Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-19 / 135. szám

1981. május 19., kedd Dunántúlt napló 5 Egy régi és két új vendéglátóhely Hol reggelizhetünk Pécsett? Reggelizők a Konzum étteremben Tejbisztró, Konzum és Eszék étterem Az egészséges táplálkozás aranyszabálya: kiadós reggeli, közepes ebéd és könnyű vacso­ra. Itt a közepes és könnyű nem a minőségre és a válasz­tékra utal, hanem a mennyiség, re. Van aki arra esküszik, hogy napjában többször, de keveset együnk, van aki kihagyja a reg­gelit... Maradjunk a bőséges reggelinél. Otthon — ha ma­rad rá időnk és igényeljük is — bőséggel reggelizhetünk. Hol ehetnek, akik otthon nem reggeliznek? Hol reggeliz­hetnek a Pécsre látogató kirán. dulócsoportok? A Jókai téri Tejbisztró már megszokott helyünk. Olcsó, nagy választéka és aránylag nagy az átbocsátóképessége. A választékra jellemző: amit a vendég szeme-szája megkíván, Szokoli Lászlóné üzletvezető-he­lyettes tegnap öt csoportnak volt a „háziasszonya". Egy-egy csoportnál örülnének, ha tágít­hatnák a helyiséget... A biszt­rót nem a monumentális mére­tei miatt keresik fel a pécsiek és az ország különböző részei­ből oda reggelizni — enni — be­térők. A Konzum étterem május 1. óta már „bejáródon”. Nyitvatar- tása 6.30-tól kedvező időpont egy-egy kiadós reggeli elfo­gyasztására. Katona József üz­letvezető büszkén újságolja, hogy naponta már 3—400 reg­gelit adnak el, mégpedig ár- kalkulációs kedvezménnyel. (Ez a kedvezmény az uzsonnázni betérőknek is megjár.) A köny- nyebb ételekből: tej, vaj, jam, a nehezebbig: sonkás tojás, virsli, debreceni — náluk min^ den kapható aszerint, hogy ki, mennyire éhes és, hogy mit sze­ret. Legújabb éttermünk, az Eszék reggel 6 órától fogad vendéget, ugyancsak bőséges reggelivá­lasztékkal, Lovig Tamás üzlet­vezető-helyettes a reggelizéssel kapcsolatban megemlíti: meg kell még szoknunk azt, hogy ők is üzemelnek és náluk is lehet reggelizni. Reggelente tej, tej­termékek — a kakaó automa­tából vételezhető —, tojásételek és hidegkonyhai készítmények várják a vendégeket. M, L. Volán menetrendváltozás június elsejétől Új járatok tizenegy községbe Május 31-én nulla órától új autóbuszmenetrend lép életbe. A menetrendváltozással egyidő- ben a Volán 12-es Vállalata új járatokat indít, illetve egyesek vonalát meghosszabbítja. A lé­nyegesebb változások a követ­kezők: Pécs és Komló között munka- „ napokon négy új járatpár köz­lekedik majd, az iskolai szün­időben pedig egy plusz járat­pár közlekedik a megyeszék­hely és a bányászváros között. Régi igénye valósul meg Siklós, Sellye és Vajszló lako­sainak. Siklós—Sellye, valamint Vajszló-Sellye viszonylatban egy-egy járatpárral bővül a forgalom. Drávasztáráról Sely- lyére reggelente 6.45 órakor új outóbuszjárat kerül beállításra iskolai napokon. Pécsről munkanapokon dél­előtt tíz órakor indítanak új já­ratot Babarcszőlősre (Bosta, Szilvás, Bisse, Garé, valamint Szava érintésével). A Pécsről reggel 8.45 órakor induló és eddig Görcsönyig közlekedő já­rat a továbbiakban Siklósbodo- nyig jár: Baksa, Tengeri, Kis­dér, Ócsárd érintésével. Vajszlóról munkanapokon délelőtt 10.20 órakor Hirics érintésével Vejtibe, 11.10 óra­kor pedig Kórósra indul új já­rat, amely bemegy Sámodra, Kisszentmártonba, Majlátpusz- tára, Baranyahídvégre és Ador- jásra. Sásdról Vargára munkana­pokon délelőtt tizenegy órakor, Abaligetről Husztótra 12.40 óra­kor indul autóbusz. Az autóbuszforgalomba mun­kaszüneti napokon a következő községeket köti be a 12-es Vo­lán egy-egy járatpárral: Szá­rász, Bosta, Szilvás, Nagyvóty, Nyugotszenterzsébet, Szentdé- nes, Rózsafa, Katádfa, Bánfa, Becefa, Kispeterd. Változik a Pécsről reggel 6.20 órakor induló, Mázaszáz- váron át Budapestre közlekedő távolsági autóbuszjárat indulá­si időpontja is, amely június el­sejétől reggel hétkor indul. ■IBII Díjnyertes dolgozatok Pályázati eredményhirde­tésre került sor tegnap a pé­csi Technika Házában a Ma. gyár Közgazdasági Társaság megyei szervezetének vezető­ségi ülésén. Ezúttal értékelték a Baranya megyei Tanács vb és a társaság tavaly meg­hirdetett pályázatát, mely hat témakörben javaslatokat kért a megye gazdasági és tár­sadalmi fejlődésének előmoz­dítására. A pályázatra 14 dol­gozat érkezett be, a korábbi évekhez képest kevesebb, ám annál színvonalasabb. A bí­ráló bizottság végül is a hat kategóriát összevonva alakí­totta ki a díjazottak rangso­rát. Az 5000 forintos első díjat Jeges Sára, a POTE tudomá­nyos munkatársa, jelenleg az MTA Szociológiai Kutató In­tézetének aspiránsa nyerte. Dolgozatának témája: A munka szerinti elosztás elvei­nek érvényesülése a gyakor­latban. Második díjasok: Ke­lemen László, az AGROKER igazgatóhelyettese (Az egysé. ges agrokémiai központok ki­alakításának szükségszerűsé­ge és lehetőségei Baranyá­ban) és dr. Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem Köz. gazdaságtudományi Karának adjunktusa (A baranyai sza­kosított sertéstelepek hígtrá­gya-gazdálkodásának helyze. te és fejlesztési lehetőségei.) Harmadik díjasok: Szabópál Bálint, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola tanársegéde (A fizikai dolgozók bér- és kereseti arányainak alakulá­sa Baranyában), továbbá dr. Szabó Gábor, a PTE Közgaz­daságtudományi Karának do­cense és Tóth Miklós, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa (kö­zös dolgozatuk: A fagazdasá­gi problémák makro- és mik- roszintű megközelítése). Kü­löndíjasok: Szoboszlai Attila, Bátoriné dr. Vránics Gizella, Szilágyi Béla és dr. Murányi Szabolcs. A díjakat dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, az MKT megyei atelnöke adta át. Egyúttal bejelentette, az idén a tanács és a társaság ismét meghirdeti közös pá­lyázatát. A jubiláló Bólyi Dalárda Hárs Tiborné karnagy vezénylésével énekelt Fotó: Szokolai Százéves a Bólyi Dalárda Ritka ünnepség színhelye volt vasárnap este a bólyi művelő­dési ház. Mint hétfői kiadásunk­ban is röviden beszámoltunk róla, a nagyközség lakossága a Bólyi Dalárda 100. jubileumá­nak tiszteletére gyűlt össze, hogy részt vegyen az ünnepi megemlékezésen és koncerten. Eljött és közreműködött a ne­ves évfordulón a Siklósi Vegyes­kor és a Komlói Munkáskórus is. Köszöntők hangzottak el meleg szavakkal és a május virágaival; emléklapokat és dísz­oklevelet adtak át azoknak, akik a legtöbbet tették áldoza­tos munkájukkal a bólyi da- losmozgolomért, s a helyi szer­vek és a vendégkórusok régi daloshagyományként emléksza­lagot kötöttek a dalárda zász­lajára — ahogyan ez ilyenkor lenni szokott a megemlékezés ritka és meghitt perceiben. Amiben eltért ez az ünnepség, azt hadd emeljük ki. Az emlék­beszédet itt is a nagyközség állami vezetője, a tanács elnö­ke mondta el: Bősz Józsel. Az­zal a különbséggel, hogy amit elmondott — a kórus évszáza­dos történetét — maga állította össze; adatait maga gyűjtötte öreg iratokból, levéltári anya­gokból, egykori gótbetűs jegy­zőkönyvekből. Munkája nyomán tudjuk, hogy Németbólyban a dalárda 1881 februárjában tar­totta alakuló ülését. Jobbára kisiparosok énekeltek benne, Hoffmann József és Fent János tanítók — a két karnagy — irá­nyításával ; s a dalegylet („Menner Sengerferein") ma­gyar és német nyelven énekel­te el az első két dalt, amit meg­tanultak: Kölcsey-Erkel Him­nuszát és Vörösmarty—Egressy Szózatát. A dalárda világi ren­dezvényeken szerepelt. Karna­gyai 10—15 évenként követték egymást. A történelem és a he­lyi körülmények okán hosszabb- rövidebb kihagyásokkal műkö­dött (az 50-es évektől mór ve­gyeskarként) a legutóbbi idő­kig. Másfél éve — némi hallga­tás után — a dalárda-vegyes- kar ismét megszólalt, s azóta is rendszeresen föllép találkozó­kon, ünnepségeken. Tagjai fia­talok és idősebbek negyvenen, akik követni akarják az elődök példáját — magasabb fokon, is- kolázottabban. Ezzel természete­sen nem az egykori daláregyleti mozgalmat kívánjuk minősíteni. Sőt, mélyen fejet hajtunk azok emléke előtt, akik a felszalago­zott zászlót lélekben is tovább vitték - átadni a mindig újak­nak, a fiataloknak. Sok örömet, sok szép dalt és sok sikert kívánunk a százéves Bólyi Dalárdának — bizako­dunk — egy újabb évszázad kezdetén. (w. e.) Megyei művelődésközpont-vezetők országos tanácskozása Pécsett Háromnapos tanácskozásra gyűltek össze tegnap a pécsi Mozgalmi Házban az ország megyei művelődési központjai­nak vezetői. A Pécsett és Kom­lón megrendezendő konzultá­ciókat a Népművelési Intézet megbízásából a Baranya me­gyei Művelődési Központ ren­dezi. A tanácskozás a Népmű­velési Intézet osztályvezetőjé­nek, Beke Pálnak köszöntőjével kezdődött, aki üdvözölte az or­szág különböző részeiből Pécs­re érkezett népművelőket, Pécs város és Baranya megye párt­ós állami szerveinek jelenlévő képviselőit. Ezután Brandstötter György, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályve­zető-helyettese mondott üdvöz­lő szavakat a házigazdák nevé­ben, aztán képet adott Bara­nya megye sajátságos telepü­lési, gazdasági és társadalmi struktúrájáról, arról az adott helyzetről, amelyben a közmű­velődési intézményeknek el kell látniuk sajátos feladataikat. Is­mertette e hálózat irányítási, felügyeleti problémáit, majd a baranyai művelődési otthon­hálózatról, a Baranya megyei Művelődési Központ szerepéről és feladatáról hallgattak meg tájékoztatót a résztvevők az in­tézmény igazgatójától, Mezei Józseftől. Tegnap Pécs város- környék igazgatási, ellátási és közművelődési feladatait is be­mutatták a konzultáció résztve­vőinek. Ma a komlói integrált műve­lődési központ tapasztalatait adja át kollégáinak Páll Lajos igazgató; az érdekelt intézmé­nyek megtekintése után az in­tézményhálózat gondjairól ren­deznek vitát. A baranyai gon­dokat tehát országos szemszög­ből vitatja meg ez a tanácsko­zás, melynek keretében pécsi, baranyai intézményeket is meg­látogatnak a megyei művelődé­si központ igazgatók. illlliillll; Portrék Lassan már természetesnek tartja Pécs és Baranya érdek­lődő közönsége, hogy a terület egyes értékei nemcsak az or­szágos sajtóban, a rádióban, hanem a televízióban is jelen vannak. A körzeti stúdió jóvol­tából sokkal nagyobb hang­súllyal, mint azelőtt. Ha az egyes műsorokkal szemben van­nak is kifogásaink, a témavá­lasztáshoz ma jóval kevesebb kritikai megjegyzés kívánkozik, mint korábban. Az elmúlt napokban egy ér­dekes portréval és egy irodal­mi estté kerekedett négyes portréval szerepeltek a pécsiek. Úgy is fogalmazhatnánk: a Romhányi professzorral készült beszélgetés révén megjelent a képernyőn Pécs, az egyetemi város, a Fél korsó hiány szer­zőinek műsora révén pedig Pécs, az irodalmi centrum. Romhányi Györggyel, a kór- bonctan nyugalmazott profesz- szorával Gombár János készí­tett interjút. A professzor le­gendás hírű tanára volt a pécsi egyetemnek, tanítványai rajong­tak érte, különleges személyi­sége az egyetem egy „színfolt­jává" tette, de nagy tudása, varázslatos egyénisége és ra­gyogó pedagógiai munkássága mellett maradandó tudomá­nyos értékek létrehozója volt. Ez utóbbi teljes egészében hiányzott a portréból, de Rom­hányi György a képernyőn nem bizonyult olyan színes, gazdag egyéniségnek sem, mint ami­lyen a valóságban. Csak a pe­dagógus mutatkozott be iga­zán, hiszen az interjúalanyból csaknem „vizsgáztató" tanár lett; Romhányi professzor for­dulatos, ízes előadásaiból kap­hattunk ízelítőt a beszélgetés révén. E sorok írója talán né­mileg elfogult, mert már maga is megpróbálta egy írás kere­tébe beszorítani ezt, a kitűnő pedagógust és kitűnő tudóst —, de talán mégiscsak jogos az a hiányérzet, ami a tudomá­nyos kutató és az ember meg­mutatására vonatkozik. Talán érdemes fontolóra venni, hogy vannak egyéniségek, akit kár odaszögezni egy székbe a ka­merák elé, különösen olyan va­lakit, aki évtizedekig adott elő s mindig állva, járkálva, közel- hajolvo — fizikai és szellemi ér­telemben egyaránt — hallgatói­hoz. A Fél korsó hiány pedig ta­lán a szükségesnél többször, olykor kissé mesterkélten alkal­mazta a mozgást, a négy fiatal költő és a verseiket tolmácsoló színészek „beállítását”. Ha a néző észreveszi, hogy a szerep­lők a láthatatlan rendező ve­zényszavára így vagy úgy el­mozdulnak, helyezkednek, az nem válik a műsor javára, nem segíti a természetességet, s ez­által a tartalomra való kon­centrálást. A négy fiatal költő - Csor­dás Gábor, Meliorisz Béla, Pá­linkás György és Parti Nagy Lajos — közös kötete sikerkönyv volt - bár talán szokatlan ver­sesköteteknél ezt a kifejezést alkalmazni. A jó kritikák, az egyértelműen pozitív visszhang után jogosan döntött úgy a pé­csi televízió, hogy a kötetet és a szerzőket megismerteti az or­szág legszélesebb nyilvánossá­gával. A feladat nem is lehe­tett nagyon könnyű. Füzes Já­nos alaposan „készült" a négy költőből, a néhány mondatos bemutatás és a kapcsolódó beszélgetés többnyire a lényeg­re tapintott. A legfontosabbat persze maguk a versek jelen­tették. Koszta Gabriella, Vajek Róbert. Vallói Péter és Vitai András, négy tehetséges fiatal színész tolmácsolták a verse­ket, értően és rokonszenvesen, közülük egyik-másik egészen emlékezetes perceket szerezve. Az estet Csorba Győző beve­zetője tette teljessé, az idő­sebb költőtárs jelenléte, meg­fontolt szavai mintegy irodalmi estté avatták a műsort, érez­tetvén a nem tájékozott nézők­kel is, hogy a költészet — min­dig ünnep. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom