Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-19 / 135. szám
1981. május 19., kedd Dunántúlt napló ) 3 ü pécsi beosztási röuid állomás u olt Beszélgetés a Budapestre távozó Mészáros Andrással A MAII wez erigazgato- helyettesévé nevezték ki Rosszul gondoltam másfél esztendeje. „Vasutak és életutak1' címmel írtam riportot a MÁV Pécsi Igazgatóságának akkor kinevezett új vezetőjéről és a nyugdíjba vonuló dr. Szabó Tiborról. Úgy érzem — írtam akkor —, hogy Mészáros András az elmúlt hetekben ezerszer is átgondolta életét, gyermekkorának legapróbb emlékei is elöbújnak, a sok megálló és állomás után ugyanis most úgy tűnik, olyan pályaudvarra érkezett, ahol sokáig tartózkodik, hacsak nem ez volt éppen úticélja. Nos, Mészáros András életében talán a legrövidebb állomás az igazgatóság vezetőjének irodája. A régi kép, amely akkori beszélgetésünkkor még a falon függött, talán jelképe is lehetne pályafutásának: a hatalmas fotón fénycsíkká mosódott egy száguldó vonat. Mészáros Andrást a MÁV vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki tegnap. (V. 18.) Még az elmúlt héten Pécsett beszélgettünk, valószínűleg utolsó hivatalos pécsi interjú ez igazgatói minőségében. — ön szerint a nagyon rövid idő alatt mit sikerült tervei közül megvalósítania, mi lehet az, amelyben felismerhető az ön tevékenysége? — Nagyon szerénytelen lenne konkrét számvetést csinálni, hiszen alig másfél évig voltam a pécsi igazgatóság vezetői beosztásában. Talán azt tartom méqis eredménynek, hogy az emberek önállóbbak lettek, már nem akarnak minden apró tevékenységről beszámolni, inkább csak a végeredményről. Sokkal nagyobb lehetőséget biztosítottam az alkotóbb tevékenységre, mint régen — s nem- éltek ezzel vissza. Márcsak azért is nehéz kézzelfogható eredményekről beszélni, mert a gazdasági növekedés mérséklődése a vasútnál is bizonyos mértékű stagnálást okozott. Méais, éppen ebben az időszakban észrevehetően nőtt a vasutasok gazdálkodó szelleme. Igyekeznek mindent ésszerűen, a költségek mérséklésével megoldani. Az elmúlt évben például az igazgatóság területén 10 millió forintnyi megtakarítás volt... — Sikerült-e a személyszállításban előbbre lépni? Kulturáltabb körülmények között utazhatunk-e mostanában? Ez ugyanis a MÁV kimondottan szolgáltató jellegű tevékenysége ... — Végre sikerült kimozdulni a defenzív helyzetből, amely főként amiatt adódott, hogy évről évre csökkent a személyszállítás. Ez persze megosztotta a véleményeket. Voltak olyan álláspontok, hogy nem érdemes különleges erőfeszítéseket tenni, hiszen a motorizáció elviszi az utasokat. Az én véleményem az volt: ha azt akarjuk, hogy visszajöjjenek, bővíteni kell szolgáltatásainkat, még ha ez kockázatos is. Beállítottuk a győri, a szolnoki, a negyedik budapeseti gyorsvonat párt, a Balaton déli partján gyűjtő és elosztó vonatokat állítottunk forgalomba. Az hiszem, hogy valamennyi vonat az utazóközönség tetszését váltotta ki. Talán a szolnoki vonat létjogosultságát kell felülvizsgálnunk, Kecskemét után ugyanis nagyon kevés az utas. Valószínűleg csak Kecskemétig fogjuk közlekedtetni. — Szeretnénk, ha tisztábbak is lennének vonatjaink. Pécsett nagyon nehéz volt takarítószemélyzetet kapni, Mohácson viszont egy jól működő brigád dolgozik. így most levisszük a szeerelvényeket Mohácsra, a belső takarítást ott végzik el, Pécsett pedig kívülről mossák a vonatokat. A MÁV 30 darab új étkezőkocsit vásárol (6 millió forint egynek az ára), ezeket a nemzetközi vonalakon közlekedtetjük, a régieket pedig némi átalakítás után a belföldi forgalomba állítjuk. A pécsi igazgatóság területén négy ilyen kocsit állítunk forgalomba a Pécs—Szombathely, a Pécs—Balaton vonalakon.- Milyen területen veszi át a munkát Budapesten? — A teljes áru- és személy- szállításért felelek. Úgynevezett üzemi vezérigazgató-helyettesi beosztást kaptam. Mint mondottam, Pécsett a rövid idő alatt a személyes kapcsolatok kialakítására volt csupán idő. Budapesten mások lesznek a viszonyok: 140 ezer vasutas, leszűkül a személyes kapcsolatok lehetősége. Európa közepén vagyunk, a Magyar Állanv vasutak tevékenységében 40 százalék körüli a tarnzitfor- galom, az időeqyeztetések, az OPV vagonparkja, a magyar- szovjet árucsere-forgalom, a belföldi forgalmi feladatokon kívül olyan mértékű munkát jelent, amely sajnos már nem teszi lehetővé, hogv mint Pécsett egy-eqy váltókezelővel személyes kapcsolatot alakíthassak ki.- Baranya, de úgy gondolom egész Dél-Dunántúl számára nagyon fontos lenne a Mohács-Bátaszék vasútvonal megépítése. Lehetséges, hogy a MÁV új vezérigazgató-helyettese most képes lesz ezt megépíttetni? — Szívem szerint én is szeretném, hét évtizedes gond ez. Ha majd azonban a személyes véleményemet kérdik, hol legyen új vasútvonal és ezeket rangsorolni kell, nem biztos, hogy erre szavazok. Ma Székesfehérvár az egész Dunántúl forgalmát képes megbénítani — a legutóbb télen meg is történt —, annyira szűk az áteresztő képessége. Arra nem lesz mostanában pénz, hogy egy, a szolnokihoz hasonló méretű beruházást kezdjünk itt. Megkerülő vonalakat kell építenünk, amelyek — nagyon nehéz szívvel mondom - fontosabbak az említett pályánál. A legnagyobb baj, hogy a székesfehérvárihoz hasonló szűk keresztmetszetű csomópont több is van hazánkban.- Bizonyára nehéz búcsúzni Pécstől, ahol végül is tizenhét évig dolgozott, élt ■.. — Nagyon. Egy csomó ember volt, akik tanítottak, akik azt mondták: utánam fiú és gondolkodás nélkül követtem őket, mert bizonyos voltam abban, hogy jót akarnak. Amikor itt vezetőnek kineveztek, jó néhányon beosztottjaim lettek, és nekem kellett azt mondanom, hogy utánam fiúk. És jöttek ... Köszönöm mindannyiuknak ... Lombosi Jenő A szakcsoport előnyösebb lenne Kifizetődő a gyógy nő vény- és uborkatermelés Nagy az érdeklődés az Űjpetrei Áfész körzetében A Szigetvári Konzervgyár sok uborkát vár Baranyából, ugyanakkor Vas megyéből is vásárol. A szigetvári, a sellyei, a siklósi, a szenlőrinci és az Űjpetrei Áfész egyéni termelőktől vásárol uborkát és ad át a konzervgyárnak. Szakcsoporttá csak az Űjpetrei Áfész akarja toborozni kistermesztőit, ugyanis a 14 kiskossai, szökédi, peterdi és új- petrei uborkás a tavalyi induCsökkent munkaképességgel - odaadó szorgalommal Nyolcán ülnek a szobában. Az asztalokon halomban előttük a színes műanyag csíptető. Tízesével egy papírlapra csíp- tetik, zacskóba teszik, mellé csúsztatják a reklámfeliratot, tűzőgéppel összetűzik és kartondobozba helyezik. Csendben dolgoznak, nagy odafigyeléssel. Égy fiú mellett kis Szokol rádió zümmög. Az ablakban virág, a padló ragyog. A csoportvezetőt keresem, mondják, benn van a központban. Bemutatkozom, érdeklődöm, faggatózom eredménytelenül. Átmegyek a szomszéd szobába. Ugyanaz a kép fogad. — Marika nézz rám! — kéri már vagy ötödször az egyik kislány a másikat. Marika odanéz. összenevetnek, de közben jár a kezük rendületlenül. Végre egyikük elmondja, hogy a Kesztyűgyárban dolgozott, de az ujja miatt nem tudta rendesen elvégezni a munkáját a gépen. Elment ai Tempó Szövetkezetbe anyagmozgatónak, de az nehéz volt és három éve már, hogy itt van, ez egy jó munkahely és iskolába is jár, most hetedikes. — Mi is a neve az utcának? — Magdi! — kiabál át a másik szobába. - Melyik iskolába járunk? Magdi megjelenik és mondja, hogy a Székely Bertalan útra. Aztán elmeséli, hogy kell a nyolc osztály, mert különben nem lehetnek szakmunkások. A Háziipari Szövetkezet főkönyvelőjénél és munkaügyi vezetőjénél tájékozódom a részleg tevékenységéről. — Tíz éve kötöttünk megállapodást a pécsi Városi Tanács Munkaalkalom Szemben és otthon munkaügyi osztályával, hogy 300 fő csökkent munkaképességű ember foglalkoztatását megoldjuk az üzemben és a bedolgozó hálózatban - mondja Bakucz Béla főkönyvelő. — 1972-ben már ennyien dolgoztak nálunk. Azóta megcsappant a létszám. Most csupán a Felsőmalom utcában egy csomagoló részleg dolgozik 16 fővel, és 70 mozgásképtelen bedolgozónk van még, akiknek házhoz szállítjuk az anyagot, elhozzuk tőlük a kész munkát és a fizetésüket is kivisszük. — Milyen kereseti lehetőséget biztosítanak számukra? — A csomagoló részlegben 1000 darab csipesz csomagolásáért 11 forint a norma, a mozgássérültek 16 forintot keresnek ugyanezért. Egy fő 1000-től 2000 forintig keres. — Kapnak valamilyen dotációi erre a célra? — Pénzügyminiszteri rendelet kapcsán kapunk valamennyi visszatérítést, de a nagyobb rész a szövetkezet eredményének terhére kerül kifizetésre. — Megemlíthetem még — mondja Varga Zoltán munkaügyi vezető -, hogy a Kulich Gyula utcai Kisegítő Foglalkoztató Iskolának is adunk ki munkát: számolópálcikák, csipeszek összeállítását végeztetik a nevelők a gyerekekkel. Kézügyességüket is fejleszti ez, a munkának megfelelő bért természetesen fizetjük részükre. A műhelyben lassan barátságosabbak lesznek. Mosolyognak, betessékelnek a csoport- vezető üvegfalú irodájába, kávéval kínálnak. Mi történhetett? Acs Lászlóné, a csoport- vezető ad választ. — Tudja, ők megijednek minden új dologtól. Egymást ismerik és szerelik is, magát még sose látták, ráadásul mindenfélét kérdezgetett, ne csodálja, ha nem válaszoltak. Pedig rendkívül ragaszkodóak és szeretnek dolgozni. Mi vagyunk a Hámán Kató szocialista brigád. Az idén második helyezést értünk el a szövetkezetben. Ezüstkoszorút kaptunk, de voltunk már elsők is. Havonta egymillió csipesz csomagolását kérik tőlünk és teljesítettünk már másfél milliót is. Az egész országot mi látjuk el műanyag csipesszel — mondja. — Persze néha előfordul ösz- szekoccanás köztük. Nagyon érzékenyek. Zsuzsika például ha megsértődik — ami sűrűn előfordul, azt mondja: nem beszélek veied tízezer évig. Én meg kibékítem őket. — Baleset fordult-e már elő? — Eddig nem. Van köztünk elsősegélynyújtó is. Állandó kapcsolatot tartok a szülőkkel és a klinikával. Megnyugvás a szülőnek, ha biztonságban tudja gyermekét, hisz többen míg gyermekük otthon volt, csak éjszakai munkát mertek vállalni, hogy nappal együtt lehessenek. Néha behozom a lemezjátszómat és munka után még táncolunk is. Van akinek ez az egyetlen szórakozása. Előfordul, hogy egy ORI-műsorra is elmegyünk, nagyon élvezik. A balatonberényi . szövetkezeti üdülőbe pedig mindenki eljut évente két hétre ... Müller Gyula lásnál már 82 mázsa, szabad földön nevelt nyári uborkát adott el. Az átlaghozamok száz négyszögölről az 5—6 mázsát is elérték és a termesztő tiszta haszna meghaladta az ötezer forintot. 1980 a kezdés éve volt, ahogy kissé a 1981 is annak tűnik. Az Űjpetrei Áfész tíz községében a talajadottság nem a legkedvezőbb, és a zöldáru-termelésnek nincs hagyománya. Kivéve Atát és Szőkédet, ahol korábban a káposztát eladásra is termelték. Ma még nem terjedt el a zöldségtermelési kultúra, de annál nagyobb keletje volt a gyógynövényeknek, főként a mór. és a festőmályvának. Baranya az ország legnagyobb ellátója, épp ezen gyógynövényekből produkálta a legtöbbet és megteltek a mályvaraktárak: az Űjpetrei Áfész körzetében pedig új jövedelemforrás után néztek a kiskerttulajdonosok A mórmályva száz négyszö. gölenkénti 10—20 000 forintos hasznához viszonyítva az uborka tűnt a legjövedelemezőbbnek. Nagy az érdeklődés és április 13-ig az áfész ötven új termesztővel kötött szerződést csaknem öt vagon uborka szál. lítására, de ebben az évben legalább 70 jelentkezőre számítanak, főként Szőkédről és Pe- terdről. Remélik, hogy a termő- területek is növekednek, házán, ként legalább 200—300 négyszögölre. Mag van elég és telex-kérésre Szigetvár azonnal küldi a magtételt. Idén a gyár nem irányít a helyszínre szállítójárműveket, ezeket az áfész adja, sőt az áfész ebben az évben először, mint önálló felvásárló a telkeken minősíti a terményt. Ezen kívül egy lánctalpas kerti traktort átalakít közös használatra. Az új szerződőknek a szakcsoport fontosságát hangsúlyozták, ugyanis megalakulása ese. tén a helyi tsz a talajművelést gépekkel könnyen támogathatja, sőt az áfész részt vehet a vetőmag, fólia, műtrágya, különféle gépek kedvezményes beszerzésében. Ezen kívül lehetővé válik a kiskerti uborkatermelés szervezett irányítása főként a fajtatisztaság és a még jobb minőség érdekében. A konzervgyár eddig is elégedett volt az újpetrei uborka minőségével. Hónig István, az áfész kereskedelmi osztályvezetője bízik, hogy őszre létrejön Baranya el. ső áfész uborkatermesztő-szak- csoportja Újpetrén. Ez csak az első lépés, mivel ezek után zöldségtermesztő szakcsoporttá akarnak bővülni. A 15—20 fős termelőgárda szakmai tapasztalata erre már lehetőséget nyújt, de az is bátorító, hogy a most jelentkező uborkatermesztők között mind több a tsz-tag Az Újpetrei Áfésznél önellátásra akarnak berendezkedni a tíz községben, hogy ne kelljen a Zöldérten keresztül árut hozatni falvaikba. Az említett települések lakói a paprikához, paradicsomhoz, kelkáposztá. hcz a Zöldért, míg salátához a villányi kertészek révén jutnak. Az uborkatermesztés önálló szakcsoporttá szerveződése az önellátásban az első próbálkozást jelzi, de két év múlva a zártkertekből akarják felvásárolni az összes helyben szükséges paprikát, káposztát, karfiolt, retket hagymát. Kiskas- sán Maróti Bélát megbízták, hogy kísérleti jelleggel idén 25 000 forint értékben paprikát, paradicsomot „állítson elő" fólia alatt. Az áfész három zöldáruboltja Egerágon, Újpetrén és Vó- kányban végzi majd a helyi felvásárlást és értékesítést. Csutj János | A Háziipari Szövetkezet missziója ^áSS&i&S:. •• • . .........••• .v..-.v.-.:V. .........v. • .•••••••• • ............
