Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-18 / 76. szám
e Dunántúli napló 1983. március 18., péntek Két nagyüzemi telep helyett Biró András bikái Villányban PAG-integrációk A kihelyezett növendékek árával a kész állat szállításakor kell elszámolni - Családi vállalkozások - Itt nagyobb állatlétszám kerül előtérbe Hétszáz hízómarhát és hétezer hízott sertést állíttat elő kistermelőknél a Pécsi Állami Gazdaság az idén — két nagyüzemi telep teljes termelését A kapacitást egyetlen év alatt hozták létre. 1982. volt a próbaév. 915 növendékbikát és üszőt helyeztek ki 100—110 gazdához. Hálózatuk átfogja egész Baranyát. Természetesen nem feltétel, hogy a vállalkozók a gazdaság dolgozói legyenek. Az elmúlt évben 568 hízómarha készült el. 10,6 millió forintot fizetett értük a Húsipari Vállalat —, egyért 18 600 forintot átlagosan. A növendékek részben a gazdasáq saját telepeiről kerülnek ki. Gyulapusztán egy 550-es, igen magas termelési színvonalú Holstein-fríz tehenészetük van Lovászhetényben pedig húsmarha-állományuk teljesen szabad tartásban. Ebből azonban növendéket nem adnak ki hizlalásra. A gazdaság nagyüzemi telepein most is ugyanannyi hízómarhát tart, mint korábban. A hizlalásra kiadott növendék bika, vagy üsző a gazdaság tulaidonában marad. Amikor a kész hízómarhát a vágóhídra szállítják, 50 forintjával számolják el az átadott növendékek kilóját Minden hízómar. ha utón 10 mázsa kukoricát biztosít a gazdaság napi áron. A kihelyezett növendékek 90 százalékát vásárolják. A vásáron a gazda kiválasztja a borjút, vaqv növendéket, és a qazdasáq kifizeti. Az Alföldről Mohácsra viszik a boriakat, az a lieqjobb vásár. A felvásárlás zömében azonban a falvakban történik Az Ormánságban még ma is lehet széo számmal szarvasmarhát találni — a keresett magvar-tarkát is. 13 000 forint az idén kihelyezett 320 növendék átlaaára. Év végéig 900 növendéket kívánnak kihelyezni. Hétszáz még az idén elkészül és vágásra vagy exportra kerül. Tapasztalataik szerint biztonságosan 600—800 marha hizla. lását tudják lebonyolítani. Növendéket lehetne szerezni 1200. hoz is, de nem biztos, hogy megbízható partnereket is, A kockázat ugyanis nagy és közös. Elhullás esetén a gazdaság harmadosztályon számol el a gazdával. Tehát a gazdát nem a teljes veszteség terheli. Érthető, hogy az ágazat vezetője megnézi, kihez adnak ki hízó- marhát. Van, aki kettőt, van, aki öt- venet hizlal. Biró András Villányban 23-at, Rauscher Tibor Lánycsákon hetet, Istókovics István Pécsett tanyát bérel, most 9 hízó bikája van, de 30-ra okar fölmenni. Szűrben Werner Jónosné most kezdte kettővel, Geresdlakon Podorszki Ferenc öttel. Egy bikán 5000 forintot lehet megkeresni. A sertésintegráció bázisa Csokoládépuszta. Csokoládén 1400 anyakocás telepe van a Pécsi Állami Gazdaságnak és évi hízákibocsótása 26—27 ezer A telep most van rekonstrukció alatt. Tavaly augusztusban helyezték ki az első süldőket. Március 1-ig 6700 került a gazdákhoz 28 kilogrammos átlagsúlyban. Az akcióban 152-en vesznek részt 40 községből. A kihelyezett állomány értéke 10 millió forint A konstrukció itt más, mint a hízómarháknál. A malac a gazda tulajdonába kerül, de fizetnie csak akkor kell, amikor a hízót leszállítja. Eddig 2800-at adtak át a húsiparnak. Minden süldőhöz 320 kilogram tápot is biztosit a gazdaság. Az érdeklődés nagy Átlagosan 44 sertést hizlal egy-egy gazda. Van aki 10-et, van aki 200-at. Ezek zömmel családi vállalkozások. Az a tapasztalat, hogy azok maradnak meg, akik nagy tétellel dolgoznak. Nem egy helyen új istállót építenek. Pécsett például Olasz Ferenc egy 100 férőhelyeset. Lánycsókon négy autószerelő egy 300 férőhelyes hizlalda építéséhez fogott hozzá. . Fekete Gábor sertései Kozármislenyben Szőlőtermesztés korszerűen (6.) Milyen tőkeformára neveljük a szőlőt? A szőlőmetszés gyakorlati fogásai hosszú évezredek alatt állandóan tökéletesedtek és az utóbbi száz év kutatási eredményei fejlesztették ki a különböző metszési rendszereket. A szőlőtőkét évről évre rendszeresen metsszük. A metszésnek két fő célja van: egyrészt célszerű tőkeforma kialakítása és fenntartása, másrészt rendszeres, jó minőségű és tetszetős termés elérése. Ennek megfelelően az eltelepített tőkét az első években a metszéssel bizonyos tőkeformára neveljük, azaz metszésben részesítjük, később pedig termőre metszéssel igyekszünk a termőegyensúlyt és a tőkeformát fenntartani. A fentiek alapján a termesztők között ö szőlő metszésével kapcsolatban két fogalom terjedt el, illetve vált ismeretessé: az idősebb tőkerészek kialakítását és fenntartását tő- keművelésmódnak, a tőkerészeken fejlődött vesszők visszavágását pedig metszésmódnak nevezzük. A tőkeművelésmód és a metszésmód — előbbi elkülönítésük ellenére — szorosan összefügg, kiegészíti egymást, hiszen minden tőkeformát csak bizonyos metszésmóddal tudunk kialakítani. kérésszel rendelkező, kordonművelésű tőkén pl. jobb minőségű bor termeszthető, mint a- Guyot-művelésűn. Ez utóbbin viszont szép nagy, tetszetős fürtök fejlődnek, ezért ez a tőkeforma csemegeszőlő-termesztésre jól megfelel. A SZŐLŐTŐKE ALAKÍTÓ METSZÉSE, TÖKEMÜVELÉS- MÓDOK A következőkben röviden ismertetem, bemutatom, hogy változatos éghajlatú és talajú vidékeinken, különböző sortávolságú ültetvényben a nagyszámú tőkeművelésmód közül melyiket ajánlom. Már elöljáróban megjegyzem, hogy különösen nagy figyelmet szentelek majd azoknak a tőkeformáknak, amelyek közepes és széles sortávolságú szőlőkben ajánlhatók. A KESKENY SOROS SZŐLŐ TŐKEMÜVELÉS MÓDJAI Ide tartozik két hagyományos tőkeformánk, a fej- és a bakművelés. Az ilyen ültetvény művelése huzalos támasz mellett egyszerűbb, olcsóbb, és területegységre számítva 30—50 százalékkal nagyobb termékenységű. Mindenekelőtt azonban megjegyezzük, hogy néhány intenzív tőkeformának (pl. Guyot-, alacsony kordonművelés, szál- vesszős metszéses fejművelés) a 150—160 cm-es sortávolság is elegendő. Ha a sorokat 180—200 cm-nyire telepítik, akkor már középmagas és kétszintes tőkeművelésmód is folytatható. Ez utóbbi tőkeformákkal jó vízgazdálkodású talajon rendszeres szerves és szervetlen trágyázás esetén tőkénként 2—3 kg jó minőségű szőlő termeszthető. Ez hektáronként 10—15 t szőlőtermést jelent. A kutatási eredményeink, a termesztői tapasztalatok alapján 180 cm-es sortávolság mellett az ábrán bemutatott négyféle tőkeformát ajánlom. Az ábrán, a tőkeformán kívül a metszési módot is szemléltetem, továbbá azt is feltüntetem, VÉGÁLLÓ SZÁLVESSZÖS MŰVELÉS Sor- és tőtávolság: 180x120 cm. Ezt a tőkeformát még Sylvoz- és ernyőművelésnek is nevezik Carlo Sylvoz Saint-Jeroe-i (Sa- voia) szőlőtermesztő dolgozta ki. Észak-Olaszországban és Közép-Európában különösen elterjedt. Pécsett, a Kutató Állomáson 1967-ben vontuk be a kísérletbe, és azóta országszerte elterjedt. Termékeny talajon a szálvessző sajátos elrendezése következtében az egyik legnagyobb teljesítőképességű tőkeművelésmód. A végólló szálvesszős művelésű tőkék metszése az intenzív tőkeformák közül a legegyszerűbb. Az így nevelt tőkék rügyeinek termékenysége kiemelkedően nagy. A tőkéken évről évre csupán két szálvesszőt hagyunk meg — ugarcsap nélkül —, omelyeket ivelten lekötünk. A kis fürtű minőségi borszőlő- és a csemegeszőlőfajták ezzel a művelésmóddal termeszthetők a leqjobb eredménnyel. Dél-Dunántúlon az új művelésmódok közül ez terjedt el a leggyorsabban és az új ültetvényekben a kistermesztők a legnaqyobb területen ezt alkalmazzák. Azok a fajták nem alkalmasak erre a tőkeművelésre, amelyeknek a vesszeje az ívelés közben könnyen letörik (pl. Bánáti rizling, Kadorka, Afuz Ali, Italia). THOMERY-KORDONMŰVELÉS Sor- és tőtávolság: 180x80 tOke-müvelé/műdok ./ORTAvOL/AG 180 an A TŐKEFORMA KIALAKÍTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A szőlőtőke alakját — a fás részek nagyságát, terjedelmét és térbeli elhelyezését — más szóval a tőkeművelésmódot számos tényező befolyásolja, határozza meg. Ezek között a legjelentősebbek a környezeti viszonyok, a fajta, a termesztéstechnológia és a termesztési cél. Az utóbbi 30 évben kiterjedt kutatómunka folyt annak tisztázására, hogy a külföldön bevált középmagas és magasművelésű intenzív tőkeformák, amelyeket takarni nem lehet, hazánkban alkalmazhatók-e. A tudományos intézmények, az élenjáró nagy- és kisüzemek három évtizedes tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a takarás nélküli szőlőtermesztésre a természeti feltételek Baranya nagy részén adottak. A domb- és hegyoldalakon, a fennsíkokon, a közvetlen környezetből kiemelkedő halmokon, a lejtős területeken a levegő aránylag kisebb mértékben hűl le, és a téli fagy ritkán és kevéssé károsít. Megfigyeléseink szerint a magasművelésű tőkék fagy- és téltűrése nagyobb, mint az ala- csonyművelésűeké. Azt látjuk, hogy a termőhely, a fajta és a termesztéstechnika helyes megválasztása esetén a takarás nélküli termesztésre való áttéréssel a megye nagy részén a termelés biztonsága növelhető. A tőkeformák nagyságát azonban nemcsak a takarás szükségessége, vagy elhagyha- tósága, hanem a talaj viz- és tápanyag-ellátottsága is meghatározza. Melegebb fekvésű hegyoldalakon is csak akkor nevelhetünk nagyobb termőfelületű tőkeformát, ha a talaj termékeny. Ezért van szükség a talajanalízis alapján végrehajtott készlettrágyázásra. A tőkeművelésmód megválasztását a fajta is döntően befolyásolja. A hagyományos művelésekre minden fajta alkalmas, viszont magasművelésre pl. csak az, amelynek fagytűrése aránylaq jó, és ilyen műveléssel is rendszeresen jó minőségű szőlőt terem. így pl. magasművelésre a Rizlingszilváni. Chardonnay, Piros tramini, Muscat ottonel, Rajnai rizling, Olasz rizling, Chasselas, Oportó, Kékfrankos. Cabernet franc kitűnően megfelel, viszont a Bánáti rizling vagy a Mézes fehér kevéssé. A termesztési cél a tőkeforma meqvólasftásót szintén befolyásolja. A nagyobb idős tő1. KÓZÉPrtOGfl/ KOROONMÜVELÉÍ 2 végAlló /zAlvewzö/ MÚVELÉ/ Ezeket a kisterjedelmű tőkeformákat 120 cm-es vagy keskenyebb sor- és 80—100 cm-es tőtávolság mellett alakítják ki és tartják fenn. A talaj közelében alakítják ki és főként karós támasz mellett, sok kézi- munkaerő-ráforditással művelik. Ez utóbbi az egyik oka annak, hogy ezen tőkeformáknak nincs jövőjük. A másik pedig az, hogy az ilyen művelésmóddal a nagy termelési költség ellenére hektáronként kevesebb szőlő termelhető, mint az intenzív tőkeformákon. Baranyában a bakmüvelés az elterjedtebb. E művelésmód jellemzői: rövid tőketörzsön kiszélesedő tőkefej, amelyen 3—5 elágazás — bak, szarv, sarok — kehelyalakban helyezkedik el. Mivel nem tekintem perspektivikusnak, ezért nem foglalkozom részletesebben vele. A KÖZEPES SORTÁVOLSÁGÚ SZŐLŐ TŐKEMÜVELÉS MÓDJAI Közepes sortávolságának azt az ültetvényt tekintjük, amelynek sorait 180—200 cm távolságra telepítették. Ez a sortávolság már lehetővé teszi, hogy a tőkéket középmagas, intenzív formákra neveljük, és a szőlő aránylaq nagy teljesítményű sorközjáró traktorral művelhető. hogy a támaszrendszereken a huzalokat milyen távolságra célszerű elhelyezni. KÖZÉPMAGAS KORDONMŰVELÉS Sor- és tőtávolság: 180x120 cm. Kordonművelésnek nevezzük azt a tőkeművelésmódot, amikor a függőleges tőketörzs vízszintes, ún. kordonkarban folytatódik. Ezen a karon rövidvagy hosszúcsapos metszést folytatunk. (A kordonművelés bizonyos adott tőkeformát jelent, nem pedig huzalos támaszrendszerű szőlőművelést, mint ahogyan a gyakorlatbon sokszor értelmezik.) A kordonművelésű tőkének aránylag nagy mennyiségű, idősebb fás része van. Ez kedvezően befolyásolja a tőke ter- mékenyséqét és a fürttermés minőségét. Ez a tőkeforma a minőséget adó borszőlőfajták és csemegeszőlő-fajták termesztésére egyaránt megfelelő. A közepes sortávolságú ültetvényben kialakítható valameny- nyi kordonművelésű tőkeforma kiválóan alkalmas a minőségi bortermelésre. Ezekkel valamennyi minőséqi borszőlőfajtánkon elérhetjük, hogy a területegységre jutó termésmennyiséget a hagyományos műveléshez viszonyítva 30—50nn-kal növeljük anélkül, hogy a minőség csökkenne. Ez a tőkeforma esztétikus megjelenése következtében sokak által kedvelt. A tőkeművelésmód előnyei: — a területegységre jutó nagyobb kordonkar-folyóméter, a terhelés kedvelő elosztása, a magasabb hőmérsékletű állományklíma következtében az így művelt ültetvény kiegyenlített évenkénti termésmennyiségre és jó minőségre képes; — o tőke regenerálódóképessége nagy. A művelésmód hátrányai: — az ápolásához szükséges kézimunkaerő-igény lénye- qesen nagyobb, mint a középmagas és a végálló szól- vesszős művelésű tőkéké; — a tőkék kialakítása és fenntartása bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igényel, mint az előbb felsoroltak; — a zsúfolt lombfal nehezíti a védekezést és az alacsony tőkeformák után a Botrytis- kár. a rothadás ezeken a tőkéken o legnagyobb; — az alsó szinten elhelyezkedő tőkéket a felettük lévők árnyékolják és emiatt azok fokozatosan visszaesnek. Erre a művelésre a naqyabb fürtű ritkább fájú. termékeny rüqyű fajták különösen alkalma, sak. REDÉLYES (VÁLTOTT KARÚ) KORDONMÜVELÉS Sor- és tőtávoság: 180x100 cm. Ez is kétszintes tőkeforma. Előnyei és hátrányai a leglényegesebb kérdésekben egye- zőek a Thomery-művelésű tőkéknél írottal. Emellett is inkább a tetszetős megjelenés, a vátozatos forma szól, mint a gazdálkodás szempontjai. Az utóbbi két tőkeformát elsősorban azoknak a termesztőknek a kertjébe ajánlom, akik passzióból foglalkoznak szőlőtermesztéssel és az életvitelük lehetővé teszi, hogy többet időzzenek a szőlőben. Sok nyugdíjas azért kedveli ezeket a művelésmódokat, mert olyan rendszeres napi elfoglaltságot adnak. amelyet „megkopott" egészséggel is el tudnak véqezni. A munka öröme, gondja leköti figyelmüket és a tevékenységük jelentős jövedelmet hozhat. összegezve: valamennyi tényezőt mérlegelve a közepes sortávolságú szőlőkben javasolt négvféle tőkeművelésmód közül o legtöbb helyen a végálló szálvesszős és a középmagas kordonmüve'ést tartom a leaaazdaságosabbnak. Két hét múlva: A szólessoros szőlő tőkemüvelésmódjai Dr. Diófási Lajos
