Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-29 / 176. szám

1982. június 29., kedd Dunántúlt napló 5 Szliveni népfront­küldöttség Baranyában A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottságának meg­hívására tegnap kéttagú nép­frontdelegáció érkezett Szliven- ből Baranyába. A küldöttség vezetője Stelan Nedev, a Bol­gár Hazafias Front Szliven me­gyei Bizottságának titkára és a delegáció tagja még Pe cső Nikolc sev, a Hazafias Front Szliven városi Bizottságának titkára. A bolgár népfrontkül­döttség négynapos baranyai látogatása alatt a népfront­szervek. valamint a tanácsok és az ifjúsági szervezet együtt­működésének lehetőségeit, for­máit tanulmányozza megyénk­ben. A szliveni küldöttséget teg­nap délután Pécsett a Hazafi­as Népfront Baranya megvei Bizottságának székházában fo- • gadta Krasznai Antal, a me­gyei népfrontbizottság titkára A baráti találkozón először Stefan Nedev, a Bolgár Haza­fias Front Szliven megyei Bi­zottságának titkára tájékoztat­ta a baranyai népfrontvezető- Itel a Bolgár Hazafias Front közelmúltban lezajlott VII. kong­resszusának tanácskozásáról és határozatairól, valamint a Szli- ven megyében jelenleg folyó legfontosabb mozgalmi mun­kákról. Ezt követően Krasznai Antal, a népfrontbizottság tit­kára ismertette a szliveni ven­dégekkel a baranyai népfront­mozgalom szervezeti életét. A bolgár népfrontdelegáció a mpi napot a siklósi járásban tölti, a népfrontszervek és a tanácsok együttműködését ta­nulmányozva. Hibás áruk a KERMI tilalmi listáján A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet vizsgálata sörön megállapította, hogy a jászsá­gi Vas- és Zománcipari Szö­vetkezet ötliteres, fémből készült üzemanyag-kannája nem felel meg az előírásoknak. A kanna kiöntőfedelét rögzítő záróka­pocs hibája miatt szállítás köz­ben a kanna könnyen kinyílhat. Az ötliteres, fémből készült üzemanyag-kanna oldalán „5 li­ter" felirat található, egyéb azo­nosítójele nincs. Kívülről zöld, formája a 20 literes marmon- kannáéhoz hasonló. A KERMI a kanna további árusítását megtiltotta, s a már eladott termékeket újabb ellen­őrzés nélkül kötelesek az üzle­tek visszavásárolni. Uqyancsak megtiltotta a a KERMI a boltokban található minőséghibás Prakticolor fehér falfesték árusítását is. A hibás termék arról ismerhető fel, hogy kellemetlen, átható, növényvédő, illetve rovarirtó szerre emlékez­tető szaqa van. Az üzletek kö­telesek a rendeltetésszerű hasz­nálatra alkalmatlan Prakticolor árusítását beszüntetni, s azokat a vevőket, akik ebből korábban vásároltak — minőségellenőrző szerv ismételt vizsgálata nélkül — kártalanítani. Kút a Kamaraszínház alatt Sok az elektromos eredetű tűz Túlterhelés, rövidzárlat, szikrázás A Baranya megyei Tüzoltóparancsnokság tüzkárstatisztikájában (évi 80-100 esettel) vezető helyet foglal el a villamos áram által okozott tüzesetek száma. Ez év elejétől május vegéig 37 olyan tüzeset történt, melyek vizsgálatánál ezt a keletkezési okot egy­értelműen meg lehetett állapítani. Az elektromos tüzeket leg­gyakrabban: a túlterhelés, a rövidzárlat és a szikrázás okoz­za. Közülük a rövidzárlatról és a túlterhelésről érdemes töb­bet szólni, mivel az előbbi 26, míg az utóbbi 7 esetben oko­zott tüzet. (A fennmaradó négy eset egy-egy eltérő elektromos tűz keletkezési okot képvisel.) A tüzek többsége magánlakások­ban keletkezett. Égett lakóház, A Kossuth Lajos utca járóke­lői tapasztalhatták, födémcse­rével zajlik ezekben a hetekben a Színház téri rekonstrukció, a Kamaraszínház épületének hely­reállítása Az ilyen nagyfokú helyreállítások alkalmával szük­séges talajvizsgálatok ismét régi pécsi falakra derítettek fényt a város életének korábbi századai­ból. Barokk-hódoltság kori és kö­zépkori falakat is találtak a ta­lajvizsgálatok, pincekutatások alkalmával, hiszen a terület mai képét a századforduló idején nyerte el. Most lehetőség van arra, hogy a régészet eszközei­vel megismerjük előtörténetét — és a városét is. Érdekes régészeti jelenség bukkant elő ugyanis, és éppen az egykori színészklub területén: olyan középkori cserépanyag, amely közvetlenül á honfoglalás utáni időszakot, a X—XI. szá­zadot jellemezte. Olyan időszak ez, melyről pécsi vonatkozású leletanyag eddig nem került elő. A mostani lelőhely egy ré­gi kút és egy valamikori víztá­roló. A belőle kikerült lelet anyagát tekintve finomkerámia, formája, díszítése a jellegzetes körbefutó motívumokkal, egy­séges. Két korai évszázad, a koraközépkori Magyarország el­ső pécsi hírnökei ezek a lele­tek. Az ásott kút megléte pedig arra utal, hogy ebben az idő­ben jelentős volt itt a népes­ségkoncentráció. Mint a BÉV illetékesétől meg­tudtuk, az építők is az objektum megkutatására álltak most rá, s mivel elég nagy épületről van szó, a régészeti jelenségek tisz­tázása nem késlelteti az ő mun­kájukat. Most kell elvégezni az épület alatt a 16—18 századi rétegeknél is mélyebben húzódó újabb ismeretlen és rossz álla­potban lévő pincék feltárását és tömedékelését. Ez az akna­mélyítők feladata, és a munká­latokat a régész is figyelemmel kíséri. Egy fát kivágnak.., A pécsiek hosszú idő óta érzékenyen reagálnak az ese­tenkénti fakivágásokra — ok­kal, ok nélkül. Okkal akkor, ha kevés indoka van a műve­letnek és nyilvánvaló, hogy egy kis szellemi erőfeszítés árán megmenthető lenne egy- egy fa. Ok nélkül, ha városi érdek teszi szükségessé a fáj­dalmas beavatkozást. Emlé­kezünk még a József Attila úti gesztenyesorra: mennyien emeltek szót annakidején a megtartásáért, ma azonban tudjuk, hogy a város fő for­galmi útvonalát semmiképpen sem építhették volna meg a fák megtartásával. Most egy hasonló műtétre kerül sor. A sétatéren az ókeresztény mau­zóleum védöépületének az építésével továbblépnek az aknamélyítök: hozzáfognak a lejáratot és a légkondicionáló gépháza! magába foglaló épületrész kialakításához, ez pedig egy fa halálába kerül. Éneikül — sajnos — nem megy. Miért írtuk meq ezt előre? Hogy elejét vegyük a felháborodott tiltakozásnak. Mert ennek az egyetlen fának a feláldozása árán az ország­ban egyedülálló értékű látvá­nyossághoz jut Pécs, H. I. A Baranya megyei AllatforgalmS és Húsipari Vállalat a Pannónia termékcsaláddal vesz részt és pályázott a Szegedi Ipari Vásár dijaira. „ Fotó: Proksza László Pécsiek a Szegedi Ipari Vásáron Szeged vásáraira megkülön­böztetett figyelemmel tekintünk, hiszen Szeged és Pécs kétéven­ként, váltakozva rendezi ipari seregszemléjét. Az előkészüle­tek döntő szakaszukba érkez­tek, a Marx téri piactér immár a kiállítók rendelkezésére áll, akár meg is kezdhetik a felvo­nulást. Már ott tartanak, hogy például tegnap a Magyar Te­levízió összehívhatta a kiállítók krémjét - köztük pécsieket —, milyen újdonságokat és milyen tálalásban kínálnak, mi kerül­jön be a július 27-én a vásár­ról élőben sugárzott tv-adásba. A július 23-án kaput nyitó termékbemutatóra több mint 300 kiállító jelentkezett, köztük szép számmal jugoszláv cégek, lévén, hogy a vásár a magyar —jugoszláv határ menti árucse­re fontos fóruma is. Ezúttal is részt vesznek pécsi-baranyai kiállítók: a Pécsi Bőrgyár és a Kesztyűgyár, a Szigetvári Cipő­gyár, a Mohácsi Farostlemez- gyár, az AFIT XIV. sz. Vállalata és a Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat. A leglátványosabban természete­sen könnyűipari vállalataink vonulnak fel, az ő készülődé­sükről adunk hírt, mivel rukkol­nak elő Szegeden? A Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár ezúttal is szom­szédságban, a főbejáratnál lé­vő csarnokban állít ki. A bőr­gyár kilenc újdonságával neve­zett be a vásár díjaira, köztük a Niagara Gála bőrrel, mely­ből butikáru - női és gyermek­cipő, kesztyű - készíthető; ezt a bőrt és a belőle készült ter­mékeket egyébként az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár slá- gertemékének szánják, s Skála- Coop „S" Modell hálózatában értékesítik. Ami ebből a pécsi fület leginkább megüti: a bőr­gyár először gyárt kesztyűbőrt, mindez fordulópont a két leg­régibb pécsi vállalat együttmű­ködésében. A Pécsi Kesztyűgyár teljesen új - a hazai piacra szánt - kollekcióval jelentkezik, köztük motorosruháival, melyek iránt a szabad idő növekedésével foko­zódó a kereslet, ezzel a vásár­díjra is beneveztek. Az idén is felépítik színpadukat, melyen a Magyar Divat Intézet manö­kenjei a vásár tíz napja alatt divatbemutatókat tartanak; ezenkívül a helyszínen árusíta­nak is termékeikből. Szakmai napjukat a TRITEX-szel tartják közösen, éspedig a Tisza Szál­lóban, ahová meghívják az or­szág. kiskereskedelmi vállalatait. önállóan először vesz részt a szegediek vásárán a Sziget­vári Cipőgyár. Bemutatják a jugoszlávokkal kooperációban gyártott mokasszinjaikat, hím­zett felsőrészű női cipőiket, western-csizmáikat, és a saját modellezésű, magyaros, tulipán mintákkal díszített, elsősorban az amerikai piacra szánt csiz­máikat. Az oroszlán-emblémás lábbelik a szegedi Elita cipő­boltban meg is vásárolhatók. M. Z. lakás, különböző elektromos háztartási gépek és berende­zések (hűtők, villanybojler, tele­víziók, rádiók, világító testek, mosógépek). Az ez évi elektromos tüzek közül a legjelentősebb a Szent­lőrinci Állami Gazdaságban áp­rilis 9-én történt, amikor az 50 vagon vetőburgonyát és a válo­gató gépsort magában foglaló faszerkezetű tárolók váltak a tűz martalékává ... A kár érté­ke 2,5 millió forint. A tüzet rö­vidzárlat okozta. A villamos gyújtóforrásokra visszavezethető tűzesetek a ke­letkezési okot tekintve lényegé­ben két csoportra oszthatók. Az egyik: a bekapcsolt állapotban hagyott fűtőkészülékek, vasalók, fűtőelemek, rosszul, gondatla­nul elhelyezett hőfejlesztő be­rendezések, szabálytalanul sze­relt villamos berendezések és így tovább. A másik: a beren­dezések, a vezetékes és a szer­kezeti elemek túlterhelése, hely­telen kezelése, illetve a kapcso­lás közben szikraképződés, bel­ső zárlat keletkezése, kilazult kötések, csatlakozások stb. Mindebből egyértelműen kö­vetkeznek azok a feladatok, melyeket a villamos áram által előidézett tűzesetek megelőzé­se érdekében tenni kell. Fontos, hogy a villamos berendezése­ket szabvány szerint tervezzék és szereljék, illetve hogy a szabványossági felülvizsgálato­kat rendszeresen elvéggzzék, és a hiányosságokat pótolják. A kiépített és már üzemelhetett elektromos rendszerek teljesítő- képességét, a változásoknak, bővítéseknek megfelelően ál­landóan értékelni kell. Igen ve­szélyes és felelőtlen maqatar- tás az, ha egy elavult hálózatot nagy teljesítményű berendezé­sekkel terhelnek. Mindennemű elektromos be­rendezés szerelését, javítását, karbantartását, üzemeltetését csak szakképzett, és arra jogo­sult személy végezze. A szak­szerűtlenül barkácsolt, házilag „bütykölt" berendezések létesí­tése, üzemeltetése minden eset­ben tűzveszélyt jelent. A helyesen és jól méretezett védelmi berendezésekkel (pl. olvadó biztosító, túláramkap- csoló stb.) az elektromos zárlat nagyrészt kivédhető. Tilos tehát a túlbiztosítás! Tény azonban, hogy a leg­magasabb fokú megelőző tevé­kenységgel sem zárhatók ki (csak csökkenthetők) az elekt­romos eredetű tűzesetek! Az elektromos berendezések tüzel­nek oltása minden esetben nagy körültekintést igényel. El­ső és legfontosabb feladat a feszültségmentesítés. Ha az áramtalanítást nem tudjuk el­végezni, kizárólag csak olyan oltóanyagot (port, halont, szén­dioxidot) szabad használni, amely nem vezeti az áramot. Feszültség alatt álló berende­zések, vagy azok közvetlen kör­nyékét vízzel, habbal oltani ti­los! Ezek jó vezetők, és emiatt súlyos balesetet, illetve halált okozhatnak. Az oltással egyidőben lénye­ges feladat az állami tűzoltó­ság értesítése, akik a legrövi­debb időn belül nagy teljesít­ményű, speciális tűzoltófelsze­reléssel vonulnak a megadott kárhelyre. (Akkor is szólni kell a tűzoltóknak, ha a tüzet már eloltották) A tűz megszüntetését segít­jük, ha a kiérkezett egységek parancsnokát részletesen tájé­koztatjuk az eddig történtek­ről, elsősorban az áramtalaní- tás lehetőségeiről. A tűzkárt szenvedett berendezést pedig ismét üzembe helyezni csak a tűzvédelmi hatóság vizsgálata (szakértői felülvizsgálat) illetve a berendezés kijavítása után szabad. » Czilják József tűzoltó alezredes Pécs megyei városi parancsnok Hírnév, pénz, siker Vasárnap még egyszer közve­títette a televízió a budapesti Rubik-kocka világbajnokságot. Közben pedig a hét több nap­ján is egy másik világbajnok­ságot, amelynek magyar rész­vétele jóval szerényebb volt az elsőnél. Néhány héttel ezelőtt az Élet és Irodalom hasábjain Mezei András találó módon úgy kezdte Rubik Ernővel készített interjúját, hogy „Mister Rutjik nevét talán többen ismerik a földkerekségen, mint valaha Puskás öcsiét”. A párhuzam elmélyült tűnődésre késztethet mindenkit, s e tűnődés kinek- kinek ízlése szerint vezethet ta­nulságokhoz. Nem kívánom az olvasót megfosztani saját tűnő­désének örömétől vagy szenve­désétől, így hát a tanulságot sem fogalmazom meg helyette. Tény azonban, hogy a Rubik- kocka valóban befutott, s ah­hoz képest, hogy milyen kicsi, könnyen előállítható jószág, na­gyon szépen hozott a konyhára. Az országéra is, de a feltalá­lóéra is. Ennélfogva az említett interjú is e kérdés körül for­gott: mit kezd a pénzével egy „szocialista milliomos". A hosz- szú beszélgetés folyamán sok fi­gyelemre méltó gondolat hang­zott el Például: .......pénzért c sak rutinszerű munkát lehet vé­gezni. A feltalálásnak, mint rendhagyó cselekvésnek önma­gában van a fizetése." .......az a lkotás vágya olyan alapvető ösztönünk, hogy a legmosto­hább körülményeken keresztül is utat tör magának." „ . . . so­sem éreztem magam szegény­nek.” „Gazdagnak érzem-e magam? Tudom, hogy ilyenkor mit, miket illene mondanom. Mégis azt mondom, hogy leg­először is azért érzem magam gazdagnak, mert használni tu­dom a fejemet.” „S ha bele­gondolunk, mennyi profitot ho­zott ez a tárgy a nem magyar vállalkozók számára is, akkor talán nem is azt kéne először végigondolni, hogy mit kezd a pénzével egy „szocialista mil­liomos”, hanem hogy miként sá­fárkodjon saját szellemi érté­keivel a szocialista állam." Vé­gül azzal kapcsolatban, hogy egyesek féltik a társadalmat a Rubik Ernőhöz hasonló „gaz­dagoktól", a feltaláló a követ­kezőket mondta: „Ha olyan em­berek jutnak jelentős anyagi eszközökhöz, akik valaminek a létrehozásában valósítják meg önmagukat, azok a pénzt tár­sadalmilag hasznos tevékeny­ségre fogják fordítani... nem valószínű, hogy elhagyván hiva­tásukat, seftelni, üzletelni, spe­kulálni kezdenek. Ilyesmit azok tesznek, akiknek mindegy, hogy gombát termesztenek, műanya­got öntenek vagy külföldi áru­házakban kajtatnak itthon piac­ra dobható divatcikkek után. Akiket nem a tevékenység, ki­zárólag a haszon érdekel.” A hírnév és a pénz persze többnyire együtt jár. Mindkettő alkalmas arra, hogy fölkeltse az emberekben az iriqységet. Azt az érzést, aminek természetében rejlik, hogy nem képes objektív lenni Nem képes megkülönböz­tetni a megérdemelt hírnevet és a megérdemelt pénzt a puszta szerencsétől. Vapv ami méq- rosszabb: a kíméletlen ügyes­kedéstől. És az irigységgel az a legnagyobb baj, hogy nem tud rejtve maradni, aktivizálódni kí­ván. Beszélni legalább, közkele­tű szóval: fúrni, de ha módja van rá, cselekedni is. Milyen irányban — mondanunk sem_ kell. Töméntelen példát láthatunk — sajnos a televízióban is —, amikor emberek, felelősök má­sokra tologatják hibáikat, ami­kor a nvilvánvaló eredményte­lenség ellenére kidüllesztik mel­lüket, amikor magyarázzák a bizonyítvánvt és siránkoznak a körülmények miatt. De a hír­névért, pénzért, sikerért vala­mennyien ‘tartanék a markukat. Remélhetiük-e. hoqy hazánkba az alkotó emberek számára is új korszak kezdeténél tartunk, amire — Rubik Ernő szavaival — jellemző lesz „az alkotók megbecsülése mindazért, amit végül is nem lehet pénzért csi­nálni” . .. H. E. Kerámia­lelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom