Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-02 / 91. szám

na gazin Szombati magazin % Szombati magazin <1^ nagyvilágból — megdöntötte „a fürdőkádban való für- Idögéltek vízzel teli kádakban. A verseny- fürdözök minden három órában 15 percet íróval több a megelőzőnél. mértéktelenül elhízott 200 kiló körül járó óban is szenved, felmentését kérte börtön, gértö bíróra talált, mert fellebbezését elfo- •m lett volna légkondicionálás! eltel, s a gondosabb szülök még játékként nűanyag puskákat, kattogó géppisztolyokat, yvergyüjteményröl azonban bízvást elmond- leoni háborúk idejéből származó, művészi a látogatókat. Bárcsak már korunk ölöesz- Ihetnénk . . . A felszabadulás napjaiban történt ÁPRILIS 4. Tolbuhin marsall: „A német haderő nagy ellen- támadást indított a főváros és az ország teljes felszabadítá­sának megakadályozására. Az ellenségnek a Dunához való áttörése után a 3. Ukrán Front eleinte igen nehéz körülmények között‘harcolt. A dunai átkelő­helyeket elsodorta a vihar... A heiy^et súlyossá vált...! o Kállai Gyula visszaemlékezéseiből: „Budapest ostroma idején az illegális párt néhány vezetője, köztük Kádár János és Donáth Ferenc a Hungária körúton rej­tőzködtek, megpróbálták össze­gyűjteni a környéken illegali­tásban lévő elvtársakat. Tudtak arról, hogy én hol tartózkodom. Zuglónak valamivel kijjebb eső részén voltam ebben az idő­ben, az Újvidék utcában, és amikor ez a rész felszabadult, Donáth Ferenc értem jött, és elvitt a Hungária körútra. Szó­val itt gyülekeztünk". o Debrecenben Az új magyar kormány Deb­recenben a megyei pénzügyi igazgatósági épületben kapott helyet, ma is látható az ott el­helyezett emléktábla. Egy szűk szobácskábán rendezkedett be Erdei Ferenc belügyminiszter­ként. A mellette lévő szobák­ban miniszteri tanácsosok, ma­gas rangú tisztek irányították a munkát. íróasztal kevés volt, s az egyik tanácsosnak csak a papírkosár jutott ülőalkalma­tosságként. Az épületet az új kormány- őrség vigyázta — honvéd egyenruhában, Bocskai-sapká­ban, rajta vörös szalaggal. A Garasics Rudolf vezette parti­záncsoport tagjai, akik a szov­jet hadsereghez csatlakozva, antifasiszta és partizániskolát végeztek, majd sokáig bevetés­re készen várakoztak, hogy át­dobják őket Magyarországra. Februárban tértek haza a már felszabadított területre. o Turkevén Április 7-ről kelteződik az el­ső földosztásról szóló doku­mentum. „Eleinte nem jöttek — mond­ta Szabó Sándor, a későbbi tsz-elnök, a földigénylő bizott­ság proletár elnöke. — Féltek. Valamikor itt erre sokat botoz. tak az urak. Engem is meg­csaptak. „És mi lesz, ha mégis visszajönnek?" — kérdezgettek a nyugatra menekült földbir­tokosokra gondolva. Meggyő­ződhettek, hogy nem ijedünk meq a saját árnyékunktól. Élt itt egy ember, meglett férfi létére egyik kezével elta­karta az arcát, mert rítt, mi­közben aláírt, és ezt mondta: „ti akartátok!" Néhány nap múltával ez az ember, eszköz híján, ló és tehén híján saját magát fogta az eke elé, úgy szántott. Az oroszoktól kaptuk az el­ső vetőmagot. Mondogatták ne­künk: így paposa, úgy mama­sa... Mindent be kell vetni, hogy majd legyen kenyér. . o Szentgróton 1945. március 28. Zöldi Márton csendőrpa­rancsnok, miután jelentették neki, hogy közelednek az oro­szok, parancsot adott a Zala- híd azonnali felrobbantására. A katonák hozzá is fogtak az utasítás végrehajtásához, meg­gyújtották a zsinórt. . Az előrenyomuló Havdom Habanov törzsőrmester, a 32. lövészdandár katonája látta a híd pilléreinél sürgő-forgó egyenruhás katonákat. Már fu-' tólépésben tartott a hídra, amikor észrevette a gyújtózsi­nóron végigkúszó lángocskát... Elérte, rávetette magát és ha­marjában sapkájával igyekezett elnyomni a veszedelmes tüzet. Sikerült. Ekkor azonban löve­dékek fúródtak a fekvő őrmes­ter testébe. A láng már alig tizenöt cen­timéterre volt a veszedelmes robbanóanyagtól. o Az első újság Az első, felszabadulás után megjelent újságot, a Szabad­ságot nyomdagépek mellett szerkesztették 1945. január 19. én, Darvas József, Zilahy Lajos és Kállai Gyula. Lefoglalták a volt jobboldali lapok nyomdá­ját. Papírkészletet is találtak ott helyben, s a nyomdászok és a szervezett munkások fogtak hozzá az első lap elkészítésé­hez, együtt a haladó szelle­mű, tegnap még üldözött új­ságírókkal egyetemben, A szerkesztők a gépek mel­lett adták oda cikkeiket a nyomdászoknak, s azok rögtön szedni kezdték. Budapest lakói a rikkancsok kezéből tépték ki az első lap­példányokat, hiszen ez volt az egyetlen hírforrás számukra a szabadságban született új vi­lágról. ... a jövőről dalolok és tíz legényről, akik a jövőért estek el panasz nélkül, szívükben a hűség esküjével, kezükben kilőtt fegyverrel, mint a hősök, hősei e gonosz és megalázott kornak . .., Hazánk felszabadulásának évfordulóján a vízszintes 37.: „Emléktábla" című verséből idézünk, folytatása a vízszintes 14. és függőleges 18. számú sor. VÍZSZINTES: 1. önfejű. 9. A MÁV-nak és a HÉV-nek sok van. 14. Az idézet első tolyta- tása; zárt betűk: I, N. 15. Ré­gi női név. 16. A múlt idő rag­ja. 17. Az „Aranyásók" írója. 18. Kanalazó. 20. Vízmozgás. 22. Ritka férfinév. 23. Gelka- részleg! 24. Rákospalota patak­ja. 26. Após, népiesen. 27. A pincébe, 28. Színpadkép. 30. Esküvő része! 31. Vékony, kes­keny csík. 33. Levegő, görögül. 34. Úgynevezett röviden. 35. Sportiskola névjele. 37. Kos- suth-dijas Író, költő, esztéta, az idézett vers írója, utónévé-- nek kezdőbetűjével. 39. Tanin­tézet nevének rövidítése. 40. Erdei vad. 41. Tejtermék. 42: Szabványminta. 44. Kellemetlen szag. 46. Szovjet férfinév. 47. Kicsinyítő képző. 48. Tova.-50. Bukéta. 52. Neves holland úszónő (Ada). 53. Las .... ame­rikai város. 56. Omszk folyója. 57. „Inter. .. silent musae" (fegyverek közt hallgatnak a múzsák), latin mondás. 59. Egészségesebb a zsírnál. 61. Az ezüst vegyjele. 63. Papírra vetett. 65. Makrancos ló teszi. 66. Kőkorszaki falfestményeiről híres barlarg a Pireneusokban. 1879-ben fedezték fel. FÜGGŐLEGES: 1. Értem már! 2. „A hóhér...", Petőfi Sán­dor elbeszélése. 3. Pólus, név­elővel. 4. Jelfogó. 5. Ezen a szigeten élt a monda szerint Kirké, aki Odüsszeusz embe­reit disznóvá változtatta. 6. A tantal vegyjele. 7. Zúdít. 8. Ké­nyelmesen járkál. 9. Megelé­gelt. 10. Becézett Teréz. 11. A horog népies elnevezése. 12. .-..-borsa. 13. Bródy Sándor színműve. 18. Az idézet befe­jező része: zárt betűk: Y, S, R. 19. Féktelen. 21. Fogoly. 24. Eltépődik. 25. „Ásító ...", Munkácsy Mihály festménye. 28. Kettős betű. 29. Szovjet nemzetközi sakknagymester. 31. Az új mértékrendszer rövidített neve. 32. Guszev páratlan be­tűi. 33. Bellini operája. 36. A világra jön. 38. Rossz kívánság. 39. Izomkötő. 43. OG. 45. Kerti szerszám. 47. Verdi operájá­ban Don Juan vacsorára invi­tálja. 49. Palást. 51. Város az USA-ban. 52. Tréfás karcolat. 54. Belső-ázsiai sivatag. 55. Munkadarab rögzítő. 57. Vö­rösmarty Mihály költeménye. 58. Élősdi. 60. Juss. 62. A le­látó öröme. 63. Női becenév. 64. Minisztertanács rövidítése. E. B. Beküldendő: vízszintes 14., függőleges 18. és vízszintes 37. sorok megfejtése legkésőbb áp­rilis 11-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló s.zerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A március 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Március — Óh gyúlt világ! Óh drága március! Rügyek, szerelmek, for­radalmak évadja. Könyvjutalmat nyertek: Ka- pocsi Józsefné, Pécs, Huba u. 6.; Kallinger Istvánné, Pécs, Postavölgy alsó 6.; Nitt Antal- né, Kisharsány, Petőfi u. 22.; Török Ágnes, Mohács, Pf.: 216,; Witzl Frigyesné, Boly, Borjádi út 13. A könyveket postán küldjük el. Autósoknak A kipufogórendszer A belső égésú motor üzemi zaja meglehetősen nagy. Tom­pítása teljesítményt emészt fél ugyan, a kipufogórendszerre mégis szükség van. Hangtom­pító dobja elviselhetővé teszi a környezet számára a kipufogó gázok okozta zajártalmat. Elő­fordul azonban, hogy a hang­tompítót kiiktatják, vagy haté­konyságát csökkentik, hogy ez­által teljesítményt növeljenek, ami közforgalomban megen­gedhetetlen. Kétütemű motorok­nál pedig károsítja a motort, szélsőséges esetben a dugaty- tyú elégését eredményezi, ezen kívül növeli a fogyasztást is. A hangtompító dobok élettar­tama viszonylag rövid, fcét-há- rom évenként cserére szorul. Anyagukat a motor égéstermé­kei károsítják, a felhevült dob-, ra felcsapódó víz pedig rideg­gé edzi a lemezszerkezetet, a felvágódó kövek pedig törést, re­pedést okozhatnak. Sokan nem tulajdonítanak ennek jelentősé, get, pedig ez veszélyes lehet, mert a sérült kipufogórendszer­ből a kocsi utasterébe szivárgó gáz halálos mérgezést okozhat. Az is kellemetlenségeket idézhet elő, ha koromlerakódás miatt eltömődik, összeszűkül a kipufogócső. Különösen a két­ütemű motorok kipufogócsövei szennyeződnek el hamar, de nem kevésbé a sok olajat fo­gyasztó, kopott négyüteműeké is. A kétütemű motoroknál erő­veszteséget jelent a kipufogó­cső eltömődése. Nemcsak a motor „lustasága” hanem meg­változott hangja is jelzi e hibát. A motor egészségtelenül fel- melegszik, működése pedig a dús keverék tüneteit mutatja. Ez félrevezeti sokszor még a szak­embereket is, amikor a porlasz­tó szegényebb keverékre állítá­sával próbálják a hibát elhárí­tani. A szétszerelhető elemekből összeállított kipufogórendsze­reknél viszonylag egyszerűen elvégezhetjük a tisztítást. Ne­hezebb a helyzet az összehe- gesztett csöveknél és hang­tompító edényeknél. Ha nem krómozott a berendezés a hangtompítói lánggal kell fel­melegíteni, így égethető ki a korom. Sokszor célravezető az is, ha acéldróttal, vcgy vékony vaspálcikával a két végződé­sen keresztül távolítjuk el a kormot. Néha azonban csak a hangtompító edény és a csövek szétfűrészelésével, s az így sza­baddá tett részek kiégetésével lehet segíteni a bajon. Nem szabad fiqyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos idő múltán nem­csak a hangtompító és az ösz- szekötő csövek, hanem a beöm­lőcsatornák is eltömődnek, te­hát tisztításra szorulnak. Előfordul hogy a csövek, do­bok iemezanyaga már annyira korrodálódott, hogy nincs ér­telme vagy lehetősége a he­gesztésnek. Legjobb a hegesz­téssel való javítást ideigle­nes szükségmegoldásnak tekin­teni, s adandó alkalommal ki kell cserélni a kiégett csöfalu, elvékonyodott anyagú részeket. B. I. FILMJEGYZET Szegény gazdagok, gazdag szegények Nem, nem a Jókai-adaptá- ciókat újították fel — nem on­nan a jegyzet címe: inkább flimforgalmazásunk helyzetére és a filmeket szeretőkre illik a kölcsönvett cím. Negyed év kevés tendenciák megrajzolásához, így csupán ténymegállapítás: idén eddig nemigen voltunk elkényeztetve. Igaz, különösebb panaszra sine's okunk. Aggodalomra csak egyetlen apróság adhat okot: mintha megszaporodtak volna az elmúlt évek „sikerfilmjei­nek” újbóli vetítései, jelezvén, hogy azért valami hiányzott ebből a három hónapból. A filmek forgalomba hozata­la az egész világon gondot je­lent: a mozi új versenytársat kapott a videóval a televízió után. Nálunk ugyan ma még jobbadán csak a videódiszkó formájában, de mihamar a film új fogyasztói szokásai ala­kulhatnak ki hazánkban is: egyének vagy különféle közös­ségek kölcsönzött vagy meg­vett mognófelvételekről nézhe­tik a nekik tetsző időpontban a nekik tetsző filmet. E kihívás már némiképpen érezteti hatását filmforgalma­zásunkban is: differenciáltab­bá vált — legalábbis a szán­dékot illetően. A hagyomá­nyos nyilvános mozi és a ha­gyományos zártkörű filmklub között új lehetőségek keletkez­tek - mások meg eltűntek. A filmbarát: körök helyébe a klubmozik léptek, csak éppen még nem kellőképpen tisztáz­ta sem a forgalmazó, sem a közönség létüket. (Legjobban éppen a klubmozi heti bemu­tatója példázza ezt: az Eper és vért annak idején tömeg­filmnek szánták és politikai tartalommal töltötték fel, most a néhány tucatnyi fotellel ren­delkező klubmozikban réteg­igényt hivatott kielégíteni, s „művészi" alkotásként árulják; pedig akkor is. most is csak egy giccses szerelmi történet ez a film, a la1 Hollyvood, nyakon öntve egy „internacio­nalista" álpolitikus generál­szósszal.) Ám a klubmoziban van le­hetőség, klubmozik sokaságá­ban pedig lenne fantázia, ha sajátos műsorpolitika jellemez­né őket. s valós rétegigénye­ket elégíthetnének ki. Ezek ma leginkább a hagyományos, zártkörű filmklubokról mondha­tók el — bér a filmklubmozgal­mat is megviselte félig-med- dig-szérvezettsége. Pécs-Bara­nya viszonylag jól áll a film­klubok számát illetően, s elég változatos a tematikájuk is; ennek megfelelően változik tagságuk is. Új formát jelentett ebben a sorban az új magyar filmek klubja, csak arra is jellemző, hogy kiszolgáltatottja a kíná­latnak: önmagában a „magyar film", nem elég szervező erő. („Megérdemelne egy misét”: újból és újból szerveződnek ilyen premier előtti vetítések, noha eddig majd mindig „be­fulladtak" !) Mert bármilyen formában, de a film maga a lényeg: már­pedig sem a világon, sem a Magyarországon születő fil­mekbe nincs beleszólása a kö­zönségnek és a forgalmazónak s nagyon korlátozottak a le hetőségek a filmművészet ed­digi értékeinek megismerésé­ben is: még jelentékeny ma­gyar művész munkásságának teljes bemutatására sincs le­hetőség: ezt példázza a tele­vízió Jancsó-sorozata. Gazdagok vagyunk és sze gények tehát filmek tekinteté ben. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom