Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-06 / 154. szám

Fehérhere-betakaritást végeinek a magyarszé ki Egyetértés Termelőszövetkezetben. Képünk Betlehem-pusztán készült, ahol kazlazó-homlok rakodóval és a Hemster-féle szénahordó se­gédletével Péter György kazalmester és brigádja dolgozik. Fotó: Proksza László 12 tonna rostműbört készít naponta a Pécsi Bőrgyár rostmübőr- üzeme. A bőrgyártás során keletkező hulladékot egyedül itt dol­gozzák fel az országban, amelyet a cipőipar hasznosit. Képünkön az olasz Central—Adamas géplánc festőgépe, amely naponta kö­zel 5000 négyzetméter rostműbőr felületi festését végzi. Elkészültek az első termékek Termel a Mezőgép drávaszabolcsi üzeme Uj típusu űrhajó Föld körüli pályán a Szojuz-T-2 Két utasa J. Malisev és V. Akszjonov A Szojuz—T—2 űrhajót moszkvai idő szerint 17.19 órakor indí­tották útjára a bajkonuri űrrepülőtérről. A hivatalos közlés szerint a kísérlet célja elsősorban az, hogy kipróbálják — ezúttal már űrpilóta vezetésével — az új típusú űrhajót. A Szojuz—T—2 megközelíti majd a Szcljut—6 űrállomást, az új fedélzeti irányítórendszer segítségével. A kiadott közlemény azonban csak abban jelöli meg az űrhajó feladatát, hogy dina­mikus manővereket hajtson végre az űrállomás közelében. A „Jupiterek” rajtjánál jelen voltak az „Orionok”: Farkas Ber­talan és Valerij Kubászov is, akik jelenleg Bajkonurban tartóz­kodnak, hogy űrutazásuk után elkészítsék beszámolójukat és át­essenek a szükséges orvosi vizsgálatokon. Tizenöt perccel c rajt előtt ők köszöntötték utolsónak az új űrhajó utasait. Malisev és Akszjonov két és fél órával a rajt előtt foglalta el helyét az űrhajóban, és végrehajtotta a szükséges ellenőrzéseket. A képernyőn jól látható volt, hogy a Szojuz—T—2 belső beren­dezése is eltér a jelenleg használatban lévő űrhajókétól: más az ülések elhelyezése, a műszerfal közelebb van a pilótához és a fedélzeti mérnökhöz. A rajt tökéletesen ugyanúgy sikerült, ahogy azt Bajkonurban már megszokták: a hordozó rakéta mindhárom fokozata kifogástalanul működött, az új űrhajó elérte a kerin­gési sebességet. Malisev és Akszjonov az első körben ellenőrizte a berendezéseket. Jelentésük szerint az űrhajó kifogástalanul mű­ködik, a két utas közérzete nagyon jó. Az útnak indult űrhajó, a Szo­juz—T—2 csak kísérleti modell. Első alkalommal fogad űrhajó­sokat is, akiknek feladata, hogy kipróbálják az új típusú űrhajó képességeit, megadják a vá­laszt a tervezők kérdéseire. Ju- rij Malisev, az újonc parancs­nok és Vlagyimir Akszjonov fe­délzeti mérnök — aki egy alka­lommal már járt a világűrben — különösen alkalmasak erre a feladatra, ugyanis mindket­ten szinte az első percektől kezdve részt vettek a tervezés­ben, a szerkesztőmunkában, a különböző szerkezeti elemek la­boratóriumi kipróbálásában és az új űrhajótípus elkészítésével kaDcsolatos többi feladat meg­oldásában. így töviről hegyire ismerik a Szojuz—T—2 űrhajót, régóta készek a feladat megol­dására. Jurij Malisev, az űrhajó pa­rancsnoka első alkalommal in­dul útnak a világűrbe. Régeb­ben tagja az űrhajósok cso­portjának, de eddig főként a Szojuz—T-vel kapcsolatos mun­kákban vett részt, bár már ko­rábban is készen -állt dublőr­ként egyes expedíciók indulá­sakor. Fedélzeti mérnöke, Vlagyimir Akszjonov már tapasztalt űrha­jós. Első ízben a Szojuz—22 űr­hajó fedélzeti mérnökeként, 1976. szeptember 15. és 23. kö­zött járt a világűrben, Valerij Bikovszkij társaságában. Útjuk során kipróbálták a Szovjetunió és az NDK szakemberei által kifejlesztett és az NDK-beli Zeiss-művekben gyártott, MKF —6 jelű különleges fényképező­berendezést, amely azóta is igen fontos szerepet játszik a földfelszín, a földi ásványkincs­készletek kutatásában. Vlagyi­mir Akszjonov az SZKP tagja, a Szovjetunió Hőse. Teljesen újak a Szojuz—T—2 mű­szaki berendezései: az elektro­nika legújabb vívmányainak'el­használásával készültek. Leg­fontosabb elemük a fedélzeti számítógép, amely számos fel­adatot old meg önállóan, pél­dául a szállító űrhajó és az űr­állomás összekapcsolását. Ezzel sok hajtóanyagot takarít meg, és megkönnyíti mind az űrha­jósok, mind a földi irányítás munkáját. Ugyancsak új meg­oldású az új, egyesített hajtó­mű-berendezés. Az űrhajó vé­dőborítását módosították, mű­szereit korszerűbekkel cserélték fel A Szojuz-T—2 űrhajót pilóta nélküli változatban márkipróbál­ták. A december 16-án felbo­csátott űrhajó előbb Föld kö­rüli pályán keringett, majd de­cember 19-én összekapcsoló­dott a Szaljut—6 űrállomással, amelyen ebben az időben nem volt személyzet. Az űrhajó már­cius 13-ig keringett az űrállo­mással összekapcsolva, ekkor földi paranccsal leválasztották róla, és a Szojuz—T — száz na­pos világűrbeli tartózkodás után — simán visszatért a Földre, a megadott körzetben. Áthelyezték a Szojuz-36 űrhajót Áthelyezték a Szojuz—36 űr­hajót a Szaljut űrállomás ál­landó személyzetének tagjai. Mint ismeretes, ezzel az űrha­jóval érkezett o Szaljutra Va- íerij Kubászov és Farkas Ber­talan, a visszatérésre viszont az állandó személyzet, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szállító járművét, a Szojuz—35-öt hasz­nálták fel. A csere oka: o szakértők ki­lencven—száz napnál tovább általában nem kívánják a vi­lágűrben tartani a szállító űr­hajót. Az áthelyezéssel most is­mét szabaddá! vált a Szaljut hátsó kikötő helye, amely a teherszállító, illetve a látogató expedíciókat szállító űrhajókat fogadja. Folytatódik a volt lengyár átalakítása Fokozatosan növekszik a termelés Megemlékezés a környezet védelmi világnapról A környezetvédelmi világnap alkalmából csütörtökön a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal és a SZOT szervezésében ünnepsé­get tartottak Budapesten a Ha­zafias Népfront székházában. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Straub F. Bruno akadémikus­nak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács elnö­kének megnyitója után Gonda György államtitkár, az OKTH elnöke tartott ünnepi megem­lékezést Mint elmondta, az 1972-es környezetvédelmi világ­értekezlet óta minden évben megemlékezünk a környezetvé­delmi világnapról. Az ENSZ környezetvédelmi programjával, az UNEP-pel egyetértésben az idén is megfogalmazták a vi­lágnap jelszavát: „Fejlesztés károkozás nélkül". E figyelmez­tetés azt a gondolatot fejezi ki, hogy a gazdasági fejlesztések­nél mindenhol legyenek tekin­tettel azokra a kedvezőtlen ha­tásokra is, amelyek a környezet minőségének romlását, az em­berekre veszélyes állapotok lét­rejöttét eredményezhetik. Az ünnepség alkalmából Gonda György Pro Natura em­lékérmet adott át azoknak a szakembereknek, akik a hazai környezet- és természetvédelem érdekében végzett mnukájuk során kiemelkedő tudományos, illetve gyakorlati eredményeket értek el. nak elégíteni. De az Aluvet népszerűsége még nem nagy, csupán a dunántúli építkezők ismerik. A tartályokat viszont sokszor keresik, épp ezért a je­lenlegi ötköbméteresek mellett 25 köbméteresek sorozatgyár­tásával is próbálkoznak. A ne­héz és könnyű acélszerkezetek gyártásával is foglalkoznak: je­lenleg egy kazánfilter 32 ton­nás acélszerkezetét alakítják ki exportra egy törökországi cég­nek. A tervek megvalósításáért a hat termelésirányító a száz munkással együttműködve igyekszik mindent megtenni. A múlt évben ehelyütt kendergyár üzemelt, amelynek a munkásai közül hetvenen jöttek át az új Mezőgépes létesítménybe, de a régi dolgozók száma tovább csökken. Kóródi János üzemve­zető szerint nehezen szokják meg a folyamatos termelést, az egy helyben végzett vasipari munkát. A lakatosok, hegesz­tők és gépszerelők aránya kü­lönösen alacsony, és ennek o gondnak az enyhítésére szak­munkásokat csoportosítanak át a villányi gyáregységből. Olyan szakemberekre van szükség, akik majd törzsgárdát alkotnak és értenek a nehéz és könnyű acélszerkezetek speciális szak­értelmet követelő gyártásához is. Az anyagellátás gondjaival, fő­ként a mind gyakoribb alumí­niumhiánnyal is meg kell küz­deni. Az 1500 négyzetméteres 1-es számú csarnokban dolgoznak, hátravan az 1800 négyzetméte­res 2-es csarnok kialakítása, ahol a tervek szerint ez év augusztusától kezdődik a gyár­tás. Épül a tmk-részleg, az üzemanyagtároló, korszerűsítik az öltözőt, az utakat, valamint a fűtésrendszert. Kivitelezésük­re mintegy 9 millió forintot for­dítanak. Kétmillióért pedig nagy teljesítményű daraboló- és éF hajlító-gépeket vásárolnak. Cs. 1. Kádár János fogadta Karel Hoffmannt Január 1-én kezdődött a munka a Mezőgép Vállalat vil­lányi gyáregységéhez tartozó új üzemében, Drávaszabolcson. A mostani 8 milliós termelési értéket decemberig megkétsze­rezik, de a teljes felfutás után 1981-ben a termelési érték 30 —35 millió forint lesz. Az első termékek elkészültek, így többek között a 20 alumí­niumszállító tartály, a szállító láncok és 3 millió forint ér­tékben a szellőző idomok. A megrendelők, így a Baranya és a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalatok, a MÁV Pécsi Igazgatósága, a DÉLVIÉP sze­gedi üzemigazgatósága, a Ba- latonboglári Állami Gazdaság elégedettek, és újabb megren­delésekről történt megállapo­dás. Hazánkban panellakásokba való Aluvet-típusú szellőzőido­mokat csak itt készítenek, ami­ből még több igényt ki tudná­Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában fo­gadta Karel • Hoffmannt, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségé­nek tagját, a Csehszlovák Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Vladislav Abrahám, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke, a Szlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. A csehszlovák küldöttség csütörtökön elutazott Magyar- országról. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, továbbá dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naDIo XXXVII. évfolyam, 154. szám 1980. június 6., péntek Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom