Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-09 / 67. szám
lUlínístranskent kezdte Dakarban Rakétaként indul akár százszor is Mégis MZ a Közellenség? Szenegáli tűznyelő az Olimpia bárban ■ Sebbenzint használ ■ Kisulli nyelven énekel Amikor megszólal a tam-tam, még a gomolygó füst is megáll a bárban: a pergő kezű szenegáli fiatalember, Edouard Gaye kezei önálló életet élnek.. Később, amikor tüzes fáklyával simogatja-cirógatja meztelen felső testét, karjait, combját, s hosszúra kinyújtott nyelvén táncoltatja a tüzes zsarátnokot, harapva-falva a lángokat, a hajnali bárélet imádói még az italukról is megfeledkeznek. Show ez a javából. De mit keres Edouard Magyarországon? Pécsett? Az Olimpia bárban? (Kissé prózaion: 20 perces műsoronként 500 forintot.) Még mielőtt beszélgettünk volna, megtudtam Csigó Zoltántól, a vendéglátó rendezvény-főnökétől, hogy a 33 éves fekete fiú a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat égisze alatt szerződött a Maxim revübe, de mivel a múlt hónapban a Maximot tatarozták, munka nélkül maradt. Hívták Pécsre, és jött. — Édesapám a francia haditengerészet tisztje volt — mondja Edouard — s most Dakarban él, nyugdíjasként. Négyen vagyunk testvérek, de én élek egyedül a szórakoztató iparból. — Hogy kezdte? — Egy dakari katolikus templombon, ministránsként. Jó hangom volt: beírattak egy ének-tánc iskolába, ahol különböző hangszereken is tanultam. Aztán 16 éves koromtól egy szenegáli revücsoportba kerültem, majd önállósítottam magam. / — Hol lépett lel eddig? Franciás gesztussal fúj egyet ci levegőbe, karját széttárva. — Rengeteg helyen. Párizsban az Etolie-ban, Münchenben a „Bongó-bár"-ban, Hamburgban . . . Jártam az NDK- ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunió rengeteg köztársaságában. — Mit jelent önnek Kelet- Európa? — Több szint, jobb életet. És több tapsot. A Szovjetunióban nem bárokban, hanem □Hétfői nagyszínházakban léptem fel, és szóval . . . óriási volt a siker. Imádom, ha az emberek élvezik azt, amit csinálok. Egzotikus ugye? Mit mondjak; természetesen egzotikus. — Az afrikai folklórt szeretném terjeszteni. Remélem sikerül együttest alakítani, lányokkal, fiúkkal, egy amolyan feketé-showt. Tele élettel, temperamentummal. — Hol érezte magát a legjobban? — Ahol éppen vagyok. — ön — mint említette — flanciaországban született, de Dakarban nőtt lel. Hol a hazaja? — Hazám a nagyvilág? Lehet .... de az is lehet, hogy nincs. Sebaj. A művészet nem ismer országhatárokat. .. A tüzes számokhoz, tűznyeléshez sebbenzint frásznál, amit Magyarországon a legnehezebb beszerezni. A patikában nagy tételben nem adnak, nem is igen értették, hogy minek kell nc-ki, aztán végül is sikerült a Kórház téri patikát megnyerni .. . Így aztán tapsolhatunk neki fél egytől egyig. — Kedvenc itala? — A tej. A tüznyelés miatt naponta több literiéi is megiszom. Persze a Szalon sör se kutya . . . Nem dohányzik és nem nős. — A lányok? — Ollülóóó . . .! — Milyen nyelven énekel? — Kisulli nyelven. Zairében beszélik. — Gazdag? — Úgy tizediké körül mindig megyek előlegért. A pénz nem érdekel. — Mi érdekli a szakmáján kívül? — Főleg a sport. Voltam ökölvívó és 200-on Afrika-bajnok úszó. Kézilabdáztam, atletizáltam. — Életlilozóliája? — Pacifista vagyok és a nyakamban lóg egy boltosakban az amulettéin — az életem. — Mi tetszik legjobban Magyarországon? — Az élet. Nincs rohanás, hajsza. Az étel: jó erős, fűszeres. Az embeiek: jókedvnek. Kozma Ferenc Új korszak a űrkutatásban kozmikus repülőgéppel Hogy fér össze a méregdrága vilógürkutatás és a takarékosság? Ahogy tökéletesedik az űrtechnika (vele együtt a földi is), úgy keresik a kutatók a mind olcsóbb és megbízhatóbb megoldásokat.) Például: a Szaljut—6 űrállomást egy évre indították a világűrbe, ám az „szavatossági idejét" jóval meghaladva, 1977. szeptember 29-től kering a Föld körül, élet- és munkafeltételt biztosítva az űrhajósoknak. Az űrhajókat pólyára indító 300-3000 tonnás rakéták dolguk végeztével megsemmisülnek. Éppen ezért foglalkoztatja a szakembereket, hogy az űrhajózásban is repülőgépeké legyen a jövő. Ez ma még csak álom?