Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-10 / 98. szám
e Dunántúlt Tlaplo 1981. április 10., péntek Piros, kék, zöld és sárga sep. rűtirok vetőmagját termelte elsősorban Békés megyei háztáji gazdaságokban a baksai Pannónia Társaság amerikai megrendelésre. 2000 hektárra Ame. rrkából jön a vetőmag és a gépek. Az amerikai háziasszonyok tehát szín szerint is választhatnak majd söprűt. * Uborkatermelő szakcsoport alakult Kiskassán. 24 gazda a konzervgyárnak termel háztájijában. Háztáji kisgépek karbantartására szervizt létesít Komlón az áfész és a pécsi Agroszer- viz. Minden1 szerdán pécsi szerelő javítja majd a gépeket Komlón. A szakcsoport összeírja, milyen kisgépeket tartanak tagjai * 20 hektáron cukorrépát termel Borjádon 35—40 család a háztájiban. A répát a tsz vetette el, a gazda egyeli, kapálja és ősszel felszedi, ha géppel nem lehet rámenni a földekre. 14—15 000 forint bevételre számítanak fél holdról. A kukorica 4500 forintot jövedelmezne. A jugoszláv megrendelést a termelőszövetkezet csak így tudta elvállalni. Tökbe oltott uborka. Nagy- árpádi fóliatelepén Magyarországon elsőként tökbe oltott uborkát termeszt Vidák József kertész. Az oltványok 80 százaléka megeredt. A tök erőteljesebb fejlődést biztosit, a betegségeknek jobban ellenáll, az uborka két héttel korábban érik. 110000 broiler a véméndi háztájiban Véménd: az új lakóházak mögött istállók, pontosabbal*, háztáji gazdálkodási épületek is készültek Á fiatalok gazdasága Tíz új istálló a Tavasz utcában - Nyolc forint haszon egy pecsenyecsirkén - Bikahizlalás hitelben Ha nem lesznek már az őre. gek, háztáji sem lesz. Évek óta halljuk a jóslatot, olykor ismételjük is. — S erre jön egy fiatalember, Szabó István, alig túl a harmincon és gazdálkodási szellemével, szervezőkészségével és személyes példájával új fellendülést hoz a véméndi háztájiba, amely csak Somberekkel, Sósddal és Má- goccsal hasonlítható össze. Két éve 26 millió forint volt a háztáji forgalom, tavaly már 32, az idén 41 110 000 broilercsirke van a mai napon Véménden a háztáji gazdaságokban. 110 000 — mint egy nagyüzemi telepen hat-hét istállóval. Ezt a telepet azonban nem kellett feleépíteni, a 25 milliót megtakarították. Ma egy éve 16 000 broilert hizlaltak Véménden, ősszel az áremelés után 40 000-et. Akkor 22-en, most 51 -en foglalkoznak vele. Nyolc forintos tisz- * ta nyereség egy pecsenyecsirkén — ennek meggyőző ereje van. S a vezetőség példát mutat: Rótt Antal tsz-elnök 6000-rel, Szabó István, a háztáji ágazat vezetője 4000-rel. És amire alig mert volna gondolni valaki — a broilert a fiatalok karolták fel, Schmidt János (25 éves) vadőr 4000, Mikes Vilmos (24) szerelő 2000, Barta Béla (30) villanyszerelő 2400, Trábert Péter (25) műszerész 2000. A broilerek 85 százaléka 30 éven aluli fiataloké. S ma mér nemcsak a régi istállók hasznosításáról van szó. A falu új negyedében, a Tavasz utcában tíz új ólat építettek fel broileroknak. Schrempf József (37) most épít ólat. Októberre várja a naposcsibéket. További 30 000 naposcsibére van előjegyzés, 10 000-et azonnal átvennének. öt rotációval dolgoznak. Télen nem nevelnek, hogy fűtőolajat takarítsanak meg. A naposcsibét és tápot a tsz hitelben helyezi ki. A pecsenye- csirkék leszállítása után három héttel történik az elszámolás. A tsz 33,40 