Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-16 / 132. szám
1982. május 16., vasárnap Dunántúlt napló 3 Megkezdődtek az egyetemi napok Dr. Tóth István átveszi az emléklapot Kauser Lipót emlékülés a pécsi egyetemen A Gaudeamus igitur hangjaival kezdődött tegnap délelőtt a Kauser Lipót tiszteletére megrendezett tudományos emlékülés Pécsett, a JPTE aulájában, mintegy háromszáz fős hallgatóság előtt Az egyetem országos hírű jogász professzorának, díszdoktorának emlékére, születésének 100. évfordulóján rendezett esemény egyúttal a tanintézet baráti társaságának rendezvénye is volt és — mint dr. Gödörry Józsefnek, a társaság elnökének megnyitó szavaiból kiderült — az egyetemi napok kezdetét is jelentette. Ezután dr. Földvári József, a tanintézet rektora emléklapokat adott át az egyetem huszonöt éve végzett diákjai közül néhánynak, a baráti társaság tagjainak. Köztük volt dr. Horváth Tibor jogász, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, dr. Takács Árpád zalaegerszegi ügyvéd, az Országos ügyvédi Tanács elnökhelyettese. A legtávolabbra került hallgatókat képviselte a Debrecenben, a TITÁSZ Vállalat jogtanácsosaként működő dr. Szemerédy Szilárd, a pécsieket pedig dr. Tóth István ny. főiskolai docens, lapunk Tollseprű c. rovatának írója. Az ünnepség közvetlenül Kauser Lipótra emlékező részét dr. Hercegh Géza egyetemi tanárnak, a kar dékánjának szavai vezették be. Kauser Lipót, az egyetem egykori díszdoktora, a múlt rendszerben nevelkedett ugyan — mondotta —, de onnan gazdag szellemi poggyászt hozott. s ebből nagylelkűen osztotta kincseit. így fáradozott jogi kultúránk és gyakorlatunk jobbításán, az egyén és a társadalom közti harmónia megteremtésén. Tovább motiválta és részletezte mindezt dr. Szotáczky Mihály egyetemi tanár előadása, amely Kauser Lipót emberi, tudósi, tanári portréját hitelesen, gazdagon, s az erkölcsi tartalomra utaló érzelmi színeket sem mellőzve mutatta be. Ki volt Kauser Lipót? Elzász-Lotha- ringiából bevándorolt iparos- és kereskedőcsalád gyermeke; ősei közt olyan személyiségekkel, mint a dédnagybácsi Semmelweis Ignác és a régi Pest belvárosának meghatározó építészei. Kauser a budapesti egyetemen tanult jogot; széles körű olvasottság, nyelvtudás és alapos műveltség jellemezte. Ogyvéd lett, és csaknem 35 évig folytatta ezt a mesterséget, majd 1942-ben a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett. Később, a felszabadulás után a debreceni egyetemen oktatott, 1949-től pedig Pécsett folytatta sokoldalú tudományos és pedagógiai munkáját. „Szerencsés volt, akiben a tudós és professzor nem vetett árnyékot az emberre, az ember pedig a tudósra és professzorra” — mondotta Kauserről az előadó, majd a nagy jogász tudományos munkásságát méltatta, pedagógiai és tanári jellegzetességeit vázolta fel. Kauser meghatározó vonása volt, hogy hosszú ügyvédi gyakorlatából számos olyan tulajdonságot, kérdésfeltevést merített, amelyek tudósi munkásságát elmélyítették, pregnánssá, gyakori latiassá tették. Előszeretettel foglalkozott pl. a személyiség, az emberi méltóság védelmével, a jogi megismerés és a norma- alkotás módszereivel, a jogi definíciók sajátosságaival. Ugyanakkor bírálta is a jogrendszert, hangsúlyozva, hogy a kritikának, a bizonyitásnak és a cáfolatnak óriási a szerepe, jelentősége a tudomány fejlődésében. Az emlékülésen ezután dr. Tamás Lajos egyetemi docens és mások elevenítették fel azokat a tudományos értékeket, amelyekkel Kauser Lipót hozzájárult hazai jogtudományunk fejlődéséhez. A baráti társaság programja tegnap este filmvetítéssel és ünnepélyes rektori fogadással ért véget. Varga J. Május 17-én Pécsett Szovjet bányamentő készülékek kiállítása Budapest és Tatabánya után Pécsre is elhozza bányamentő készülékeit a szovjet Mashpri- borintorg Ossz-Szövetségi Egyesülés. A kiállításra a HUNG- EXPO szervezésében május 17-én, délelőtt 10-től délután 4 óráig kerül sor a Mecseki Szénbányák központja (Komját Aladár utca 5.) előtti parkolóban. A bányászatban alkalmazott védőberendezések széles skálája látható majd: önmentő készülékek, respirátorok, lég- zögázcsere-vizsgálók, ellenőrző és segédberendezések, mesterséges lélegeztető-készülékek, kompresszorok. Örömteli hír a baranyai földekről Befejeződött a kukorica vetése Hélszáz hektáron végezték el a gyomirtószeres permetezést Rózsafa határában csütörtökön a MÉM repülőgépes szolgálat 41-es brigádjai — Szokolai I. felvétele — Jól jött a májusi eső Az őszi gabonák megfelelően fejlődnek Egy örömteli hír — lényegében befejeződött a kukorica vetése. Sőt, azokban a gazdaságokban, ahol a legkorábban elvetették, már kizöldellt a kukorica, s a tőszám is megfelelő. Mindemellett van még munka a földeken. Hogy mást ne említsünk, jól jött a májusi eső a növényeinkre, de egyúttal a gyomok is felmagasodtak, így most van elég dolguk a növényvédós repülőgépeknek. A májusi eső jótékony hatásának köszönhetően megfelelő képet mutatnak az őszi gabonák, a búza és az árpa. A hideg telet kissé megsínylették, de a kipusztulás nem számottevő. A növények további csapadék esetén fejlődésükben bepótolhatják a késést. Ugyanakkor megjelent a lisztharmat és a gyom, ezért a gazdaságok egy részében folyik, többségében pedig befejeződött a vegyszeres gyomirtás, ami a gombabetegségek ellen is védelmet nyújt Folyik továbbá a búza második fejtrágyázása, amit a jobb gazdaságokban repülőgépekkel végeznek. A tavaszi gabonák — a tavaszi árpa, a zab és a borsó — is szépen kikeltek, tőhiány nem mutatkozik. A megyében lényegében befejeződött a kukorica vetése. Néhány gazdaságban még siló- és vetőmagnak való kukoricát vetnek. Ahol már kikelt a kukorica, folyóméterenként 5— 6 a tőszám, aggodalomra tehát egyelőre nincs ok. Ezt folyamatosan és nagy izgalommal figyelik a gazdaságokban, mint ahogy figyelnek a cukorrépára és a napraforgóra is, jól kelnek-e, nem kell-e újra vetni. Ahol szükséges, gyorsan cselekszenek. Rétjeink és legelőink is szépen zöldellnek már, s végre megkezdődhetett az állatok kihajtása. Mivel lucernából nem állt rendelkezésre elegendő vetőmag, egyes gazdaságokban nem szántották ki a régebbi lucerna-területet. Ezeken a területeken főként az Ormánságban gyors gyomosodás figyelhető meg. Az ilyen lucernákat még a gyommagvak beérése előtt sürgősen kaszálni kell, illetve vegyszeres gyomirtást végezni. Színes betoncserép Hosszú élettartam, energiatakarékos előállítás Nemcsak a szakemberek — vállalatok —, hanem a magánépítkezők figyelmét is felhívta magára a legutóbbi Pécsi Ipari Vásáron az NSZK BRAAS- cég színes tetőfedő betoncserepe, amely az akkori bemutatóra a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet jóvoltából került. A cserepek mintapéldányai már felkerültek egy 18 lakásos pécsváradi társasház tetőzetére. Alapanyaguk hazai: be- remendi cement, pécsváradi homok és magyar festék. Az NSZK cég egyik osztrák leányvállalatánál készítették próbaképpen, összesen 40 000 darabot. Mufics József, a pécsváradi szövetkezet elnöke éppen az elmúlt héten mutatta be a terméket a szakembereknek. Néhány jellemzője: hoszszú élettartam, kiváló védelem, árban versenyképesség, négyzetméterenkénti súlya 46 kilogramm. (A hódfarkú cserépé 70, a hagyományos cserépé pedig 38 kilogramm.) Előállításához feleannyi energiára van szükség, mint a cserépégetéshez. A szövetkezet már csak a döntést várja: mikor kezdheti el a cserépgyártáshoz szükséges beruházás — 50 milliós nagyságrendről van szó — megkezdését? A tervek szerint rövidesen megkezdődik az üzem- csarnok-épités, s egy év múlva már megkezdődhet a gyártás. Évi 500 000 négyzetméter betoncserép előállítása szerepel a programban, ezen belül háromféle színben: grafitszürkében, négerbarnában és pirosban. E mennyiséget 30 ember fogja legyártani 2 műszakban. A piaci igényeket figyelve a beruházás 4—5 éven belül megtérül. K. F. A színes betoncserép prototípusai jól vizsgáztak: felkerültek egy 18 lakásos társasház tetejére. Fotó: Proksza László Vonalak az útburkolaton A szórófej beállítása mindössze néhány percig tartott. Laisz Ernő és Kovács István mégegyszer ellenőrizték a festőkocsi szelepeit. A csőszerű tartályok tele fehér festékkel. Indulhat a Zsiguli alvázra épített célgép. Laisz Ernő a kormánynál foglal helyet. Kovács István mögötte háttal, aztán kifordulnak a pécsi Megyeri útra a szennyvíztelepnél __ E ste fél tízre jár, a Tüzér utcai felüljáró forgalma alig gyérül. A közeli telepre igyek7 vő ÉPFU-s kocsik haladnak el mellettem, miközben lehúzódnak a padkára, utat engedve a középen haladó festőgépnek. Kovács István egymás után rakja a babákat a felezővonal szaggatottjára. Igyekeznem kell, hogy menet közben szót válthassunk, a tempó elég gyors__ Felkapom a fejem, m iközben a mellettünk elhúzó Zsiguliból kiszól egy úr: — Az anyád__ G yorsabban érkezett a kellettnél, holott a festőgép fölött villogó sárga fény kellőképpen felhívja a figyelmet ránk. Hátra fordulok, a frissen szórt felezőcsíkon át fordul be éppen egy teherautó, félrelökve a műanyag aka- dólyjelzőket. — Este kilenckor kezdünk, és hajnali ötig dolgozunk, mikor kevesebb a jármű az utakon. — mondja Varga József, aki társával, Molnár Tiborral újabb műanyag kúpokat helyez a festökocsi tartójára. — El sem tudja képzelni, hogy sokszor minek vagyunk kitéve éjszakánként. A szórakozóhelyekről hazatérők fölszedik a babákat, a parkoló kocsik tetejére rakják azokat, és továbbállnak. A kapatos vendégek helyett bennünket szidnak az autósok, mikor a kocsikról leszedjük az odaragadt gúlákat. Jó vicc, nem? Laisz Ernőék most viszonylag nyugodtabb szakaszon dolgoznak. A Budalakk festéke gyorsan köt- — fél óra múltán már áthajthat az autós, ráléphet a gyalogos. De hiába rakják körbe a zebrákat műanyag babákkal, kerítik el a frissen festett záróvonalat és nyilakat, felelőtlen emberek belelépnek, lábméretük maradandó nyomot hagy az aszfalton. Ilyenkor aztán javíthatják utánuk a kerék- és cipőnyomokat a melegített bitumennel. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat évente másfél millió forintot költ az útjelek festésére, e munkát nagyrésit kézi erővel végzik. A két gép ugyanis nem alkalmas □ zebrák és nyilak mázolására. — Legalább huszonöt mázsa festéket szórunk az utakra csak gépi úton — mondja Laisz Ernő gépkezelő, miközben a felüljáró előtt leállítja kocsiját. — Évente kétszer járjuk végig azokat a pécsi utcákat és utakat, ahol szükséges a közúti jelek felfestése. Pécsett két brigád dolgozik. Ök javítják és szerelik fel a közlekedési táblákat. Elköszönünk, mert hajnalra a négyfős brigádnak a 48-as tér környékén az új forgalmi rendnek megfelelően be kell fejezni az útburkolati jelek mázolását. S. Gy.
