Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-17 / 133. szám
Javítsuk tovább a nyugdíjas korúak életviszonyait és közérzetét! A társadalmi előrehaladás, az orvostudomány és a nép- egészségügy fejlődése megnöveli az átlagéletkort. Hazánkban a nyugdíjas korú népesség ma már mind számban, mind arányban jelentős társadalmi réteggé vált. Baranyában az 1980. évi népszámláláskor a nyugdíjkoron felüliek száma közel 81 ezer volt (19%)- Az utóbbi években megnövekedett a 65 évesek és az ennél idősebbek aránya is. Az átlagéletkor jelenleg a férfiaknál 67, a nőknél 73 évre tehető. Ebből következik, hogy az idős korúak körében több nőt találunk mint férfit. Bár a fejlett országokban a civilizációs megbetegedések miatt megállt az átlagéletkor növekedése, nálunk az előreszámítások szerint még várhatóan tovább növekszik. A nyugdíjas korú népesség sokszínű, mint maga a társadalom. Még életkorban sem lehet egységesnek tekinteni, mert ehhez a réteghez 30—40 év, egy emberöltő képviselői tartoznak. (Volt idő, amikor ennyi volt az átlagéletkor.) Az Egészségügyi Világszervezet 1973-ban a következő megkülönböztetésben állapodott meg: középkorúak: a 45—59 évesek, öregedők: a 60—75 évesek, öregek: a 75 éven felüliek, aggastyánok: a 90 évesek. A 75 éven felüliek problémái eltérőek az ennél fiatalabbaktól, mert az ellátási gondok ekkor szaporodnak meg. Baranyában kb. 19—20 ezer 75 éven felüli ember él. Hazánkban az elmúlt évtizedekben megteremtettük a nyugdíjas életszakaszhoz az alapvető emberi feltételeket és a biztonságot. Ma már e népesség túlnyomó többségére kiterjed a nyugdíjjogosultság, állampolgári jogon biztosított oz egészségügyi ellátás, lényegesen javultak a lakásviszonyok és ki- szélesedett a felnőtt szociális gondoskodás intézményrendszere. Nem mondhatjuk el mégsem, — ahogy Európa egyetlen országa sem, — hogy ennek az életszakasznak problémáit megoldottuk. Vannak gondjaink az anyagi-intézményi ellátásban, a szolgáltatásban, de méginkább vannak, ha arra gondolunk, hogy a feladat nem csupán az anyagi életfeltételek biztosítása. A szocializmus célja, hogy a nyugdíjas kor is — az életkor adta lehetőségek keretei között — a társadalom legszélesebb rétegei számára tartalmason és szépen megélt életidő legyen. A XII. pártkongresszus határozatába foglalta, hogy a párt fontos feladatának tekinti a nyugdíjas korúak helyzetének további javítását. A Baranya megyei Tanács ez év április 13-i ülésén foglalkozott e népesség helyzetével. Előzetesen a vöröskeresztes aktívák segítségével reprezentatív (a nyugdíjas korú népesség 1,7%-ra kiterjedő) felmérést végeztek, valamint az előterjesztés tervezetét a Hazafias Népfront közreműködésével a nyugdíjas korúak több rétegével megvitatták. Ennek alapján fogalmazta meg a tanácsülés a legfőbb, legáltalánosabb problémákat és teendőket. Több figyelmet az alacsony nyugdíjakra nyugdíjban részesül. Bár ez a legtöbbször alig marad el az aktív kereső többgyermekes családok egy főre eső jövedelmétől, mégis, különösen az egyedül élőktől, a keresetkiegészítést vállalni nem tudóktól igen szigorú beosztást követel. A legkedvezőtlenebb helyzetben az özvegyi nyugdíjban és a termelőszövetkezeti járadékban részesülők vannak. A kormány arra törekszik, hogy megőrizze, illetve javítsa az alacsony nyugdijak reálértékét, és tervezi a nyugdijak emelését. Távlati feladat, hogy az árak és bérek emelkedése mellett a nyugdíjak általában ne maradjanak majd el a munkával megszerzett differenciáltságtól. Ma még a nyugdíjak vásárlóerejének fokozódó csökkenésével a nyugdíjak csak a nyugdíjazás utáni néhány évben tükrözik az aktív korban végzett munka minőségét, később fokozatos nivellálódás következik be. A nyugdíjasok anyagi viszonyait tartási, életjáradéki, örökösödési szerződések is javítják. A megyében közel ezer ilyen szerződés van életben. A tanácsok ezeket rendszeresen ellenőrzik, békéltetési eljárásra, szerződésfelbontásra ritkán kerül sor. A szakirodalom újabban foglalkozik az életjáradéki szerződés olyan intézményesített kiterjesztésével, ahol a szerződést e célra alapított vállalat vagy szövetkezet kötné. Az idősekről a társadalomnak és a családnak együttesen kell gondoskodniuk. Sajnálatos viszont, hogy 1980-ban a megyében 30 esetben folytattak pert szülőtartósért a megfeledkezett gyermekekkel szemben. A tanácsoknak figyelemmel kell kísérniük a szülőtartási pereket és ha szükséges, bátran kell kezdeményezniük ezek indítását. Az idős korúak lakásviszonyai az elmúlt tíz évben sokat javultak. A nyugdíjas korúak kétharmada személyi tulajdonban lévő lakásban (főként családi házban), egyharmada pedig állami bérlakásban lakik. A lakások nagysága általában a szükségletnek megfelelő, sőt, egyötödük három-, illetve több szobás, A nyugdíjas korúak kb. fele rendelkezik fürdőszobával, vizöblitéses WC-vel és több mint 70%-nól található gáztűzhely, de kevés még a korszerű fűtés. tek már kezdeti iépések. Például a nyugdíjas kedvezményes vásárlási akciók, a Konzum étteremben az idősebbek igényeihez igazodó, illetve diétás ételek, a diabetikus cikkek bővülő kinálata stb. Pécsett a Belvárosi Áruházban nyugdíjas ruházati osztály kialakítását tervezik, a Patyolat Vállalat a nyugdíjasok kedvezményes és házhoz szállított kiszolgálását készíti elő. Ezen az úton kell kezdeményezően továbbhaladni. Odaadóbb gondoskodást Az idős korban sajnos jellemző az egészségügyi állapot fokozatos romlása, ezért az egészségügyi ellátás ebben az életszakaszban különösen jelentős. A körzeti orvosi rendelőkben, egyes szakrendelőkben és korházi osztályokon a betegforgalom egyharmadát ez a korosztály adja. Sajátos probléma, hogy a belgyógyászati osztályokon sok az elfekvő, aktív gyógyító tevékenységet nem igénylő idős korú beteg, akiknek ellátását krónikus , osztályokon lenne célszerű megoldani. Az idős elmebetegek számára pedig az elmés szociális- otthonok bővítése szükséges. Az idős korúak megyei megbetegedési viszonyai megfelelnek az országosnak. Valamivel magasabb arányúak a daganatos, a keringési, o légző-, az emésztő-, a húgyivorrendszer megbetegedései, valamint a sérülések és a mérgezések. A VI. ötéves tervben az egészségügy — a visszafogott ütemű beruházások közepette is — jelentősen fejlődik. A klinikai és kórházi rekonstrukciók, a fekvőbetegágyak beruházással történő növelése, az új pécsi rendelőintézet, az új orvosi műszerek, az alapellátás viszonyainak javítása kedvezően hatnak majd a nyugdíjas korúak ellátására is. Az ágyszámok szakmai arányának alakításában is jobban figyelembe vesz- szük a fenti megbetegedési viszonyokat és kiépítjük a gerontológiai szolgálatot. A családi környezetnek nagy szerepe van az idős emberek életében. A mai életmód nem kedvez az úgynevezett nagycsalád együttmaradásának, bár ez a családtípus ma is él. A több generáció együttélése föAz elmúlt 10 évben a megyében nem növekedett a szociális otthoni hálózat, de számottevően fejlődött a házi szociális gondoskodás, a szociális étkeztetés, és az öregek napközi otthona. (Kívánatos lenne a napközi otthonok klubszerűségét, nyitottságát is növelni, hogy ezzel csökkenjen a ma még tapasztalható elkülönítő jellegük.) A VI. ötéves tervben jelentősen növeljük a szociális gondoskodás intézményeit. Beruházás és rekonstrukció eredményeként növekedni fog 400 fővel (20%-kal) a szociális otthoni ellátásban, 240 fővel (30%-kal) a napközi otthonos ellátásban részesülők köre. Néhány helyen bentlakásos hétközi otthon meghonosítását tervezik. Tovább folytatjuk a szociális otthonok szakosítását, emeljük az elmebetegotthonok befoaadóképességét, kialakítjuk az alkoholisták elkülönítő otthonát, mert betegségükkel, magatartásukkal megkeserítik az otthonlakók életét. Legnagyobb mértékben a házi szociális gondozottak számát növeljük, mivel ezt a gondoskodási formát igénylik legtöbben. Ma 1500-an részesülnek házi gondozásban, amelyet 62 főfoglalkozású, 194 tiszteletdíjas és 250 társadalmi gondozó lát el. Szeretnénk megháromszorozni a tiszteletdíjas házi gondozók számát és megnyerni a jó szándékú embereket, akik az idősek helyzetén seniteni akarnak, hogy jöjjenek és a tanácsi szociális gondozás keretében fejtsék ki tevékenységüket. A jövő