Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-10 / 219. szám
Fotó: Körtvélyesi László Baranyai tájak: Kovácsszénája Villamos energia, 1000 MWh Cement, 1000 t Égetett darabos mész, t Háztartási és díszmű porcelán, t Farostlemez (nyers), m3 Napilap, t Puhabőr, 1000 m3 Bőrkesztyű, 1000 pár Csontos nyershús, t Vágott baromfi, t Fogyasztói tej, 1000 I Főzelékkonzerv, t Liszt, t A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek az első félév során 12,3 milliárd Ft értékű terméket értékesítettek, amely összehasonlító áron több mint 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés a beruházási célú és a vállalatok közötti, a továbbfel- ciclgozást szolgáló átadásoknál jelentkezett, míg a bel. és külkereskedelem részére történő eladás növekedett. A megyei székhelyű ipar és a megfigyelt telepek együttes exportra történő értékesítése az első félév során 2,5 milliárd Ft volt, amely folyóáron 19 száza664 107,4 555 100,0 52 310 111,3 1 271 131,4 51 489 111,0 582 101,6 2 132 103,8 1 613 93,8 12 779 112,9 5 097 112,0 16 149 101,0 7 696 68,5 26 530 93,3 lékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. A rubel elszámolású külkereskedelmi célú értékesítés 6 százalékkal, a nem rubel elszámolású 51 százalékkal növekedett, így ez utóbbi aránya a múlt évi 35 százalékról 44 százalékra növekedett. A külpiaci értékesítésre kerülő termékek közül növekedett a kivitel többek között porcelánszigetelőből, fényezett bútorból, farostlemezből, lábbeliből, férfi- és fiúnadrágból, nyershúsból, savanyúságból. Csökkent viszont gépekből és gépi berendezésekből, bőrkesztyűit 40 vagon új búza érkezett eddig a pécsi gőzmalomba. Képűn kön a malom hengersora látható. Befejezes előtt az aratás Szabadszentkirályon hektáronként 70 mázsa búzát arattak Pénteken este a baranyai aratók nyugodtan állították, hogy a finisébe ért aratás vasárnap befejeződik, örömmel könyvelték el a most már biztosnak tűnő megyei rekordot, — búzából a hektáronkénti 70,18 mázsát —, mely a szabadszentkirályi tsz-ben született. A megyei átlag 50 mázsa körüli lesz, ami 1931-től a legjobb. Péntekig végleg leálltak a kombájnok Majson, Belvárd- gyulán, Boksán, Szentlőrincen, Bogádon, Szajkón és Vejtiben. A hektáronkénti búzahozam az eddigi legnagyobb például Majson: 65,25, Belvárdgyulán 54, Boksán 59, Szentlőrincen 51, Bogádon 48 mázsa. Vejtiben és Szajkón 2,3 mázsávol kisebb az átlag a korábbi csúcshoz viszonyítva. A tegnap éjszakai hirtelen jött vihar minden tervet módosított. Szombaton egész Baranyában vesztegeltek az aratógépek, csak késő délután próbáltak a földre menni. Ha kisüt a nap, és fúj a szél, vagyis felszikkadnak a táblák, akkor Komlón és Magyarteleken ma, vasárnap végeznek a betakarítással, hiszen mindössze 10—20 hektár levágása van hátra. Komlón 38 mázsás átlagot könyvelhetnek el hektáronként a régebbi 20—25 mázsával szemben. A villányi, a mágocsi és az egyházasharaszti tsz-ben hétfőre tervezik a befejezést, és ezzel ér véget megyénkben az aratás. Villányban 14, Mágo- cson 9, Egyházasharasztiban 4 kombájnos várta a jó időt. A három helyen a gabona 60—80 százaléka korábban megdőlt, és emiatt is lelassult a tempó. Megyénkben 9 gazdaság 25 kombájnt ajánlott fel a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei és a hajdúsági üzemek megsegítésére. Elsőként Baranyahídvég- ről indultak el a vendégkom- bájnosok még pénteken. Ma és hétfőn Boksán, Dróvaszabol- cson, Bogádmindszenten indítják útjára a felszabadult gépeket: a legtöbbet, vagyis nyolcat Mozsgóról és Szabad- szentkirályról. Az első értékelés szerint néhány tsz nemcsak a mostoha időjárás miatt jutott bajba. A kései befejezésben közrejátszott az is, pénzhiány miatt nem tudtak új kombájnokat vásárolni, vagy súlyos alkatrészhiánnyal küszködtek. Mindenesetre a kölcsönbe kapott gépeknek sokat köszönhettek a lemaradók. Így sokat segített más gazdaságnak a szabad- szenkirályi, a szajki, a nagy- dobszai, a görcsönyi, a magyarszéki, az egyházaskozári, a bogádmindszentí] a lippói tsz, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. . Jó ütemben érkezik az új kenyérnek való a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevőhelyeire, magtáraiba. Péntek estig az aratási szezon kezdete óta átvettek 13 000 vagon étkezési és 3000 vagon takarmánybúzát. Az átvétellel a jövő hét végére akarnak végezni. Nagyobb tételt várnak még a sásdi és a szigetvári körzetből. Eddig mindössze csak 200 vagon ja- vitóbúzát tudtak megvásárolni, míg a tsz-ek 6000 vagon eladását jelezték korábban. Üj búzát őrölnek a pécsi Felszabadulás úti és a Szigeti úti malomban. Az első liszt minősége hasonló a tavalyihoz, de érezni rajta, hogy a búza nagyon kevés napfényt kapott fejlődés közben.-Cs. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 219. szám 1980. augusztus 10., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Azeisö féléy mérlege--------------------------------------------------.»— Baranya megyében — az eltérő struktúra ellenére — kb. ugyanolyan mértékben csökkent a beruházási kifizetések összege az első félévben, mint országosan. Nem kezdtek meg az anyagi ágak körében kapacitásnövekedést eredményező fontosabb új beruházást. A befejezéshez közel álló létesítmények megvalósítási üteme azonban többnyire fokozódott. Az alacsony készültségi fokú, későbbi üzembe helyezési határidejű fejlesztések programjának országos módosítása Baranyát is érinti.-------------------------------- * .------------------------------A z év elején már magas készültségi fokon levő nagyobb fejlesztések többségét az első félév folyamán üzembe helyezték. Közülük o legfontosabbak: Zobák-bá. nyaüzem II. szintjének és Kos- suth-bánycüzem X. szintjének termelésbe kapcsolása, a Pécsi Hőerőmű 3. sz. fűtőközpontja, a „Carbon" Könnyűipari Vállalat komlói cipőüzeme, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát beremendi tehenészete és bólyi agrokémiai központja, a szigetvári zöldséqszaporító fóliatelep és növényház-komole- xum, a Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenészetének trágyakezelése, c pécsi fedett piac II. üteme, valamint a harkányi és siklósi szennyvíztisztító telep. Továbbra sem készült el azonban néhány terv szerint már 1979-ben, vagy ezt megelőzően teljes üzembe helyezendő fontosabb létesítmény. Az eredeti terv szerint 1980 első félévében teljesen üzembe helyezendő fontosabb beruházások közül nem fejeződött be a pécsi elmeklinika bővítése és a komlói Zengő Áruház. Ipar A megye szocialista iparának 1980 első félévi termelése — az országos 1 százalékos csökkenéssel szemben — közel 3 százalékkal, bányászat nélkül mintegy 2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül azonban csak a minisztériumi ipar növelte termelését, a tanácsi, de különösen a szövetkezeti iparban csökkenés tapasztalható. A termelés emelkedése csökkenő létszám mellett valósult meg, így az egy foqlalkoztatottra jutó termelés közel 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nehézipar termelése az el. ső félév során 5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábA termék megnevezése bit, azonban a II. negyedévben ennél kisebb, 2 százalékos volt o növekedés. A bányászat termelése közel 5 százalékkal emelkedett. A kitermelt feketeszén mennyisége 1509 ezer tonna volt, amely 3,7 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. A kedvező geológiai viszonyok lehetővé tették a fűtőértékben mért termelés ennél nagyobb mérvű (4,3 százalékos) növekedését. A gépipa- termelése a többi ágazatétól eltérően tovább fokozódott a II. negyedév során, és féléves szinten 16 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A könnyűipar termelése az első félév során közel 2 százalékkal csökkent. Az állami iparba tartozó vállalatok 43 százalékánál mérséklődött a termelés. A könnyűipari szövetkezetek termelése az év eleji nehéz indulás után a II. negyedévben meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de féléves termelésük az 1979 első félévitől méq így is 9 százalékkal elmaradt. Az élelmiszeripar első félévi termelése mintegy 2 százalékkal kevesebb a múlt év azonos időszakánál, o II. negyedévi csökkenés (1 százalékos) azonban már ennél kisebb mérvű volt. A meqye szocialista ipara által előállított fontosabb termékek termelése az első félévben a következők szerint alakult: bői, bőráruból, bőr felsőruházatból és borból. A szocialista iparban foglalkoztatottak első félévi létszáma 68 086 fő volt, amely 1,7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A létszámcsökkenés az iparfőcsoportok mindegyikénél •közel azonos mértékben jelentkezett. Azonban míg a fizikaiak létszáma közel 1200 fővel (2 százalékkal) kevesebb volt az egy évvel korábbinál, addig a nem fizikaiak létszáma mindössze 20 fővel (0,2 százalékkal) csökkent. A vállalatok az első félév során 4,7 százalékkal kevesebb nyugdíjast foglalkoztattak, mint 1979. I. félévében és 29 százalékkal kevesebb nyári szünidős diáknak biztosítottak munkalehetőséget. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére 5,1 százalékkal nőtt. Előzetes számítások szerint a megyei székhelyű ipar a megváltozott gazdasági körülmények között ez év első félévében mintegy 15 százalékkal kevesebb nyereséget ért el, mint egy évvel korábban. Az eredmény árbevételhez viszonyított aránya is csökkent (5 százalékról 4 százalékra), ami együtt járt azzal, hogy a vállalatok költségérzékenysége fokozódott. A megyei székhelyű szocialista kivitelező építőipar összehasonlítható áron számítva mintegy 1,5 százalékkal kevesebb építési-szerelési munkát teljesített 1980 első félévében, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatottak száma kb. 5 százalékkal, tehát nagyobb mértékben csökkent, mint a termelés. A termelékenység tovább javult, az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott egy fizikai dolgozóra jutó építőipari termelés — összehasonlítható áron számítva — 6 százalékkal volt több, mint 1979 első hat hónapjában. 1980 első félévben összesen 244 (az előző év azonos időszakában 344) 100 000 Ft feletti objektum kivitelezési munkáit kezdte meg az építőipar. Az újonnan megkezdett munkák átlagos költségvetési értéke (2,7 millió Ft) 22 százalékkal volt alacsonyabb mint tavaly. Az építőipari tevékenység jövedelmezősége — többek között a kötelező árcsökkentés hatására — romlott, az ágazat nyeresége az összes árbevétel 0,3 százalékát tette ki a tavalyi 2,5 százalékkal szemben. A bérfejlesztés mérsékelt maradt. A foglalkoztatottak havi átlagbére 3 566 Ft volt, 3,6 százalékkal több, mint 1979 első félévében. Mezőgazdaság A hűvös, csapadékos tavasz mind a tavaszi vetési munkákat, mind az őszi vetésűek fejlődését, érését késleltette. Súlyosbította a helyzetet, hogy a kalászosoknál megjelentek a gombabetegségek, és az ezek ellen történő védekezés növelte a költségeket. A megnyúlt te- nyészidő folytán 2—3 hetes késéssel kezdődhetett az aratás. Az eddigi legjobb eredményt is meghaladó termésátlag várható búzából annak ellenére, hogy július végén még csak felénél tartott a búza aratása, az utolsó hetekben pedig számos helyen vihar károsította a táblákat. A szalmabetakarítás július végén mintegy 20 000 hektár területen, a tarlóhántás pedig 15 000 hektáron történt meg, e munkálatok tehát némi lemaradást mutatnak a be. takarításhoz viszonyítva is. Az egész meayére kiterjedően ez évben kezdődött meq a minőség szerinti búzaátvétel, „a minősítő laborvizsqálat 5 helyen folyik. A nagyüzemek 632 kom. bájnt készítettek fel az aratás(Folytatás a 13. oldalon) A termelés 198C I. félév az mennyisége 1979.1. félév 1980 I. félévben százalékában
