Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-17 / 165. szám
6 Dunántúlt napló 1980. június 17., kedd Jelek az útburkolaton Ismerjük meg jogszabályainkat! H kisiparosok könyuuezetési kötelezettsége A kisiparosok könyvvezetési és számlázási kötelezettségét a 47/1976. (XI. 30.) PM számú rendelettel módosított 35/1971. (XII. 17.) PM számú rendelet szabályozza. Eszerint a kisiparosok csak pénztárkönyv vezetésére kötelezettek. Az adómentes és az adót átalányban fizető iparos egyszerű pénztárkönyvet, minden más kisiparos részletes adattartalmú pénztárkönyvet köteles vezetni. UTAKON Személygépkocsikhoz vonóhorog gyártását és fejszerelését is vállalják Pécsett, a Villgép Szövetkezet Diósi úti autósüzemének szakemberei. A képen S 120 típusú személygépkocsira szerelik fel az üzemben gyártott vonóhorgot. Fotó: Bérezési Áutós turistáknak tanácsoljuk (I.) A pénztárkönyvben a jövedelemszerzéssel összefüggő valamennyi bevételt és kiadást — az esetleges bankszámlán kezelt bevételeket és kiadásokat, valamint a háztartási kivétet is — folyamatosan időrendben kell feltüntetni. A bejegyzéseket átírással, vagy törléssel megváltoztatni nem szabad. A tévedéseket áthúzással és a helyes tétel bejegyzésével kell kijavítani. A pénztárkönyvben szereplő kiadásokat okmányokkal bizonyítani vagy önbizonylattal valószínűsíteni kell. Megfelelő rendszerezéssel a bevételi okiratokat (szerződés, számla stb.) és a kiadási bizonylatokat a pénztárkönyv mellékleteként kell kezelni. A pénztárkönyvet havonként — legkésőbb a tárgyhónapot követő 10 napon belül - ösz- szesíteni kell és az év december 31. napjával zárlatot kell készíteni. Az egyszerű pénztárkönyvbe mind a bevételeket, mind a kiadásokat havonta egy alkalommal kell bejegyezni. A bevételeket a következő bontásban kell szerepeltetni: „lakossági szolgáltatás", „lakossági áruelőállítás", „minden egyéb bevétel". Akiadások bontása: „anyag- és árubeszerzés”, „munkabérek és járulékaik", „egyéb termelési és kezelési költség", valamint „költségként el nem számolható kiadások” (pl. befizetett jövedelemadó, háztartási kivét). A részletes adattartalmú pénztárkönyvbe a bevételeket és a kiadásokat naponta kell bevezetni a mór említett részletezéssel. Az évi zárlat során a felmerült kiadásokat az adóbevallási nyomtatványban szereplő bontás szerint (anyag- és áru- beszerzés, karbantartás, felújítás, fogyóeszköz beszerzés, üzlet - műhely bére, telefon, alkalmazottak bére és társa- salombiztosítási járuléka, villany-gáz (technológiai fűtőanyag), helyiségek fűtése és világítása, egyéb kiadás, befizetett forgalmiadó) kell részletezni. Egyes adókedvezmények igénybevétele esetén a pénztárkönyvön kívül a következő nyilvántartások szükségesek: 1. Állóeszköz-nyilvántartás, amennyiben a kisiparos az állóeszközök értékcsökkenését adómentes költségként kívánja elszámolni. 2. Megrendelőkönyv, ha a méret szerinti, megrendelésre történő termékelőállítással kapcsolatos adókedvezményeket akarja igénybe venni a kisiparos. 3. Saját gépkocsival megtett utakról vezetett nyilvántartás, ha az iparos a tevékenységével kapcsolatban használt gépkocsija után — az e rendelet mellékletében megállapított adómentes költségátalány helyett — a ténylegesen megtett utak alapján elszámolható költséget kívánja bizonyítani. E nyilvántartást azon kisiparos is köteles vezetni, aki az üzemi célra használt motorkerékpárja után óhajt adómentes költséget elszámolni. Az állóeszköz-nyilvántartást a) épületek, építmények, b) gépek, berendezések, fel- szerelési tárgyak, c) kizárólag sajátos üzemi járművek csoportosításban és azon belül egyedi részletezéssel kell elkészíteni. A nyilvántartásban szereplő adatokat okmányokkal bizonyítani kell. A nyilvántartást folyamatosan kell vezetni azért, hogy abból o bekövetkezett változások, az évenkénti értékcsökkenési leírások és a még leírható költség mindenkor megállapítható legyen. A megrendelőkönyvben a megrendelésre méret szerint készített egyedi termékekkel kapcsolatos főbb adatokat (megrendelés ideje, megrendelő neve és lakáscíme, a termék megnevezése, mennyisége, ellenőrzése, a teljesítés időpontja és a megrendelő aláírása) kell felfektetni. Számlázási kötelezettségen a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget kell érteni. Amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik, a legalább 1000 Ft értékű eladásról, szolgáltatásról számlát kell adni. A számlaadási kötelezettség azon esetekben is fennáll, amikor a követelés kiegyenlítése 1000 Ft-nól kisebb részletekben történik. Kevesebb összegű ellenértékről csak a vevő, a megrendelő kívánságára kell számlát vagy nyugtát adni. A számlának a következőket kell tartalmaznia: a) a kiállítás helyét és idejét; b) a kisiparos nevét és telephelyét; c) a vevő (megrendelő) nevét és lakhelyét; d) az áru, a végzett munka megjelölését és mennyiségét; e) az egységárat és a vételár (ellenérték) teljes összegét; I) a kisiparos aláírását; g) viszonteladónak történő értékesítés esetén a termék árformáját, irányár alkalmazása vagy hatósági ármegállapítás esetén az árhatósági iránydíjra, illetőleg az ármegállapí- pításra vonatkozó tájékoztatást (az intézkedő szerv megnevezését, az intézkedés számát), valamint a termék azonosításához szükséges valamennyi adatot. Számlatömbként az M. SZ. 5613 számú A/5 alakú „Átíró- tömb”-öt vagy erre alkalmas más tömböt. nyugtatömbként pedig az e célra forgalomba hozott „Nyugtatömb”-öt kell használni. A számlát és a nyugtát két példányban kell kiállítani és az eredetit kell átadni a vevőnek, illetőleg a megrendelőnek. Az 1000 Ft-ot meghaladó követelés kiegyenlítését elismerő számla kiállításakor 1 százalék illetéket kell leróni és az illetékbélyeget a tömbben visszamaradt másolatra kell ragasztani. A felragasztott illetékbélyeget átírással vagy felülbélyegzéssel érvényteleníteni kell. A javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT számú rendeletben megjelölt munkákat végző kisiparosok e rendelet szabályai szerint kötelesek számlázni. A könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítéséhez szükséges üzleti könyveket, nyilvántartásokat, tömböket lapszámozni, és a telephely szerint illetékes adóhatóságnál hitelesíttetni kell. Erről az adóhatóság nyilvántartást vezet, amelynek sorszámát a hitelesített könyvön feljegyzi. Az üzleti könyveket és nyilvántartásokat, ezek bizonylatait, a számla- (nyugta)- másolatokat, feljegyzéseket, valamint az ipari tevékenységgel összefüggő valamennyi iratot a kisiparos a telephelyén köteles tartani és az adó kivetéséhez való jog elévüléséig megőrizni. Az adóhatóság részéről fennáll annak lehetősége, hogy — indokolt esetben - az általános szabályoktól eltérő könyvvezetési kötelezettséget állapítson meg, vagy -a pénztárkönyv vezetése alól felmentést adjon. Téezely János főelőadó Pécs megyei város Tanácsa V. B. pénzügyi osztálya A Boranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint az MKBT szombaton közös, építők napi közlekedési vetélkedőt rendezett a vállalat hivatásos gépkocsivezetői részére Pécsett, a Verseny utcai telepen. Robur kategóriában Bilit* Ferenc, Zsuk kategóriában Studer György, a ZIL-esek közül pedig Bucsuhá- zi József vette át a KBT különdíjas * A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat vándormozisai idén 95 előadáson közel hatezer óvodás részére vetítették le a Stopl Közlekedj okosan című rajzfilmet. Koosiátvételi sorszámok Trabant Limousine (B.-pest) 1 428 Trabant Limousine (Győr) 844 Trabant Limousine (Debrecen) 378 Trabant Lim. Spec. (B.-pest) 2 209 Trabant Lim. Spec. (Debrecen) 557 Trabant Lim. Spéciéi (Győr) 814 Trabant Limousine Hycomat 9 824 Trabant Combi (Budapest) 6 054 Trabant Combi (Győr) 1 800 Wartburg Limousine (B.-pest) 1 218 Wartburg Limousine (Győr) 1 101 Wartburg de Luxe (Budapest) 1 000 Wartburg de Luxe (Győr) 1 041 Wartburg de Luxe tolótetős 6 890 Wartburg Limousine tolótetős 199 Wartburg Tourist (Budapest) 568 Wartburg Tourist (Győr) 329 Skoda 105 S (Budapest) 630 Skodái 105 S (Győr) 593 Skoda 105 S (Debrecen) 4 544 Skoda 120 L (Budapest) 511 Skoda 120 L (Debrecen) 306 Skoda 120 L (Győr) 615 Polski Fiat 1500 650 Polski Fiat 126 26 529 Zaporozsec 30 570 Lada 1200 (Budapest) 3 252 Lada 1200 (Debrecen) 3 126 Lada Combi 16 404 Lada 1300 (Budapest) 2 852 Lada 1300 (Debrecen) 3 014 Lada 1500 Budapest) 1 775 Lada 1500 (Debrecen) 2 642 Lada 1600 (Budapest) 1 003 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Dacia (Budapest) 3 124 Dacia (Debrecen) 1 148 Moszkvics 2140 9 784 * ■ ■ ■■ ■■ Újfajta elzáró szelep Sok Trabont-tulajdonost kímél meg a csöpögő benzincsap okozta bosszúságtól az az újfajta elzáró szelep, melyet Sze- berényi Béla mérnök feltaláló találmányát hasznosítva a Mechanikai Gépgyártó Szövetkezetben már gyártanak. Az elektromos szelep a gyújtáskapcsolóval van szinkronban, feleslegessé teszi a kézicsap használatát, ugyanis a motor beindításakor automatikusan kinyitja, leállításakor pedig elzárja a benzinvezetéket. így az autóvezetőknek nem kell a benzincsap elzárásával, nyitásával külön foglalkozniuk, ezt csak a takarékos üzemmódnál kell ától lítani. Az elektromos üzem- anyaigiszeleppel — melynek beszerelése kis szakértelmet igényel, tehát maguk oz autósok is elvégezhetik -, megszüntethető a Trabantoknál álló helyzetben gyakran előforduló hiba, a benzin-túlfolyás, a csöpögés, s ezzel üzemanyag is megtakarítható. Az újfajta automata szelepből — mely az eddigi kísérletek tapasztalatai alapján bevált - a Mechanikai Gépgyártó Szövetkezet az idén 5 ezret gyárt a hazai Trabant-tulajdonosck számára. Ezekben a hetekben sok ezer autós turista indul külföldre. Az utazás, idegen emberek, ismeretlen tájak megismerése mindig nagy élmény. Különösen az au. tóval utazók számára az, akik kötetlenebbül választhatnak út. vonalat, pihenőhelyeket. De az autó egyúttal gond is, és az autósoknak alaposabban kell fölkészülniük egy-egy útra. Mindenek előtt keressük föl az Autóklubot, ahol a benzináraktól o különböző biztosítási lehetőségig mindenről részletes fölvilágosítást kaphatunk. A biztosítások megkötése igen elő. nyös, mert minimálisra csökken, ti az utazás anyagi kockázatát, minthogy a kocsitól a csomagokon át a betegbiztosításig mindenre kiterjed. Tanácsos -kiváltani a hitellevelet is, amely fedezheti egy nem várt javítás költségét. Bár Európa-szerte bőven található camping, Gasthaus, au- berge vagy privát szoba, az úti. tervet úgy célszerű elkészíteni, hogy szálláshelyül kisebb településeket választunk. így lénye, gesen olcsóbban jövünk ki, mintha városokban szállnánk meg. Az indulás előtti fölkészülés fontos része a kocsi átvizsgálása, előkészítése. Ez kevésbé használt autónál nem okoz különösebb gondot mivel nem tér. A több száz vagy ezer kilométeres autós túrák során bekövetkező balesetek leggyakoribb oka az idegi fáradtság, a figyelmetlenség, netán az elal- vás. Monoton útviszonyok mellett már körülbelül másfél órai vezetés után is bekövetkezhet az éberség csökkenése. Az ilyen fáradási jelenségeket a zene hallgatása, vagy a rádiózás valamelyest elodázhatja, de teljesen -nem küszöböli ki. Hpgy a folyamatos kapcsolat az ember és a gép között megfelelő legyen, a szakemberek arra a megállapításra jutottak: a járművezetők éberségi szintjét folyamatosan ellenőrizni és erről őket rendszeresen tájékoztatni is kell. A REACON éberségellenőrző berendezés monoton útviszonyok között rendszertelen időközönként úgy ellenőrzi a vezető reakció idejét, hogy elektromos úton figyeli a gépkocsi öt legfontosabb kezelőegységének használatát A szerkezet a gyújtáskapcsoló elfordítása és a kézifék kiengedése után kerül figyelő állapotba és országúti közlekedésnél két perc után jed túl egy rutinellenőrzésen (szelep-, gyújtásállítás, stb.), valamint — ha indokolt — a motor és hajtómű olajcseréjén. Ne feledkezzünk meg o fékfolyadék cseréjéről sem, ha az egy-másfél évnél „öregebb”. Régebbi évjáratú kocsinál ajánlatos megméretni a kompressziót és az olajnyomást. Ennek eredményéből a szakember nagy valószínűséggel meg tud. jo állapítani, hogy a motor hengerei, csapágyai kiállják-e a várható igénybevételt. Adott esetben sok bosszúság, tói szabadulhatunk meg, ha van nálunk néhány tartalék alkatrész. Ezek: gyertya, trafó, kondenzátor, megszakító, ékszíj, hengerfejtömítés, öregebb jár. műnél ezt tanácsos víz. és AC- pumpával is kiegészíteni. Különösen akkor, ha olyan országo. kon át vezet útunk, ahol kocsink típusa ritka vagy ismeret, len. Elhasznált akkumulátorral, kopott abroncsokkal ne vállalkozzunk az utazásra. Az előbbi pótlása valutába kerül, az utóbbi biztonságunkat veszélyezteti. Az erősebb igénybevétel — na. gyobb tempó, terhelt kocsi, meleg, stb. — miatt ugyanis az abroncsok meglepő gyorsan kopnak a biztonságot jelentő határ alá. Búsbarna László végzi az első ellenőrzést. Ekkor egy jelzőlámpa villan fel, majd további négy felvillanással egyidejűleg dudaszó hallatszik. Ezeknek a jelzéseknek a megszüntetése a nyomógomb lenyomásával, vagy a kezelőszervek egyikének használatával lehetséges. A szerkezet előlapján minden válasznál megjelenik egy zöld, sárga vagy piros jelzés, mely tájékoztatja a vezetőt saját reakcióképességéről. Amennyiben a járművezető az ötödik felhívójelzést sem veszi figyelembe, a műszer tíz másodpercre figyelmeztető szirénát szólaltat meg. Ha netán ez sem elég, automatikusan bekapcsolódnak a jármű vészvillogói és a külső kürt, hogy a közlekedés többi résztvevőjét figyelmeztessék a veszélyre. A vészjelzések ekkor már csak a gyújtás lekop- csolásával és a kézifék behúzásával kapcsolhatók ki. A közlekedés biztonságát növelő, autórádió nagyságú műszert a gyártó cégnél, a Győri Elektro és Járműipari Szövetkezetnél lehet megrendelni, szakemberei a 49Q0 forintos szerkezet I üzembe helyezését is vállalják. | A táblák és lámpák mellett ma már az útburkolati jelek is nélkülözhetetlen segítői a közúti közlekedésnek. Jóllehet a közlekedési utasítások hierarchiájában csak a rendőrök karmozdulatati, a lámpák jelzései, a közlekedési táblák tájékoztatásai vagy parancsai utón következnek, hasznosságuk és fontosságuk azonban elvitathatatlan. Az útburkolati jeleknek a vezetési magatartásra gyakorolt hatása, az ún. optikai vezetés kedvezően befolyásolja a közlekedésbiztonsági helyzetet. Ugyanezt teszik a közlekedési jelzőtáblák is. Mi különbség van mégis a jelzőtáblák és az útburkolati jelek észlelése között? Az első az, hogy míg a jelzőtáblák többnyire az út szélén, a perifériális látótérben foglalnak helyet, addig az útfelületre felfestett útburkolati jelek beleesnek a járművezető előtt levő, állandóan figyelt látótérbe (ami különösen kezdő vezetőknél nagyon fontos szempont). A pszichológusok úgy fejezik ezt ki, hogy az útburkolati jelek fizikai ingerértéke sokkal nagyobb az útszéli jelzőtáblákénál. Azt is megállapították, hogy az útburkolati jelek a tudatos gondolkodási folyamat közbeiktatása és a vele járó időveszteség nélkül váltják ki a kívánt reakciót. Mégpedig azért, mert közvetlenül felfoghatók, nem úgy, mint a közlekedési táblák nem mindig egyértelmű szimbolikája, amelynek megértéséhez az emlékezeti funkciók közbeiktatására is szükség van. Az optikai vezetés elvének alkalmazása nélkül a mai modern, gyors ütemű közlekedés elképzelhetetlen volna. Az elmondottakat sok közúti kísérlet tanulságaként állapították meg a kutatók. E kísérletek közül a legérdekesebb talán az volt, amelynek során lemérték a gépkocsik első jobb kerekének az úttest jobb szélétől való eltávolodását útburkolati jel nélkül, illetve felező- vagy záróvonallal és szegélyvonallal ellátott utakon. A méréseket egyenes úton, kanyarban, továbbá nappali és éjjeli vezetésnél is elvégezték, mialatt az adatokat az útburkolat alá rejtett elektromos vezeték impulzusai szolgáltatták. Mikor megszámolták a 3 méternél nagyobb, a 2—3 méter közötti és az 1 méteren belüli eltávolodások gyakoriságát, meglepődve tapasztalták, hogy a 3 méternél nagyobb eltávolodások aránya útburkolati jel nélküli utakon nappal csak 2,3 százalék volt, míg felezővonallal rendelkező úton 5,3 százalék. Ha viszont a felezővonalon kívül felfestették a szegélyvonalat is, azonnal megszűnt a felezővonal átlépése! Éjjel, kanyarban, útburkolati jel nélküli úton 11 százalék volt a 3 méternél nagyobb eltávolodások aránya, de a záróvonal és a szegély- vonal felfestése után ez a szám 1 százalékra csökkent! Gyakorlatilag tehát megszűnt a sávátlépés. Az említett esetben - és a gyakorlati vezetés közben számtalanszor — a vezető két ellentétes feszültségű hatás alá kerül: a felezővonal vonzása és a szegélyvonal taszítása mintegy sínpárként pozitív befolyást gyakorol a vezető magatartására. E hatás alatt legyőzi a kényelmes középen haladás vonzását, és az útszegélyhez közeli vezetés veszélyét. Az útburkolati jelek elhelyezése és karbantartása nem olcsó dolog (ki gondolná, hogy csupán a fővárosban évente mintegy 14 millió forintot költenek erre a célra), de fontos a közlekedés biztonsága és kulturáltsága szempontjából. Éppen ilyen fontos lenne az útburkolati jelek gyors eltüntetése is, hiszen gyakran^ előfordul, hogy megváltoztatják a forgalom áramlását, és így a régi jelek félreérthetők, zavarók. Ez azonban még nincs megnyugtatóan megoldva. Szirénázik, ha elalszik a sofőr Éberségellenőrző műszer