nyugdíjasainak a mainál differenciáltabb igényeit a nyugdíjasházak gyarapításával és bizonyára egyéb anyagi térítést igénylő új formák meghonosításával lehet majd kielégíteni. Tevékeny nyugdíjaséletet Nálunk európai viszonylatban is elég korán érhető el a nyugdíjjogosultság. A modern társadalom hamar felmenti — sőt olykor kirekeszti - állampolgárát a társadalom újratermelésében való részvételből, noha fizikailag és szellemileg még munkaképes. A munka, a céltudatos tevékenység, a hasznosságtudat azonban nélkülözhetetlen a testi és lelki Baranya megyében egy hónapban kb. 75 ezer különböző nyugellátást fizetnek ki, 165 millió forint összegben. 5 éven belül két alkalommal emelték a régi, alacsony összegű nyugdíjakat, az évi automatikus emelés legkisebb összegét havi 70 Ft-bon állapították meg, a tsz-nyugdíjasok korhatára 1980. január 1-től azonos lett a munkásokéval, a nyugdíjasok évi négyszeri utazási kedvezményt kapnak. Baranyában a tanácsok évi 40 millió Ft összegben utalnak ki rendszeres és rendkívüli segélyt. A nyugdíjátlag a megyében 2036 Ft, Pécsett 2467 Ft. A jövedelmek között azonban nagy különbségek vannak, a nyugdíjasoknak kb. a fele 1001—2000 Ft közötti Lakásgazdálkodás és lakás- fenntartási terhek csökkentése végett kedvező volna, ha a nyugdíjasok nagyobb lakásukat kisebbre cserélnék, amit az újabb rendelkezések ösztönöznek is. örvendetes, hogy a mór hosszabb ideje tervbe vett első nyugdíjasház Pécsett végre a megvalósulás útjára lépett, ami ezt a folyamatot elősegíti. A jövőben az ipari és a kereskedelmi szolgáltatással jobban követni kell a nyugdíjas korúak speciális igényeit, valamint keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel az alacsony nyugdíjúak ellátását könnyíteni lehet, örvendetes, hogy az utóbbi időben történA ként akkor előnyös, ha az elkülönülés lehetősége is megvan. Baranyában a nyugdíjas korúaknak majdnem fele kétszemélyes háztartásban él. Egyötödük azonban magányos, és ezért megkülönböztetett figyelemre szorul. Még nehezebb a helyzet, ha az elnéptelenedő aprófalvakban élnek. A felnőtt szociális gondoskodás valamilyen formáját a megyében kb. tízezren igénylik, akiknek kb. felét tudja ma a tanácsi szociális gondoskodás ellátni. Pl. 1900-an élnek szociális otthonokban és 525-en várják elhelyezésüket. (Egy fő szociális otthonban való ellátása évi 30 000 Ft-ba kerül.) fotók dr. Lajos László felvételei egészség megőrzéséhez. Fontos, hogy a mindenkori képességnek megfelelő tevékenység kísérje az embert a nyugdíjas- korban is. A tevékenység igen hasznos formája a család számára végzett munka. A nyugdíjas korúak segítenek a háztartásban, a nők közül sokan varrnak, kézimunkáznak, a férfiak barkácsolnak, szerelnek. Nők és férfiak egyaránt részt vesznek a háztáji és kiskertgondozásban. A gyermekek közelében élő nagyszülők idejének jelentős részét tölti ki az unokákkal való foglalkozás. Baranyában a szociális és napközi otthonokban is építenek az idősek aktivitására. Ennek eredményességét a munkáikból Pécsett évente megrendezett kiállítás és vásár tanúsítja. Mégis tovább kell növelnünk az intézményekben az idősek aktivitását és a helyes szemléletet. A nyugdíjkoron felüliek jelentős része nem szakad el a termelő munkától sem. Például több mint négyezren ipari, mezőgazdasági üzemekben, kereskedelemben dolgoznak, ötezren mezőgazdasági nagyüzemmel állnak kistermelői szerződéses kapcsolatban, a bedolgozók 3ű%-a nyugdíjas korú, a r.yug- dijkoron felüli kisiparosok száma 430. A VI. ötéves terv időszakában várhatóan növekedni fog a nyugdíjas korúak körében a munkavállalási szándék, viszont a munkáltatók kevéssé tartanak majd igényt foglalkoztatásukra. A nyugdíjasok foglalkoztatására a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás nyújt nagyobb lehetőséget. Lehetőség lenne arra is, hogy anyagiak ellenében többen vállaljanak házi betegápolói tevékenységet. Szeretnénk az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a nyugdíjasok munkaközvetítésére. Budapesti példa alapján létrehozunk olyan munkaközvetítői irodát, amely a nyi gdijkoron felüliek munka- közvetítésével. számukra új foglalkozási lehetőségek felkutatásával foglalkozik. A tevékeny élet fontos területe o társadalmi, közéleti munka, amelyet a nyugdíjasok egy része tovább folytat. Pécsett a párttagság 20"„-a nyugdíjas, akiknek zöme a lakóterületeken tevékenykedik. A megyében a tanácstagok 7" ,,-a, a népfront- bizottsági tagok 11%-a nyugdíjas, a Vöröskeresztben közel 5 ezer nyugdíjas munkálkodik. A testnevelési és sportmozgalomban, a szakszövetségekben sok nyugdíjas társadalmi aktíva dolgozik. Sokan vállalnak munkát a művelődési otthonok, szakkörök, hobbykörök, egyesületek vezetőségében. A művelődési házakban 16 nyug- díjaskiub működik, a szakkörök, művészeti csoportok tagjai sorában 4—6% a nyugdíjas korú. Művelődési szokásaikat az is. kólái végzettség, az egészségi állapot és a szociális helyzet határozza meg. Iskolai végzettségük alacsonyabb mint a fiatalabb nemzedéké, kétharmad részük csak 6 elemi iskolát végzett Művelődésükben a rádiónak és a televíziónak van a legnagyobb szerepe. A nyugdíjasok kb. fele újságot olvas, nem ritka a könyvolvasó sem, 8—10 százalékuk gyakori mozi. látogató, színházba, hangversenyre, múzeumba ennél kevesebben járnak. Kívánatos, hogy a szellemi dolgozók ne hagyják lankadni szellemi tevékenységüket. Foglalkozzanak volt szakmájuk történetével, elméleti alapjaival, helytörténettel, tanuljanak nyelvet, esetleg me. moritert, kapcsolódjanak be a közművelődés aktívái sorába. A feladat, hogy teremtsünk még több lehetőséget a munkahelyeken, a közéletben, a művelődési intézményekben és sportszervezetekben a nyugdíjas korúak tevékenységéhez. Kívánatos, hogy a nyugdíjasok ne várjonak felhívásra, hanem maguk is kezdeményezzenek, keressék meg az illetékes szerveket’ és intézményeket, sőt vegyenek részt a nyugdíjas társadalom szervezésében is. Mi kell a jó közérzethez? Felmérések és becslések sze. rinf a nyugdíjas korúaknak mintegy 40 százaléka él kiegyensúlyozottan. A többiek inkább be- letörődötten, sőt kisebb-na- gyobb sértődéssel, családi konfliktussal, a már előrehaladott életkorral, betegséggel küszködve vagy szükebb anyagi körülmények között, illetve a közösség segítségére szorulva élnek. Fontos tapasztalat, hogy a közérzetet nemcsak anyagi tényezők befolyásolják. Néha a differenciáltságot érzik igazságtalannak, máskor ennek a hiánya okoz közérzeti zavart. Zavaró pl. hogy ebben az életkorban eltűnik a név mellől a személyiséget, az életpályát jelző foglalkozás és mindenki egységesen a „nyugdíjas” kategóriába kerül. Sokszor a rossz közérzet okozója az, hogy nem történik meg idejében és megfelelő stílusban a nyugdíjazásra való felkészítés. Van amikor viszont a „nem teljes értékűeknek szóló kegyes odahajlás” sérti oz önérzetet. Gyakori, hogy a társadalmi aktivitás, a tevékenység, a társas emberi kapcsolatok hiánya okozza a testi és lelki zavarokat. Közérzetjavító tényező lehet a helyes szemlélet terjedése is. Jobban meg kellene ismertetni a társadalmat a nyugdíjas korúak teljesítményével, jelentős társadalmi és családi szerepével. Még több tisztelet övezhetné az idősebbek tapasztalatait, ismereteit. Nem szabad felejteni, hogy a ma nyugdíjasai az elmúlt évtizedekben a szocializmus kiküzdői, építő voltak és helyes értelemben a nyugdíj nem eltartás, hanem az aktív évtizedek során végzett munka megtermelt gyümölcse. Természetesen kívánatos az is, hogy a nyugdíjasok reális önismeretre tegyenek szert és meg tudják érteni a változásokat. Szükséges, hogy tudatos felkészüléssel, önneveléssel le tudják küzdeni az öregséggel kapcsolatos félelmeket, tévhiteket, valamint minél jobban elsajátítsák a szép öregedés tudományát, művészetét és fejlesszék életmódjukban a testi, lelki egészséget megtartó elemeket A szocialista társadalom szép feladata, hogy a szocialista életformát megteremtse a nyugdíjas életszakaszban is. A nyugdíjas korúak, a családok, a segítőkész emberek és közösségek, a munkahelyek, a társadalmi szervezetek, a tanácsok sokat tesznek és tehetnek azért, hogy ez egyre közelebb kerüljön. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese HÉTVÉGE 7.
