Dunántúli Napló, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)
1980-07-19 / 197. szám
e Dunántúli napló 1980. július 19., szombat „Ejtőernyős akarok lenni” Az első ugrás előtt Az ejtőernyőzéshez hozzánőtt a jelző, „a bátrak sportja”. Valóban az. Bátorság kell ahhoz, hogy 800 méterről vagy még magasabbról az ember a felszerelés — a hát-, a hasernyő, a magasszárú, vastag talpú cipő, a sisak — több mint 20 kilója alatt görnyedve megálljon a repülőgép nyitott ajtajában, lenézzen a mélybe és ugorjon ... A kezdők bekötött ugrással 3 másodperc zuhanás után, a fejük felett csattanva szétnyíló ejtőernyő enyhe rántását követően már biztonságosan lebegnek ég és föld között. Az első ugrás a legnehezebb, átesni a légikeresztsé- gen. Pusztai Júlia hosszú barna hajába bele-belekap a szellő, első ugrására készülve nekikezd a beöltözéshez. Jól jön a segítség, a kezdők még nehezen birkóznak a felszerelés szabályos felvételével. Sikerül. A végén nagy nehezen bedolgozó haját a sisak alá. — Mikor szánta rá magát? — Még hetedikes koromban apa munkatársa, Stettner József ejtőernyős-oktató megkérdezte: „kislány, nem lenne kedved ugrani?” De igen —, válaszoltam. Erre ellátott szakkönyvekkel és vártam, hogy 16 éves legyek és megpróbálhassam. Tavaly jelentkeztem a tanfolyamra, idén április 21-én töltöttem be a 16. évemet. Meghirdették a Győr melletti Perre az ejtőernyőstábort, örültem, hogy majd ott. . . Sajnos, oda idén csak fiúk mehettek. Újabb várakozás. Az itteni tábor végre megadja a lehetőséget az első ugrásra. Julika szeptembertől harmadikos a pécsi Janus Gimnáziumban. — Ki, hogyan fogadta elhatározását? — Apunak tetszik, anyu nem lelkesedik túlzottan, de nem tiltotta meg, az osztálytársaim közül alig néhánynak mondtam meg. Ők csodálkoznak, hogy ki merek-e ugrani. — Az ejtőernyős fiúk is befogadták? — Köztünk nincs semmi gond, nincs lány vagy fiú, csak ejtőernyős van. Azért jól jön a bátorításuk, segítségük és hogy segítenek beöltözni, ernyőt hajtogatni. — Az első ugrása előtt hogy tervezi a jövőjét? — Szeretnék majd továbbtanulni és ejtőernyőzni. — Nem fél? — Nem. Nagyon izgulok. Indulás —, hangzik az irányító utasítása. Feláll. Társaival elindul a dübörögve szelet kavaró Mi—8-as helikopterhez. Mire gondol, mit érez? A tanultak járnak eszében, míg emelkedik a helikopter, milyennek látja a gép nyitott ajtajából a földet, vajon fél-e ott fönt? Határozottan ugrik-e ki a gépből? Apró pontocskák jelennek meg a helikopter alatt, kinyílik fejük felett a kupola, hallani a csattanását. Köztük van Pusztai Júlia is, aki évek óta várta ezt a napot. Murányi László Építőtábori kis trakta „Érik a szőlő, hajlik a vessző” Szolnok megyei építőtáborozók Villányban A Villány—Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát 1965 óta megszakítás nélkül üzemeltet nyáron KISZ-építőtábort. Most nyáron is 1100 Szolnok megyei középiskolás dolgozik a gazdaság szőlőjében.- Munkájuk pénzértékét elég bonyolult előre kiszámítani, de annál talán jellemzőbb is, hogy a gyerekek 700 felnőtt, gyakorlott dolgozó kétheti munkáját végzik el a nyáron — mondja Tiffán Ede, a gazdaság technológiai osztályvezetője, akivel a grécpusztai táborban találkoztunk. Mindennapos vendég itt, hiszen ő a gazdaság építőtábori felelőse. A diákok zöldmunkát végeznek a szőlőben: törzstisztítást, hajtásigazítást, csonkázóst, olyan idényjellegű fontos feladatokat, amire egyébként nincs munkaerő. Az idei nyári tábor összesen 1 100 000 forintba kerül a gazdaságnak, de azt vallják, hogy így is megéri: a diákok munkája pótolhatatlan. — A felnőtt munkanorma 60 százaléka jelenti a gyerekek 100 százalékos teljesítményét. Az első három nap alatt 124 százalék volt az átlagteljesítmény, a legjobb brigádunk eredménye 174 százalék. Ez már meghaladja a felnőttek 100 százalékos normáját, pedig a gyerekek csak hát órát dolgoznak naponta. A többi idő a játéké, sporté, szórakozásé, pihenésé — tájékoztat Tóth Julianna fiatal pesti tanárnő, aki táborvezetőként már tavaly megismerkedhetett a grécpusztai táborral. Nagyon elégedett a tábor lakóival, 205 lánnyal és fiúval, akiknek nem túl sok tapasztalatuk lehet még az építőtáborozásban, majdnem valameny- nyiük csak most végezte a középiskola első osztályát. Jó, hogy mindezt előre tudom, mert bizony elhamarkodottan értékelhettem volna a tábor és a táborlakók hangulatát, amire délután 5 óra tájban már (vagy még) az álmosság jellemző. Kiss János kissé gömbölyded fiatalember, aki nemcsak a tábortanács diákelnöke, de szemmel láthatólag a tábor mókamestere is, megmagyarázza a helyzetet: — Nagy „tragédia" ért bennünket: ma nem volt munka, mert reggel zuhogott az eső. így aztán ma egész nap pihenünk -r a siklósi kirándulást leszámítva — mert ugyan itt minden nagyon szép, Tninden nagyon jó, de ez a korai felkelés nagyon megvisel bennünket. A gyerekek legszívesebben a közös szórakozásról beszélnek az előző esti lábszépségversenyről, ahol fiú lett a győztes, mert a lányok többsége bojkottálta az egyébként nagy sikerű rendezvényt. Csak any- nyit fűznek még hozzá egymás között labdázva a szavakkal: a munka kellemes meglepetésként könnyű, a kaja színvonala „emelkedő tendenciát mutat", tetszik a táborozás, „jó kis mulatságok akadnak”. Valahogy így képzelték, ezért is jelentkeztek az építőtábora. S majd ők lesznek holnap, akik meghajtják a munkát, Délutáni pihenő a grécpusztai alaposan túlteljesítik a tervet a többiekkel versengve, mert hát ez is „mulatság". Ezt is vállalták, ezért is jöttek ide, s felháborodottan lehurrogják pisze, szemüveges kis kékharisnya társnőjüket, aki az egyetemi felvételihez szükséges jó KISZ-jellemzést említi az építő- táborozással kapcsolatban. Ők vannak többségben. D. I. építőtáborban Fotó: Proksza László Santa Maria és Babtlsn folyéi Mégis lesz világsztárunk? Magyar popzene a nemzetközi lemezpiacon aláírt szerződésünk van. Argentínában pedig Pepita Argentína néven egy új cég alakult, amely kizárólog a magyar popzenére specializálja magát. — Ez a hosszú felsorolás azt is jelenti, hogy ömlik a pénz a vállalathoz? — Sajnos nem, mert a sikerekhez nincs meg a kihasználó apparátusunk. De ha lenne, már üzleti sikereket is elkönyvelhetnénk. Nagylemezenként 3—5 ezer márkát vagy 2000 dollárt, illetve a kislemezekért 200 dollárt kapunk előlegként. Aztán attól függően, hogy milyen feltételekkel kötöttünk szerződést, úgy részesedünk az üzleti forgalomból. Ez általában 8—12 százalékos részesedést jelent, Japánban például 3,5 dollár egy kislemez, a Santa Mariából 267 ezer darabot adtak el. A bevételből a szerzők 8 százalékos jogdíjat kapnak, a vállalat pedig 10 százalékot. Ez az egyik véglet. Az országok nagy többségében azonban nem tudjuk ellenőrizni a piacot és kizárólag a partnerek jóindulatára vagyunk bízva. Ezért is fordulhatott elő: eqy kanadai cég megvette a Fonográf nagylemezt, elküldte az előleget és azóta sem hallottunk róluk. Sajnos a japán üzleti siker ma még egyedi, mert a spanyol piac még nem olyan jövedelmező, mint gondolnánk. — A Neoton tehát nemzetközi hírnévre tett szert. Hogyan sikerült a robbantás a M/DEM fesztiválon felvonultatott és a vállalat által favorizált többi magyar előadónak? — A Fonográfnak nagylemeze jelent meg Hollandiában és szerződésünk van egy NSZK- ban megjelenő nagylemezről is. Szűcs ludittal a nyugatnémet Electrola cég vesz fel két kislemezt. A Piramisnak oláírt szerződése van Spanyolországban és tárgyalunk japán és francia lehetőségekről is. Az I.GT most fejezte be egy angol nyelvű nagylemez felvételeit, amely az NSZK-ban és Spanyolországban jelenik meg, az EDDA iránt — a kislemezük alapján — ugyancsak az NSZK- ból mutatkozik érdeklődés. — Mindez azt jelentené. hogy már van világsztárunk? — Ha azt nézem, hogy mii ért el az ABBA, azt kell mondanom, hogy még nincs, de ha azt nézem, hogy honnan indultunk, akkor már komoly eredményeket könyvelhetünk el. Sebők János E rdős Pétert, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Pepita márkamenedzserét az elmúlt hónapokban többször is bírálták a sajtóban, számon kérve rajta azt a nyilatkozatát, amelyet 1979 elején tettek közzé d Magyar Ifjúság poprovatában „Három éven belül világsztárunk lesz” címmel. Úgy tűnt, hogy a nyilatkozat csupán egyike a popszakmában már megszokott túlzásoknak.----------------------* Felüfított bútorok Himeshäzän Hohmann Erzsébet Hét pufók csecsemőarc mosolyog a látogatókra a himes- házi öregek napközi otthona folyosójának faláról, érzékelhetően sebtében összetákolt tablóról. A már-már sárguló fényképek azonban inkább mintha a maradandóságot sugallnák. Az egymásnak ellentmondó jelek feletti tűnődést szakítja meg a gondozónő szava.- Ök voltak az utolsó böl- csődések a faluban . . . Heten voltak. Illetve a dadával együtt nyolcán. Éppen úgy, mint a Hófehérke és a hét törpe a mesében. Már tíz éve ennek. A következő évben már csak ketten maradtak. Az öregek pedig megszaporodtak, főleg mióta Szűr is hozzánk tartozik. Most is kevés a férőhelyünk. Tíz éve már, hogy az apróságok helyét az öregek foglalták el . . .- Tíz esztendő hosszú idő. Fiatalok az öregekért Főleg túl a hatvanon — áll fel a szövőszék mellől egy néni, aki még Bukovinában látta meg a napvilágot, most pedig Hímesházán álmodja vissza az általa készített szőnyegekbe, falvédőkbe a fél évszázada látott színeket és formákat. — Tíz év elfutott felettük, de felettünk csak csordogál. És vigyázzák ide — élénkül fel, fordítva nyelvén a gondolatot - ezek a gyerekek, meg a tőlük többet értek, vizitbe járnak hozzánk. Egyszerre nekilódul és meg sem áll a középső szobáig. - Látja, de széppé tették?... — simogatja a tarka huzatba bújtatott bútorokat. — Ezeket is ők csinosították, Erzsiké és Ildikó. Virágokat is hoztak - dicsekszik. Hohmann Erzsikét és Rugós/ Ildikót - mindketten délutáno- sok lévén — Mohácsot!, qSzék és Kárpitos Ipari Vállalat kárpitos üzemében értük utol.- C, a nagyikról van szó? - pirul el Erzsiké. - Sokat törtük a fejünket, hogy milyen társadalmi munkát vállalhatnánk a faluban mi, KISZ-esek. Találkoztam Kati nénivel, vagyis Biró Péternével, az otthon vezetőjével és tőle kérdeztem: nem tudnánk-e valamit segíteRugási Ildikó ni az öregeknek? Ő pedig azonnal ajánlotta, hogy húzzuk át a megkopott bútorokat az otthont patronáló szocialista brigádtól -kapott színes bútorvászonnal. — Erzsi az alapszervezet titkára a faluban, amikor szólt, hogy miről van szó, azonnal vállaltam én is — kapcsolódik a beszélgetésbe Ildikó. - Már csak egy fotel van vissza. A héten délutánosok vagyunk, így csak a jövő héten tudjuk befejezni. Ugyanis csak este dolgozunk ott, hogy ne zavarja őket a varrógép zakatolása. És látná, hogy másnap ' hogyan örülnek az elkészült bútoroknak! .. .- Tudja, mi is ott voltunk bölcsődések. Csak néhány évvel előbb, mint azok, akik a tablón vannak — mosolyog a két kislány. Kapu László Fotó: Soós György Az utóbbi hónapokban azonban változott a kép. A külföldi partnerektől ez év elejétől egyre kedvezőbb hírek érkeztek a Vörösmarty téri üvegpalotába; elsőként a Neoton família „robbantott". A fejleményekről Erdős Péter a következőket mondja: — Az együttes első Spanyol- országban megjelent kislemeze, a Santa Maria az egyik legnépszerűbb diszkófelvétel volt a spanyol fiatalok körében. A spanyol popzenei szaklap nagy összesített slágerlistáján a nyolcadik helyig verekedte fel magát, olyan világhírű együtteseket is megelőzve, mint például a Queen. A sikert követően megjelent és népszerű lett az együttes nagylemeze, a Sunflower. Az együttes tagjai már tettek egy bemutatkozó látogatást Spanyolországban, július 29-től pedig 30 napos nagy turnéra indulnak. 15 koncertet kötöttek le velük Madridban- Barcelonában és a tengerparti vá rosokban. Japánban a Toshiba EMI cég a sikert látva megvette a lemez licencjogát és a lemez további öt távol-keleti országban került piocra. Szerződést kötöttünk egy másik kislemezre is, július közepén pedig a Sunflower nagylemez ott is megjelenik. Most jártak nálunk japán filmesek. 30 perces promociós filmet készítettek az együttessel, ami ismerve a japánok üzleti megfontoltságát, komoly sikert jelent. De folytassuk a sort... A Sunflower júniusban megjelent az NSZK-ban, Dániában már üzletekben van a Santa Mario, és év végén megjelenik a nagylemez. Görögországban több cég is verseng a licencjogokért, Mexikóban és Kolumbiában is