- A tervek szerint április 1 — 9. között indul az Egyesült Államok űrhajózási hivatala (NASA) által kikisérletezett első űrrepülőgép — mondja Szentesi György mérnök alezredes. — Ha minden jól megy, akkor az űrkutatás újabb korszakát jelentheti a Space Shuttle rajtja.- Mi a különbség a jelen-, légi hordozórakéták és a kozmikus repülőgép között?- Az eredeti elképzelések szerint az űrrepülővel minden Üdvözlet Farkas Bertalantól feltöltve meg újabb 40 indításhoz lehet használni.- Az űrrepülőgép terhelése? — A három főnyi kezelőszemélyzeten kívül vihet még négy kutatót és 29,5 tonna hasznos terhet. Ezt a repülőgépet igencsak sokoldalúan lehet hasznosítani a tudományos megfigyelésektől kezdve az űrállomás felvitelén át az űrhajósok men- > téséig . . . Mivel vissza nem ballisztikus pólyán, hanem siklórepülésben érkezik, a külső hőmérséklete nem haladja meg az 1500-1600 Celsius fokot, ezt a hőólló „csempék" elviselik. A gép súlya üresen 68, feltöltve több mint 100 tonna. A földet ért űrrepülő kéthetes vizsgálat, ápolás majd újratöltés után ismét indulhat o világűrbe. Síroc« Shvtit# srátíítóftndsrer e!r«nd«teü »áltató A SPACE SHUTTLE hasznos kiló teher feljuttatósa ötödébe, hatodába kerül, mint a hagyományos hordozórakétával. Ugyanakkor egy ilyen gép százszor is indulhat és érkezhet. Az igaz, hogy a startnál a külső és saját rakétahajtóműve emeli, de a visszaérkezéskor már a saját hojtóműveivel fékez, majd a sűrűbb légrétegben vitorlázó repülőgéphez hasonlóan siklik.- Az inditórakétái tehát megsemmisülnek? — Csak a 700 tonnányi üzemanyagot tartalmazó nagy külső hajtóanyag-tartály. A gyorsítórakéták leválnak, ejtőernyővel érnek vízbe, azokat átvizsgálva, A Magyar Újságírók Országos Szövetsége budapesti székházában pereg a film: az űrrepülőgép hatalmas Boeing 747- es hátán emelkedik a magosba, leválva önállóan repül, majd méltóságteljesen ereszkedik a leszállópályára. A filmvetítést követően Farkas Bertalan alezredes is beszámolt űrélményeiről. Húsz éve, április 12-én emelkedett az első ember, Gagarin a világűrbe. Az űrrepülőgéppel újabb korszakába lép a világűrkutatás? Murányi László ^ I I r • •• Csak ulunk, es jón az infarktus Igen, csak ülünk, csak ülünk... Azonkívül vörös bor, konyak, cigaretta, rossz telefonvonalak, ezerféle düh ... Közben csak ülünk, ezenkívül még eszünk, ki. vétel csupán, amikor már nem eszünk, hanem — bocsánat! — zabálunk. Zsírosat, fűszereset... Most is csak ültünk és néztük a képernyőt. Pedig arról is szó esett éppen, hogy ne nagyon üljünk. Jó dolog ugyan, ha odafigyelünk a testi állapotunk, ra, főleg a motorra, a szívre. Egyfajta kényelmes félelem is van bennünk, hiszen a Közellenség című háromrészes remek sorozatot hatalmas tömegek nézték. Számok is igazolják ezt: a Tömegkommunikációs Kutató Központ adatai, E szerint a Közellenség nézőtábora elérte a Tévéhíradó közönségtáborót. Hiszen ezt a híradót a tévétulajdonosok 55—60 százaléka figyeli. A Közellenséget pedig 57 százalék nézte. A statisztika ugyan reprezentatív, vagyis csők a nézőtóbor egy rétegét kérdezték meg, s annak alapján számoltak. De ha akár 5. vagy 10 százalékot is téved, akkor is — sokan látták a szívinfarktusról készült nagyszerű sorozatot. De csak ültünk ott, hogy „törődjünk magunkkal" — és semmi más. Pedig nem volt szokásos adósnap, sem „főműsoridö". Mégis, többen néztük végiq, mint a közönségcsúcsot mindig learató műkorcsolya gálaműsort Ez a látványos program most lemaradt, „csak" a tévétulajdonosok 42 százaléka látta. A Közellenséget 57 százalék. Csakhogy . . . öltünk és semmi más. A tudatunk megmozdult nyilván, de semmi több. A Magyar Vöröskeresz( például a TIT segítségével hatalmas szervező munkával várta az érdeklődőket. Igazán példás módon kísérelte ineg, hogy a tudatunkba juttatott sok remek információ cselekvésre ösztönözzön bennünket. Mind a három adás ulán kijelölt, hirdetett időben és helyen kiváló szívgyógyászok várták a nézőket. De egy orvosnak talán 15 volt a legtöbb „ügyfele”, akit érdekelt Pécsett, hogy most hót mi a tennivalója az életvitelében. Azok is a rendelőből ismert arcok voltak: szívbetegek, vagy ahhoz közeli állapotú férfiak, nők. De nem jöttek a dohányzó fiatalok, az ideges életű vezető emberek, nem iöttek a szenvedélyes „zabátok", akik e közben alig mozognak. Nem kértek ételreceptet, hogy változtassanak a koszton. Csak ültek a képernyő előtt . . . Nem jöttek az illetékesek sem, pedig de sok tennivaló lenne: a jó bevételt hozó-alkoholárusitás ellenőrzését nem próbálta senki sem szigorúbbra fogni. Holott. . . Lelkünk rajta, hány 18 éven aluli ifjú ember nem tud megfelelő „összeköttetés” útján bármikor, bármenynyi alkoholt venni. Alig egykettő, o sutóbbja. A telefonálok növekedésével hány főkönyvelő szervezte meg olyan „jól” a munkahelyről telefonálás új rendjét, hogy gazdaságosabb, de idegtépőbb lett ez a munka Ne folytassuk! Csak ülünk és ion az infarktus. Mert a félelmünknél is nagyobb az akaratayengeségünk, az élet tempója, a sok egyéb érdek... Oda kéne tenni egy-egy ilyen sorozattal valamilyen mini képernyőt minden figyelmetlen ember elé, íróasztalra, kocsmaasztalra, családi asztalra . . . Földessy Dénes Parki szoborgyűjtemény A dombóváriak mecénásokat keresnek Parki szoborgyűjteményt akarnak létesíteni a dombóváriak, amennyiben adakozókedvű mecénásokra találnak. Mindehhez bizalmat a Beke park-béli milleneumi Kossuthszoborcsoport adott, melyet a hatvanas évek elején szállítottak le vasúton a Farkasréti temetőből, ahová a Parlament elől került a múlt század végén tevékenykedő Horvay János képzőművész alkotása. Ugyanis nem fért be a budapesti Hősök terei milleneumi szoborrendszerbe. Hogy miért? Ezt már sok dombóvári helytörténész kutatta és fájlalta. Mindenesetre a csaknem négy méter magas márványszobrok most már a dombóvár-alsói állomás közelében láthatóak: Kossuthot és az első független magyar kormány tagjait ábrázolják, de külön „fejezetben" láthatóak a szabadságharc bukását érzékeltető dombormüvek, melyek túlzottan is letargikus stílusban fogantattak és épp ezt kifogásolta az ötvenes évek kulturális miniszteri igénye, majd miniszteri utasításra helyezték el a szobrokat a Farkasréti temetőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az alkotások művészi értékűek. Csak ezért mernek Dombóváron arra gondolni, hogy újabb alkotásokkal gazdagítsák a „szoborparkot". Mindenesetre a szobrok zöldövezeti környékét most rendezik, a szobrokat megtisztítják, talapzatukat megerősítik, hogy a mocsaras területen ne dőljenek meg. Az utóbbi időben a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei érdeklődtek a parki szoborgyűjtemény sorsa iránt. Cs. J.
