Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-12 / 100. szám

Április 12. a repülés és űrhajózás világnapja Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója ........Az ember számára a felfedezésekben való részvétel a legnagyobb bol­dogság." Jurij Gagarin mondta ezeket a szavakat 1961. április 12-én, amikor a fémlétrán felment a rakéta lábához. A Vosztok, szovjet űrhajós pilótával a fe­délzetén, pontosan 20 évvel ezelőtt ezen a tavaszi napon indult el az ismeret­lenbe. Gagarin 108 percig repült a Föld körül, másodpercenként mintegy 8 kilo­méteres sebességgel. A szovjet űrrepülő-pilóta nagyszerű hőstette örökre be­került a történelembe. A szovjet nép minden évben, április 12- én ünnepli az űrhajózás nap­ját. A Nemzetközi Polgári Re­pülésügyi Szervezet pedig a repülés és űrhajózás világ­napjává nyilvánította Gagarin repülésének napját. A világűr meghódításának alapját, az első mesterséges hold vetette meg, amelyet 1957. október 4-én állítottak föld­körüli pályára. Amikor Joliot Curie francia tudós erről tudo­mást szerzett, így kiáltott fel: „Az ember nincs többé bolygó­jához kötve!" S szavai látnoki- aknak bizonyultak: három és fél esztendő múlva felemelkedett Az 1. számú űrhajós, Jurij Gagarin és a ma még egyetlen űr­hajósnő, Valentyina Nyikolajevna Tyereskova a kozmoszba maga az ember is: Jurij Gagarin. Az első szovjet űrhajós­repülést követően még négy hónap sem telt el, s a világ máris German Tyitov újabb re­pülését figyelhette. Tyitov 17 fordulatot, több mint 700 ezer kilométert tett meg a Föld kö­rül. A tudósok prognózisai be­igazolódtak. Az emberi szerve­zet funkciói egynapi föld- körüli pályán való tartózkodás folyamán semmiféle észrevehe­tő eltérést nem mutattak. Az űrhajós megőrizte munkaké­pességét. A repülés bebizonyí­totta, hogy az ember károsodás nélkül elviseli a súlytalanságot. A tudósoknak ezt a követ­keztetését Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajósok re­pülése (1962) igazolta. Ök a repülés folyamán kioldották magukat a karosszékről és le­begtek az űrkabinban... Ezt követte Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij sikeres űr­repülése 1963-ban. Ezzel az is bebizonyosodott, hogy a világ- egyetembe vezető jövendő űr­repülésekben nők is részt ve­hetnek. Szervezetük ugyanolyan jól viseli el az űrrepülés kö­rülményeit, mint a férfiaké. A kozmikus tér meghódítá­sában újabb lépés volt a több férőhelyes Voszhod űrhajó re­pülése. Majd tanúi voltunk egy merész hőstettnek: a Voszhod— 2 űrhajó (1965) legénysége, Pavel Beljajev és Alekszej Leonov űrhajóspilótákból állt. E repülés során első ízben lé­pett ki az ember közvetlenül a kozmoszba. ... Az első repülések már tör­ténelemmé váltak. A Szovjet­unióban húsz év alatt 49 űr­hajóst képeztek ki. S a szovjet szakemberek készségesen meg­osztják gazdag tapasztalataikat barátaikkal. Eddig már hét nemzetközi expedícióra került sor. Szovjet állampolgárokkal együtt repültek a testvéri szoci­alista országok képviselői: Vla­gyimir Remek (Csehszlovákia), Miroszlaw Hermaszewski (Len­gyelország), Sigmund Jahn (NDK), Georgi Ivanov (Bulgá­ria), Fakas Bertalan (Magyar- ország) Fám Tuan (Vietnam), Arnaldo Tamayo Mendez (Ku­ba), Zsugderdemidijn Gurrog- csaa (Mongólia). A nemzetközi kozmikus együttműködés példája volt a Szojuz—19 és az Apolló űrhajók közös repülése is. 1975. július 17-én a televízió jóvoltából az egész világ szeme láttára meg­történt a szovjet és az amerikai űrhajó összekapcsolódása. A kozmosz kutatása a béke jegyében folyik, a tudomány­nak, annak a bolygónak a fej­lődéséért, amelyen élünk: az emberiség érdekében. Bajkonur. Innen startolt 49 szovjet űrhajós és a szocialista országok 7 képviselője. A ké­pen: startol a Szojuz űrhajó. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, a szovjet—magyar űrexpedíció rósztvevói: a Földre érkezés után- Az űrhajósok hagyományosan felírják nevűket a leszálló-készülékre. A gyógyszertár belülről „Az anyag hatalmas szellemi erőt testesít meg” Olcsó tömegcikk lenne a gyógyszer? Ó, ti régi patikák! Metafo­rává nőtt tisztaságotok, furcsa illatok, porcelán tégelyek, rej­télyes üvegek, porok, kenő­csök, folyadékok. Te kedves patikus, amíg a gyógyszert ke­verted, megtudtad, kinek mi és hol fáj, elmondtad, hogy hányszor, mennyit kell bevenni a gyógyszerből, mi tesz jót, s mi árt. És ti, mai gyógyszertárak! Gyári készítményekkel, tablet­tákkal, ampullákkal, porokkal, kenőcsökkel tele fiókok. A gyógyszerész ma is elmondja, miből, mikor, mennyit, meg­vannak a tégelyek, üvegek, ma is érezni a különféle vegysze­rek, drogok illatát. Minden csupán annyit változott, ameny- nyit a tudomány, a technika és maga az ember Pécsett, a Széchenyi téri gyógyszertár nemcsak forgal­mát tekintve tartozik a legna­gyobbak közé egész Dunántú­lon, hanem egyben olyan mun­kahely is, ahol a gyakorlatukat töltő vagy pályakezdő gyógy­szerészek részletesen megis­merhetik c klasszikus szakma minden csínját-bínját. De mi Is ez a pálya, mit követel gyógyszerésztől, asszisz­tenstől? Dr. Szíjártó Tibor, a Széche­nyi téri, 1. számú Gyógyszertár vezetője harminc évet töltött a pályán. — Az egészségügynek tulaj­donképpen két nagy területe van. Az orvosi tevékenység a megelőzésnél és a terápia meghatározásánál, illetve gya­korlati beavatkozásnál jelent­kezik. A gyógyszerész a terá­pia megvalósításánál, illetve a felvilágosításnál működik köz­re. Utóbbinak feladata a gyógyszerek, tápszerek, drogok, gyógyászati eszközök, kötsze­rek beszerzése, tárolása, készí­tése, kiadása. Ez utóbbinál kap igazán hangsúlyt a felvilá­gosító tevékenység. Hogy mi­ből mennyit, azt az orvos dönti el. Hogy hogyan, azt nekünk kell elmagyarázni. — Hogyan változott évek so­rán a gyógyszerészi munka? Mintha kissé elgépiesedne . . . — Kétségtelenül megválto­zott az emberek viszonya az egészségügyhöz, ezen belül a gyógyszerészeihez is. Ma ná­lunk olcsó, tömegesen besze­rezhető árucikként kezelik ál­talában a gyógyszereket. Elké­pesztő méretű és igen nagy kockázatot rejtő házipatikákkal rendelkeznek egyesek. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni a tudomány iránti alázat jelentő­ségét. Kevesebb tudással senki sem jogosult felülbírálni a hoz­záértők véleményét. Nem hiá­nyozhat a tisztelet az anyag iránt, ami hatalmas szellemi erőt testesít meg. Azért lénye­ges ez, mert ma az összes gyógyszertárban helyileg is kü­lönválasztódik a kiadás és a készítés. Mindig a beteggel érintkező rész a kisebb. A mi­enkhez hasonló forgalom mel­lett alig van lehetőség a kon­taktus felvételére. Tizennégy gyógyszerész, 30 asszisztens, 4 pénztáros és hat­főnyi kisegítő személyzet dol­gozik ebben a patikában, két műszakban. Kint, ha nagy a forgalom, közülük legfeljebb tízet láthatunk. És a többiek? A laboratóriumot nagyjából ilyennek képzeltem. Áhítatos csend, jellegzetes vegyszeres üvegek megszámlálhatatlan sokasága. Az asszisztensnő rezzenéstelen kézzel tartja az érzékeny kis kétserpenyős pa­tikamérleget. öt század gram­mig mér, az eltérés ennek öt százaléka lehet. üvegbúra alatt az aszeptikus mérleg, benne a fertőtlenítő germicid lámpa. Itt készítik a szemcsep- peket. Amott, egy másik asztalnál valamilyen kenőcs készül, mö­götte alkoholos folyadék. Az ilyen üvegekre, tégelyekre ír­ják rá, hogy „külsőleg" s te­szik abba a kis fiókba, ahon­nan az „officinában", vagyis a gyógyszerkiadóban, a koráb­ban kiadott, kis számozott la­pocska ellenében kiváltható. A várakozási idő általában fél, legfeljebb egy óra, amíg a re­cept szerint elkészül a gyógy­szer. Az időtartam attól függ, hogy a vegyület hány perc alatt dermed folyadékból szi­lárd halmazállapotúvá, mennyi idő kell a tűzforrótól a kihűlé­sig, s nem utolsósorban attól, hogy egyidőben hányán igé­nyelnek laboratóriumban elő­állított készítményeket. A laikus számára szinte megbabonázó az a biztonság, amellyel a mintegy nyolcszáz­féle alapanyag között kiismerik magukat. Hihetetlennek tűnik, de így igaz: egyedül ebben a gyógyszertárban, tavaly decem­berben elkészítettek 25 000 cso­mag „osztott” és 98 kg osztat­lan port. (Előre dolgoznak ugyanis, pontosan felmérik, hogy milyen készítmények, mi­lyen mennyiségben fogynak rendszeresen, ezekből raktárra termelnek.) Az ilyen üzemi mé­retekben készített gyógyszerek­re felügyel egy technológus szakgyógyszerész, a minőségét szúrópróbaszerűen ellenőrzi egy analitikus gyógyszerész és egy szakasszisztens. Ugyancsak decemberi ada­tok: 6 liter (1200 adag) szem- csepp, 400 kg belsőleg és 90 kg külsőleg alkalmazandó fo­lyadék, továbbá 53 kg kenőcs készült a laborban, s körülbe­lül ugyanennyit adtak ki az officinában. Az egy havi forgalom 800 000 forint, már ami a térítési díjat illeti. Abszolút értékben ez 3,2 millió forintot jelent. A kettő közötti különbözet az állami dotáció. Az összes gyógyszerforga­lomnak általában 10 százaléka készül itt, a gyógyszertári la­boratóriumban, a többi gyári készítmény. A fentebb felsorolt számok már csak azért is figyelemre­méltóak, mert a gyógyszertár raktárai általában alig halad­ják meg egy családi ház kam­rájának méreteit. A tárolási követelmények igen szigorúak, a helyszűkét — jobb híján — tudomásul veszik. A gyári készítmények (általá­ban 850—900-féle) kiadása sem zajlik minden gond nélkül. Időnként előfordulnak itt is hi­ánycikkek. Ezekről így szólt dr. Szíjártó Tibor: — Nemegyszer megesik, hogy valaki egyéb kereskedelmi ta­pasztalataiból kiindulva azt hi­szi, hogy pult alól meg lehet kapni mégis valamit. A rejte­getés, a visszatartás itt senki­nek sem érdeke. Az sem fordult még elő, hogy valamit elfelej­tettünk megrendelni. Olyan meg-megtörténik, hogy nem szállítanak a kért időben, vagy mennyiségben, ilyenkor átme­netileg hasonló hatású gyógy­szert javaslunk. — Külföldi gyógyszerek eseté­ben mi a helyzet? Ezzel kap­csolatban ugyanis egyre több a probléma. — Ezeknél, alig-aiig fordul elő, hogy helyettesítőként ha­zai készítményeket lehetne ja­vasolni. Pontos, a jelentkezés sorrendjében vezetett előjegy­zésen szerepelnek a rászoru­lók, s ahogy a kívánt gyógy­szer beérkezik, úgy postán küldjük ki, illetve a pécsieket kiértesítjük a beszerzés lehe­tőségéről. Példaképpen: tavaly 1400 csomagot és 2300 kiérte­sítést postáztunk. Kurucz Gyula HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom