Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-21 / 350. szám

Balról: Csűrös Ilona, dr. Hegedűs Sándor, Erdős Ákos, dr. Wagner Ernő, Hideg Gyula és Pálosi Csaba A megelőzés a családban kezdődik Kerekasztal-beszélgetés az ifjúsági bűnözésről Magyarok a világ­névtárban A híres angol egyetemi városban, Cambridge-ben, működő Nemzetközi Élet­rajzi Központ újabb kiad­ványt jelentetett meg a vi­lág nevezetes személyisé­geiről. Ez az ötödik kötete a Dictionary of Internatio­nal Biographynak (nem­zetközi életrajzi névtár). A kiadványsorozat patrónusaí között ismert tudósok, mű-, vészek, politikusok, állam­fők találhatók; első elnöke Jean Cocteau költő, a Francia Akadémia tagja volt. Vaskos kötet: 1100 oldal. Lapjain körülbelül 14 ezer név szerepel. Többségük — érthetően — az angol nyelvterületen élő híres személyek. A mostani kötet jobbára azoknak a nevét tartalmazza, akik a hetve­nes években tűntek fel a tudományos, művészeti vagy közéletben, mint pél­dául a világ első szívátül- tetője, Christian Barnard sebészprofesszor a dél-afri­kai Cape Town-ban. Minket, magyarokat, ter­mészetesen az érdekelhet leginkább: kiket ismer kö­zülünk a nagyvilág, kik­nek a nevét közli a Dictio­nary ötödik kötete. összesen 63 magyar — Magyarországon élő és al­kotó - tudós, művész, szak­ember, közéleti személyiség szerepel a névtárban. Nem rossz arány! Erősen kere­kítve: hazánk lélekszáma negyed százaléknyit tesz ki a világ össznépességé- ben, a hatvanhárom magyar viszont fél százaléka a kö­tetbe felvett „világelitnek". Csak néhány kiragadott példa ismert honfitársa­ink sorából: László Gyula régész, Czeizel Endre ge­netikus-orvos, Granasztói Pál építész, Pál Lénárd fi­zikus, Sőtér István iroda­lomtörténész. Lám, még Cambridge- ben is méltatlanul háttér­be szorult a magyar vidék a fővárossal szemben. Az arány 52:12 a Budapesten élők javára. A vidéki váro­sok közül Debrecen négy és Pécs három névvel sze­repel a kötetben, a többi említett öt vidéki város pe­dig eggyel-eggyel. Kik a pécsiek? Az azóta már Bu­dapestre költözött Kende Sándor író, dr. Ruzsás Pál történész, tudományos ku­tató és dr. Szabó Flóra ügyvéd, aki a közelmúlt- ben lett az Eszperantó Vi­lágszövetség főtitkára. ,,Magyarok mindenütt vannak" — mondogatjuk 1945 és még inkább 1956 óta. A Dictionary ezt az állítást látszik igazolni. Hazánkon kívül nyolc or­szágban tüntet fel magyar származású vagy legalább is magyar nevű híressége­ket. A legtöbben — har­minckilencen —.az Egyesült Államokban élnek, a to­vábbi sorrend: Kanadá­ban 8, Angliában 7, Svájc­ban 4, Ausztráliában 3 Franciaországban, ' az NSZK-ban és Olaszország­ban 2—2 személy. A legis­mertebb külföldi hazánk­fia (lord) Balogh Tamás közgazdász, Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus és Selye János élettankutató. (S még egy pécsi: a New Yorkban élő Ángyán Endre János neurofizikus, akiről azt mondja az életrajzi is­mertető, hogy a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen tanult — 1927-es születésű.) Végül két csodabogár. Az egyik: De Gerenday laci (így: Laci) szobrász, 79 éves, az USÁ-ban él. A másik: Von Habsburg- Lothringen Géza, archdu­ke, azaz főherceg, tisztes polgári foglalkozása mű­vészeti szakértő és lakóhe­lye Svájc.- in ­HÉTVÉGE 6. A gyermek- és fiatalkorú bű­nözés alakulásáról, a bűnüldö­zési munka, a gyermek- és if­júságvédelem tapasztalatairól rendeztünk kerekasztal-beszél- getést a Dunántúli Napló szer­kesztőségében. Meghívottjaink voltak: dr. Csűrös Ilona, a Ba­ranya megyei Tanács gyámügyi főelőadója, dr. Hegedűs Sán­dor, a fiatalkorúak megyei ügyésze, Hideg Gyula, a Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, Pálosi Csaba, a Baranya megyei Rendőr-főkapi­tányság ifjúságvédelmi felelő­se és dr Wágner Ernő, a fia­talkorúak bírája. A megelőzés, az utógondo­zás, a bűnözővé válás okai, a fiatalkorú bűnöző személyisé­gének jellemzői, a családi kö­zösség és a társadalmi szervek felelőssége. Ezek voltak a szer­kesztőségi ankét fő témái. DUNÁNTÚLI NAPLÓ: Nem csökken a bűnözök utánpót­lása. 1980-ban sem követke­zett be lényeges, kedvező fordulat a gyermek- és ifjú­sági bűnözés alakulásában. Sőt, megnövekedett a kifeje­zetten durva, agresszív mó­don elkövetett bűncselekmé­nyek száma. Talán kemény a kijelentés: egész megelőzési munkánkat minősíti ez a tény, hiszen mi lesz a tizen­éves bűnelkövetőkből, ha fel­nőnek ... Wágner Ernő: Rájöttünk ar­ra, hogy az okkutatást egyre mélyebben kell elkezdeni. A társadalmi mobilizáció, a ha­gyományos polgári családmo­dell felbomlása voltak az első olyan tényezők, amelyek átfor­málták a családi munkameg­osztást, a család funkcióit. Ez­zel együtt megnövekedett a szabad idő, s a társadalom még nem tudott minden fiatal számára vonzó programokat kí­nálni. Az új lakótelepeken, az utca és a tér a gyerekek kö­zösségi életének fő színtere. Céltalan csoportok alakulnak ki, olyanok, amelyekben a gye­rekek olykor egymást akarják túllicitálni ügyességben, félre­értelmezett bátorságban, bűn- cselekményre hajló csínyekben. Hegedűs Sándor: Elvált szü­lők gyermeke. - A fiatalkorúak büntető ügyeinek aktáiban oly gyakran szereplő kifejezés. Persze: szerencsére nem tör­vényszerű, hogy az elvált szü­lők gyermekéi letérjenek a tisztességes útról. Mégis a gyermek- és fiatalkorú elköve­tők zöménél meghatározó je­lentőségű a rendezetlen csalá­di háttér. Még pontosabban: a kellő családi modell hiánya. Ha nem következetes módon, alkalmazzák a szülők a nevelés eszközeit, akkor a gyermekben sem alakulhat ki a megfelelő értékrend. Ha nem tudja, hogy miért kaphat jutalmat, s miért jár büntetés, akkor máris sú­lyos veszélyhelyzetbe kerül. Csűrös Ilona: Baranya me­gyében több mint tízezer ve­szélyeztetett gyermeket tart számon a gyámhatóság. Vall­juk, hogy már bölcsődés, óvo­dás korban van tennivalója az általános megelőzésnek. A gondozónő, az óvónő a család- ‘átogatások alkalmával mn. felmérheti az otthoni környeze­tet. Sok esetben jelzést is kap a gyámhatóság a veszélyhely­zetről. Mégis sokszor tehetet­lenek vagyunk, mert nincs meg az állami beavatkozás vala­mennyi feltétele, noha a ve­szélyhelyzet egyértelmű. Ügy is fogalmazhatok, hogy még nem alakult ki a megelőzésnek, a társadalmi gondoskodásnak az a láncolata, melynek segítsé­gével a veszélyeztetett gyerme­kek élete, sorsának alakulása nyomon követhető. Hideg Gyula: A szülők egy része nem örül a beavatkozás­nak, míg mások már a gyermek megszületésének pillanatától kezdve minden felelősséget az államra kívánnak hárítani. Szü­lőanyák büntetlenül a szülőott­honban hagyják csecsemőiket. Mások nem fogadják vissza a családba az intézetből, börtön­ből szabadult gyermeküket. Mintha a szülői felelősség el­dobható lenne. Szerintem túl­zottan liberális e területen a jogi szabályozás. DN: A büntető törvény­könyv a bűncselekmények kö­zött tartja számon a gyermek veszélyeztetését. .. Wágner Ernő: Csakhogy na­gyon kevés ilyen eset jut el a bírói fórumig. Többnyire csak akkor kerül sor vádemelésre, ha a bántalmazás eldurvult és a gyermek súlyos sérüléseket szenvedett... Hegedűs Sándor: A vádható­ság tehetetlen bizonyítékok nél­kül. Márpedig a szomszédok, rokonok igencsak húzódoznak a vallomástételtől az ilyen ügyekben. Csűrös Ilona: Szerintem sú­lyos veszélyeztetés az is, ha a gyermeket nem engedik, vagy nem küldik iskolába. Nem tu­dok arról, hogy Baranyában ilyen okból szülők ellen bünte­tőeljárást kezdeményeztek vol­na. Márpedig tény, hogy éven­te sok százan nem tesznek ele­get az általános tankötelezett­ségről szóló törvény előírásai­nak . . . Pálosi Csaba: Gyermekek százai kószálnak, csavarognak az országban. Mai jelenség: több tucat fiatal kíséri az Ed­da, a Beatrice, vagy a HBB beat-együtteseket egy-egy or­szágos turnén. Miért nem hiá­nyoznak a szülőknek ezek a ti­zenévesek? Ö azok, akik né­hány forinttal a zsebükben el­indulnak Nyíregyházáról vagy Miskolról Pécsre és a Balaton­ra, hogy együtt lehessenek ked­venceikkel. Csöveznek, lejmol- nak, kéregetnek, azután lop­nak. Ilyen körökben szinte sikk­nek számít az áruházi lopás. Különösen elszomorító, hogy az ilyen csoportokban gyakorta többségben vannak a lányok. A következmények ismertek. A fiatalok oéldaképet keresnek és nem biztos, hogy mondjuk Nagy Feró, aki „a nemzet csó­tányaként" koncertezik együt­tesével --a legjobb példakép. Hegedűs Sándor: A fiatalok hajlamosak arra, hogy a szín­padi viselkedést, a színpadi kellékeket kritika nélkül leutá­nozzák. Nagy kár, hogy ezek a ma oly divatos zenekarok nem érzik magukat felelősnek an­nak az ifjúságnak a fejlődé­séért, amelynek a forintjaiból élnek és nem is rosszul. I DN: Persze máshol is baj van a modellekkel. . . Hegedűs Sándor: Ha a fel­nőtt társadalom némely tagjai­nál sikké válik az ügyeskedés, a társadalom javainak rend­szeres megdézsmálása, akkor nehéz meanyőznünk a fiatalt a tisztességes életmód előnyei­ről. Némely családokban jut pénz hi-fi toronyra vagy máso­dik, esetleg harmadik autó vá­sárlására. A fiatalok önerejüké­ből nem tudnak hozzájutni ezekhez a javakhoz és a gyen­gébbek azután engedne^ a csábításnak. Napjainkban a vagyon elleni bűncselekmények gyakori célpontjai a fiatalok körében a költséges sztereó­berendezések és a járművek. A Konzum Áruház fiatalkorú be­törőinek esete is figyelmeztet, hogy a társadalmi tulajdon védelme a megelőzés fontos eszköze e körben is. DN: Bűnügyi statisztikák bizonyítják: a fiatalkorú bű­nözés és az alkohol egymás­tól nem idegen dolog ... Pálosi Csaba: Az alkohol két módon hat közre a bűnözővé válásban. Ha a szülők italozó életmódot folytatnak, akkor el­hanyagolják a gyermeket és a fiatal is hamar megtalálja a boros poharat, a sörös korsót. Másrészt: ittas állapotban a tizenévesek még hamarabb ve­szítik el önkontrolljukat, mint az idősebbek. Sajnos, a ven­déglátóipar sem tartja be ma­radéktalanul a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálá­sára vonatkozó előírásokat. S ma már az alkohol mellett új veszélyek is jelentkeztek. DN: Ki tudják-e emelni a gyermekeket az alkoholista szülők környezetéből? Csűrös Ilona: Nehezen. Tudjuk, hogy az alkoholisták kényszergyógykezelésére létesí­tett nagyfai intézet szinte üre­sen áll. Hiába végez a gyám­hatóság igen gondos környe­zettanulmányt, a tanácson a társosztályok ezt gyakran fi­gyelembe sem veszik, s az amúgy is hosszas és bonyolult eljárás addig-addig húzódik, míq szép lassan el is hal vala­hol. Csak a legsúlyosabb ese­tekben emeljük ki a gyermeke­ket a családi környezetből, mert a gyámhatóságnak nem célja az állami gondozottak számának növelése. Igyekszünk alkalmazni az állami gondos­kodás más eszközeit, a segé­lyezéstől az utógondozásig. Hideg Gyula: Baranyában másfél ezer állami gondozott gyermek sorsát alakítjuk. Saj­nos, sokszor már túj későn ke­rülnek hozzánk a fiatalok. Mi nem pótolhatjuk a családot, de ha elengedhetetlen az állami gondozásba vétel, akkor ezt időben kell megtenni. DN: A közhiedelem sze­rint az önök intézetéből kerül ki a bűnöző fiatalok jóré­sze ... Hideg Gyula: Nem Igaz. Az országos statisztikák szerint minden tízezer fiatalra jut egy fk. bűnelkövető. Nálunk ez az arány 0,2 százalékkal maga­sabb az említettnél. Márpedig ha arra gondolunk, hogy hoz­zánk eleve veszélyeztetett gye­rekek kerülnek, akkor nem le­het szégyenkezni valónk. Tevé­kenységünk átlépi intézeteink határait. Egyre eredményeseb­ben dolgoznak a megelőzés és az utógondozás közkatonái: a pártfogók. Baranyában a nyolc hivatásos pártfogó áldozatkész munkó:~‘ 360 társadalmi párt­fogó segíti. Szeretnénk ezt a hálózatot bővíteni, hogy mind több veszélyeztetett gyerek éle­tének alakulását formálhassuk jó irányba. Wágner Ernő: A pártfogói hálózat mellett érdemes ehelyütt is szólni a megelőzés egy új, baranyai kísérletéről. A bíróságon kriminál-pszicholó- giai szaktanácsadó működik. A szülők egy része még idegen­kedik attól, hogy gyermekével pszichológushoz forduljon. Ha a bíróság a bűncselekmény el­követése után nevelő intézke­dést hoz és próbára bocsátja a fiatalkorút, akkor minden eset­ben felhívjuk a szülők figyelmét erre a lehetőségre. DN: Néhány Ítélet hallatán úgy tűnik, hogy a fiatalko­rúak ügyében egyre gyak­rabban nyúlnak keményebb eszközökhöz ... Wágner Ernő: Változatlanul érvényes az a törvényi intelem, mely szerint a fiatalkorúval szemben elsősorban nevelőjel- leaű intézkedést kell hozni. A bírói gyakorlat sem változott, csupán a fiatalkorú bűnözők struktúrájában következett be kedvezőtlen átrendeződés. Egy­re több az olyan bűncselek­mény, melynek megítélésénél a bíróság nem mellőzheti a sza­badságvesztés kiszabását. DN: A megelőzésben fon­tos szervezői, koordinátori funkciókat is ellát az ügyész­ség. A fiatalkorúak megyei ügyésze miben látja a leg­fontosabb teendőket? Hegedűs Sándor: Nem hi­szem, hogy új jogszabályokra, adminisztratív eszközökre van szükség. A társadalmi szemlé­let megváltoztatása ilyen mód­szerekkel nehezen érhető el. Nem szóltunk eddig a munka­helyekről, ahol a szülők dol­goznak. A megelőzés épp olyan fontos feladata a munkahelyi kollektíváknak, mint az ifjúsági szövetségnek vagy az igazság­ügyi szerveknek. Az élettempó felgyorsulása napról napra újabb veszélyhelyzeteket te­remt. Hiszünk abban, hogy széles körű társadalmi összefo­gással megállítható az ifjúsági bűnözés trendje. Az ifjúság a társadalom életfája, s bár ab­szolút számokban évente csu­pán néhány ezer fiatal követ el bűncselekményt, s ez a be­csületes többséghez képest alig tízezrelékekben mérhető, mi úgy hisszük, hogy az ifjúsággal való törődésben számarányuknál jó­val nagyobb figyelmet érdemel­nek ezek a tizenévesek. Erdős Ákos Friss marad a fenyő A karácsonyi1 ünnepekre feldíszített fenyők, főleg a meleg lakásokban — nagyon hamar lehullatják tűlevelei­ket. Egy kis többletmunkával azonban meghosszabbíthatjuk a fenyőfák „éle­tét”. A fenyőfát a feldíszítés előtt az udvaron vagy fürdőszobában, hideg vízzel jó alaposan öblítsük le. Ezál­tal sok por és piszok lekerül róla. de aJaPosar> fel is frissül a fa a hideg víztől. Hűvös, hideg helyen szárítsuk meg. A tűlevelek így teleszívják ma­gukat vízzel és ezáltal kevésbé fog­nak hullani. A fenyők életét szintén meghosz- szabbítja, ha a hagyományos ,,ka- v rócsonyfatalp” helyett nagy cserepet, vagy üreges fatuskót használunk. Az üi eg be helyezzük bele a fa törzsét és jó alaposan tömködjük meg kerti, illetve virágfölddel. Azután alaposon locsoljuk meg. (Az esetleges vízkifo- lyás miatt a cserép, illetve farönk alá tegyünk műanyag vagy fémtál­cát.) Kisebb fenyőt vagy ágakat érde­mes hajlakkal befújni. Sokáig szép marad a fa és kevésbé hullanak majd levelei. Amennyiben hűvös szo­bában tartjuk — akkor természetesen még hosszabb ideig megőrzi szépsé­gét. # # Műhó, dér hatását kelti a fenyő­ágon a timsó. A fenyőgallyakat sűrű timsóoldattal pár napon keresztül fújjuk le. Szép, és kevésbé hullik a fenyő ettől az eljárástól. Amennyiben a karácsonyra vásárolt fenyőt az ünnepek elmúltával a sza­badba akarjuk kiültetni, csakis föld­labdával együtt árusított, gyökeres kenyőfát vásároljunk. A fát a mére­tének megfelelő nagyságú ládába helyezzük és iái öntözzük meg. Az ünnepnapok elmúltával — lehetőleg minél hamarabb __, ültessük ki a s zabadba. A kiüitetés után is ala­posan öntözzük meq. Fagymentes na­pokon két-három hetenként locsoljuk. A levágott fenyőágakat — a vágott virághoz hasonlóan —, mindig ferde metszlappal vágjuk. A fenyő tovább friss marad, ha a vázába a — na­ponta cserélt vízbe —, kevés cukrot is teszünk. Kalocsay Klári llliréiHníMelefli Növekedés- szabályozó vegyszerek a kertészetben A növekedésszabályozó szereket ugyanazokkal a gépekkel tudjuk ki­juttatni, mint a növényvédőszereket, ezért alkalmazásuk a növényvédelmi tevékenység hatáskörébe tartozik. Mi­vel nagyon pontos kijuttatást és szak­értelmet igényelnek, a házi kertekben csak az elkövetkező évtizedben vár­ható a felhasználásuk. A legjelentősebb növényi hormo­nokat száz évvel ezelőtt fedezték fel. Az elmúlt 20—30 évben pedig meg­kezdődött a közel azonos hatású ké­miai szerek nagyüzemi gyártása és alkalmazása. Az egy- és kétszikű nö­vények, de sokszor az egyes fajták is azonos hormontartalmú vegyszerre más-más módon reagálnak. Gyakor­latilag ezen alapul az érzékeny két­szikű gyomok irtása az egyszikű gaz­dasági növényeinknél. A hormon-ha­tóanyagú ayomirtószerekre a szőlő nagyn érzékeny. A növekedési ho-monok m d »V nagy csoportja közül a ojbbereüinek a Ieai*-m®*febhek. ‘-•aránkban l^óO- c!-, é’"-ktőr kn-Hndően nn^vilremelf, de idő'-akenként a k»skerttulaidono- sok is hasznáitá1'. A aibbe-elHnek hatásába a növekedi fokozódik. a hosszú r-pD-dos növények rövid non- pa!o> időszakban virágozni képesek. A növekedést gátló szerek közül nagyüzemekben a CCC-hatáanvaaú Reaufátor 60. n tovább^rapo-r'tásrg szolgáló qouonák Frnrnnnk rövidíté­sére használ •'-»tó. Kü'f-'ldö-' a paro- dicso**'oa!ánták nevelésénél alkal­mazzák. Amennyiben a CCC-hatóa-*vacú s-e t ~álurk is cnnedélvezn«k. ez üvegházi és fólia alatti parrdic-^m- te-mesTté«; i'el«nle->i technológiáját módosítani kellene. Az engedélyezett szerek közül a Pomonit tablettát ovöke-eztetésnél, alma és bör*o te^ésritkitásra. iHetve korai avümölcshulló* megr-Uodálva- zására lehet használni. A Hormonit porozószert a burgonya csírázásgátlá­sára alkalmazzák. Az érécütem avo-sítá-á-a a hely­ben vatett paradicsomnál ar Ethrel engedélyezett sze-. A hazai éréssza- bályo7Ók közül a Rol-Frukt azonos ha- tóanyaaú ar Ethrellel. A jelenleg for­galomban lévő ne»mettráavák a táp­anyagokon kívül rendszerint növénvi hormonokat. serkentőanyagokat is tartalmaznak. A növekedésszabályozók alkalma­zásával több száz tanulmány és könyv foglalkozik, ezért akik bővebben sze­retnének olvasni e témakörben, Su- rányi Dezső által szerkesztett „Nö­vekedésszabályozók a kertészetben" című könyvet.ajánlom. Dr. Frank József Nem büntetni — nevelni

Next

/
Oldalképek
Tartalom