Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-26 / 114. szám

1983. április 26., kedd Dunántúlt napló 5 Nyolcszázezer forint településfejlesztésre Harkány a legszebben virágositott baranyai nagyközség. A Körösi Csorna Sándor utca. Fotó: Läufer László Lengyel kulturális napok Pécsett A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem tanárképző kara KISZ-bizottságának szer­vezésében lengyel kulturális napokat rendeznek a tanár­képző épületében április 26—27—28-án. Az első nap programjában a Lengyel Kultúra Háza rendezésében lengyel ipar- és népművésze­ti cikkek vására lesz az A- épület első emeletén. Dél­után fél 3-kor Krakkói gra­fikák címmel kiállítás nyílik a szakszervezeti klubban. Ez­után két lengyel filmet vetí- ■ tenek: Zanussi lllumináció és A. Wajda Minden eladó cí­mű filmjét. Szerdán, április 27-én A. Wajda emlékezetes kétrészes filmalkotását, a Márványem­bert vetítik. Ezt követően es­te 7 órakor a Lengyel Kul- ■ túra Színpada előadásában irodalmi összeállítást láthat­nak az érdeklődők Egy nő északról, avagy Hamlet krak­kói királyfi címmel, a kollé­gium társalgójában. Este A. Műnk Eroica című filmje sze­repel a programban. A len­gyel napok záróprogramja április 28-án, délután Zanus­si Védőszínek című filmje, ■ majd az ének tanszéken Mo- niuszko, a nemzeti dal és opera megteremtője címmel lesz hangverseny lengyel elő­adóművészek tolmácsolásá- j ban. A program este A. i Wajda Csatorna című film- j jének bemutatásával zárul. Elismerő oklevél Harkánynak Egy lakos társadalmi munkája: 2524- forint Höittíxn&k áz iratok Új helyiségekkel gyarapodott a Levéltár Augusztustól világosabb lesz a kutatóiéra is Harkány 1980 és 1981 után az 1983-ban végzett település- fejlesztő társadalmi munkájáért is kiérdemelte a Hazafias Nép. front Országos Tanácsának el­ismerő oklevelét. A nagyközség­ben tavaly 7 millió 314 ezer forint értéket teremtett a tár­sadalmi összefogás. A társa­dalmi munka értékéből a nagy­község minden lakosára 2524 farint jutott. A hétmillió forin­tot meghaladó összegben sze­repel a környékbeli és a har­kányi üdülőterületen érdekelt vállalatok, üzemek' segítsége is. A tavalyi harkányi társadal­mi munka legnagyobb tételét a meleg vizes árok lefedését a Baranya megyei Fürdővállalat munkája jelentette: ennek érté. ke mintenv 1,3 millió forint. A fürdővállalaton kívül segítséget nyújtott Harkány fejlődéséhez többek között a Beremendi Ce. ment és Mészmű, a Mecseki Szénbányák, több környékbeli termelőszövetkezet valamint több helyi üzem szocialista bri­gádja és a nagyközség kisipa­rosai. A lakosság a közterüle­tek parkosításában és a faülte­tési akciók során jeleskedett. Tegnap délután kibővített ünnepi ülést tartott a harkányi Nagyközségi Közös Tanács, amelyen a tanácstagok mellett részt vettek a községi népfront, bizottság tagjai, a harkányi üzemek, intézmények képviselői, valamint a járás pórt és taná­csi szerveinek vezetői is. Az ünnepi tanácsülésen Szép lónos tanácselnök értékelte az 1982. évi településfejlesztő társadalmi munka mozgalom eredményeit, majd dr. Ádóm Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke átadta a tanácselnök­nek a Harkány társadalmi mun­káját elismerő díszoklevelet, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa adományo­zott. Az Oklevéllel 400 000 fo­rint településfejlesztésre fordít­ható pénzt is kapott a nagy­község. A Baranya megyei Ta­nács nevében Horváth Endre osztályvezető jelentette a ta­nácsülésen, hogy a megyei ta­nács is összesen 400 000 forint fejlesztési támogatással jutal­mazza a harkányiak tavalyi ki­magasló társadalmi munkatel­jesítményét. May er György, az MSZMP Siklós városi-járási Bi­zottságának titkára, a Mecseki Intéző Bizottság Siklós területi Bizottságának elnöke a MIB álal alapított serleget adta át a iközség vezetőinek, mert a ta­valyi évben Harkány bizonyult a legszebbnek virágositott, par­kosított baranyai nagyközség­nek. D. I. Aki csak egyszer is járt a Baranya megyei Levéltár Kos­suth Lajos utcai épületének raktáraiban, egyet kell hogy értsen a levéltárosokkal: a tizenegyezer folyóméter irat­anyag megfelelő tárolása, meg­őrzése nincs biztosítva. Az egy­kori sóház helyiségeiben pené­szedig foszladozik a papír, rendkívüli értékű dokumentu­mok kerültek közvetlen veszély­be. A Baranya megyei Tanács megértette a levéltár gondjait és biztosította a Rét utca 9. sz. épületet legfontosabb archívu­munk számára. A raktárak ki­alakítását az elmúlt hetekben fejezték be, az egri levéltár dolgozóiból alakult gazdasági munkaközösség pedig példát mutatott a baranyai szövetke­zetek, vállalatok számára mun­kaszervezésből: egyetlen hét alatt állították fel azt a Dexion- Salgó polcrendszert, amelynek összeszerelését egy baranyai cég egyéves (!) határidővel vállalta volna. Hat-hét kilomé­ter hosszúságú iratanyag el­helyezése vált így lehetővé. Az iratok átköltöztetését a követ­kező napokban kezdik meg. A levéltár vezetői nagyon számí­tanak a honvédség segítségé­re. Nélkülük ez a munka na­gyon sokáig elhúzódhat, ami nem volna jó, mert a Baranya megyei Levéltár szolgáltató in­tézmény is egyben, tevékeny­ségét napokra sem lehet be­szüntetni. A nyugdíjigazoláshoz szükséges dokumentumok kike­resésétől kezdve a családfaku­tatás segítéséig végez lakos­sági szolgáltatást a levéltár, arról nem is beszélve, hogy mű­ködésének szüneteltetése meg­bénítaná a baranyai társada­lomtudományi kutatásokat. A levéltár folyamatos műkö­dése a költözködés ideje alatt is biztosítva lesz. A leggyak­rabban keresett, „klasszikus" levéltári anyagok döntő több­sége átkerül a Rét utcába: a feudális és kapitalizmus kori iratok. Néhány évre csupán, mert ha elkészül a központi épület rekonstrukciója — ez az évtized végére várható — a most kialakított önálló levél­tári tömb egyebek között a tervtárnak, a különleges őrzést igénylő iratoknak ad majd he­lyet, és itt lesz a levéltár köz- művelődési tevékenységének központja is. Az amatőr és hivatásos ku­tatók számára örömhír, hogy a nyár végétől a levéltár átveszi az OTP Kossuth utcai székhá­zának második emeletét is, s ezáltal sokkal világosabb — a raktárakkal egy szinten lévő — teremben végezhetnek ku­tatásokat. Az épület teljes re­konstrukciójának tervei jövőre készülnek el. H. J. Pedagógiai pályázat Országos és megyei sikerek Évek óta rendezi meg az országos pedagógiai pá­lyázattal közösen a Bara­nya megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya, a Pe­dagógiai Intézet és a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek megyei bizottsága a megyei szakmai pályáza­tot. A kiírás közösen tör­ténik, az országos téma- javaslatot feldolgozók pá­lyaműveit országos zsűri is értékeli. Nemrég köz­zétették a tavalyi pályá­zatok eredményeit. Tavaly 24 pályamunka érkezett be, ezek közül 14 az országosan megjelölt témákat dolgozta fel, tíz pedig szabadon választot­ta műve tárgyát. A szer­zők közül 12-en általános, tízen középiskolában taní­tanak, egy-egy pályázó gyógypedagógus illetve népművelő. Sajnálatos az óvónők hiánya. Megyei I. díjat nyert Szalai Lajos tanár, (Szent- lőrinc, JPTE gyakorló álta­lános iskolája) és Péter- tia Gábor tanár (Pécs, Széchenyi Gimnázium) — előbbi országos külön­díjas utóbbi pénzjutal­mat és dicséretet- is ka­pott. Megyei I. díjban ré­szesült Kövesi lózseiné ta­nár is (Mohács, Kisfaludy Gimnázium). Megyei és or­szágos második díjat nyert és megyei második díjat (egy másik pályaművel) Zsoldosáé dr. Olay Ágnes tanár (Pécs, Széchenyi Gimn.), Gál Pálné szakfel­ügyelő (Mohács, Brodarics téri ált. isk.), Takács De­zső szakfelügyelő (Pécs, Tiborc utcai ált. isk.). Harmadik díjas lett Deák Éva tanár (Pécs, Nagy Lajos Gimn.), Far­kas Gyöngyi csapatvezető (Pécs-Vasas II. ált. isk.), Schmidt László tanár (Pol­lack M. Építőipari Szak- középiskola), Mihalik Zol­tán tanár (Pécs, Nevelési Központ II. sz. isk.) és Végh Lászlóné tanár (Pécs, Ja­nus Pannonius Gimn.). Schmidt László országos dicséretet és pénzjutal­mat is kapott. Különdíj- ban részesült Mezei Jó­zsef igazgató (Baranya megyei Művelődési Köz­pont). A képen: a csapda és a zsákmány Zsákmány Soha ennyi könnyen jött, mégis nehezen fogható zsákmányt! És a kétméteres példány se ritka ebben a le­nyűgöző eleven angolna­tengerben. Mindmegannyi villanva kígyózó cikázás. — Most nyolcévesek, és vándorútra indulnának. Csakhogy mi elkapjuk őket —mondják a bolondul fújó szélben is izzadó halászok, miközben a halnépséget ké­szítik elő a szállításhoz. S valóban: a megnyitott zsili­pek percenként nyolcvan köbméteres, örvénylő zuha- taga a Balatonban nevelő­dött, ősi ösztöntől űzött halak csapdájává válik. A fehéren habzó víz tovább­folyhat a Sió-csatornán, de a halcsapatot megfogja a vasrács ... Április elejétől, naponta 20—100 mázsa angolnát fog vissza a csapda. De ha már annyira távoli táj után vá­gyakozik az angolna, a Ba­latoni Halgazdaság szívesen külföldre küldi a zsákmányt. Folyékony oxigénnel dúsított víztartályokban, kamionok­kal szállítják a folyton nyüzs­gő csemegét Belgiumba és az NSZK-ba. Egy-egy ilyen kamion 140 mázsát is elvisz. Tizenhat márkát fizetnek az angolna kilójáért. Mészáros István Derű és ború „Csak a derű óráit számo­lom” hirdeti Czigány György mindig kellemes, színvonalas és gondosan összeválogatott műsorának címe. Ezúttal Do- ráti Antal, a magyar szárma­zású világhírű karmester volt a műsor fő vendége, ő vezényelt — ritka csemege gyanánt — a szintén világhírű Liszt Ferenc Kamorazenekarnak, az ő, kü­lön ennek a kórusnak írt és küldött művét adta elő a Bu­dapesti Gép- és Vegyipari Szö­vetkezetek Szövetségének Szi­lágyi Erzsébet női kara, és egy kicsit neki, az ő kedvéért éne­kelt két kitűnő fiatal énekesnő. Vele beszélgetett a műsor ven­dége, Keresztúry Dezső is, de azt már nem mondhatjuk, hogy Berták László éppen csak Do- ráti Antalnak olvasta volna föl a versét. Hogy két költő is jelen volt a műsorban, Keresztúry Dezső mellett a Pécsett élő Jó­zsef Attila-díjas Berták László is, az persze jó dolog. Bizo­nyos fokig mégis a műsor cí­mét cáfolta e tény „csendes derűvel”, hisz a költői mű, az igazi lírában lelhető tartalmak csakúgy, mint a versszületés gyötrelmei, nem a derű óráit idézik éppen. Miként általában a művészet sem. Berták szép verse, más jelentéstartalmai mellett, éppenhogy ezt sugallta. ♦ Mint ahogy derű és ború egyaránt jelen volt abban a kitűnő portréfilmben is, ame­lyet a pécsi körzeti stúdió készí­tett Egy módszer embere cím­mel a pécsi radiológussal, dr. Horváth Lászlóval. Az ered­mények mindig küzdelmekből születnek, s ennek a bonyolult, örömökkel és gyötrelmekkel teli útnak a megmutatása igazán méltó tévés feladat is. Igazi alkotómunka. Alkotás, ami arra vállalkozik, hogy az élet egy más területén létrejött alkotást mutassa fel, tegye hozzáfér­hetővé mások számára is. Sokszor elmondtuk már, de talán nem lehet elégszer: a pécsi televíziós stáb ezzel a te­vékenységével jó ügyet vállalt, olyan krónikás szerepet, ami hiányt is pótol, s teszi ezt egy­re magabiztosabb színvonalon. ♦ Egészen más téma, de egy­szer szólni kell róla. Nagyon „borús" kérdés, de azon tűnő­döm, milyen rombolást fog vé­gezni amúgy is siralmas nyelvi kultúránkban a Képújság. Nin­csenek statisztikáim, de ta­pasztalatból sem nehéz tudni, milyen alacsony fokon állunk a helyésírást illetően. És bár évek óta mondjuk, írjuk, szóvá tesszük, még mindig alig van­nak például írógépek is, ame­lyek betűanyaga megfelelne a magyar helyesírás magánhang­zókészletének. A hosszú ú és ű betűk a hivatali nyelvben már régen kivesztek az írógépek jó­voltából. Most több millió ma­gyar olvasgatja a képernyőn, hogy „súlyos” harcok „dúltak”, netán „háború", és hogy az „utón" haladók ügyeljenek, mert „sürü” köd várható, eset­leg valahol „tűz” ütött ki. De már „leálló” sáv és „eső" is van. Lehet, hogy a képújság na- gyor „korszerű műszaki vív­mány", de a látványa elkeserí­tő. Még szerencse, hogy a nyom­dai szedőgépek nem ennek a vitatható korszerűségnek a je­gyében készültek, s így talán az újságokban még egy dara­big helyükön lesznek az ékeze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom