Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-26 / 114. szám
1983. április 26., kedd Dunántúlt napló 3 Riportermagnók sorozatgyártása kezdődött Eredményes első negyedév a Mechlabor pécsi gyárában Tizenegy éves működése éta az idén zárta a legeredményesebb első negyedévet a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat pécsi gyáregysége. Mind nagyobb tételben gyártanak a hagyományos és új termékekből a szocialista és a tőkés piacokra. Bár jelentős a mennyiségi fejlődés, mégis kevés ahhoz, hogy piacon maradhassanak. A siker akkor lesz teljes, ha a mind nagyobb minőségi követelményeknek maradéktalanul megfelelnek. A moszkvai olimpián jól vizsgázott STM—600-as stúdiómagnetofon-család, amely a fő profilt jelenti a pécsi műszergyárban, népszerű, keresett cikk a világpiacon, elsősorban a Szovjetunióban, immár fél évtizede. Nagy az érdeklődés, alig győzik a megrendelések kielégítését. Jelenleg a termék 25-féle változatát kínálják, de tovább korszerűsítik szinte mindegyiket a vállalatközpont irányításával, versenyképességük megőrzése érdekében. Javítják a berendezések üzemeltetési biztonságát, és még több feladat ellátására teszik alkalmassá. Egyik ilyen szolgáltatási újdonsáq egyebek között a montírozó készülék és a szinkronmagnetofon. Ebben az esztendőben új termék, az R—7 riportermagnetofon sorozatgyártása kezdődött meg a Baranya megyei VILL- GÉP Ipari Szövetkezet sellyei szervizével együttműködve. A prototípust a vállalatközpont fejlesztette ki. Elsősorban a szocialista országok ígérkeznek a legielentősebb felvevő piacnak. 1984. évi úidonság a sorozat- gyártást illetően a mikroprocesszoros vezérlésű, sokcsatornás stúdiómagnetofon. A gyárfás nem a hagyományos módon történik, ezért már idén átkép- zik a szakemberek egy részét, de az 1983-as évi rnűszaki, technológiai fejlesztések javarésze is ennek érdekében történik. E célból vásárolnak újabb CNC-esztergákat, NC vezérlésű élhajlitókat, finom köszörűket, lemezmegmunkáló berendezéseket, műanyagfröccsgépet, egyebek között az NSZK-ból, NDK-ból. Svájcból és Csehszlovákiából. Az idei esztendő legfontosabb feladata a minőség további javítása. Az 1983. évi gazdasági cselekvési programban először szerepel külön fejezetben az említett feladatkör. Például egy komolyabb berendezés elkészítéséhez csaknem 2000-féle alkatrészt használnak fel, és ha csak egy is meghibásodik a szerelő hanyagsága miatt, fennáll a működési zavar veszélye. Nem mindegy, hogy Felkészülés a sokcsatornás stúdió- magnetofonok gyártására Fokozott figyelem a minőségre milyen munkát végeznek a dolgozók, milyen a munkafegyelem. Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ütemes legyen a termelés, kiküszöböljék a vevők reklamációit, és megszűnjenek a technológiai fegyelem lazaságai. Eddia is szokás volt, hogy a dolgozó kifizette az okozott kárt, a kártételi összeg most még emelkedett is. A meghibásodásokról statisztikát vezetnek a szervezett megelőzés érdekében. Arra kíváncsiak, hogy melyek a gyakorta visszatérő műszaki gondok. Azóta jobban figyelnek a fenti emberi tényezőkre, mert bővül a munkáslétszám. A minőségjavítás érdekében bevezették a szigorított meó- zást, a folyamatos és kötelező szériaértékelést, és a berendezések megbízhatósági élettartam-vizsgálatát, vagyis a műszaki problémát még a gyárban kiszűrik. Az alap- és segédanyagokat, a vásárolt alkatrészeket beéDÍtés előtt ellenőrzik. Különösen fontos ez az acél félkészáruk, félvezetők és az alumíniumöntvények esetében. A minőségi munka javulását várják a rokonszakmák legjobbai- ból alakuló gazdasági munka- közösségektől is. (A gyárban legalább ’0 szakma képviselteti magát.) Csaknem 10 esztergályos, köszörűs és lakatos készül ilyen formában társulni. Az R—7 riportermaqnetofon mikrofontartóját a kölcsönkapott gépeken egy külön műhelyben készítik, de otthon is folytathatják a szerelést. A főállás mellett kisipart gyakorló mechanikus műszerészek otthon is végezhetnek munkát a vállalat részére. Nincs korlátozva, hogy hányán válthatnak ki ilyen formában ipart. A gyár egyébként először él ezzel a lehetőséggel. A termelékenységet is különféle együttműködések segítik. Újnak számít közülük a baksai termelőszövetkezet óosárdi részlege, a VILLGÉP sellyei szervize, ahol legalább 50 embernek biztosítottak munkaalkalmat. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi egységével kapcsolatot alakítanak ki a pneumatikus gyártóeszközök felhasználásában. A Mechlabor pécsi gyárában felerősödött az importkiváltás is. Szovjet és NDK-beli félvezetőket, bolgár elektromechanikus számlálókat vásárolnak a nyugat-európai változataik helyett. Iáén sok nyugati beszerzésű alkatrészt, elektromechanikus szerkezetet házilag állítanak elő. Csuti J. Új vállalkozás a MOBILIA Közös Vállalat A Pécsi Bútorgyár a MOBILIÁ-nak ajánlott gyermek dobozbútora. Sorozatban készülnek a moszkvai as stúdiómagnók. olimpián mór bevált STM—600Helyettesíteni az importot Kísérleti termékek a pécsi Keményítőgyárban Kukoricacsírából pudingot? Ragasztó a dohánygyárnak Lassú az engedélyezési eljárás Ritkán hallat magáról a pécsi Keményitőgyár, amely nagyon is behatárolt gyártókapacitása folytán hosszú idő óta minden évben 15 000 tonna kukoricát vásárol fel a környező mezőgazdasági nagyüzemektől. Ebből a nyersanyagból, ahogy mondani szokták, dekára azonos mennyiségű, évi 4600 tonna hagyományos keményítőt és 800 tonna gyógyszeripari keményítőt állít elő a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat gyáregységeként. Ennyi, és nem több, amit erről a gyárról elmondhatunk, mivel bővítésére, fejlesztésére különböző okokból eddig sosem kerülhetett sor. Az utóbbi időben feltűnően megélénkült az érdeklődés a pécsi Keményítőgyár munkája iránt. A legkülönbözőbb iparágak képviselői kopogtatnak be a Bolgár Néphadsereg útja 47-be, a lehető legbizarrabb kívánságokkal. Az édesipar ku- koricacsírát, a tejipar speciális keményítőt, a papír- és dohányipar ragasztóanyagot, a halfeldolgozó ipar panírport, a liszt- és tésztaipar tojást helyettesítő kukorícakészítményt rendelne. De jelentkeztek már a hütőházak, az olajfúrók, a szénbányák, sőt az uránbánya is. A pécsi Keményítőgyár vezetői, szakemberei nemrég Csehszlovákiában jártak, ahol — Nagyszombat mellett — egy új, a svédek által épített kukoricakeményítőgyárat tekintettek meg. A szlovákiai gyárban egész sor terméket állítanak elő kukoricakeményítőből, kukoricacsírából, egyebek között pudingport is. A pudingpor gyártása komolyan foglalkoztatja a pécsieket. Nem ők álltak el az üzlettől a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozójának panírpor témájában sem. A készítményt előállították, de mire az engedély kijött, a bikaliak már más partnert kerestek. A gyáriak tapasztalatai szerint általában túlságosan lassú az engedélyezési eljárás. Tulajdonképpen egész sor kísérleti termékük van, köztük az a tőkés importpótló cigarettapapír ragasztóanyag, amit a Pécsi Dohánygyár megrendelésére kezdtek gyártani. A Pécsi Tejgazdasági Kísérleti Intézet, amely hosszabb ideje keres gyártót az intézetben kikísérletezett — importhelyettesítő — ún. adalékanyagok, stabilizótorok előállítására, szintén megkereste a Keményítőgyárat. Ez elől sem zárkóztak el, s kísérleti jelleggel megkezdték a speciális keményítő előállítását. Az, hogy a szegedi paprika- feldolgozók érdeklődnek, hagy- ján, de hogy az alföldi olajkutak fúrásához mi köze lehet a Keményítőgyárnak, amely csak kukoricával dolgozik, erről — annyira kísérleti stádiumban van — mégcsak nem is nyilatkoztak. Majd ha a gyártást engedélyezik, mondják. Mindenesetre 1984-ben várhatóan egész sor új termékkel jönnek ki. A legelőrehala- dottabb stádiumban a tojást kiváltó új, úgynevezett vaxi kukorica ügye van. Ezt a kukoricát Martonvásáron állították elő, a hazai száraztésztaipar részére. Köztudott, hogy pár évvel ezelőtt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a tésztagyárak, mivel a fejlett tőkés országokban — az ottani szabványok előírásai miatt — a tojással készült száraztésztát nem veszik át. A magas fehérjetartalmú durum — vagy ma- kcróni — búzához nem kell tojás, de e búza termelése nálunk alacsony terméshozama miatt igen lassan terjed. A vaxi kukorica jó! helyettesíti a tojást, lehetővé téve a tésztaexportot. A pécsi Keményítő- gyár tavaly a ráckevei tsz-szel termeltette ezt a kukoricát, de a túl nagy szállítási távolság miatt közelebbi partnert keresett. Baranyában a kovácshidai termelőszövetkezet vállalkozott a vaxi termesztésére. A szerződést a gyár április közepén aláírta a kovácshidaiakkal. A hallatlan mértékben megélénkült érdeklődés túlmutat a pécsi Keményítőgyár falain, s mélyebb következtetések levonására is alkalmat ad. Bizonyos fejlettségi fokot elért élelmiszeriparunk csak akkor tudja megtartani eddigi színvonalát, sőt minőségileg is akkor tarthat lépést a fokozódó követelményekkel, ha nemcsak alapanyaggal jól ■ ellátott. A gyártáshoz mind több olyan adalékanyag kell, amit egyszerűbb volt eddig külföldről behozni, de ma már nem az. Mindenből nem lehetünk önellátók, de a mostani nagyfokú kiszolgáltatottság átgondolt iparfejlesztéssel enyhíthető. Jó példa erre a kukorica, amiből, magasabb feldolgozottsági fokon tucatnyi iparág profitálhatna. — Rné — Bútorexport Európán túl is Megszüntetik a termelők kiszolgáltatottságát A Pécsi Bútorgyár is tagja az új szervezetnek A változások korát éljük. Gazdasági kényszerre egyre-másra jönnek létre új vállalkozási formák, új szervezetek gazdasáqi életünk legkülönbözőbb szféráiban. Ám Magyarországon először jött létre olyan vállalkozás, amely a külkereskedelmet, az export üzletkötések módját kívánja megreformálni és az eddigi kötöttségektől megszabadítva, rugalmasabbá tenni. Ennek az új vállalkozásnak, a MOBILIA Közös Vállalatnak pécsi tagja is van: a Pécsi Bútorgyár. A hazai bútoriparban a 70- es években nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre. A fejlesztés következtében 13—15 milliárdos bútorgyártási kapacitás jött létre, ugyanakkor a belföldi igény mindössze 6—8 milliárd forint. A fennmaradó kapacitást természetesen exportpiaci értékesítésre tervezték, ám épp mire a rekonstrukció után, a 80-as évek elejére felfutott a termelés, visszaesett az exportigény, és egyrészt ennek következménye, hogy az országban csaknem kétmilliárdos bútorkészlet halmozódott fel. Másik ok gyanánt a tervezési és kivitelezési hiányosságokat, sokszor az igénytelenséget lehet felróni a bútoriparnak. Alaposan elgondolkodtató az a tény, hogy — érdekes módon épp a legnagyobb gyárak — saját tervezésű bútorokkal külföldön nem versenyképesek, az export jószerével bérmunka jellegű: a nyugati üzletember hozza a tervrajzot, aminek alapján itt elkészítik. Export nélkül tehát nem élhet meg az iparág. Világossá vált azonban az is, hogy az eddigi gyakorlattal nem lehet előbbre lépni. A körülmények kényszerítő hatása érlelte a változásokra való törekvéseket, és világossá vált, nemcsak a termelés, de az üzletkötések módját, a kereskedést is másképp kell csinálni. Ezzel a céllal társult és hozott létre közös vállalatot a Budapesti Bútoripari Egyesülés a Generál- impexszel és öt gyártóval, a Pécsi Bútorgyárral, az Agriával, a Balaton (Veszprém), a Bácska (Baja), és a Cardo (Győr) bútorgyárakkal. A társulás neve MOBILIA Közös Vállalat. A társulás azzal a céllal jött létre, hogy az eddigiektől egészen eltérő módon, rugalmasabban bonyolítsa az exportot. Az eddigi gyakorlatban a termelőmunka eléggé élesen elkülönült a kereskedelmi munkától, sok esetben érdekellentétek jöttek létre. A termelő vállalatoktól elkülönülten zajló üzleti tárgyalások során ritkán lehetett azonnal megállapodást kötni, olyankor például, ha a vevő hajlandó lett volna egy bizonyos áru megvásárlására, de csak kisebb módosításokkal. Erre a választ — ha a tárgyaláson nem volt jelen a gyártó képviselője — nem min. diq tudta azonnal megadni a külkereskedelmi vállalat üzletet lebonyolító képviselője. Ez nehézkessé tette az üzletkötés menetét, ami különösen akkor okozhatott időnként érzékeny veszteséget, amikor olyan termékről volt szó, mint a bútor, amivel egyébként is nehéz a versenytársak mellett betörni a piacra. A MOBILIA Közös Vállalat azt tervezi, hogy kis létszámú, jól képzett, nyelveket jól beszélő szakembergárdát hoz létre. Ez a stáb élő és állandó kapcsolatban áll majd a gyártókkal, pontos információi lesznek a termelés menetéről, lehetőségeiről, sőt az egyes tagvállalatok közötti koordinálást is elvégzik oly módon, hoay megszervezik az egymást kiegészítő tevékenységeket — nehogy párhuzamos fejlesztések történjenek — ugyanakkor pontos képet adnak a gyártóknak a piaci helyzetről, a pillanatnyi igényekről. Szeretnének külföldi kooperációt is létrehozni és a termelésbe, üzletbe tőkés érdekeltséget is bevonni valamilyen módon. Elképzeléseik már vannak, egy amerikai céggel jelenleg folynak a tárgyalások. Mivel az európai bútorpiac telített, Európán kívüli piacokat kívánnak felderíteni. Lehetőségként merült fel például, hogy Magyarország Nigériában oktatási komplexum építését kezdte meg. A berendezések elkészítését a MOBILIA vállalhatná. Persze, ehhez már ki kell dolgozni a trópusi klímára alkalmas fa-impregnálási módokat Szándékuk, hogy többoldalas, erős üzleti kapcsolatokat hozzanak létre, hogy olyan erősek legyenek, tudjanak nemet is mondani a nem egyértelműen előnyös ajánlatokra, hogy ezzel kivédjék a bútorexportra jellemző eddigi kiszolgáltatottságot a nyugati üzletemberekkel szemben. Sarok Zsuzsa