közötti különbség Somogy megyében volt a legna­gyobb. Az 1980-hoz viszonyított teljesítményérték-növekedés a kis­ipar területén Baranyában, a szocialista szektorban Tolna megyé­ben volt a legdinamikusabb. Hatezer sertés a bólyi háztáji gazdaságokból A bólyi kombinát ágazati rangra emelte a háztáji gaz­dálkodást, s megteremtette korszerű biológiai, szakmai és szervezeti hátterét. Az ország egyik legnagyobb mezőgazda­sági üzeme tehát vállalati esz­közökkel is ösztönzi, támogatja dolgozói kisárutermelését. Az integráció eredményeként az idén már másfél millió hízott baromfit és hatezer hízott ser­tést értékesít a kombinát a hozzá tartozó háztáji gazdasá­gokból, s ez egy közepes nagyságú agrárüzem éves áru­termelésével vetekszik. A kombinát bári baromfite­nyésztő üzeme és törökdombi sertéstenyésztő üzeme gesztor­ként irányítja a baromfi, illet­ve a sertés háztáji termelését. A vállalkozó dolgozókat az üzemek látják el hízóalap­anyaggal, felszereléssel és ta­karmánnyal, továbbá tenyész­tési és egészségügyi szakta­náccsal segítik őket. Gondos­kodnak természetesen a ba­romfiak és a sertések átvételé­ről, értékesítéséről is. A kor­szerű háztáji technológiának köszönhetően gazdaságosan hizlalják meg az állatokat, így biztos piaca van a termék­nek és lesz a jövőben is. 1984-ben tehát az ideihez ha­sonló számban ad ki csirkéket és malacokat a kombinát. A nagyüzembe integrált kis- arutermelés azzal az előnnyel jár a kombinát számára, hogy beruházás nélkül fokozhatja az árukibocsátását. Lényegében ugyanis azokat a csirkéket és malacokat helyezi ki a háztáji gazdaságokba, amelyek szá­mára nincs hizlaldái férőhely, vagy csak nagy költséggel tud­ná létrehozni, a dolgozók vi­szont az eddig jobbára üresen állt óljaikat, istállóikat haszno­sítják. Több húst kap ily mó­don a népgazdaság, nagyobb árbevételhez jut a kombinát és nagyobb jövedelemhez az állathizlalásra vállalkozó falusi családok. SZÜLETTEK: PÉCS Horváth Adrien, Nagy Erika, Urban Dániel, Kricskovics Antal, Jankó Péter, Ferk. Dávid, Horváth Lajos, Gellér Judit, Farkas Gábor, Vigh Adrien, LÖrincz Katalin, Lő­rinc Judit, Gephardt Tímea, Ko­lozsvári Zsolt, Ritter Gergő, Ber­kes Zsolt, Kardos Zsuzsanna, Szorg Petra, Tiborcz Evelin, Rab Adrien, Lukács Sándor, Kalmár Ildikó, Nagy Roland, Lamperth Gábor, Sántha Andrea, Hegedűs Attila, Perlői Bence, Barta Tamás, Nikolics Bri­gitta, Telegdi-Rácz Géza, Bednár Bernadett, Pápai János, Horváth Károly, Somogyi Csanád, Pallós Marianna, Becker Attila, Bodorkós Gábor, Walter Tamás, Vlaics Dó niel, Németh Anna, Tornai Edina, Szentes Szilvia. Mihály v-Gábor. Nó­rák Viktor^ Reil László, Farkas Ta­más, Németh Zsolt, Bene Balázs, Radnai Ákos, Kelemen Roland, Beke Ramóna, Kovács Brigitta, Aczél Nóra, Szabadszállási Dalma, Szolykó Zsófia, Pap László, Becze Attila, Gálos Barna, Fridrich József, Kosi Ivett, Szokol Ivett. Hergert Endre, Pocskai Mária, Dobos Dóra, Horváth Zsolt, Varga Anett, Bodó Zsolt, Tiborcz Károly, Váradi Péter, Sajgó Adrien, JCovács Emese, Kop- jár Ildikó, Vuity Máté, Wirth Ben­jámin, Kemény Márta, Sztraka Tí­mea, Bánó Balázs, Lischka Márton, Nébel Viktor, Gábris Orsolya, Kil- lián Tamás, Boros Imre, Olajos Ri~ chord, Pintér Róbert, Kari Róbert, Horváth Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Hetesi Attila és Baráth Edit, La­tin József és Bandies Zsuzsanna, Kochn Róbert Károly és Szántó Mag­dolna Ilona, Méhész Tibor és Erős Erika, Schubert József és Katona Ju­dit, Solymár Zoltán és Ádám Erzsé­bet, Gyenis József és Benke Éva Anikó, Kovács litván Zoltán és Tratnyek Magdolna, Kovács István és Both Marianna, Móritz Pál Ist­ván és Simon Annamária, Bátai Jó­zsef és Nagy Gyöngyi Teréz, Kul­csár Sándor és Babai Mária, Soly­már István és Paik Éva, Köhidi Fe­renc és Zámbó Ilona, Mihályi Gyu­la és Budavári Éva, dr. Hardicsay Sándor és Dani Erzsébet, Füzes Ká­roly és Jánosi Éva. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom