Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)

1980-06-18 / 166. szám

1980. június 18., szerda Dunántúli napló 3 ÉLETERŐS GAZDASÁGOK Kihozni az üzemből, ami henne van! Tíz százaléknál magasabb nyereség most is elérhető Csak egy bizonyos színvonal fölött Lehet gazdaságosan fejleszteni a mezőgazdaságban is! El lehet-e érni mezőgazdasági alaptevékenységgel 10 száza­lékos üzemi eredményt? Milyen színvonalú termelés hoz ma annyi pénzt, amennyi a feltétlenül szükséges fejlesztéshez kell? Valóban elég a 10 százalék? A vita tulajdonképpen « a pénz miatt robbant ki. Kevés a pénz. Baranya az egy hek­tárra eső "nyereség tekinteté­ben a 16. helyen áll, pedig a növénytermelés és állatte­nyésztés hozamai itt a legjob­bak. Pénzt kell keresni. A néze­tek akörül csaptak össze: meg lehet-e keresni a mezőgazda­ságban a szükséges összeget, miből és hogyan. Alap­tevékenységből kenységekről szóltam és azt mondtam, ezt ma is tartom: ahol korábban ipari tevékeny­ségre berendezkedtek, ott csi­nálni kell, ha gazdaságosan csinálni tudják. De nem lehet feladatunk a gazdaságtalan dolgokat levenni az ipar vál­láról. A másik: most a terme­lőszövetkezetekben a mező- gazdasággal szemben az ipar­ra beruházni" nem ésszerű. Mert vannak ágazatok, ahol gazdaságosan lehet fejleszteni, és célszerű is.- Például?- A juhászat, a baromfi, a szarvasmarha, a szőlő . . . A hajdúböszörményi Bocskai Termelőszövetkezet ezer négyzetmé­teres üvegházában állandóan termő paradicsomfajtát ültettek. A tövenként nyolc—tizenhárom kilogramm termést hozó növényekről májustól augusztusig folyamatosan szállítják a paradicsomot a ZÖLDÉRT üzleteibe. Mit kapunk a pénzünkért? Á szavatossági jog mindenre vonatkozik Dr. Lábady Tamás a vásárlók jogairól — A szederkényi tsz — mond­ja Ulbert Ádám, a Karasica Gyöngye elnöke — elsődlege­sen az alaptevékenységből kí­ván megélni. — Van egy szólásmondás: a szokvány mezőgazdasági ter­meléssel kenyeret és sót éppen lehet keresni, de sok pénzt azt nem. — Ha megfelelő a termelési színvonal, tudok boldogulni. — Mit tart megfelelő szín­vonalnak? — Kiszámítottuk, hogy ha búzából 50, kukoricából 60, napraforgóból 22 mázsa felett termelünk és 4000-nél több a tejhozam, akkor 10 százalék felett van a tiszta nyeresé­günk. Ebből pedig meg lehet élni és bővített újratermelésre is képessé tesz. — Kérdés, milyen biztonság­gal tudják hozni ezeket a szá­mokat. — Búzából 51 mázsa a há­romévi átlagunk, kukoricából 71,6, napraforgóból 24, tejnél 4500 liternél tartunk. Az alap- tevékenység 90 százaléka te­hát a kívánt értékek felett van. A szederkényi tsz a mohácsi járás dombvidékes részén gaz­dálkodik. Három falu határa 2800 hektár, ebből 1800 a szántó. Az aranykoronaérték 21/ha. Tehát alatta van a já­rási átlagnak, de gyengébb körülmények ellenére a járási átlagot hozzák, vagy afölött. A termelési érték 65, a nyereség tavaly 7,8 millió. — A mezőgazdaságban a nyereségráta alacsony. A gaz­daságok többsége képtelen ekkora hozamokra. Mégiscsak túl kellene lépni az alaptevé­kenységeken, sőt kellenek „fe­jőstehenek" is a mezőgazda­ság számára. — Én abban a vitában csak a hiánycikkekre irányuló tevé­Exportra 1500 anyajuha van a sze­derkényi tsz-nek. öt éve 300 volt. Idén 2000 lesz. Ennyi a legelő eltartóképessége. — A pecsenyebárány min­den mennyiségben biztos ex­portcikk. Megfelelő a gyapjú ára is — mondja az elnök. Szederkényből 118 pecsenye­bárányt adtak el 100 anya után és 5,05 kg gyapjút. Az ágazat eredménye tavaly 1,6 millió forint —, 1117 forint anyánként. A haszonkulcs 33 százalék. Ezek a megye legjobb szó- mai. Amikor tavaly Szederkény vezetésével öt tsz megalakítot­ta a juhtenyésztési társulást, a partnerok mindegyike veszte, ségiől számolt be. Megvalósították az intenzív legelőgazdálkodást. A réteket - itt nem szárad ki a fű so­sem - feltörik, újratelepítik. A hodólyokat maguk építik. 600 anya férőhelye félmillió forint. — Akárhogy számítom, ho- dállyal együtt 3 millió forintba kerül, ha egy 600-as állo­mányt be akar valaki állítani. A megtérülése még önöknél is hat év. ön mégis azt mondja, itt célszerű beruházni. . . — Tud ennél' gyorsabb meg­térülést? Négy éve még 47 millió volt a tsz termelési értéke. Ezt fel­tétlenül növelni kellett. Úgy vélték, a vadonatúj juhhodály- ból többet lehet kihozni, ha baromfit nevelnek benne. Kacsával telepítették be. Az idén már 140 000-et nevelnek. S miután a kacsák kimennek a tóra, két rotációban 40 000 broiler következik. — Ezt is lehet nyereségesen csinálni, csak oda kell figyelni. A libáról viszont leálltak. Ta­valy túl nagy volt a huzavona az átvételnél, a túltartás a hiz­laló szakcsoportnál jogos elé­gedetlenséget szült. A 316-os szakosított tehené­szeti telepen 4500 liter a fejési átiag. Az állomány magyar- tarka-Holstein-Friz keresztezés. A tej önköltsége 5,83 Ft. — Ez az alapár fölött van. A hozamnövelés lehetősége mérséklődik, és a prémium el­marad. — Mi számíthatunk még tej­emelkedésre. Az idén 15 szá- zalékkál nő a termelés. Az elő- hasi üszők 15—20 literrel jön­nek be. Persze, elérünk majd egy szintet, amikor már nem számíthatunk a tejprémiumra. De a mennyiség növekedésé­vel addigra az önköltség alat­ta lesz a felvásárlási árnak. Igaz, nem 300 Ft-os kukoricá­val kell számolni. Mi 175 Ft­ért állítjuk elő mázsáját. Máriakéménd, Szederkény, Monyoród mindig híres volt borairól. 53 hektár nagyüzemi szőleje van a tsz-nek. Ha el­érik a 80 mázsát, már meg­van a 10 százalék fölötti nye­reség. Az utóbbi évek átlaga 90-100 q/ha. — Nagy pénz van a szőlő­ben, de ez munkaerő függvé­nye. Csak exportra értékesí­tünk. Az egészet megveszik a németek és a svédek. 162 hektárra jut egy mérnök — Munkaerő ... Az a tapasz­talatom, sokszor túl nagy hang­súlyt adunk a természeti té­nyezőknek. önök 1977-ben gyökeres fordulatot hajtottak végre. Azonos természeti adottságok mellett egyetlen év alatt 15 millióval növelték a nyereséget és 58 százalékkal a termelési értéket. — Szerencsésen jött össze az az év és jól együtt Volt a gárda. Azt mondtuk, .ebből egyszer ki kell hozni, ami ben­ne van. Olyan lendületet sike­rült átvinni minden területre, hogy nem volt: nem sikerülhet. Akkor indult a juhászat, a ka­csa 2,6 milliós nyereséget ho­zott, a tej 3 milliót. A búza 50 mázsát, a kukorica 74,6-ot adott, a lucerna ugyanannyit, és a silókukorica 420-at, ami szinte képtelenség. — Pontositom a kérdést: gyengébb körülmények ellené­re a járásit meghaladó terme­lési eredmények. Miért? — Sok apró tényező van, ami besegít ebbe. A tagság szorgalmas, hozzáértő. Gondo­lom ez másutt is így van. Kicsi a tsz. Ha az ember akar, akár mindenkivel naponta tud be­szélni. Ami más, mint általá­ban: a felsőfokú végzettségűek aránya a megyében minálunk a legnagyobb. 162 hektárra jut egy mérnök. Jó a szerkeze­ti összetétel. És a terület 84 százalékán rendszergazdál­kodás folyik. KSZE nélkül ku­koricában és napraforgóban nincs ilyen eredményünk. Mégpedig... — Kukoricában évekig nem tudtunk az 50 mázsáról elmoz­dulni. A KSZE egész gárdája idejött, és együtt győzködtünk, ■hol szúrjuk mi el. Aztán ami­ben megállapodtunk, azt vég­rehajtottuk — és abban az év­ben jött a 70 mázsa. A napraforgó is ilyen volt. Javasolták, csináljunk kísérle­ti parcellát 50'cm-es sortávol­sággal. Később megkérdezték, megcsináltuk-e. Mondom, nem. Mi az egészet úgy vetettük. 26,5. mázsa volt az eredmény egy szokványfajtával. Tavaly hibridet vetettünk, és 30 mázsa feletti az eredmény. A rendszertől a legjobb faj­tákat tudtuk beszerezni. A ku­koricaválaszték az idén olyan jó, hogy kevés rendszer tudta így összehozni. Hol a tartalék? — Foglaljuk össze! ön azt mondja, mezőgazdasági alap- tevékenységgel most is el le­het érni 10 százalékos nyere­séget, ha a termelés egy bizo­nyos színvonalon történik. És vannak területek, ahol érde­mes fejleszteni. — Igen. Nem vagyunk elra­gadtatva az eredményektől. Talán kicsit jobbnak tűgünk, mint vagyunk. Tudjuk, hol van­nak tartalékaink és mit lehet jobban csinálni. — ön küszöbértékekről szólt, ahonnan a 10 százalék fölötti nyereség jelentkezik. A magas eszköz- és anyagárak azon­ban igen szűkre szabják a nye­reséges mezőnyt. Az a pont, ahol már nem térülnek meg a pótlólagos ráfordítások, nem sokkal állhat az ön hozam ér­iékei felett. . . — Nálunk még szabad fo­kozni, optimumszámításaink szerint a kukoricánál 75 má­zsáig. Az emelkedő költségek miatt kétségtelen erre mind­jobban oda kell figyelni. — S akkor hol a tartalék? — A minőség. Szőlőben és borban olyan szintet értünk el, hogy a nyugati exportban mindenképpen benne vagyunk. Ezen a színvonalon kívánunk maradni. Báling József „Fiam, kedvvel foglalkozz az üzletekkel nappal, de csak olyanokat kössél, hogy éjszaka nyugodtan alhassunk!" — ek­ként intette fiát és örökösét az idős Buddenbrook. E Thomas Mann-i idézet is jelzi, hogy a fogyasztóvédelem nem a XX. század vívmánya. A termékfe­lelősség fogalma egyidős az árutermelés megindulásával. A vásárlóknak minden kor­bon jogos igényük volt az, hogy a pénzükért cserébe meg­felelő minőségű árut kapjanak. Kereskedők a megmondhatói annak, hogy az üzletekben az utóbbi időkben megemelkedett a minőségi reklamációk száma. Nem őzért, mintha manapság több gyengébb minőségű ter­mék kerülne forgalomba, ha­nem azért, mert mostanában az emberek jobban megnézik, hogy mit kapnak a pénzükért. — Életünknek számos olyan kérdése van, amelynek szabá­lyozása nem jogi feladat. A fo­gyasztói érdekvédelem, a ter­mékfelelősség azonban tipiku­san olyan terület, ahol korsze­rű jogszabályok rendezhetik a vitás kérdéseket. Ezek a jog­szabályok azonban nem érvé­nyesülnek kellően a gyakorlat­ban — hallottuk dr. Lábady Ta­más megyei bírótól, akit a té­mában szakértőként kértünk fel. — Az 1977. évi IV. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv jogi normái valóban megfelelő kereteket biztosítanak a fo­gyasztói érdekvédelemnek. Saj- nos, azonban a fogyasztók nem ismerik kellően /ehetőségeiket és így élni sem tudnak vele. Ke­reskedőink pedig - talán ért­hető módon — nem a legjobb propagandistái e törvénynek­— Kevesen ismerik pontosan o szavatosság fogalmát. A tör­vény szerint bármilyen szolgál­tatásért, áruért az elodónak kell szavatosságot vállalnia. Amennyiben a dolog minősége nem felel meg a szerződésben, vagy általában a jogszabály­ban előírt tulajdonságoknak, a fogyasztó kérheti az áru kijaví­tását, illetve az ár leszállítá­sát. Ez a -gyakorlatban azt je­lenti, hogy nem csupán akkor vannak jelentős jogai a vevő­nek, ha az áru mellé külös jót­állási bizonyítványt kap. A sza­vatossági jog kivétel nélkül mindenre vonatkozik. Élelmiszer­re, ruházati cikkre, iparcikkre egyaránt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az áru nem felel meg az elvárható tulajdonsá­goknak, pl. a gyűrtelenített ing gyűrődik, vagy idő előtt színét veszti, a cipő talpa leválik — a vevő jogosan reklamálhat. Ilyen esetekben még blokkra sincs feltétlenül szüksége, ha vala­milyen módon igazolni tudja, hogy az adott üzletben szerezte be az árut. Kijavítás vagy ár- leszállítás helyett cserére is sor kerülhet, illetve a vevő a vétel­árat is visszakövetelheti. Ameny- nyiben az üzletben nyolc na­pon belül nem történik meg a javítás — pl. cipőknél — úgy fel­tétlenül vissza kell fizetni a vételárat. — A tartós fogyasztási cik­keknél a jótállás fokozott fele­lősséget jelent. A jótállási idő lejárta azonban nem jelenti a szavatossági idő megszűnését A közelmúltban például pert nyert az az autótulajdonos, aki a jótállási idő lejárta után ész­lelte a gépkocsi olyan hibáját, amely már az eladás időpont­jában is megvolt. — Általános elvként megfo­galmazható, hogy minden olyan esetben jogos a reklamáció, amikor az adott árucikk rendel­tetés szerinti üzemeltetés mel­lett a természetes elhasználó, dóst meghaladóan meghibáso­dik. — Fontos megjegyezni, hogy az írott használati utasításban sem köthető ki olyan feltétel, amely csorbítja az áruval, szol­gáltatással szemben támaszt­ható általános igényeket. így pl. jogszabályellenes, ha a bor­sos áron beszerzett meleg, kife­jezetten téli csizma melletti címke arra hívja fel a vásárlók figyelmét, hogy „csak száraz időben használható". Amennyi­ben ez a csizma beázik, ki kell cserélni, vágy vissza kell fizetni a pénzt a vásárlónak. Olykor bizonyos információ elhallga­tása is sérelmet eredményezhet. Hibá- követett el például az a gyártó, amely nem hívta fel a vevő figyelmét arra, hogy a hajfestő szer bizonyos dauer- vízzel együtt nem használható, mert hajhullást okoz. Ilyen és ehhez hasonló esetekben a hi­bás teljesítésből eredő károko­zásért is felelősséggel tartozik az eladó. Baranyában például jelenleg is folyik egy kártéríté­si per: egy rosszul dugaszolt hypós oalack okozta sérülések miatt. Sokan nem tudják, hogy az eladó vagy a gyártó a fele­lős-e az adott esetben. Minden­kor tanácsos az eladóhoz for­dulni, hiszen ő felelős minden olyan hibáért, amely már az átadás időpontjában is meg­volt. — ló, ha tudják a vevők, hogy a hibás élelmiszerárut minden szövetkezeti és állami füszerüzletben kötelesek becse-' lélni, attól függetlenül, hogy hol történt a vásárlás. — Ma Baranyában igen ke­vés termékfelelősségi per fo­lyik. Nem célunk, hogy a fo­gyasztókat pereskedésre biztas­suk, az lenne az ideális, ha a jogos reklomációkat helyben, az üzletekben megfelelően in­téznék. Bolti jelenetek bizonyít­ják, hogy ma még sajnos nem. ez a helyzet, Jó tudni tehát, hogy a hatályos jog eszközei igen széles körben védik a fo­gyasztók érdekeit. E jogszabá­lyok hatékony alkalmazása össztársadalmi érdek, hiszen ilyen módon rövid idő alatt a gyártóknak is tudomásukra le­het hozni, hogy az általuk ké­szített cikkek minősége nem felel meg a követelményeknek. E. A. A városi NEB tagja Dér Imre MÁV-lakatos Jó nap volt a ^sütörtök Dér Imre számára. A MÁV laka­tosa ugyanis most már el­mondhatja, hogy másodéves hallgató a Pollack Mihály Műszaki Főiskola magasépítő szakán. Megvolt az esztendő utolsó számonkérése, o ma­tematika vizsga is. Nem volt könnyű helytállni a tanévben, hiszen az egy­szobás Petőfi utcai lakásban a két gyerek mellett bizony csak éjjel volt lehetőség a tanulásra. A 30 éves Imre most fizetésnélküli szabadsá­gon van, tehát elég tartósan, hiszen nappali hallgatója a főiskolának. A család és az isköla mellett választott tár­sadalmi tisztséget is ellát: a Pécsi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja: — Számomra az eddig el­töltött idő a népi ellenőrzés területén a tanulás korszaka volt. Idősebb és tapasztalt testületi tagoktól próbáltam átvenni a tapasztalatokat, hogy magam is hasznosan tevékenykedhessek. Rendkívül izgalmasak a bizottság vitái. Sok témához hozzászóltam, s így érzem, hogy az én véle­ményem is megfogalmazódott állásfoglalásainkban, javasla­tainkban. így például nagyon fontos téma volt a folyékony üzem­anyaggal való gazdálkodás ellenőrzése. Nekem az volt c véleményem, hogy sok válla­latnál indokolatlanul oz ad­minisztratív eszközök alkalma, zására helyezik a súlyt, noha élenjáró műszaki megoldások, vagy a dolgozók megfelelő ér­dekeltségi rendszerének kiépí­tése jobban szolgálná célja­inkat. Kicsit már tanulmányaimat is tudtam hasznosítani, ami­kor az iskola-napközi helyzet volt a téma. Bizony a zsú­foltság nem csupán a pénz­szűke, hanem sokszor ez öt­letszegény építészeti megol­dások következménye. Én úgy érzem, hogy van haszna a munkánknak, mert javasla­tainkkal az érintett szervek egyetértettek és megfelelő intézkedéseket tettek a hiá­nyosságok megszüntetésére. Mint fiatal bizottsági tagnak, ma még sokszor arra kell vi­gyáznom, hogy némely visz- szásságok feltárásánál a düh ne kapjon el, és a rendelle­nességet kiváltó okokat igye­kezzünk megszüntetni és ne csupán az egyes emberekben lássuk a hibát. Amennyiben a városi ta­nács alakuló ülésén ismét bi­zalmat kapok, s tagja mara­dok a Városi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, úgy szeretnék minél több olyan vizsgálat­ban részt venni, ahol jó ta­pasztalatokat szerzünk és hi­bák helyett szép eredmények­ről tárgyalhatunk testületi * üléseinken. Szerintem a jó példának épp oly erős húzó­ereje lehet, mint amennyire a hibák visszatartanak a rossz gyakorlattól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom