Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-25 / 112. szám

1982. április 25., vasárnap Dunántúlt napló 3 Az új vadgazdálkodási ciklus első éve A MAYOSZ megyei küldöttgyűlése Forgalomba helyezés május 31-én Formálódik az új Vasút utca. — Előtérben az az ág épül, amelyről a felhajtóágra lehet jutni. Uj úthálózat a felüljárónál Hiányoznak még a lámpaoszlopok A kik néhány hete még kételkedtek a május 31- re szóló ígéret valóraváltásában, azok most már biztosan másként vélekednek! Pécsett a felüljáró lehajtó ága körül, a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Vasút utcában olyan jól állnak a Közúti Építő Vállalat útépítői, hogy most már csak egy több hetes eső — amire remélhetően nem kerül sor! — borít­hatna fel mindent. Sportvadászat korántsem csak szórakozás, izgalmas időtöltés. Rengeteg gazdasági és termé­szetvédelmi feladat kapcsolódik hozzá — ez derült ki a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Baranya megyei küldöttközgyű­lésén is, amelyet szombaton délelőtt rendeztek meg Pécsett, a Mozgalmi Házban. A megye vadásztársaságainak mintegy 80 képviselője gyűlt össze, hogy megvitassa a MAVOSZ Bara­nya megyei Intéző Bizottságá­nak és vadásztársaságainak 1981. évi munkájáról készített beszámolót. A tanácskozást dr. lerszi István, a MAVOSZ megyei Inéző Bizottságának el­nöke nyitotta meg. A beszá­molót dr. Gyöngyösi János, az intéző bizottság titkára és Farkas János megyei fővadász szóbeli kiegészítője után bo­csátották vitára. A küldöttközgyűlésnek .egy átmeneti év eredményeit és gondjait kellett áttekintenie: 1981. január elsejével a koráb­ban működő 41 Baranya me­gyei vadásztársaság helyett csak 28 kezdte meg az egyesü­leti életet, és a vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet. Az egyes vadásztársaságok összevonása a vadgazdálkodás hatékonyságának növelése ér­dekében történt. Az átmenet nem volt zökkenőmentes, fő­ként a szervezeti életben. A várakozásnál jobban ala­kult viszont a vadásztársaságok létszáma: tavaly 66 új tagot vettek fel soraikba, és így a vadászok száma 1982. január 1-én 1344 fő volt. A statiszti­kai adatok közül érdekes még, hogy a 30 éven aluli vadászok száma 108, valamint az is, hogy mindössze 8 nő van a baranyai vadászok között. A tavalyi évben Baranya me­gyében új hosszú távú vad- gazgazdálkodási ciklus kezdő­dött. Az első év teljesítéséről kritikai hangon szólt a beszá­moló. A kilövési tervet megyei szinten csak a vaddisznóknál sikerült túlteljesíteniük, a többi vadféleségnél kisebb-nagyobb lemaradások mutatkoznak. 1981-re a tervben 1306 szarvas, 2535 őz, 885 vaddisznó, 2040 nyúl, és 18 350 fácán kilövése szerepelt. Ezzel szemben 1175 szarvas, 1805 őz, 1234 vaddisz­A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövő­gyára elnyerte a Kiváló Gyár kitüntetést. Az elismerő címet április 24-én Tóth László vezér- igazgató adta ót Juhász László igazgatónak. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben ré­nó, és 10 870 fácán került te­rítékre. Az idei vadlétszám becslés szerint a három nagyvadféle­ségnél (szarvas, őz, vaddisznó) törzsállomány-növekedés ta­pasztalható. Ez azonban csak az őzállománynál örvendetes jelenség. Ezek alapján az idei kilövési tervben 1392 szarvas, 2151 őz és 995 vaddisznó sze­repel. Nyúlból tavaly a terve­zett mennyiség 50 százálékát sem lőtték ki, és a fácánból is csak a tervezett 60 százaléka került terítékre. Mindkét vadnál a törzsállomány csökkenése ta­pasztalható. A megyében a lőttvad-érté- kesítési terv teljesítése darab­számra nem sikerült, a bevétel azonban a vártnál mégis több lett, mert javult a minőségi ex­port aránya, egyes vadfélesé­geknél növekedtek az átlagsú- fyok, és kedvezett az árrende­zés is. Vadértékesítésből ta­valy 11 356 000 forint, bérkilö­vésből 4 253 000 forint bevéte­lük volt a baranyai vadász- társaságoknak. A küldöttközgyűlés a beszá­moló alapján a vadászat és vadgazdálkodás főbb felada­tait és vizsgálandó problémáit is megvitatta. A legalapvetőbb következtetés: Baranyában a hosszú távú vadgazdálkodást szervesen be kell építeni a me­ző- és erdőgazdálkodás át­alakuló technológiai és techni­kai környezetébe. Ezzel össze­függésben felül kell vizsgálni a hagyományos vadászati mód­szereket. A hatékonyabb vadgazdál­kodás érdekében egy megyei vadgazdálkodási létesítmény­nek a tervével is foglalkozott a küldöttközgyűlés, erről azonban csak az év végén dönt a MAVOSZ megyei közgyűlése. A tanácskozás összefoglaló­jában dr. Jerszi István, a MAVOSZ Baranya megyei In­téző Bizottságának elnöke több aktuális kérdés mellett felhívta a vadásztársaságok képviselői­nek figyelmét, hogy a vadá­szati idény fellendülésekor is pontos, célszerűen szervezett- és fegyelmezetten végrehajtott va­dászatokat tartsanak. A küldöttközgyűlés a beszá­molót egyhangúlag elfogadta. D. I. szesült Cziger Sándor és Tóth Józselné. A kollektíva egye­bek között azért érdemelte ki a magas kitüntetést, mert növelték az exportot, például a Szovjetunióba több ponyva ké­szült, ezenkívül szép eredmé­nyeket ért el a dunaföldvári bútorlapüzem is. Tudjuk: az új autóbusz-pó- lyaüdvar miatt (de egyébként is!) nem halogatható tovább a lehajtó ág megépítése az eh­hez tartozó közúti kapcsolatok­kal együtt: a Bajcsy-Zsilinszky út szélesítése, a Domusnál lévő csomópont kialakítása, a Vasút utca új nyomvonalra terelése, ami később közvetlenül kapcso­lódik majd a Kálvin utcán át a Mártírok útjához. Az építési területen vi­szonylag kevés embert látni, ez sokakat megtéveszthet. Vi­szont sok gép mozog itt a dó­zerektől a mixerkocsikon át a gumikerekes hengerekig.. Tulaj­donképpen a gépesítettség biz­tosítja az ütemességet is és azt, hogy ez a terület mihamarabb visszatérjen a városi közleke­désbe. A Bajcsy-Zsilinszky út széle­sítése a hét végén már csak­nem kész volt; pénteken csak egy kisebb szakasz várt még a pernyebetonra. Ti. az új útala­pok ebből az olcsóbb, de az útépítési céloknak kitűnően megfelelő anyagból készülnek. Nagyrészt kész a lehajtó ág, a még hiányzó részen egy vá­ratlanul bejött közmű-átépítés miatt kellett megállni. Az új útalapokkal elérték a Bajcsy- Zsilinszky úti csomópontot, on­nan tovább a homok elterítésén és tömörítésén, valamint a sze­gélykövek elhelyezésén dolgoz­tak — így lassan kialakul már az új úthálózat képe Az útalapok május második felére mind elkészülnek, s utá­na látnak az aszfaltszőnyeg le- terítéséhez. Ez párnapos mun­ka, a KÉV szakemberei szerint a május végi forgalombahelye- zés biztos. Bizonytalan viszont, hogy elkészülnek-e a járdák. Ti. ez idő szerint nincsenek meg még a közvilágítási lámpaosz­lopok; amíg azok a helyükre nem kerülnek, nincs értelme a járdaépítésnek. A pénteki bejáráson kérték a KÉV-esek: írjuk meg, hogy má­jus 1-én a felvonulás idejére szabaddá teszik a Bajcsy-Zsi­linszky utat, s biztosítják első­sorban a gyalogosok zavarta­lan közlekedését. H. I. Nagy szilárdságú bazaltbetonból készül a Bajcsy-Zsilinszky úti autóbuszöböl A Pécsi Fonó- és Szövőgyár Elnyerte a Kiváló címet Befejeződött az Universitas fesztivál Közös munkában a fazekasok Fogyott a „rögtönölő” A Tanárképző Kar csapata nyerte a vetélkedőt A hangulati csúcspont akkor következett be, mikor több tu­catnyi piros bicikli hevert a pécsi, városi sportcsarnok pad­lóján, közben festőlétrával lé­pegettek az önkéntesek, és mintegy ötven különböző egyen­ruhába bújt ember várta a be­mutatást, de már útban volt az elérhető „legnagyobb bérű” ember is, aki több ezrest keres egy hónapban, mint ahány uj­ja van. Történt mindez pénteken este tíz óra tájt a pécsi egyetemis­ták és főiskolások UNIVERSITAS SOPIANAE elnevezésű vetélke­dőjén. Persze, ekkor már meg­volt az Egyetemváros polgár­mesteré is. Zajszintmérő és egyéb manipulativ szavazási módszerek után Ottó Csaba közgazdászhallgatót választotta meg polgármesternek a hózá­porral is dacoló, lelkes közön­ség. A Kun Béla térről aztán a városi sportcsarnokba indult a fesztiváli menet, ahol ötórás küzdelem után kétezer résztve­vő szeme láttára a leendő ta­nárok csapata nyerte a DÉ- DÁSZ és a PMMF által szerve­zett vetélkedőt. Az Universitas fesztivál szom­baton kirakodóvásárral folyta­tódott. S bár a vásárcsarnok­beli összejövetelekkel nem ve­télkedett, de így is népszerű volt a koktél-bár, fogyott töb­bek közt a „rögtönölő” és a „faltörő" elnevezésű kevercs. Többen fogadtak a fehér ege­rek futóversenyének győztesé­re, aki pedig nem volt rest és öt percig modellt ült, saját arc­képét is zsebre tehette. Este út- törőnosztalgia-show és disco zárta a programot. Végezetül feltétlen meg . kell jegyeznünk, hogy a vártnál ke­vesebb egyetemista és főiskolás vett részt a rendezvénysoroza­ton. Pedig a fesztivál keret- programja nemcsak azoknak kínált szórakozási lehetőséget, akikkel egyébként is mindig találkozni, legyen szó akár KISZ-megmozdulásról, tudomá­nyos diákköri foglalkozásról, vagy egyéb más rendezvény­ről . .. Bozsik L. Világ­vége Ha száz forinttal a zsebünk­ben lépünk be egy szupermar­ket kapuján, nagy valószínű­séggel a legszükségesebbekre költünk csak. Kenyérre, zsírra, némi húsra. Ha ezer forint la­pul a zsebünkben, meglephet­jük magunkat némi itókáva! is, cigarettával, s nem az olcsóbb szappanokból emelünk le. Ha tízezernyi elköltendő forintunk van, a kaviár mellé pezsgőt te­szünk a kosárba, egy doboz Munkás helyett egy doboz ku­bai szivart, a Lánchíd helyett Napóleont. A legegyszerűbb a helyzet, amikor kevés és amikor sok a pénzünk; az első esetben csak arra költünk, ami a létfenntar­táshoz szükséges, a második­ban pedig a legjobbakat vá­laszthatjuk mindenből. Amikor azonban van is pénzünk, meg nincs is, hajlamosak vagyunk a szükséges mellett teljésen feles­legesre pénzt kidobni. Ha tehát azt kérdezem, hogy milyen meggondolásból vettük meg az Alma című színes, ame­rikai, zenés filmet, akkor csak a fentebbi szempontok szerint kérdezek. Olyan gazdagok va­gyunk, hogy bármit megvehe­tünk? Akkor viszont miért hiány­zik a széles körű filmforgalma­zásból mondjuk Pier Paolo Pa­solini életműve? Vagy Jancsó külföldi alkotásai? Mert gon­dolkodásra kényszerítenek, s részét képezik a filmművészet­nek? Ezek a tények-inkább azt su­gallják, hogy a betevő filmfa­latokra sincs elég pénzünk. Éhen ugyan nem marad sze­münk a moziban, de jól sem Ickik. Vagy pediq a köztes ál­lapotban vagyunk? Olcsó lőré­vel próbáljuk feledtetni viszony­lagos szegénységünket? De hát attól gyomra, feje fáj másnap az embernek, s éhsége is erő­sebben jelentkezik! Milyen'meggondolásból vet­tük meg az Alma című, állító­lagos rock-filmet, ha nem vet­tük meg a Beatles Hehjét, Va­rázslatos utazását, Lett it be­jéit; a Woodstock-ot, a Jézus Krisztus Szupersztárt? Mert azokban remek vaqy színvona-- las zene volt az Alma jellegte­len nyáladságával szemben? Mert azok káros világnézetet terjesztettek volna az Alma szuperszubjektív videalizmusá- hoz képest? Miféle hiányt pó­tolt az Alma az infantilis ízlés terén, amikor a tévében a Raj- nay is produkál ilyent? Sőt, még ízléstelenebbet? Kérdések, melyekre nem tu­dom a választ. Félreértés ne es­sék: nem felháborít az Alma című film és annak átvétele, hanem mé'ységesen elszomorít. Mert az még rendben van, hogy a film készítői hülyének nézik a közönséget. Az ő dol­guk, hogy ezt hiszik: 1994-ben jellegtelen diszkózene lázba hoz még valakit. Vagy, hogy az akkori „oszíályellentéteket” Rolls Roycán érkező Atyaúristen o'dja fel,’ elvezetve — a válto­zatosság kedvéért az eget és nem a Vörös-tengert megnyit­va — kiválasztott népét a bol­dogságba? • De miért nézik hülyének a magyar filmátvevők a magyar közönséget, főképpen a fiata­lokat, akik legnagyobb szám­ban váltanak jegyet erre a filmre? Azt ugyanis fel se me­rem tételezni, hogy ennek a filmnek az átvevői egyenrangú­nak tekintenék magukat azzal a közönséggel, akinek szánták a filmet. Akkor hát miért? Bodó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom