Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-19 / 135. szám
1981. május 19., kedd Dunántúlt napló 5 Egy régi és két új vendéglátóhely Hol reggelizhetünk Pécsett? Reggelizők a Konzum étteremben Tejbisztró, Konzum és Eszék étterem Az egészséges táplálkozás aranyszabálya: kiadós reggeli, közepes ebéd és könnyű vacsora. Itt a közepes és könnyű nem a minőségre és a választékra utal, hanem a mennyiség, re. Van aki arra esküszik, hogy napjában többször, de keveset együnk, van aki kihagyja a reggelit... Maradjunk a bőséges reggelinél. Otthon — ha marad rá időnk és igényeljük is — bőséggel reggelizhetünk. Hol ehetnek, akik otthon nem reggeliznek? Hol reggelizhetnek a Pécsre látogató kirán. dulócsoportok? A Jókai téri Tejbisztró már megszokott helyünk. Olcsó, nagy választéka és aránylag nagy az átbocsátóképessége. A választékra jellemző: amit a vendég szeme-szája megkíván, Szokoli Lászlóné üzletvezető-helyettes tegnap öt csoportnak volt a „háziasszonya". Egy-egy csoportnál örülnének, ha tágíthatnák a helyiséget... A bisztrót nem a monumentális méretei miatt keresik fel a pécsiek és az ország különböző részeiből oda reggelizni — enni — betérők. A Konzum étterem május 1. óta már „bejáródon”. Nyitvatar- tása 6.30-tól kedvező időpont egy-egy kiadós reggeli elfogyasztására. Katona József üzletvezető büszkén újságolja, hogy naponta már 3—400 reggelit adnak el, mégpedig ár- kalkulációs kedvezménnyel. (Ez a kedvezmény az uzsonnázni betérőknek is megjár.) A köny- nyebb ételekből: tej, vaj, jam, a nehezebbig: sonkás tojás, virsli, debreceni — náluk min^ den kapható aszerint, hogy ki, mennyire éhes és, hogy mit szeret. Legújabb éttermünk, az Eszék reggel 6 órától fogad vendéget, ugyancsak bőséges reggeliválasztékkal, Lovig Tamás üzletvezető-helyettes a reggelizéssel kapcsolatban megemlíti: meg kell még szoknunk azt, hogy ők is üzemelnek és náluk is lehet reggelizni. Reggelente tej, tejtermékek — a kakaó automatából vételezhető —, tojásételek és hidegkonyhai készítmények várják a vendégeket. M, L. Volán menetrendváltozás június elsejétől Új járatok tizenegy községbe Május 31-én nulla órától új autóbuszmenetrend lép életbe. A menetrendváltozással egyidő- ben a Volán 12-es Vállalata új járatokat indít, illetve egyesek vonalát meghosszabbítja. A lényegesebb változások a következők: Pécs és Komló között munka- „ napokon négy új járatpár közlekedik majd, az iskolai szünidőben pedig egy plusz járatpár közlekedik a megyeszékhely és a bányászváros között. Régi igénye valósul meg Siklós, Sellye és Vajszló lakosainak. Siklós—Sellye, valamint Vajszló-Sellye viszonylatban egy-egy járatpárral bővül a forgalom. Drávasztáráról Sely- lyére reggelente 6.45 órakor új outóbuszjárat kerül beállításra iskolai napokon. Pécsről munkanapokon délelőtt tíz órakor indítanak új járatot Babarcszőlősre (Bosta, Szilvás, Bisse, Garé, valamint Szava érintésével). A Pécsről reggel 8.45 órakor induló és eddig Görcsönyig közlekedő járat a továbbiakban Siklósbodo- nyig jár: Baksa, Tengeri, Kisdér, Ócsárd érintésével. Vajszlóról munkanapokon délelőtt 10.20 órakor Hirics érintésével Vejtibe, 11.10 órakor pedig Kórósra indul új járat, amely bemegy Sámodra, Kisszentmártonba, Majlátpusz- tára, Baranyahídvégre és Ador- jásra. Sásdról Vargára munkanapokon délelőtt tizenegy órakor, Abaligetről Husztótra 12.40 órakor indul autóbusz. Az autóbuszforgalomba munkaszüneti napokon a következő községeket köti be a 12-es Volán egy-egy járatpárral: Szárász, Bosta, Szilvás, Nagyvóty, Nyugotszenterzsébet, Szentdé- nes, Rózsafa, Katádfa, Bánfa, Becefa, Kispeterd. Változik a Pécsről reggel 6.20 órakor induló, Mázaszáz- váron át Budapestre közlekedő távolsági autóbuszjárat indulási időpontja is, amely június elsejétől reggel hétkor indul. ■IBII Díjnyertes dolgozatok Pályázati eredményhirdetésre került sor tegnap a pécsi Technika Házában a Ma. gyár Közgazdasági Társaság megyei szervezetének vezetőségi ülésén. Ezúttal értékelték a Baranya megyei Tanács vb és a társaság tavaly meghirdetett pályázatát, mely hat témakörben javaslatokat kért a megye gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítására. A pályázatra 14 dolgozat érkezett be, a korábbi évekhez képest kevesebb, ám annál színvonalasabb. A bíráló bizottság végül is a hat kategóriát összevonva alakította ki a díjazottak rangsorát. Az 5000 forintos első díjat Jeges Sára, a POTE tudományos munkatársa, jelenleg az MTA Szociológiai Kutató Intézetének aspiránsa nyerte. Dolgozatának témája: A munka szerinti elosztás elveinek érvényesülése a gyakorlatban. Második díjasok: Kelemen László, az AGROKER igazgatóhelyettese (Az egysé. ges agrokémiai központok kialakításának szükségszerűsége és lehetőségei Baranyában) és dr. Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem Köz. gazdaságtudományi Karának adjunktusa (A baranyai szakosított sertéstelepek hígtrágya-gazdálkodásának helyze. te és fejlesztési lehetőségei.) Harmadik díjasok: Szabópál Bálint, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanársegéde (A fizikai dolgozók bér- és kereseti arányainak alakulása Baranyában), továbbá dr. Szabó Gábor, a PTE Közgazdaságtudományi Karának docense és Tóth Miklós, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa (közös dolgozatuk: A fagazdasági problémák makro- és mik- roszintű megközelítése). Különdíjasok: Szoboszlai Attila, Bátoriné dr. Vránics Gizella, Szilágyi Béla és dr. Murányi Szabolcs. A díjakat dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, az MKT megyei atelnöke adta át. Egyúttal bejelentette, az idén a tanács és a társaság ismét meghirdeti közös pályázatát. A jubiláló Bólyi Dalárda Hárs Tiborné karnagy vezénylésével énekelt Fotó: Szokolai Százéves a Bólyi Dalárda Ritka ünnepség színhelye volt vasárnap este a bólyi művelődési ház. Mint hétfői kiadásunkban is röviden beszámoltunk róla, a nagyközség lakossága a Bólyi Dalárda 100. jubileumának tiszteletére gyűlt össze, hogy részt vegyen az ünnepi megemlékezésen és koncerten. Eljött és közreműködött a neves évfordulón a Siklósi Vegyeskor és a Komlói Munkáskórus is. Köszöntők hangzottak el meleg szavakkal és a május virágaival; emléklapokat és díszoklevelet adtak át azoknak, akik a legtöbbet tették áldozatos munkájukkal a bólyi da- losmozgolomért, s a helyi szervek és a vendégkórusok régi daloshagyományként emlékszalagot kötöttek a dalárda zászlajára — ahogyan ez ilyenkor lenni szokott a megemlékezés ritka és meghitt perceiben. Amiben eltért ez az ünnepség, azt hadd emeljük ki. Az emlékbeszédet itt is a nagyközség állami vezetője, a tanács elnöke mondta el: Bősz Józsel. Azzal a különbséggel, hogy amit elmondott — a kórus évszázados történetét — maga állította össze; adatait maga gyűjtötte öreg iratokból, levéltári anyagokból, egykori gótbetűs jegyzőkönyvekből. Munkája nyomán tudjuk, hogy Németbólyban a dalárda 1881 februárjában tartotta alakuló ülését. Jobbára kisiparosok énekeltek benne, Hoffmann József és Fent János tanítók — a két karnagy — irányításával ; s a dalegylet („Menner Sengerferein") magyar és német nyelven énekelte el az első két dalt, amit megtanultak: Kölcsey-Erkel Himnuszát és Vörösmarty—Egressy Szózatát. A dalárda világi rendezvényeken szerepelt. Karnagyai 10—15 évenként követték egymást. A történelem és a helyi körülmények okán hosszabb- rövidebb kihagyásokkal működött (az 50-es évektől mór vegyeskarként) a legutóbbi időkig. Másfél éve — némi hallgatás után — a dalárda-vegyes- kar ismét megszólalt, s azóta is rendszeresen föllép találkozókon, ünnepségeken. Tagjai fiatalok és idősebbek negyvenen, akik követni akarják az elődök példáját — magasabb fokon, is- kolázottabban. Ezzel természetesen nem az egykori daláregyleti mozgalmat kívánjuk minősíteni. Sőt, mélyen fejet hajtunk azok emléke előtt, akik a felszalagozott zászlót lélekben is tovább vitték - átadni a mindig újaknak, a fiataloknak. Sok örömet, sok szép dalt és sok sikert kívánunk a százéves Bólyi Dalárdának — bizakodunk — egy újabb évszázad kezdetén. (w. e.) Megyei művelődésközpont-vezetők országos tanácskozása Pécsett Háromnapos tanácskozásra gyűltek össze tegnap a pécsi Mozgalmi Házban az ország megyei művelődési központjainak vezetői. A Pécsett és Komlón megrendezendő konzultációkat a Népművelési Intézet megbízásából a Baranya megyei Művelődési Központ rendezi. A tanácskozás a Népművelési Intézet osztályvezetőjének, Beke Pálnak köszöntőjével kezdődött, aki üdvözölte az ország különböző részeiből Pécsre érkezett népművelőket, Pécs város és Baranya megye pártós állami szerveinek jelenlévő képviselőit. Ezután Brandstötter György, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese mondott üdvözlő szavakat a házigazdák nevében, aztán képet adott Baranya megye sajátságos települési, gazdasági és társadalmi struktúrájáról, arról az adott helyzetről, amelyben a közművelődési intézményeknek el kell látniuk sajátos feladataikat. Ismertette e hálózat irányítási, felügyeleti problémáit, majd a baranyai művelődési otthonhálózatról, a Baranya megyei Művelődési Központ szerepéről és feladatáról hallgattak meg tájékoztatót a résztvevők az intézmény igazgatójától, Mezei Józseftől. Tegnap Pécs város- környék igazgatási, ellátási és közművelődési feladatait is bemutatták a konzultáció résztvevőinek. Ma a komlói integrált művelődési központ tapasztalatait adja át kollégáinak Páll Lajos igazgató; az érdekelt intézmények megtekintése után az intézményhálózat gondjairól rendeznek vitát. A baranyai gondokat tehát országos szemszögből vitatja meg ez a tanácskozás, melynek keretében pécsi, baranyai intézményeket is meglátogatnak a megyei művelődési központ igazgatók. illlliillll; Portrék Lassan már természetesnek tartja Pécs és Baranya érdeklődő közönsége, hogy a terület egyes értékei nemcsak az országos sajtóban, a rádióban, hanem a televízióban is jelen vannak. A körzeti stúdió jóvoltából sokkal nagyobb hangsúllyal, mint azelőtt. Ha az egyes műsorokkal szemben vannak is kifogásaink, a témaválasztáshoz ma jóval kevesebb kritikai megjegyzés kívánkozik, mint korábban. Az elmúlt napokban egy érdekes portréval és egy irodalmi estté kerekedett négyes portréval szerepeltek a pécsiek. Úgy is fogalmazhatnánk: a Romhányi professzorral készült beszélgetés révén megjelent a képernyőn Pécs, az egyetemi város, a Fél korsó hiány szerzőinek műsora révén pedig Pécs, az irodalmi centrum. Romhányi Györggyel, a kór- bonctan nyugalmazott profesz- szorával Gombár János készített interjút. A professzor legendás hírű tanára volt a pécsi egyetemnek, tanítványai rajongtak érte, különleges személyisége az egyetem egy „színfoltjává" tette, de nagy tudása, varázslatos egyénisége és ragyogó pedagógiai munkássága mellett maradandó tudományos értékek létrehozója volt. Ez utóbbi teljes egészében hiányzott a portréból, de Romhányi György a képernyőn nem bizonyult olyan színes, gazdag egyéniségnek sem, mint amilyen a valóságban. Csak a pedagógus mutatkozott be igazán, hiszen az interjúalanyból csaknem „vizsgáztató" tanár lett; Romhányi professzor fordulatos, ízes előadásaiból kaphattunk ízelítőt a beszélgetés révén. E sorok írója talán némileg elfogult, mert már maga is megpróbálta egy írás keretébe beszorítani ezt, a kitűnő pedagógust és kitűnő tudóst —, de talán mégiscsak jogos az a hiányérzet, ami a tudományos kutató és az ember megmutatására vonatkozik. Talán érdemes fontolóra venni, hogy vannak egyéniségek, akit kár odaszögezni egy székbe a kamerák elé, különösen olyan valakit, aki évtizedekig adott elő s mindig állva, járkálva, közel- hajolvo — fizikai és szellemi értelemben egyaránt — hallgatóihoz. A Fél korsó hiány pedig talán a szükségesnél többször, olykor kissé mesterkélten alkalmazta a mozgást, a négy fiatal költő és a verseiket tolmácsoló színészek „beállítását”. Ha a néző észreveszi, hogy a szereplők a láthatatlan rendező vezényszavára így vagy úgy elmozdulnak, helyezkednek, az nem válik a műsor javára, nem segíti a természetességet, s ezáltal a tartalomra való koncentrálást. A négy fiatal költő - Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Pálinkás György és Parti Nagy Lajos — közös kötete sikerkönyv volt - bár talán szokatlan versesköteteknél ezt a kifejezést alkalmazni. A jó kritikák, az egyértelműen pozitív visszhang után jogosan döntött úgy a pécsi televízió, hogy a kötetet és a szerzőket megismerteti az ország legszélesebb nyilvánosságával. A feladat nem is lehetett nagyon könnyű. Füzes János alaposan „készült" a négy költőből, a néhány mondatos bemutatás és a kapcsolódó beszélgetés többnyire a lényegre tapintott. A legfontosabbat persze maguk a versek jelentették. Koszta Gabriella, Vajek Róbert. Vallói Péter és Vitai András, négy tehetséges fiatal színész tolmácsolták a verseket, értően és rokonszenvesen, közülük egyik-másik egészen emlékezetes perceket szerezve. Az estet Csorba Győző bevezetője tette teljessé, az idősebb költőtárs jelenléte, megfontolt szavai mintegy irodalmi estté avatták a műsort, éreztetvén a nem tájékozott nézőkkel is, hogy a költészet — mindig ünnep. H. E.
