Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-10 / 280. szám
Ax első svéd hegedűs növendék Meddig szól a hegedűművész vonója? - A fizika törvénye szerint addig, amíg húzzák. Csakhogy a művészet felszabadítja magát a fizika alól és a négy húr hangvilága igazában annyira terjed, ameny- nyire a hegedűművész játékereje viszi. Thomas Liljeholm, a svéd öregdiák szerint: — Egy hónap alatt a hangzás szélesebb lehetőségeit szabadítottam fel magamban itt Pécsett, mint eddig odahaza. Ezt már a Musica Vitae nevű kamarazenekarban tapasztaltam, amikor tavaly Vass Ágnes Svédországban betanított nekünk egy hangversenyprogramot. Thomas Liljeholm tényleg svéd és tényleg „öregdiák", hiszen a 30 éves kor táján mór így hívják a diákokat. Vass Ágnes kettős sikere Újabb svédországi koncert Igaz, régóta tagja annak a zenekarnak, amelynek Vass Ágnes tavaly ősszel a koncertsorozatot betanította, s amellyel szólóhegéáüsként egy nagy sikerű hangverseny- körutat végig is játszott oda- fönt Északon. A pécsi hegedűművésznőnek akkor hároméves szerződést ajánlottak fel, de családja miatt csak alkalmilag vállalta el a mester szerepét. Ezért aztán Thomas Liljeholm egyhónapos ösztöndíjat kért. Meg is kapta a 2000 svéd koronát, hogy eljöhessen, s így lett belőle Pécs város első svéd hegedűművészénövendéke. Azt mondta a hazaindulás előtt: — Képzett hegedűs vagyok, de vibrato és vonókezelési gondjaim vannak. Ezek megoldásához kaptam most Pécsett igen hasznos útmutatásokat. Vass Ágnes pécsi hegedű- művész tehát újabb rangot kapott: a pedagógus rangját. — Nehéz volt svéd-magyar viszonylatban hegedűmesternek lenni? — Tanítani mindenütt nehéz és mindenütt szép. Elképzeléseimhez odakint szívósan ragaszkodtam, a zenekar pedig együtt gondolkodott velem. A hároméves szerződésajánlat és a Pécsre jött tanítvány talán igazolja az eredményt. Svédországban alkalmam volt az összehasonlításra, de a lényeget változatlanul a belső művészi erőben érzem. Nemcsak mint szólista, hanem valamiképpen mint pedagógus is. Vass Ágnes pécsi hegedűművésznő október 23-án ismét koncertet ad Svédországban. A nemzetközi zenei életben pedig nem egy meghívás, hanem az utána történő visszahívás jelenti az elismerést. A mostani októberi koncert érdekessége, hogy karmestert is meghívtak, (gy a svéd közönség Breitner Tamás vezényletével Jönköping városban Beethoven: Eg- mond-nyitányát, Bruck hegedűversenyét és Schumann: V. szimfóniáját hallja. Viszonzásul jövőre Josef Hel- perni svéd karmester jön Pécsre dirigálni. Idehaza? Vass Ágnes sok szép feladatából kiemelkedik a március 21-i koncert, amikor Hirsch Bence vezényletével Mendelssohn hegedűversenyét játssza majd.' Földessy Dénes Vérvörös lombfoltok, magzó magnóliák A sellyei arborétum - őszelőn Nem elég a helybeliek gondoskodása... Katalógus, névtáblákat érdemelne az Ormánság kertje Vérvörös lombfoltok, a vértölgyek pompás díszei búcsúztatják a nyarat a sellyei arborétum őszelő csendjében. A színek lassan szivárognak elő, napról napra változtatnok valamit e roppant akvarell tónusán. Az Ormánság kertje a nagy nyári kitárulkozások után most mintha ismét magába zárná titkait. A fenyők, thuják, magnóliák gyönyörű magházai, magtokjai ezekben a kései langyos napokban érlelik be a parányi lakóikat, a magvakat. Fekete Sándorról, a mező- gazdasági szakmunkásképző diákotthonának az igazgatójával és Szummer István kertészszel járjuk a parkot. Itt-ott diákok kisebb csoportjai bukkannak elő a fák közül jókora vesszőseprűkkel, gereblyékkel. — Velük dolgozom most — mondja a kertész. A gyerekek a legfőbb segítőim. Évente körülbelül ezer órát töltenek itt az arborétumban. Ezenkívül három-négy községi tanácsi alkalmazott segít még. Most éppen az őszi naqytakarítást végezzük. összenyűjtjük a lombot, rendbe tesszük az utakat. A sellyei arborétum Nyugat- Dunántúl egyik legszebb növénytani nevezetessége. A Dras- kovich-kastélyt övező parkban a Kaukázusból, Kínából, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból és egyéb távoli országokból, földrészekről származó ritkaságokat csodálhatnak meg az idelátogatók. Lombhulló növényekből jelenleg 104, örökzöldekből pedig 107 van az arborétumban. A legtöbben a főbejárat melletti mammutfenyőt és a kastély keleti falai előtt díszelgő hatalmas Ginqko Bilobát (páfrányfenyő) nézik meq. A kastélyt francia park veszi körül, ez aztán a — összességében 13,5 holdas — terület szélei felé haladva anqol parkká alakul át. A kertészkedés elsősorban az utolsó itteni gróf, Draskovich Iván szenvedélye volt. A legtöbb örökzöldet méq ő telepítette be a parkba. Napjainkban is szükség van pótlásokra, ki ültetésekre. Ezt a munkát Szummer István végzi. Kis üvegházóban máris ott sorakozik a rengeteg dugvány és magról kelt csemete. Mocsárciprusok, Leylandiciprusok, magnóliák, thuják és hamis- cipsok várják a kiültetést. Az idei aszályos időjárás sokat ártott a növényeknek. A helybeliek minden lehetőt megtesznek kedves parkjukért. De mint hallom, egyre csökkennek az arborétum fenntartására, gondozására fordítható forintok .. . Ma már csupán a község tud áldozni erre a ritka szép parkra, jóllehet az meglehetősen nagy nemzeti érték is. Talán valamelyik hazai botanikai, kertészeti, tudományos központ, intézmény (Pécs?, Keszthely?, Gödöllő?) bevonhatná a vonzáskörzetébe ... És esetleg idegenforgalmi szempontból sem ártana meggondolni, nem élvezhetne-e nagyobb figyelmet, anyagi gondoskodást ez a — külföldiek által is — sűrűn látogatott, szabadtéri növénymúzeum. Jó volna a pécsi Pintér-kerti elrendezéshez hasonlóan kis táblákkol ellátni a növényeket, amelyeket az — akár belépőjeggyel idelátogató — érdeklődő egy (jelenleg nem kapható) katalógus alapján azonosíthatna és megtudhatná a vele kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Jó volna ... Avagy talán túl merész óhaj mindez a hazai kertkultúra és dísznövénytermesztés felvirágzásának idején? Bebesi Károly Lézerszínház a Népligetben A Beatles, a Rolling Stones és az Animals a Planetárium kupoláján Még egy negyedszázad sem telt el azóta, hogy Maimon fizikusnak sikerült létrehoznia a mesterséges párhuzamos fényt, a lézert: amely beláthatatlan lehetőséget nyitott az emberiség számára. A lézert világszerte alkalmazzák az iparban, a bányászatban, a mikrosebé- szetben, az ékszerek megmunkálásában és nincs messze az az idő, amikor a nukleáris fúzió szabályozását is lézerrel végzik majd. Mindössze egyetlen évtized kellett ahhoz, hogy a lézert a művészet is fölfedezze és a fény ecsetjével rajzolt sugarakba álmodott térhatású formák a színpadon is megjelenjenek. Tizerhárom évvel ezelőtt a prágai Josef Svoboda professzor új utakat keresve alkalmazta először a lézert Mozart Varázsfuvolájának színre- viteléhez. E mesterséges párhuzamos fényre komponálta meg az opera különböző jeleneteit és a müncheni operafesztiválon tombolt a közönség. Mintha egy démon keltette volna életre egy absztrakt kiállítás képeit, úgy változnak, úsznak a formák, egymásba forognak, a penge-fénycsóvák a fejem fölött hasítanak a térbe. Aztán valahonnan egy hang mögülem lágyan szól, engedjük el magunkat, csússzunk lejjebb a bőrfotelban, kapcsoljunk ki. Felizzanak a lézercsövek, zümmögni kezd a vetítő, és a félgömb alakú égbolt peremén körkép jelenik meg, lassan elnéptelenedik az utca, a népligeti Planetárium „egére” kúsznak a csillagok, még néhány madárfütty és a Lézer- színház társulata jóvoltából belecsöppenek egy furcsa világba, a Lézerotikába. Legújabb műsoruk ugyan most nem táblás ház előtt megy — a televízióban folytatásos filmet vetítenek —, ám aki ezen az estén kijött a Népligetbe, egy óra múltán kissé szédelegve, zavartan lépett ki a Planetárium körfolyosójára, továbbgondolva a fény ecsetjére komponált zenét és képeket. Lézerfény, szín és fotó: kézzel megfoghatatlan dimenziókeveréke, amit a Multimédia Stúdió huszonöt fős közössége immár harmadik esztendeje turmixol. Az első nagy siker az Űropera volt: ötven előadás, húszezer néző.. — Kaliforniában és Londonban működik hasonló lézerszínház — mondja az előadást követően Lakos György, a stúdió menedzsere. — Ők elsősorban „konzervműsorokat” készítenek, mj viszont már a nyolcadik bemutatóra készülünk. Ez is bizonyítja, ha technikában nem is, de a multimédia műsorokat tekintve előrébb járunk, mint mások. — Jelenleg három darab szerepel a műsorunkon —< veszj át a szót Szép Ágnes rendezőasz- szisztens. — Nagy siker a Lézerrock, a Planetárium kupoláján „ad koncertet” a Beatles, a Rolling Stones, az Animals és a Queen. A lézerfény segítségével tesszük láthatóvá a zenét, és aíkinek kedve szottyan, akár tapsolhat vagy énekelhet is. A 'képzettársítások végtelen termében barangolunk „Egy kiállítás képei” között, amelyhez a zenét Muszorgszkij és Ravel müveinek négyféle hangszerelése adja. A Lézerotika pedig olyan világba vezet el bennünket, ahol a történet főszereplőit fotósunk követte egy tavaszi napon. Amit pedig se képpel, sem pedig zenével nem tudtunk megfogalmazni, az érzelmek tomboló viharának kifejezésére, a zöld sugárnyaláb sietett a segítségünkre.. Salamon Gyula Lézeralakzatok Vélhetően nem mindenki tudja pontosan, mi is az a big band. A közbiztonságért aggó- dókat sietve megnyugtatjuk: nem holmi alvilági csoportosulásról, gengszterbandáról, hanem hagyományos dzsessz- nagyzenekarról van szó. Huszonöt évvel ezelőtt már működött egy Pécsett, de két év után fölbomlott. Pedig, haj de nagy dolog volt az akkoriban! A dzsessz („jasszl”) félig-med- dig tiltott gyümölcsnek számított, csők elvétve lehetett New Orléans-i dallamokat kicsalo. g'atni a rádiókból. Érthető, hogy 1958 nyarán háromezres tömeg töltötte még a Káptalan utcai szabadtéri színpad nézőterét, s ünnepelte a Vér Ernő által vezényelt együttest. Talán ennek a „jégtörésnek” köszönhető, hogy Budapest uTán Pécsett Big band alakul Pécsett Még várják a jelentkezőket alakult meg az ország második dzsessz-klubja, 1963-ban. Hosszú ideig aztán újabb csend volt a dzsessz-fronton. A beat, a rock kötötte le a fiatalok érdeklődését, a hivatásos zenészek pedig a szórakoztató iparban szívódtak föl. A zenetanárok sem szívesen engedték e| tanítványaikat az úgymond stílust rontó muzsika gyakorlására. Több évi szívós érvelés, győzködés kellett ahhoz) hogy most végre hírül adhassuk: sza. bad az út egy új, pécsi big band-előtt. Védnöke a megyei tanács és a megyei KlSZ-bizott- ság, fenntartója a megyei Művelődési Központ, a pécsi Ifjúsági Ház — itt fognak próbálni •—, s az OSZK Baranya megyei Stúdiója. A ritmus-, fa- és réz- fúvósszekciőban 18—20 fiatal muzsikus játszik majd. Toborzá. suk megkezdődött — a pécsi zenei intézmények maximális segítségével. Mindez azt jelenti, hogy a névsor még korántsem teljes, minden tehetséges zenészt szívesen várnak október 12-én, szerdán délután 3 órára a pécsi Ifjúsági Házban. A big band vezetője a budapesti Stark Tibor lesz, társvezetője és menedzsere Bornemissza Vér Ernő vezényel. Negyedszázada készült felvétel a „Pécs" tánczenekarról. Háromezren hallgatták őket a szabadtéri szinpad nézőterén. Géza. A szekciókat pedig a jűleg megoldódik a kitűnő Ro- könnyűzene jó| felkészült pécsi ya| Dixiland Barid patronálásá- mesterei irányítják. A nagyze-. nak gondja is. nekar megalakulásával egyide. H. J.
