Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-12 / 100. szám
Április 12. a repülés és űrhajózás világnapja Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója ........Az ember számára a felfedezésekben való részvétel a legnagyobb boldogság." Jurij Gagarin mondta ezeket a szavakat 1961. április 12-én, amikor a fémlétrán felment a rakéta lábához. A Vosztok, szovjet űrhajós pilótával a fedélzetén, pontosan 20 évvel ezelőtt ezen a tavaszi napon indult el az ismeretlenbe. Gagarin 108 percig repült a Föld körül, másodpercenként mintegy 8 kilométeres sebességgel. A szovjet űrrepülő-pilóta nagyszerű hőstette örökre bekerült a történelembe. A szovjet nép minden évben, április 12- én ünnepli az űrhajózás napját. A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet pedig a repülés és űrhajózás világnapjává nyilvánította Gagarin repülésének napját. A világűr meghódításának alapját, az első mesterséges hold vetette meg, amelyet 1957. október 4-én állítottak földkörüli pályára. Amikor Joliot Curie francia tudós erről tudomást szerzett, így kiáltott fel: „Az ember nincs többé bolygójához kötve!" S szavai látnoki- aknak bizonyultak: három és fél esztendő múlva felemelkedett Az 1. számú űrhajós, Jurij Gagarin és a ma még egyetlen űrhajósnő, Valentyina Nyikolajevna Tyereskova a kozmoszba maga az ember is: Jurij Gagarin. Az első szovjet űrhajósrepülést követően még négy hónap sem telt el, s a világ máris German Tyitov újabb repülését figyelhette. Tyitov 17 fordulatot, több mint 700 ezer kilométert tett meg a Föld körül. A tudósok prognózisai beigazolódtak. Az emberi szervezet funkciói egynapi föld- körüli pályán való tartózkodás folyamán semmiféle észrevehető eltérést nem mutattak. Az űrhajós megőrizte munkaképességét. A repülés bebizonyította, hogy az ember károsodás nélkül elviseli a súlytalanságot. A tudósoknak ezt a következtetését Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajósok repülése (1962) igazolta. Ök a repülés folyamán kioldották magukat a karosszékről és lebegtek az űrkabinban... Ezt követte Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij sikeres űrrepülése 1963-ban. Ezzel az is bebizonyosodott, hogy a világ- egyetembe vezető jövendő űrrepülésekben nők is részt vehetnek. Szervezetük ugyanolyan jól viseli el az űrrepülés körülményeit, mint a férfiaké. A kozmikus tér meghódításában újabb lépés volt a több férőhelyes Voszhod űrhajó repülése. Majd tanúi voltunk egy merész hőstettnek: a Voszhod— 2 űrhajó (1965) legénysége, Pavel Beljajev és Alekszej Leonov űrhajóspilótákból állt. E repülés során első ízben lépett ki az ember közvetlenül a kozmoszba. ... Az első repülések már történelemmé váltak. A Szovjetunióban húsz év alatt 49 űrhajóst képeztek ki. S a szovjet szakemberek készségesen megosztják gazdag tapasztalataikat barátaikkal. Eddig már hét nemzetközi expedícióra került sor. Szovjet állampolgárokkal együtt repültek a testvéri szocialista országok képviselői: Vlagyimir Remek (Csehszlovákia), Miroszlaw Hermaszewski (Lengyelország), Sigmund Jahn (NDK), Georgi Ivanov (Bulgária), Fakas Bertalan (Magyar- ország) Fám Tuan (Vietnam), Arnaldo Tamayo Mendez (Kuba), Zsugderdemidijn Gurrog- csaa (Mongólia). A nemzetközi kozmikus együttműködés példája volt a Szojuz—19 és az Apolló űrhajók közös repülése is. 1975. július 17-én a televízió jóvoltából az egész világ szeme láttára megtörtént a szovjet és az amerikai űrhajó összekapcsolódása. A kozmosz kutatása a béke jegyében folyik, a tudománynak, annak a bolygónak a fejlődéséért, amelyen élünk: az emberiség érdekében. Bajkonur. Innen startolt 49 szovjet űrhajós és a szocialista országok 7 képviselője. A képen: startol a Szojuz űrhajó. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, a szovjet—magyar űrexpedíció rósztvevói: a Földre érkezés után- Az űrhajósok hagyományosan felírják nevűket a leszálló-készülékre. A gyógyszertár belülről „Az anyag hatalmas szellemi erőt testesít meg” Olcsó tömegcikk lenne a gyógyszer? Ó, ti régi patikák! Metaforává nőtt tisztaságotok, furcsa illatok, porcelán tégelyek, rejtélyes üvegek, porok, kenőcsök, folyadékok. Te kedves patikus, amíg a gyógyszert keverted, megtudtad, kinek mi és hol fáj, elmondtad, hogy hányszor, mennyit kell bevenni a gyógyszerből, mi tesz jót, s mi árt. És ti, mai gyógyszertárak! Gyári készítményekkel, tablettákkal, ampullákkal, porokkal, kenőcsökkel tele fiókok. A gyógyszerész ma is elmondja, miből, mikor, mennyit, megvannak a tégelyek, üvegek, ma is érezni a különféle vegyszerek, drogok illatát. Minden csupán annyit változott, ameny- nyit a tudomány, a technika és maga az ember Pécsett, a Széchenyi téri gyógyszertár nemcsak forgalmát tekintve tartozik a legnagyobbak közé egész Dunántúlon, hanem egyben olyan munkahely is, ahol a gyakorlatukat töltő vagy pályakezdő gyógyszerészek részletesen megismerhetik c klasszikus szakma minden csínját-bínját. De mi Is ez a pálya, mit követel gyógyszerésztől, asszisztenstől? Dr. Szíjártó Tibor, a Széchenyi téri, 1. számú Gyógyszertár vezetője harminc évet töltött a pályán. — Az egészségügynek tulajdonképpen két nagy területe van. Az orvosi tevékenység a megelőzésnél és a terápia meghatározásánál, illetve gyakorlati beavatkozásnál jelentkezik. A gyógyszerész a terápia megvalósításánál, illetve a felvilágosításnál működik közre. Utóbbinak feladata a gyógyszerek, tápszerek, drogok, gyógyászati eszközök, kötszerek beszerzése, tárolása, készítése, kiadása. Ez utóbbinál kap igazán hangsúlyt a felvilágosító tevékenység. Hogy miből mennyit, azt az orvos dönti el. Hogy hogyan, azt nekünk kell elmagyarázni. — Hogyan változott évek során a gyógyszerészi munka? Mintha kissé elgépiesedne . . . — Kétségtelenül megváltozott az emberek viszonya az egészségügyhöz, ezen belül a gyógyszerészeihez is. Ma nálunk olcsó, tömegesen beszerezhető árucikként kezelik általában a gyógyszereket. Elképesztő méretű és igen nagy kockázatot rejtő házipatikákkal rendelkeznek egyesek. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni a tudomány iránti alázat jelentőségét. Kevesebb tudással senki sem jogosult felülbírálni a hozzáértők véleményét. Nem hiányozhat a tisztelet az anyag iránt, ami hatalmas szellemi erőt testesít meg. Azért lényeges ez, mert ma az összes gyógyszertárban helyileg is különválasztódik a kiadás és a készítés. Mindig a beteggel érintkező rész a kisebb. A mienkhez hasonló forgalom mellett alig van lehetőség a kontaktus felvételére. Tizennégy gyógyszerész, 30 asszisztens, 4 pénztáros és hatfőnyi kisegítő személyzet dolgozik ebben a patikában, két műszakban. Kint, ha nagy a forgalom, közülük legfeljebb tízet láthatunk. És a többiek? A laboratóriumot nagyjából ilyennek képzeltem. Áhítatos csend, jellegzetes vegyszeres üvegek megszámlálhatatlan sokasága. Az asszisztensnő rezzenéstelen kézzel tartja az érzékeny kis kétserpenyős patikamérleget. öt század grammig mér, az eltérés ennek öt százaléka lehet. üvegbúra alatt az aszeptikus mérleg, benne a fertőtlenítő germicid lámpa. Itt készítik a szemcsep- peket. Amott, egy másik asztalnál valamilyen kenőcs készül, mögötte alkoholos folyadék. Az ilyen üvegekre, tégelyekre írják rá, hogy „külsőleg" s teszik abba a kis fiókba, ahonnan az „officinában", vagyis a gyógyszerkiadóban, a korábban kiadott, kis számozott lapocska ellenében kiváltható. A várakozási idő általában fél, legfeljebb egy óra, amíg a recept szerint elkészül a gyógyszer. Az időtartam attól függ, hogy a vegyület hány perc alatt dermed folyadékból szilárd halmazállapotúvá, mennyi idő kell a tűzforrótól a kihűlésig, s nem utolsósorban attól, hogy egyidőben hányán igényelnek laboratóriumban előállított készítményeket. A laikus számára szinte megbabonázó az a biztonság, amellyel a mintegy nyolcszázféle alapanyag között kiismerik magukat. Hihetetlennek tűnik, de így igaz: egyedül ebben a gyógyszertárban, tavaly decemberben elkészítettek 25 000 csomag „osztott” és 98 kg osztatlan port. (Előre dolgoznak ugyanis, pontosan felmérik, hogy milyen készítmények, milyen mennyiségben fogynak rendszeresen, ezekből raktárra termelnek.) Az ilyen üzemi méretekben készített gyógyszerekre felügyel egy technológus szakgyógyszerész, a minőségét szúrópróbaszerűen ellenőrzi egy analitikus gyógyszerész és egy szakasszisztens. Ugyancsak decemberi adatok: 6 liter (1200 adag) szem- csepp, 400 kg belsőleg és 90 kg külsőleg alkalmazandó folyadék, továbbá 53 kg kenőcs készült a laborban, s körülbelül ugyanennyit adtak ki az officinában. Az egy havi forgalom 800 000 forint, már ami a térítési díjat illeti. Abszolút értékben ez 3,2 millió forintot jelent. A kettő közötti különbözet az állami dotáció. Az összes gyógyszerforgalomnak általában 10 százaléka készül itt, a gyógyszertári laboratóriumban, a többi gyári készítmény. A fentebb felsorolt számok már csak azért is figyelemreméltóak, mert a gyógyszertár raktárai általában alig haladják meg egy családi ház kamrájának méreteit. A tárolási követelmények igen szigorúak, a helyszűkét — jobb híján — tudomásul veszik. A gyári készítmények (általában 850—900-féle) kiadása sem zajlik minden gond nélkül. Időnként előfordulnak itt is hiánycikkek. Ezekről így szólt dr. Szíjártó Tibor: — Nemegyszer megesik, hogy valaki egyéb kereskedelmi tapasztalataiból kiindulva azt hiszi, hogy pult alól meg lehet kapni mégis valamit. A rejtegetés, a visszatartás itt senkinek sem érdeke. Az sem fordult még elő, hogy valamit elfelejtettünk megrendelni. Olyan meg-megtörténik, hogy nem szállítanak a kért időben, vagy mennyiségben, ilyenkor átmenetileg hasonló hatású gyógyszert javaslunk. — Külföldi gyógyszerek esetében mi a helyzet? Ezzel kapcsolatban ugyanis egyre több a probléma. — Ezeknél, alig-aiig fordul elő, hogy helyettesítőként hazai készítményeket lehetne javasolni. Pontos, a jelentkezés sorrendjében vezetett előjegyzésen szerepelnek a rászorulók, s ahogy a kívánt gyógyszer beérkezik, úgy postán küldjük ki, illetve a pécsieket kiértesítjük a beszerzés lehetőségéről. Példaképpen: tavaly 1400 csomagot és 2300 kiértesítést postáztunk. Kurucz Gyula HÉTVÉGE 5.