Ft-ot kap kilójáért, 33 Ft-ot kifizet partnereinek. A 40—50 évesek bikahizki- lóssal foglalkoznak. A szebé- nyi alsó istálló már kiürült — 46 bika a háztájiba vándorolt át. Aki bikát akar, az a hónap utolsó előtti napján kiválasztja. A bikát lemérik, 40 Ft/kiló- ja, és a gazda udvarába szállítják A tsz 7300 Ft készpénzt ad melléje takarmányvásárlásra. A bika árával és a kölcsönről szállításkor számolnak el. Szöbényben Kővári János 4, Papp József 5 bikát hizlal. Tavaly 400 bikát szállítottak a háztájiból — 80 százalékát exportra. 2400 sertést fognak idén Véménden, Fekeden, Szebényben és Erdósmecskén a háztájij gazdaságok meghizlalni. Az érdeklődés túlon-túl nagy: 40 kocasüldőre fekszik benn az igény. Hadd írjuk le vastag betűvel: a hízott sertést kora reggel veszi át a tsz és délután már kifizeti. Tápról a tsz gondoskodik. Igény szerinti mennyiségben házhoz szállítja. Tavaly 8 millió forint értékben. Hót igen! Valahogy így kell ezt csinálni! Pénzt akarnak keresni az emberek — a fiatalok is! — Tegyük lehetővé nekik. Mint Véménden. Permetezők az lllSZiC-böl 300 KSZ-02 kapálógép Sachs-motorral Májusban piacro kerül a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet kapálógépeinek második 1000 darabos szériája. Az amerikai Briggs-mo- torral működő KSz—02-ből 100-at a Konzum hoz forgalomba. 200 előjegyzés van már rá. A többit a Hermész országosan teríti. Húsvét után ugyancsak a Vasas KSZ kis kapálógépéből 300-at az Agroker értékesít. Ezek Sachs- motorral működnek. Előjegyzéseket még elfogadnak az Agroker Megyeri úti boltjában. Ugyancsak az Agrokernél francia Robi kapálógépek is kaphatók 13 600 Ft-ért — a második félévben. 300-ra van ígéretük. Lehet előjegyeztetni. Az NSZK-ból motoros háti permetezőgépek érkeztek Solo Junior néven. Hasonlítanak a japánokra. Aruk 5110 Ft. Egyelőre 250-et küldenek ki a boltokba. További ötvenet várnak. Lesz japán^ hordozható, motoros permetező is, az SPS—10-es. 150-et igazoltak vissza 6000 Ft körüli árral. Gyomirtás Dr. Diófási Lajos, o Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója javasolja: — A vegyszeres gyomirtástól csak akkor várhatunk eredményt, ha a terület nincs elvadult állapotban. Frissen kapált területre eső után vagy reggel kell a vegyszert kipermetezni. Az ajánlott szerek: Aresin, Hungasin, Buvinol. Szulákkal erősen fertőzött szőlőkben a Ronstar használata célszerű. Tarack ellen a Glyalko jó. Ezek a szerek a gyökéren keresztül hatnak. Gramoxont vagy Gomexet 5—10 centiméteres gyomokra kell permetezni. A kontakt herbicidek környezeti ártalma kisebb. Mi pénz van a sertésben? Mennyire jövedelmező a háztáji sertéshizlalás az új takarmány- és felvásárlási árak mellett? A Baranya megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat kalkulációját Tóth Gyula főosztályvezető állította ösz- sze. A GMV új árai: háztáji malactáp 632, háztáji süldőtáp 516, háztáji hízótáp 481, háztáji kocatáp 529 Ft/q. 1. variáció. Feltételezzük, hogy a termelőnek saját kocája van, így a malacokat saját maga állítja elő. a) A koca éves takarmányköltsége: Évi kétszeri ellés esetén feletetnek 980 kg takarmányt (2,68 kg/nap) kocánként. 9,8x529 = 5184 Ft A kocatartás egyéb költségeit a hízóelőállításnál vettem figyelembe. b) Egy hízó előállításának takarmányköltsége: 1. Malacok. 10—14 napos korától 30-35 kg (4 hó) eléréséig a szükséglet 120 kg/db. 1,2x632 = 758 Ft/db. 2. Süldő. 30—35 kg súlytól 90 kg súly eléréséig a szükséglet (4 kg fajlagos) 220 kg/db. 2,2x516 = 1135 Ft/db. 3. Hízó. 90 kg élősúly felett 115 kg eléréséig a szükséglet 100 kg/db (1,5 hö). 1,0x481 =481 Ft/db. Tehát egy hízó felnevelési költsége (takarmány) 758 Ft 1,2 q 1135 Ft 2,2 q 481 Ft __________1,0 q 2 374 Ft 4,4 q c) Takarmány- és egyéb költségek összesen: Malac önköltség (évi 16 malac esetén 324 Ft Takarmányköltség 2374 Ft Állatorvosi költség 300 Ft Állatkísérőlap 25 Ft Szállítási költség 50 Ft összes költség: 3073 Ft Egy 115 kg súlyban leadott hízósertésért elérhető legmagasabb felvásárlási ár (5 kg súlylevonás) 110x35,5 = 3905 Ft. A felvásárlási ár és az ossz. költség közti különbözet 3905-3073 = 832 Ft. Ebből kitűnik, hogy 6 hízó már fedezi az évi kocatartás és -hizlalás összes költségét. 2. variáció. a) Feltételezzük, hogy a kistermelő a malacokat vásárolja kg-ként 44 Ft-os áron. Egy 20 kg-os választott malac vételára 20 x 44 = 880 Ft. b) Egy hízó előállításának takarmányköltsége. 1. Malacok. 20 kg-tól 30—35 kg súly eléréséig a takarmány- szükséglet 60 kg/db. 0,6x632 = 379 Ft. 2. Süldő. 30—35 kg súlytól 90 kg súly eléréséig a szükséglet 220 kg/db. 2,2x516=1135 Ft/db. 3. Hízó. 90 kg élősúly felett 115 kg eléréséig a szükséglet 100 kg/db. 1,0x481 =481 Ft. Ebben az esetben az előállítás takarmányköltsége összesen: 379 Ft 0,6 q 1135 Ft 2,2 q 481 Ft 1,-q 1995 Ft 3,8 q c) Felnevelés költségei összesen: Malac vételára 880 Ft Takarmányköltség összesen 1995 Ft Malac szállítási költsége 30 Ft Állatorvosi költség 300 Ft Állatkísérőlap - 25 Ft Hízó szállítási költsége 50 Ft összes költség: 3280 Ft Egy 115 kg-os hízósertésért elérhető legmagasabb felvásárlási ár (5 kg súlylevonással) 110x35,5 = 3905 Ft. A felvásárlási ár és az ossz. költség közti különbözet 3905 -3280 625 Ft. Dühhel vagy dühvel? Helyesírási szabályzatunk 89. és 110. pontja szerint ha a h végű névszóhoz -val, -vei vagy -vá, -vé határozórag járul, a kiejtésben általában nem jön létre hasonulás, mivel a szóvégi h hangot nem ejtjük ki. Ezért az írásban a szóvégi h-t és a ragok v-jét külön-külön feltüntetjük: csehvel, dühvei, juhval, dühvé, pléhvé stb. E szabály szerint tehát az említett szavakat teljes hasonulás esetén ekként kell ejtenünk: csévél, düvel, juval, düvé, plévé. És mivel helyesírási szabályzatunk tele van kivételekkel, csak természetes, most is meg kell tanulnia diáknak és felnőttnek egyaránt, hogy a doh, potroh, sah és Allah szóban a szóvégi h hangot kiejtjük, és ezért teljes hasonulás esetén ezt írásban is jelöljük. Tehát így kell írni és ejteni e szavakat: dohhal, potrohhal, sahhal és Alahhal. Eddig rendben is volna minden. Egy budapesti hölgy azonban felfigyelt a Petőfi adón elhangzó beszélgetésre, s megdöbbenve tapasztalta, hogy a riporter - idézem az Édes Anyanyelvűnkbe írt cikkből: „a DÖH szót összes beszélőszervét megfeszítve akként mondta ki, hogy szépen artikulált H hanggal örvendeztesse meg a kedves hallgatót". Miközben a kedves levélíró a műsor hallgatása közben csak nyelt és nyelt, „újabb erőlködés, beszélőszervek recsegnek-ropognak, és meqsziiletik eay újabb dühre ingerlő szóalak: a DÜHHEL. Már csak csodálni tudom a műsorvezetőt: hogyan képes ilyen „hátborzongató" H hangot kipréselni magából? E sorokra az Édes Anyanyelvűnk legutóbbi (III. évf. 1. sz.) számában Kurdi Péter válaszolt. Kimutatja, hogy a „düh- hel"-ejtés nem egyéni rosszaság, hanem nyelvjárásosság. Északnyugaton és északkeleten meg a Duna—Tisza-közének éppen a közepén nem ritka a méh szó h-jának kiejtése „A köznyelvi kiejtés persze ezt nem szentesíti. Ám az új jövevények (mint: ajatollah) és mozaikszók (mint: MÉH, PENOMAH) révén szaporodnak a kiejtett szóvégi h-k." A vitába beleszólt a Magyar Nyelv c. folyóiratban G. Varga Györgyi is, akinek adatai szerint erősen terjed a szóvégi h ejtése. „Közülük — írja a düh és a méh hangzik gyakran az írásképet követően h-val, toldalékkal: dühhel, méhhel." E megállapítása ellenére a cikkíró az MTA Helyesírási Bizottsága számára csak a bolyh, éh, enyh, kazah, keh, moh és pa- disah szavakat javasolta a dohféle írásmódra. (Előterjesztését a bizottság elfogadta.) Dúl tehát a harc a düh és a méh szó körül nyelvész és egyéb nyelvelni tudó körökben. Mi is fölvetettük a kérdést: melyik a helyes írás- és ejtésmód: dühhel vagy dühvei? Mintegy száz embert kérdeztünk meg: nyelvészeket, tanárokat, bírákat, fizikai dolgozókat, főiskolai hallgatókat és diákokat. Az eredmény: a megkérdezettek kisebb része a helyesírásunknak megfelelő alak, a dühvel, a nagyobb rész a dühhel mellett foglat állást. Amíg helyesírási szótáraink a Szabályzat előírásainak megfelelően egyedül a dühvel írásmódot tartják helyesnek, addig A maqyar nyelv értelmező szótára (I. k. 1087.) a düh szó értelmi kibontása során mindkét toldalékos formát közli. A nemrég megjelent Grétsy—Kova- lovszky Nyelvművelő kézikönyv (I. k. 449.) kifejti; hogy a düh szó végén a h kiejtése nem súlyos hiba, ezért a dühhé, dühhel teljes hasonulásos formák is elfogadhatók, de helyesebb a h nélküli változat: dühvé (dühvé). Babits a Jónás könyve első részében írja: „De a kormányos dühhel csapta vissza." Mikszáth pedig így ír: „Föléb- reszté bennem az olvasás vágyát, mely valóságos dühhé növekedett." Nem kell tehát méltatlankodni azért, mert valaki dühhel-1 mond, vagy ír. Még csak a haja se álljon az égnek annak, aki ilyet hall. Igaz, az Édes Anyanyelvűnkben panaszkodó és tiltakozó hölgynek nem a haja, hanem — ahogy írta — a füle állt égnek. Tóth István dr. PÉCS. SZÜLETTEK: Tóth Zsuzsan- na, Orsós Éva, Izsa Noémi, Sulyok Melinda, Nagy Attila, Kazinczi Katalin, Miskolci Gábor, Trapp Ákos, Kalmár Szabolcs, Varga Edina, Radá László, Michéli Ildikó, Hohlmann Rita, Pavkovics Olga, Gáspár Zita, Fellegi Zsolt, Horváth Csaba, Komáromi József, Molnár István, Horváth Judit, Helmrich Kristóf, Gyulai Nesz- ta, Babaics Natália, Várszegi Balázs, Rabb Karina, Gazdag Zoltán, Bogdán Dániel, Miletics Zsuzsanna, Tóth Éva, Hőgye Péter, Zámbó Alexandra, Somogyi Zoltán, Horváth Péter, Döíle Nóra, Tarró Gábor, Tu- rányi Emese, Solt Noémi, Kovács Petra, Boli Zsuzsanna, Jegenyés Adél, Hirt Mónika, Fucskár Attila, Nagy Boglárka, Tóth Péter, Új Zsófia, Vass Szilvia, Mőrcz Tamás, Nagy Bálint, Bancsics Krisztina, Németh Béla, Csordás Nikolett, Pfaff László, Gal- góczi Gábor, Magyari Gábor, Abel Balázs, Solty Balázs, Krivicz Gergő, Mohácsi Adrienn, Alexy Ildikó, Ben- cze Ivett, Albert Eszter, Simor Hajnalka, Leutsch István, Tóth Hajnalka, Lőrinczi Zsófia, Kovács Petra, Bakács Rita, Balog Emese, Mellár Gergely, Katona Melinda, Pere Éva, Novák Nikoletta, Tarapcsák Rita, Bi- zse Gábor, Bódi Zoltán, Kispál Viktor, Bernhardt Tibor, Molnár Judit, Havasi Dániel, Kapitány Gallért, Regős Krisztina, Horváth Katalin, Auth Balázs, Perecz Péter, Baranyai Katinka, Berényi Gábor, Golácz Anikó, Barkó Balázs, Varga Anita, Szálai Ferenc, Rádai Krisztián, Bu- szaluer Brigitta, Török László, Ado- nyi Zsóka, Zörényi Balázs, Csuka Kornél, Horváth Éva, Baksa Péter, Ná- dai Csilla, Heisler Renáta, Kecskeméti Zsanett, Szommer Zoltán, Eger- szegi Zita, Borbély Zsolt, Marton Angéla, Gungl Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Németh Gyula és Heresznyei Zsuzsanna, Dómján Vendel és Kovács Klára, Lehota Gábor és Löffler Erzsébet, Dezső Gyula és Suhajda Éva, Kovács Gyula és Pelle Ildikó, Várnai Nándor és Lőrincz Judit, Garamvöl- gyi József és Gelencsér Ilona, Am- gyal Béla és Horváth Edit, Panko- vics Gábor és Árvái Tünde, Olosz István és Szalai Ágnes, Németh Gábor és Mohácsi Hajnal, Pallós László és Hajnal Blanka, Rónaky Géza és Kristóf Márta, Szűcs József és Ra- meiser Cecilia, Ruppert Antal és Guzmics Gyöngyi, Kiss István és Ud- varácz Ildikó, Kiss István és Földesdl Éva, Sólymos István és Derkács Erzsébet, Halász Péter és Orosz Agnes, Bóka József és Orsós Rozália, Marton László és Székely Márta, Vojtek Aurél és Antal Ibolya, Kis László és Orsós Borbála, Bouquet Kálmán és Végh Éva, Egri József és Kákái Erzsébet, Sütő József és Szarka Etelka, Musch János és Egervári Agnes, Grósz György és Szabó Zsuzsanna, Németh Zoltán és Fröhlich Klára, Szabó Miklós és Micsák Emilia, Kis- tamás László és Féger Gabriella, Horváth István és Horváth Anna, Sipos István és Szilágyi Judit, Temesi Attila és Fejes Jolán, Szöllősi Gábor és Antal Judit, Kasza Kálmán és Bencze Valéria. MEGHALTAK: Búkor József, Své- lecz Istvánné Fábics Mária, dr. Bari Zsigmondné Molnár Rózsa, Lantos Mihályné Biró Katalin, Villányi Je- nőné Mészáros Julianna, Sebők János, Balaskó Lajosné Fetzer Anna, Fazekas Mihályné Varga Anna, Tör- gyéki Lajosné Müller Anna, Komon di János, Weininger István, Szili József, Keresztes Sándomé Tahi Mária, László József, Módi József, Dobsa Károly, Bíró Ferenc, Balogh Józsefné Sárközi Julianna, Soós Józsefné Nagy Julianna, Varga Mihály, Kollár Ká- rolyné Kalmár Etel, Köllö Tamás, Kugelman Konrád, Fledrich Adám, Miátovics Mátyás, Muck Mártonná Weidl Mária, Csuz Péter, dr. Laczkó József, Csatári Sándor, Molnár Józsefné Bakota Viktória, Pörnecz Lajos, Stanicz József, Farsang Ilona, dr. Szatmári Lajosné Stentzer Karo- lin, Nagy Miksa, Vékony Zoltán, Horváth Vendelné Bonyár Mária, Bragyás Emil, Standeisky Andor, Bos- kovics Sándor, Szimmel Erzsébet, Brajda Józsefné Kuhl Borbála, Sármány Andor, Schiffrich Ottó, Holub János, Mateigka Rezső, Kiss Sándor- né Sovány Ilona, Ormosy Lajosné Eigenbrót Klára, Varga Lajosné Németh Mária, Király Sándor, Heil- mann Éva, Hüber János, Rész János, Frantich Aurélné Császár Mária, Bor Mihály, Baranyai Antalné Pifnyug Erzsébet, Csömör Ferenc, Csonka Géza, Farkas Jánosné Petrohán Erzsébet, Zay László, Dalos János, Spazierer Lipótné Bandi Anna, Maul Péter, Kukla Ferenc, Kitti Mátyásné Fink Borbála, Szabó Mátyásné Szalai Sarolta, Biszta Jánosné Dékány Gizella, Búzás Józsefné Tóth Anna.
