Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-05 / 243. szám

6 Dunántúli Tlaplo 1981. szeptember 5., szombat P népművészet mestere Hangversenyévad elült Az Országos Filharmónia koncertjei Október 4-én a Pécsi Filhar­monikusok kamarazenekarának koncertjével indul az idei hang­versenyévad, az egyetemi bér­let keretében. A zenekar egyéb­ként ez év őszén ünnepli fenn­állásának 25. évfordulóját. Breit- ner Tamás vezényletével a Pécsi Filharmonikus Zenekar központi szereplője az idei hangversenyévadnak is: no­vember 9-én Remus Georgescu román karmester, november 23-i Beethoven-koncertjükön Földes Andpr vezényletével és zongo­rán való közreműködésével lép­nek lel Májusban a Nevelők Háza Kamarakórusával, Tillai Aurél dirigálásával Mozart Haffner szimfóniáját adják elő a Székesegyházban. Több ízben lép közönség elé a pécsi fil­harmonikusok kamarazenekara, s november 18-án hallhatjuk a Mecsek Fúvósötös koncertjét is, melyen Tandó Jenő működik közre zongorán. Októberben az A-bérlet ke­retében hallhatja a közönség a Budapesti Filharmóniai Tár­saság Zenekarának Bartók­hangversenyét Kórodi András vezényletévé!: márciusban a POTE aulájában ad hangver­senyt ugyanezen bérlet tulaj­donosainak a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Az évad fénypontjának számító kon­certet a világhírű olasz kar­mester, Giuseppe Patane ve­zényli. Közreműködik Kocsis Zoltán zongoraművész. Októ­berben a B-kamarabérlet ke­retében Kovács Dénes, Banda Ede és Rados Ferenc ad Bee- thoven-estet. Márciusban Szabó Csilla koncertezik Pécsett. A külföldi vendégművészek közül a szovjet Daniel Safran (gor­donka), Oleg Kagan (hegedű) és a román Dán Grigore (zon­gora) szólóestjeit hallhatjuk. A jövő év jubileumi hangver­senyei közül kiemelkedik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola pécsi tagozatának ze­nekara. valamint a Liszt-kórus hangversenye. Antal György ve­zényletével Haydn: A teremtés című oratóriumát adják el ösz- szevont bérleti hangverseny ke­retében a Székesegyházban. Nyisztor Mártonná Riedl Frigyes Modern irodalomtörténetírásunk megalapozója bánt velünk. Később, amikor mór munkára fogtak — zabot bekapálni, hajnaltól napestig: zabot bekapálni, bóránykát őrizni -, míg legeltettem a bá­rányokat, megkeresjem a ke­resztfáját, és siratózni kezdtem, ahogy az öregektől hallottam: „Drága jó édesanyám, mami- kám, keljen fel, műnket es csak tanítson meg egy szó­ra .. Elsírja magát, nem merem kérni a folytatást. A lélek mé­lyére pillantani ennyi is elég. Éneklő stílusa, a kicsit nazáli­son hangzó sok-sok hajlítással díszített moldvai csángó dal­lamvilág — eredeti tájnyelven — még sokáig visszhangzik bennem. Ezen archaikus stílus­réteg egyik utolsó megszólalta- tóját hallhattam, akiről — s amiről — 1972-ig senki sem tudott. Nyilván ezt ismerte fel egy Péter Ágnes nevű fiatal kozári pedagógus, aki akkor házról házra járva hasonlót keresett. Akkor Nyisztor Már- tonnét fölfedezték a magyar népzene számára. Azóta éne­kel szólóban meg a kozári csángó népi együttessel is — szerte az országban. Énekel közönség előtt és népzene- gyűjtőknek; stúdióban és tv- kamerák előtt, s énekel Béres Jánosnak, aki furulyán röppenti szerte a világba Anna néni késő-felfedezett dallamait. Nyisztor Mártonná a nép­művészetért járó legmagasabb kitüntetést a Parlamentben vet­te át, s gyerekei és 16 unoká­ja körében ünnepelte meg pár napra rá, augusztus 20-án. W. E. 125 éve, 1856. szeptember 12- én született Riedl Frigyes, a modern magyar irodalomtörté­netírás egyik megalapozója. A budapesti egyetemen Gyulai Pál tanítványaként szerzett iro­dalomtanári diplomát, s már mint ismert kritikus, a kiegye­zés utáni korszak legnívósabb sajtóorgánumainak (Pesti Nap­ló, Budapesti Szemle) munka­társa, csaknem huszonöt évig középiskolában tanított. Innen nyert meghívást 1905-ben mes­tere, Gyulai •►Pál megüresedett egyetemi katedrájára. Kiváló pedagógus volt, más­fél évtizedes egyetemi műkö­dése új korszakot jelentett a magyar irodalom felsőfokú ok­tatásában. Előadásaiban —• merész újításként — a kortárái irodalommal is foglalkozott, a klasszikusok értelmezésében pe­dig az elsők között alkalmazta a korszak progresszív filozófiai irányzatának, a pozitívizmus­nak a hatására a lélektani elemzés módszerét. Irodalomtörténeti tanulmá­nyait és kritikáit is áthatja ez a sajátos, az írói, alkotói mun­kásságot az egyéniségen ke­resztül megközelítő eljárásmód, améllyel —- akarva-akaratla- nul — a századvégen kibonta­kozó új magyar irodalom győ­zelmét segítette elő, hiszen en­nek az irodalomnak az egyik legfontosabb alapelve az egyé. niség szuverenitásának a hirde­tése volt, szemben az akadé- mizmus merev dogmáival. lencvenes évek nyugatos tájé­kozódásának is: fiatal korá­ban maga is sokat utazott, s a külföldön szerzett benyo­másoknak nagy jelentőséget tulajdonított az írói alkotó mun­kában. Fő művét Arany Jánosról ir­ta (1887), a már említett lélek­tani elemzés módszerével sok­oldalúan ábrázolva nagy köl­tőnk bonyolult egyéniségét. A magyar irodalom főirányai cí­mű műve (1896) szellemi fej­lődésünk összefoglaló képének első kísérlete. A tanulmány leg­szélesebben kidolgozott része Mátyásról és a magyar rene­szánszról szól, a mű különben — akárcsak a Magyarok Kómá­ban című kultúnhistóriai köny­ve (1900) — lényegében töre­déknek tekinthető. Kuriózumnak számít, hogy műveinek egy része csak ha­lála (1921) után, tanítványai­nak gondozásában látott nap­világot (Vajda, Reviczky, Kom­játhy, 1932; Madách, 1933; Vö­rösmarty Mihály élete és művei, 1937; Kölcsey Ferenc, 1939; A magyar dráma története, 1939- 40), sajnos többnyire sokszoro­sított jegyzet formájában. Itt az ideje, hogy egy műveiből készült válogatás közreadásá­val a mai olvasó is megismer­hesse Riedl Frigyesnek, újabb- kori irodalomtörténetírásunk e nagy alakjának maradandó munkásságát. Egyik inspirálójává vált a ki- Tasnádi András Egészségügyi szolgálat öreg parasztház Egyházas- kozáron, a Béke u. 7-ben, keskeny és hosszú grádiccsal, amit fehérre meszelt oszlopok tartanak. Középütt konyha. Egyszerű, öreg és. megkopott bútordarabok, amik úgy a szí­véhez tudnak nőni annak, aki­nek egész életében a neheze jutott, a gyakori „nincs"-csel házasodva ... S akinek csak az utóbbi tíz évben jutott iga­zából derű, napfény, sőt: fény. Olyan kincs birtokában, ami­ről jószerével maga se tudott, mígnem a fölfedező értelem a napvilágra nem hozta egy vé­letlen során. Anna néni: Nyisztor Márton­ná, „ A népművészet mestere" ül a konyhai heverő szélén. Beszéd közben két tenyerét gyakran össze-összeilleszti, fel­sóhajtva: „Édes Istenkém!... Arca redői, tekintete, mint a képeskönyv. Ha nem ejtene, pontosabban: ha el nem ejte­ne egy-egy szót a tovaröp­pent hatvan-egynéhány év küz­delmeiről, akkor is olvashat­ni benne a moldvai magyarság keserves évtizedeiről; egyéni élete küzdelmeiről. Tizenkét gyereket szült és nevelt fel gyötrelmes szegénységben, tisztes, dolgos életre, a mold­vai Lábnik falucskából elindul­va, új hazában gyökeret ereszt­ve. Párja húsz évig a mágocsi gépállomás, majd a kozári tsz dolgozója. Ő maga pedig ku- ‘koricát, cukorrépát vállalt har­madában a nagy család meg­élhetéséért. A dal, a népkölté­szet meghatározhatatlan sze­repet kapott ebben a küzdel­mes életben. Spontán szakadt fel, mint a sóhaj, amit maga se vesz észre az ember, ha szomorú. Mint ez a ballada, amit végigénekel most itt, a heverő szélén, amikor arra ké­rem, dalolja el azt, ami h'ir- telenében az eszébe jut. Seb­tében jegyzem a szövege., hal­lás után s talán nem is egé­szen pontosan: „Apámnak a sok szép szava / Anyámnak a sok siralma / Kit fogadtam, kit nem, soha. / Megfogott az anyám átka, mert nem voltam jó leánya / Feteke földön jár- tomban, / Jutott nekem a bá­natból. I Jut es nekem amíg élek, / Míg testemben zeng a lélek ..." — Olyan kilenc esztendőske voltam, amikor ezt hallottam. Volt a faluban egy szomorú életű asszony, arról szól ... — Azután elmereng egy kicsit. „Egyszer itt járt a Tv... — meséli. — Mindenféle drótok meg lámpák voltak itt, ők is azt kérték, énekeljek valamit. Akkor elsirattam az édesanyá­mat . . . Három éveske voltam, amikor meghalt, 32 éves korá­ban. Mostohát kaptam, rosszul ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés: 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. IS. (Tel.: 11-752): Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs) ; Hősök tere (dr. Lázár); Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bájnál) kör­zetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.) ; Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna); Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss); ' Sarohin tábornok u. (dr. Sásdi); Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Köpataki, dr. Lükéi, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Ró­kus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : to­ronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. - u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), Munkácsy M. utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812): dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet (tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet, gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszómok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai ren­delőintézetben (ügyeleti bejárat). KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkor­Utazunk... N emrégiben pécsi fő­iskolásokkal utaz­tam Pest felé. Nekem akkor még viszony­lag új arcát mutatta a táj, pazar nyári délután volt, nézelődtem hát. S amint a vonat egy-egy fo- lyóhídon dörrent át, felkap­tam a fejem: Ez milyen fo­lyó? — Fiatal útitársaim ér­teden csodálkozása, amely- lyel néztek rám e kérdés után, nem annak szólt, hogy lám, milyen tudatlan vagyok.. Nem is csak azt fejezte ki, hogy ők se különbek. Ben­ne volt csaknem döbbent te­kintetükben az is: mit érde­kel engem ez; a „de, uram, egyáltalán érdekes ez?" ... Másnap már az Alföldön robogott-cammogott velem a gyors. Útilársaim: egy jól­öltözött asszony meg a tízévesforma fia, akit (mint kiderült, már nem először) a nagymamához kísért nya­ralni, Békésre. Elhagytuk Szolnokot, a vonat a Zagyva hídján csattogott. A fiú fel­ugrott: Ez a Tisza?... — Két perc múlva, mikor már tény­leg az Alföld szőke folyója fölött haladtunk, jobb híján magam helyesbítettem: Ez a Tisza, öcsi; az előbbi a Zagyva volt... Gyermeknek, ifjúnak, kö­zépkorúnak - azaz: nekünk — ezen a párját ritkító föld­rajzi tájékozatlanságunkon elgondolkodtam kicsit. Még akkora se voltam, mint ez a kisgyerek, mikor szüleim­mel először utaztam erről a tájról Pestre. S az első és legfontosabb, amit akkor ér­zékeltem a világból az volt, hogy megtanultam: ha nyu­gatnak tartok, először a Ti­szán visz át a vonat, ha pe­dig vissza, akkor a kis Zagy­vának kell „jönnie". Bárki ellenem vetheti: a mai srácok, ha talán nem is két lábon járó lexikonjai hazájuk földrajzának, ha nem is játsszák gyermekko­rom „ország — város — fo­lyó - név” játékát; ha nem is görnyednek naphosszat térképek fölött, meglehet, azért jobban ismerik Afrika, Dél-Amerika naponta válto­zó térképét, mint én. S tud­ják, milyen hosszan és mer­re hömpölyög az Amazonas vagy a Mississippi. Igen ám, de egy földrajzi név -soha­sem csak önmagában érde­kes, hanem mindazzal együtt, ami hozzá tapad. A Kapos, a Sió vagy a Sárvíz nem csak a Dunántúl egy-egy kis folyója, hanem, mondjuk. Berzsenyié, Illyésé, a Puszták népéé, s a Tisza sem csak Szolnoké, Szegedé, hanem Damjaniché, Petőfié, Tömör­kényé is. Arra a tartalomra utal, arra nyit szemet, amit Petőfi a folyóval, Tömörkény Szegeddel kapcsolatban el­mondott, ránk hagyott, egy győztes csatára, amit Dam­janich honvédtábornok Szol­noknál vívott. így, ha fiatal­jaink nerri ismerik tájaink, vidékeink, folyóink nevét, az egyedül földrajztanításunk számlájára nem írható, mert része van benne az irodalom- és történelemtanításnak meg az iskolai oktatásnak együt­tesen. Ám mégis durva leegysze­rűsítés lenne csupán a mai iskola rovására írni a gya­korlati tájékozódás, az isme­retek — az „aprópénzre át­váltható" tudás — értékének ezt a különös és számomra nagyon lehangoló változását. Hiszen mindenféle oktatás csak azt taníthatja, szorgal­mazhatja eredményesen, ami­re aztán a való élet felel is, amit a „közszellem" megerő­sít. S mit erősít az? Talán bizony azt-e, hogy tudni kell a Sió, a Sárvíz, a Zagy­va útvonalát s nevét? Hát nem inkább olyanfajta tu­dás-aprópénz szükségeltetik manapság: mennyiért, ho­gyan jutunk el Bécsbe?, Franciaországba?, „Spanyol­ba"?, „Görögbe"? T ermészetesen hoz a konyhára ez is, az is, és nemcsak ap­rópénz-értelemben. Ha jól megszervezzük, ha okosan utazunk, nemcsak hazahozott „cuccal", ajándékkal, hanem maradandó élménnyel gaz­dagíthat a külföldi út. Sőt az is, ami annak előfeltéte­le. Csak egyet nem szabad felednünk: hogy innen uta­zunk el, és ide térünk visz- sza. S míg az országhatárt elérjük, addig is akad új­szerű látni- és tudnivaló . . . Mire idáig jutottam füstöl­gésemben, a kék szerelvény Gyomára ért. „Ez a Berety- tyó, anyu?" — Hallgattam. Mondja meg neki más, hogy ez a bokrokkal .szegélyezett csöndes folyó a Hármas- Körös. Varga János Cukorrépa-feldolgozás Begyújtották a mészkemencé. (két a Kaposvári Cukorgyárban, ahol egyelőre a próbaüzem, a gépek, berendezések bejáratá­sa van soron. A répa feldolgo­zása szeptember 7-én kezdődik. A gyár körzetéhez1 tartozó Ba­ranya, Tolna és Somogy me­gyék gazdaságai több mint hat­ezer tonna cukorrépát szedtek fel, s ebből a gyár eddig fél­ezer tonnát vett át, ami elegen­dő az induláshoz. A száz-száz­tíz napra tervezett kampány ideje alatt naponta háromezer tonna nyersanyagból * vonják majd ki a cukort; összesen há­romszázharmincezer tonna ré­pát dolgoznak fel. ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Honvéd Kórház, balese­ti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül- , orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-. Gégeklinika. eiSZAKAI KÖRZETI ORVOSI UGYRET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SÓS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. szeptem­ber 5-én du. 13 órától szeptember 7-én 6 óráig Pécs város és környéke szá­mára: Pécs, Brody S. u. 21. szám. Telefon: Pécs 29-374. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Le­nin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a ke­leti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szent- lőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szent- lőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Allatkórház, Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es tel efon számon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál ,, Állatorvosi ügye­let" címen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom