Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-08 / 66. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli iianiö XXXVIII. évfolyam, 66. szám 1981. március 8., vasárnap Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja II Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Mexikóba utazott Lakos Sándor Szombaton Mexikóba utazott Lakos Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, aki az MSZMP képviseletében részt vesz á Mexikói Kommunista- Párt március 9-én kezdődő XIX. kongresszusán. A Nemzetközi Nőnap alkalmából szeretettel köszöntjük nö olvasóinkat A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége Sarlós István nyilatkozata A Hazafias Népfront-mozgalom szerepéről, tevékenységé, röl szinte nem eshet szó anélkül, hogy az emberek ne elemeznék a szocialista nemzeti egység kovácsolásában, a tudati tényezők kialakításában elért eredményeket. Ez a téma különösen időszerű most, hiszen a HNF március 14-én kezdődő VII. kongresszusán a küldöttek a Magyarország élete. ben, fejlődésében oly meghatározó nemzeti egységből kiindulva, s a teendőket megvitatva vetnek számot az elmúlt fél évtiied eredményeiről. E kérdéskörről Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Mélykúti Attilának, az MTI munkatársá nak adott nyilatkozatot. — A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége, s ilyen minőségében nélkülözhetetlen minden gazdasági, településfejlesztési, kulturális program megszervezéséhez és végrehajtásához. Azt is világosan kell azonban látni, hogy olyan egységet, amelyben valamennyi állampolgár minden kérdésben azonos nézeteket vall, reálisan még elképzelni sem lehet, munkahelyen, lakóhelyen, baráti körben sokszor lehet találkozni olyan jelenségekkel, amelyek az emberek közötti ellentéteket, összeütközéseket, olykor a társadalmi rétegek és csoportok közötti érdekellentéteket tükrözik. Akadnak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy a nemzeti egység, amiről a népfront beszól, nem is olyan szilárd, nem is olya'n széles körű, mint amilyennek hirdetik. — Nyilvánvaló, hogy lehetnek és vannak olyan emberek, akiknek az egyéni, a csoportos érdekük, látószögük nem esik egybe azzal, amit az élet egyegy területén programként meghirdettünk, feltételeztünk. Mindebből az is következik, hogy a legésszerűbbnek tűnő döntések körül is kialakulhatnak viták. Az ellentétes vélemények összecsapása önmagában is jó lehet arra, hogy például gondolkodásra késztesse azt, aki valamit állít, mond. Mi a szükségszerűséget felismerő, szabadon gondolkodó emberek társadalmát valósítjuk meg. Az (Folylatá.s a 2. oldalon) A szigetvári új kórház Baranya megye fejlődése az V. ötéves tervidőszakban Baranya megyében az V. ötéves terv időszakára a gazdaságpolitika alapvető célkitűzése az volt, hogy a gazdaság minden területén növekedjék a társadalmi termelés hatékonysága és ennek eredményeként javuljanak a lakosság életkörülményei. Ipar !■ A megye szocialista iparának 1980. évi termelése 14 százalékkal volt több mint öt évvel korábban. A termelés növekedésének üteme elmaradt az országostól, viszont erőteljesebb, mint amilyen a IV. ötéves terv időszakában volt. A szocialista ipar 1980, évi termelése bányászat "nélkül számítva 25 százalékkal haládta meg az 1975. évit. A tervidőszak első négy esztendejében az ipari termelés évente átlagosan 3-4 százalékkal nőtt, így már 1979- ben 14 százalékkal több volt, mint 1975-ben. 1980-ban a termelés nem nőtt tovább, az 1979. évi szint körül alakult. A termelés öt év alatti növekedésének 92 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, 8 százaléka a foglalkoztatott létszám növekedéséből. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 12 százalékkal nőtt. A nehézipar 1980. évi termelése 8 százalékkal haladta meg az 1975. évit, és az előző évhez képest is valamelyest nőtt. Az 1980. évi széntermelés 2 százalékkal volt több az előző évinél. A termelékenység öt év alatt a termelést meghaladó mértékben, 10 százalékkal növekedett. Az 1980. év sem hozott e téren megtorpanást, 1979-hez képest 2 százalékkal tovább javult a nehézipar termelékenysége. A könnyűiparban a termelés az öt év alatt 15 százalékkal emelkedett. Főként a fafeldolgozó, a bőr- és a cipőipar, továbbá a nyomdaipar fejlődött. A megye könnyűipari termékei iránti kereslet azonban az 1978. évet követően mérséklődött, az 1979. és az 1980. évi leemelés már 4, illetve 3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A legdinamikusabban az élelmiszeriparban nőtt a termelés, amely 1976—1980. évek között- 63 százalékot tett ki. A termelés növekedése 1975-höz képest már 1978-ban meghaladta az 50 százalékot. Az előző évhez képest 1979-ben 7, 1960-ban azonban mór csupán 1 százalékkal nőtt az élelmiszeripar termelése. A korábbi erőteljes termelésnövekedés túlnyomórészt a Pécsett felépített baromfifeldolgozó teljes, és a vágóhídi rekonstrukció tészleges üzembe helyezésének hatását tükrözte. A fejlesztés meglehetősen extenziv volt, a termelékenység öt esztendő alatt 33 százalékkal növekedett. Az V. ötéves terv időszaka alatt a megye hagyományos ipari termékeinek nagy részénél megközelítően szinten maradt, vagy mérsékelten növekedett a termelés. (Pl. szénből, villamosenergiából, cementből, égetett téglából, porcelánszigetelőből.) Az üzembe helyezett beruházások, a mezőgazdaság növekvő termelése és a fokozódó kereslet hatására főként az élelmiszeripari termékek előállítása nőtt. Az 1980. évi termelés az 1975. évi O^j-óban Csontos nyershús, t 157 Fogyasztói tej, 1000 I 128 Gyümölcskonzerv, t 138 Főzelékkonzerv, t 177 Alkoholmentes üdítő ital, 1000 I 235 A megyei székhelyű ipar értékesítése összehasonlítható árakon 1975-höz képest 22 százalékkal nőtt. 1979-ben az előző évit még 6 százalékkal meghaladtb az értékesítés, 1980- ban azonban már 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1979- ben. A külkereskedelmi célú értékesítés öt esztendő alatt mintegy 38 százalékkal emelkedett és 1980-ban is - mérsékelten — tovább nőtt. Ezen belül a nem rubel elszámolású aránya az V. ötéves terv időszaka alatt mind • jelentősebbé .váll, 1980-ban megközelítette az 50 százalékot. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező .építőipar által teljesített epitési-szerelési munkák volumene 1980-ban az 1975. évihez ■képest - az országos 10 százalékos átlagot meghaladó mérjékben — 14 százalékkal nőtt. Az V. ötéves terv időszakában — összehasonlítható árakon számolva - 30 százalékkal több építési-szerelési munkát teljesített a megye építőipara, mint a IV. ötéves terv során. Az 1976. és az 1977. években az építőipar még évi 8 százalékkal, az 1978. és az 1979. években további 2~2 százalékkal növelte termelését, 1980-ban viszont - a mérséklődő beruházási igények következményeként — a teljesített építési-szerelési munkák volú-Az Ipari Minisztérium pártszervezete március 7-én tartotta meg első pártért'ékezletét. Major Sándor megbízott pártszervező beszámolójában ismertette az értekezlet küldöttéivel a minisztérium megalakulása óta végzett munkát, és vázolta az ott dolgozó kommunisták előtt álló feladatokat. A beszámolót vita követte. Felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Biattságáiak tagja, a Központi Bizottság titkára és Méhes Lajos ipari miniszter is. A vitát követően a pártértekezlet küldöttei megválasztották az Ipari Minisztérium pártbizottságát. Megkezdődött az afgán szakszervezeti kongresszus Kabulban megkezdődött az afganisztáni szakszervezetek első kongresszusa. A tanácskozáson az ország tartományaiból 500 küldött vesz részt, s jelen vannak több mint 20 ország szakszervezeteinek képviselői, közöttük Sólyom Ferencnek, a SZOT titkárának vezetésével magyar szakszervezeti delegáció. A kongresszus megnyitóján beszédet mondott Babrak Karmai, állam- és kormányfő, az Afganisztánt Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. (Folytatás a 3. oldalon) Megválasztották az Ipari Minisztérium pártbizottságát
