Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-27 / 267. szám

1983. szeptember 27., kedd Dunántúlt napló 5 Szükség van pótjelöltre! A választójogi törvényjavaslat vitája Újpetrén Diabetikus és kímélő áruk kiállítása A z utóbbi években egyre inkább előtérbe került az egészséges táplálko­zásmód. Ennek ellenére szinte alig változtak meg az étkezési szokó* sok. Ez azt vonta maga után, hogy egyre növekszik azok száma, akik vala­milyen formában diétárc^ szorulnak. A hazai és az importált termékek skálá­ján mintegy százféle diabetikus és kimélő áru szerepel: ez állandóan vál­tozik, újabbak és újabbak kerülnek a régi helyére. Ezért a Mecsek Füszért arra az elhatározásra jutott, hogy összehívja a baranyai és a tolnai keres­kedőket, bemutatják nekik az árukínálatot. Azt már megszoktuk, hogy az országgyűlési képviselőknél kettős jelölés van. De, hogy a tanácstagoknál is bevezessék, számunkra új. A dolgok ugyan­is a kisebb településeken és körzetekben nehogy azt gon­dolják, hogy egyszerűbbek. Mert mérlegelni kell! Ismerjük a szomszédot, a másik község­ben lakó jelöltet, tudjuk, mit tett eddig, mire számíthatunk egyiknél vagy a másiknál. Ez­zel együttvéve mégis azt mon­dom, nem is olyan egyszerű, ha majdan két embert kell mérlegre tenni, mint választó- polgár. Mindezt egyszuszra mondja az egyik újpetrei tanácstag, aki ötvenedmagával végighall­gatta dr. Csarsch Péter, a me­gyei bíróság elnökhelyettesé­nek tájékoztatóját a választó- jogi törvényjavaslatról, amit társadalmi vitára bocsátott a Hazafias Népfront. Figyelmet érdemelnek a ba­ranyai Újpetre körzetében élő négyezer lakos képviseletében tegnap délután, a helyi taná­cson elhangzottak. Vass Hen­rik tanácselnök és Éva László pb-titkár is együttesen magya­rázta a jelenlévő tanácstagok­nak, hogy amennyiben tör: vényerejűvé válik az új válasz­tási rend, az a demokratizmust segíti. A kötetlen beszélgetésen ter­mészetesen felmerült, hogy a Komló Első alkalommal tartottak nemzetiségi küldöttgyűlést Komlón. A hétfőn későn dél­után kezdődött programra mintegy 100 helyi és környék­beli német nemzetiségű ál­lampolgár ment el, hogy meg­hallgassa a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetsé­gének az eltelt kongresszus óta végzett munkájáról szóló beszámolót. A megjelenteket Rajnai Ru­dolf, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottságának elnöke köszöntötte, majd ma­gyar nyelvű beszédében mél­tatta a nemzetiségi állampol­gárok tevékenységét, ismertet­te a Baranya megyében élő németajkúak helyzetét. Ezt követően Ábel János, a Ma­gyarországi Németek Demok­Tegnap este Hímes'házán a községi művelődési házban gyűltek egybe a helyi, valamint a Gerescf lakról, Szűrből • Szé- kelyszabarból. Mórokról, Faze- kasbodáról, Marázából érkező német nemzetiségűek, hogy megválasszák küldötteiket a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége VI. kongresszusára. A nagy szó mú jelenlévőket Szűcs Ferenc, a HNF községi bizottságának elnöke köszöntöt­te. Lovászi Csaba, Hímesháza tanácselnöke felszólalásában hazánk nemzetiségi politikájá­ról, s annak megvalósulása eredményeiről adott áttekintést. Részletesen kitért Hímesháza és Geresdlak, valamint a körzethez tartozó községek német nemze­tiségű lakossága életének ala­kulására’ részvételükre a gaz­dasági, politikai, közéleti és kulturális feladatok ellátásában. Hangsúlyozta, hogy valameny- oyi területen jelentős fejlődés­ről, sikerekről lehet megemlé­kezni. A német anyanyelvi ok­tatás terén Hímesházán és Ge­t resdlakon a napközi otthonos óvoda, az általános iskolákban 1983-ban 126 tanuló képzése háromszáz lélekszám alatti helységekben hogyan alakul a jelölés. A jelenlévők azt is föl­vetették, ha valaki nem kapja meg a szavazatok 25 százalé­kát, ferde szemmel néznek rá, és az illetőben tüske marad, holott a közösség érdekében többet tett vagy tesz, mint akit majdan megválasztanak. Felmerült és ne kerüljük ki már csak azért sem azt, hogy a vá­lasztók adott esetben jobban szimpatizálnak egy fiatalabb, határozottabb fellépésű jelölt­tel, még akkor is, ha a másik falubeli rátermettebb, többet tehet a közösségért. Újpetre öt társközségének lakói, Vokány, Kistótfalu, Pe- terd, Pécsdevecser és Kiskassa tehát várhatóan a kettős jelö­léseket tekintve nyolcvan ta­nácstagot ajánlhat majd. Fel­merült többek között az is, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények közepette a hat­vanmilliós költségvetéssel gaz­dálkodó újpetrei tanács, amelynek évente ötmillió forint jut fejlesztésre, nem túlságosan nagy összeg a hozzá tartozó falvak bővítésére. A tanácsta­gi csoportok eddig is jól mű­ködtek, a leendő „elöljárósá­gok” tagjaiban bíznak, mint ahogy a továbbiakban is szá­mítanak a körzetben élő lako­sok támogatásában. ratikus Szövetsége Országos Választmányának tagja szá­molt be a nemzetiségi hely­zetről. A beszámolót követő vi­tában Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizott­ságának első titkára német nyelven szólt a hallgatóság­hoz. Kiemelte' az anyanyelvi kultúra ápolásának fontossá­gát, majd arról szólt, hogy a hagyományok megőrzése ér­dekében összefogásra van szükség. Schmidt Gyuláné né­met nemzetiségi klub létreho­zását sürgette, Mozár Jánosné a mecsekjánosi nyugdíjas klub tevékenységéről számolt be. Ezt követően Wache Jánosné és Ábel János személyében a komlóiak küldöttet választottak a decemberi kongresszusra. Ferenczi Demeter bizonyítja az előrehaladást. A német kulturális hagyományok ápolását igazolja többek között a szűri néprajzi gyűjtemény,, a hímesházai hagyományőrző fú­vósegyüttes és lány tánccsoport, a székelyszabari férfi és a szűri asszony énekestrió, akik a vá­lasztógyűlés műsorában is köz. reműködtek. Hasonló eredmé­nyekről számolt be Hesz János pedagógus is. Anyanyelvükön köszöntötte a megjelenteket Hambuch Géza, a szövetség főtitkára, aki a kongresszusra való készülés­ről adott tájékoztatást, ezen- belül kitért a szövetség tevé­kenységére, soron levő fel­adataira is. Saját ismeretei alapján örömmel szólt arról a fejlődésről, mely ebben a kör­zetben tapasztalható az életkö­rülmények alakulásában, a • nemzetiségi lakosság munká­jában, politikai magatartásá­ban. A gyűlés résztvevői Wein- trauth Antalt (Geresdlak) és Schulteisz Ferencnél (Hímeshá­za) választották meg kongresz- szusi küldötteknek. M. E. A százféle termék közül het­vennel rendelkeznek jelenleg. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat vállalkozott arra, hogy az Eszék étteremben a diétás alapanyagokból ízletes étele­ket készítenek. Délelőtt a szak­mai közönséget, délután az ér­deklődőket látták vendégül. A kiállítás nagyon látványos volt: külön csoportosították a kímélő ételeket, szójás készít­ményeket és alapanyagokat, a diabetikusoknak ajánlott be­főtteket, italokat, csokoládé­kat és teasüteményeket. Ha­sonló felosztásban állították össze a diétázóknak való fala­tokat, és szinte minden gyógy­vízből egy-egy palacknyi is az asztalra került. Több újdonság­gal megismertették a látogató­kat: a kukorica pasziánsszal (kecskeméti teasütemény), a diósgyőri gyár kétféle diétás csokoládéjával, a Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat Betti fagy­laltpor-családjával, NSZK-ter- mékekkel és szójás készítmé­nyekkel. Minteqy húsz-huszon- ötféle áruból kóstolót is ren­deztek. Dudás József, a Mecsek Fü­szért igazgatója nehezményez­te. hogy nem minden kereske­dő ismeri az árukat. Szerinte nincsenek a boltokban jól lát­ható helyen elkülönítve a dié­tás termékek. Mint mondta, sokan azért nem szívesen fog­lalkoznak vele, mert ezek vi- szonvlag rövid szavatossági idejű cikkek, és a legkeve­sebb hasznot hozzák. Dr. Bleyer Erzsébet, a Bara­nya megyei KÖJÁL egészség­nevelési osztályának főorvosa szerint nagyon fontos volt, hogy előtérbe kerültek a kü­lönböző diétára fogott embe­rek problémái. Alapvető, hogy a kereskedelem beszerezze az alapanyagokat, és hasznos, hogy ezt be is mutassák. A további teendő az lesz — még ez évben —, hogy egy tanfo­lyamot szerveznek a boltok egy-egy dolgozója részére. Az „Nekem szülőhazám”: Baranya a harmadik Az elmúlt hót végén rendez­ték meg a már egy éve tartó honvédelmi játék, a „Nekem szülőhazám" döntőjét. A ver­seny Pákozdon és Székesfehér­várott zajlott szeptember 23-a és 25-e között. A végső ered­mény: első Szolnok megye, má. sodik Bács-Kiskun megye,, har­madik pedig Baranya megye csapata lett. A húsz fős bara­nyai csapat tagjai voltak: a felnőttek Zobák-bánya dolgozói, Vass Dénes. Kiéri István, Nagy Endre és Farkas István, vezető, jük Séra Károly üzemi MHSZ- klubtitkár; a középiskolások Gyöngyösi László, Lambertus Tamás, Borsos Gyula, Kövi László, vezetőjük Judt Tamás igazgatóhelyettes; az általános iskolások a Bártfa utcai iskolá­ból Gelencsér Anita, Molnár László, Bágyi Noémi és Pál Vik. tória, vezetőjük Tóth Klára út­törőcsapat-vezető; a katonák csapata a Petőfi laktanyából került ki; Rása Imre főhadnagy vezetésével Wágner Ernő sza­kaszvezető. Fulmer Gábor sza­kaszvezető, Vancsura Vince ti­zedes és Vágai Zsolt honvéd voltak a csapat tagjai; s végül a pécsi kerület határőrei Ke­mény Lajos szakaszvezető, Be- Tenkei Róbert tizedes, Rákóczi Péter tizedes és Békefi Ottó ha. ’ tárőr,, vezetőjük Kocsis Ferenc őrmester volt. így felkészített eladók szakmai tanácsot adhatnak majd a ve­vőknek. A sok meghívott közül a pin- cehelyi kórház élelmezésveze­tőjének, Gyenes Istvánnénak a véleménye szerint a kiállí­tás hasznos volt, több recep­tet ki fognak próbálni, így te­szik változatosabbá a kórházi étkezést. Csupán azt kifogá­solta, hogy kissé drágák az itt kínált késztermékek. A mohácsi téglagyár már megélt jó néhány technológia­váltást. A gyártelep végén áll még a régi Hoffmann-kemen- ce épülete, mellette az ipari műemléknek is beillő gyárké­mény. Hajdan 150—200 ember nehéz fizikai munkával évente 8 millió téglát és 3 millió cse­repet égetett. A majd másfél évtizede épült új gyáir Kema (NDK-beli) technológiája fölött is eljárt az idő. A B—30-as fa­lazóblokkot idén már olasz Pu­tin Franco berendezések készí­tik, napi 25—26 ezer darabot. Bisdhof Ferenc gyárvezető kalauzol végig a 30 milliós be­ruházással megújult mohácsi téglagyárban. — Mit jelent a korszerűsítés? — Sokat. Biztonságosabb a gyártás, kevesebb a fizikai mun. kd, jobb a minőség. Júniustól a korábbi három műszak he­lyett 2 műszakban termelünk, ennyit bír el a szállító és a ke­mencekapacitás. Ha szükséges, tartunk éjszakai műszakot is. A hagyományos téglagyárban 12— 14-szer kell a téglát kézzel moz. g'atni, nálunk már csak kétszer, és az újabb beruházással no­vembertől ezt is egyre csökkent­jük. Hogy mikor lesz a gyárunk teljesen automatizált? Nem tudjuk, de reméljük mielőbb. Jelenleg száztizenöten dol­goznak, ebből száz a fizikai és ennek is több mint egyhairmd- da a karbantartó, villanyszere, lő, a műszerész. Megszokott az automatika, a fotocella, a mágneskapcsoló és a mikro­processzoros vezérlés. Az agyagdepón folyamatosan dolgozik a kanalas markoló, ontja a szállítószalagra a lefej­tett agyagot. — Kimerült már rég a saját agyagbónyánk, a sombereki Csele-dombról hozatjuk a gyár. Dél-dunántúli népművészeti hét Tolnában tartják az idén a dél-dunántúli megyék hagyo­mányos népművészeti hetét, mégpedig első ízben nem egy, hanem két helyen. Pénteken délelőtt 11 órakor a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Köz­pontban tartják az ünnepélyes megnyitót, majd zalai, somo­gyi kiállítások lesznek látha­tók. Bonyhádon este 7 órakor kezdődik a zálszlófelvonás — itt a magyarlukafai tájház idei lakói mutatkoznak be, 8 órakor Baranya, Somogy, Zala és Tol­na megye népi együttesei és szólistái adnak fél-fél órás mű­sort. Szombaton tudományos ta­nácskozást tartanak, vasárnap délután gálaműsor zárja a ren­dezvényt. táshoz szükséges jó minőségű agyagot. Betároltuk már a szük­séges 52 ezer köbméternyit a nyáron — mondja a gyárve­zető. A nagycsarnokban a nyers- gyártásban mindent gép végez, az ember csak felügyel, s ak­kor avatkozik csak be, ha szük­séges. S ahol még kell a fizikai erő: hármon nagy erőfeszítéssel emelik át a távirányítóit kocsik. ró| a szárított téglákat a sa- mottos, hőálló betonborítású kemencekocsikra. Műszakon, ként 14 ezer téglát mozgatnak. Egy-egy blokktégla az égetés előtt 8 kiló körüli. — Év végéig felváltja őket a 10 millió forintos beruházás­sal készülő rakodógép. Annál a 'kocsikra kell majd ügyelnünk, mert a gép igen kényes jó munkát csak úgy végez,, ha 0 kemencekocsik hibátlanok — mondja Bischof Ferenc. A kemencekocsik ára vetek­szik a személyautóéval és gyak­ran sérülnek. Az égetett téglát a Tempó lovas fogatosai és két magánfuvaros veszi le. A va­gonba vagy rakatba teszik, vagy hátul az udvarban a Volán dol­gozói százas és százhuszonötös egység rakatokat képeznek. Ba­ranya, Tolna és Bács-Kiskun megyébe, valamint Budapest környékére utazik a mohácsi blokktégla. — Egyszerre termelünk, vé­gezzük a beruházást és kísér­letezünk. Jövőre 34 millió darab kisméretű téglaegységnek meg. felelő falazóblokkot várnak tő­lünk, a rekonstrukció előtt 28,8 milliót gyártottunk. A termé­keink 30 százalékát a jelenlegi szilárdságú, de légüresebb, te­hát jobb hőszigetelő tulajdon­ságú blokk teszi majd ki. Murányi László A nemzet színháza Már 100 esztendős lenne a Tra­gédia? Vagy: Még csak száz- esztendős? A nézők,, akiknek egy része talán csak az iskolá­ban találkozott Madách klasz- szikus művével, eltűnődhettek ezen. Hiszen sok az a száz év, ahhoz képest, hogy a gyakran idézett mondatok a Tragédia ismerős mondatai ma is milyen aktuális 'kérdésekre kísérlik meg a válaszadást, milyen korsze­rűen csengenek. Másfelől a száz év szinte röpke időnek tűnik, ha arra gondolunk, mennyire beépült tudatunkba, mennyire régóta ismerjük ezt a művet. A „múlt század nagy köny­ve" bemutatójának évfordu'ló- jáin igazán kellemes meglepe­tésként örvendeztetett meg a televízió azzal a riportfilmmel, ami az évfordulós ünnepséget, illetve az ez alkalomból először ismertetett felhívást követte. A Nemzeti Színházról szólt a ri­port, arról az intézményről, ami a »reformkor óta gyakran in­kább csak fogalom, semmint létesítmény volt. Mert a nem­zeti ébredésnek ettől a nagy­szerű korszakától kezdve min­dig volt — lennie kellett! — Nemzeti Színház, de ez sokszor alig jelentett „házat”, vagy leg­alábbis sokszor jelentett ideig­lenesét. Valóban, mintha „a nemzet színháza" afféle szel­lemi tényező lenne amely hof itt, hol ott ölt testet, s elpusz­títhatatlan, akárhányszor omla­nak is le a falak, ahol átme­net; otthonra lelt. Amióta Széchenyi a nemzeti játékszín szükségességét meg­fogalmazta, a történet eléggé kalandos. A gvűités 1810-ben kezdődött. Az „ígéretben nagy" magyar nemesek késlekedésé­nek végére Pest megye tett az­tán pontot 1835-ben, amikoris megkezdték az első ideiglenes Nemzeti Színház építését a vá­rosfalon kívül, mintegy a kül­városban (ma a Múzeum körút és a Rákóczi út sarka ez a helyi). Az épület 1907-re már veszélyessé vált, akkor aztán a volt Népszínházba költözött a Nemzeti Színház. Természetes, hogy ekkor is elhatározták egy új, egy igazi, egy méltó épület emelését, de ez az első világ­háború kitörése miatt megint- csak elmaradt. A két világhá­ború közti éveket tudjuk — a Nemzeti úgy vált lassan ismert­té, „önmagává”, ahogyan vólt, azon a helyen. Negyvenötben itt gyűllek egybe a magyar szí­nészek, hordták a romot (stráf- kocsi akadt, ló mór nem, azt megettük, mesélte Góbbi Hil­da), kezdték az új színházi éle­tet, mégpedig a Bánk bánnal. Aztán jön a nemzetközi tervpá­lyázat hosszú története meg a színház felrobbantása. Az egy­kori tanúk, a döntésben és a végrehajtásban részt vevők azt állítják: elkerülhetetlen volt a bontás. Valószínűleg igazuk Van. Az már más kérdés, hogy így közel negyed század telik el a régi Nemzeti lebontása és az új fölépítése között — ha a most eltervezett határidőt sike­rül majd betartani. Modern színház lesz az új, s ez egyál­talán nem baj, ha különben szép és jó lesz. Mondhatnánk, hogy ez a nemzeti összefogásra szólító fel- hívá,s kicsit korábban is meg­születhetett volna, de talán, mondjuk inkább azt, hogy még idejében született meg. Már a műsorban is jelezték, mennyire találkoztak az első tétova fel­hívások az emberek hajlandó. ságáVal. Remélhető hogy most se lesz másként, s ha az alap- gondolat után több mint más­fél évszázaddal is, de végre valóban lesz Nemzeti Színház. H. E. S. Gy. Nemzetiségi küldöttgyűlések Hímesháza Adóm Erika T echnológiaváltás Megújult a mohácsi téglagyár Biztonságosabb termelés, jobb minőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom