Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-17 / 165. szám
1980. június 17., kedd Dunántúlt napló 3 A cementtermelés egy harmada t adják Hejőcsabai változások Követni akarja a világ- színvonalat Gazdaságosan, jó minőségben A gyár vezérlőtermébői irányítják a termelést átlagban 3500 joule szükséges egy kiló cement elkészítéséhez. Mégsem vagyunk elégedettek. Hiszen évente csak energiára összesen 417 millió forintot költünk el. Ha ebből sikerülne további 1—2 százalékot megtakarítanunk, még nyereségesebbek lehetnénk. A hejőcsabaiak új terveket forgatnak a fejükben. Előkalci- nálási eljárás bevezetésével szeretnék megoldani a nyersanyagok jobb előkészítését, csökkenteni a kemencék hőterhelését (és ezzel kímélni a falazatát) és megalapozott a reményük arra is, hogy így jelentős termelés- növekedést érhetnek el. A beruházás 44 millió forintba kerül majd és jövőre fejeződik be. Azt vallják, hogy sok kicsi sokra megy, ennek megfelelően állították össze az idei anyag- és energiatakarékossági tervüket is. A klinkerkemence hűtőrendszerének javításával 1,6, a malmok őrlőgolyóinak cseréjével pedig egymillió forintot kívánnak megspórolni az idén, a brigádok pedig a gépek üresjáratának további csökkentésével, a technológiai normák pontosabb betartásával újabb százezrek megtakarítását vállalták, — Néhány évvel ezelőtt még annak örültünk, ha sikerült egy- egy berendezésünket hosszabb ideig üzemben tartani — mondja Bárdos József. — A mai gondjaink, feladataink szemre talán kisebbnek tűnnek az akkoriaknál, de mi ugyanolyan komolyan vesszük őket. Hiszen az ország teljes cementtermelésének majdnem egyharmadát mi adjuk, így nagyon fontos, hogy gazdaságosan termeljünk, és jó minőséget állítsunk elő. Karcagi László — A termelés felfuttatása a terveknek megfelelően történt — válaszol az osztályvezető —, a világon mindenhol körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy ekkora gyár jól összerázódjék. Gondolja csak el, az 1,6 millió tonnás cementtermeléshez mintegy 10 millió tonnányi anyagot kell megmozgatnunk. Berendezéseink szokatlanul nagy teljesítményűek, s nem is mindegyikre mondhattuk el kezdetben, hogy a legsikerültebb konstrukció. Importtakarékossági okokból ugyanis több nagy gépet nem külföldön vásároltunk meg, hanem hazai vállalattal készíttettünk el. A cementmalmot például két rendkívül nagy teljesítményű, 2500 kilowattos Ganz-motor hajtja. Nem volt megfelelő tapasztalatuk ekkora motorok gyártásában, ezért aztán kezdetben egymás után jöttek! elő a konstrukciós hibák. Ezeken már túl vagyunk, a motorok ma már jól dolgoznak. Hazai vállalattól származik a kiégetett künkért szállító berendezés is, A gép 2—3 hónapi munka után használhatatlanná vált, külföldről kellett újat beszerezni. Még az tudósok sem voltak képesek pontosan kideríteni, hogy miért használódik el olyan haOriás felkiáltójelként már a távolból látszanak a hűtő- és tisztító- tornyok m i kell az országépitéshez? Sok minden, de elsősorban cement, az építőipar legfontosabb alapanyaga. A felszabadulás után ezért is tekintették a cementgyártás fejlesztését elsőrendű feladatnak. A hejőcsabai cementgyár az első ötéves terv szülötte, 1952-ben helyezték üzembe. Évente 300 ezer tonna kohósalak, portlandce- ment készítésére volt alkalmas. A hatvanas években, nagyszabású rekonstrukció nyomán 455 ezer tonnára bővült a kapacitása, de már ekkor világossá vált, hogy az ország cementigényének kielégítéséhez új, nagy teljesítményű üzemre van szükség. — Sok érv szólt amellett, hogy az új gyárat Hejőcsabára telepítsék — mondja Guba István, a HCM gazdasági igazgatóhelyettese. — Elsősorban azért esett ránk a választás, mert a Borsod megyei, különösen pedig a Miskolc környéki ipar az átlagnál jóval gyorsabban fejlődik és ennek megfelelően nagy az építőanyag felhasználása. Mellettünk szólt az is, hogy jó az alapanyagunk, valamint az, hogy a gyár munkás és műszaki gárdája már nagy gyakorlatra tett szert a cementgyártásban. A nyugatnémet Polysius-cég technológiáját vettük meg, akkoriban ez volt és azóta is ez a legkorszerűbb, a legagzdasá- gosabb a világon. Az építés négy évig tartott és 1975-ben fejeződött be. A beruházás történetét nem részletezem. Erről annyit, hogy meqvoltak mindazok a gondjaink, amelyek nálunk általában a nagyberuházásokat jellemzik. Elsősorban bizonyos importberendezések késedelmes beérkezése miatt néhány hónapot csúszott az átadás. Ezt a lemaradást a próbaüzemek - meggyorsításával többé-kevésbé sikerült kiegyenlítenünk. Az első berendezések 1975- ben kezdtek el működni, a gyár azonban négy évvel később, 1979-ben érte el a tervezett, évi 1,6 millió tonnás teljesítőképességét. Miért kellett ehhez ilyen sok idő? — kérdeztem Bárdos József üzemgazdasági osztály- vezetőtől. mar a klinkerégető kemencék tűzálló falazata, amelyet az átlagosnál gyakrabban kell kicserélni, s ez a többletköltségek mellett, sok gondot is okoz a gyárnak. — A kezdeti nehézségek — mondja az üzemgazdasági osztályvezető — a korábbinál is jobban egybeforrasztották a gyár kollektíváját, Noha a környéken vannak nálunk több fizetést ígérő üzemek is, viszonylag kevesen távoztak el tőlünk, a törzsgárda maradt és az újonnan jöttek is hamar beilleszkedtek a közösségbe. Azt, hogy a HCM kollektívája jól helytállt a kezdeti gondok leküzdésében, az is mutatja, hogy 1978-ban elnyerte a Cement és Mészművek Kiváló Vállalata címet. A HCM, amely a jelenlegi ötéves tervben, a két pártkongresszus között fejlődött hazai építőanyaggyártásunk büszkeségévé, nem torpan meg fejlődésében. Követni akarja a világ- színvonalat. — Hazai cementgyáraink ma átlagban 5400 joule energia fel- használásával állítanak elő egy kiló cementet. Közülük nem egyben ez az érték meghaladja a 8000 joulet is. Nálunk — s ez a rendkívül energiatakarékos technológiának köszönhető — A ma tudománya a holnap terméséért Magyarország természeti adottságai alkalmasak a mezőgazdasági termelés jelentős növelésére az ezredfordulóig — állapította meg egy csaknem 400 szakértőből álló munkaközösség, amely öt országos főhatóság megbízásából Láng István akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével részletes felmérést készített az ország természeti adottságairól. A vizsgálat során az országot 35 természeti tájkörzetre osztották s a várható hozamokat 12 szántóföldi, 7 zöldségnövényre, a szőlőre, és a fontosabb gyümölcsfajokra külön-külön szakértői csoportok prognosztizálták az eddig elért termés- eredmények alapján. Hasonló felmérés készült a rétekről, a legelőkről, az erdőkről is. A szakemberek leszögezték; a mező- gazdasági termelésre felhasználható terület nem növelhető, ezért célszerű a leggazdaságosabb föld- használatra törekedni. Ennek fontos része a termőföld védelme, a termékenység megóvása, illetve fokozása, valamint az észszerű használat. A szántóföldi és a zöldségnövényekkel kapcsolatos prognózisok szerint megfelelő vetésszerkezettel a gabonafélékből az ezredforduló táján a jelenleginél lényegesen több termelhető meg, amelyet lucernából, napraforgóból, takarmányborsóból és szójából az utóbbi években termelt mennyiség átlagának többszörösét is elérhetjük. Burgonyából és cukorrépából is kielégíthető lesz a hazai fogyasztás. Az ökológiai adottságok optimális kihasználását alapul véve, a szántóföldi növényekből mintegy 15—20 százalékkal lehet fokozni a termelést. A zöldségtermesztés számára a hazai éghajlati viszonyok nem mindenhol kedvezőek. Általában egy- egy területen azokat a fajtákat termesztik, amelyek megfelelnek az adott terület sajátosságainak, a szélsőséges időjárás: a szárazság, a tavaszi és a kora őszi fagyok azonban nagymértékben befolyásolják a termelés eredményességét, s ennek megfelelően mintegy 25—30 százalékos termelésingadozásra lehet számífani. Eredménnyel járó kísérletek AMYLFRIG 10 ■ Módosított foszfátkeményítőt gyártanak Pécsett ■ Jól bevált a konzerviparban Másfél évi kísérletezés után ez év második felében megkezdik az AMYLFRIG 10 módosított foszfátkeményítö előállítását a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat pécsi keményítőgyárában. Az AMYLFRIG normál kukoricakeményítőből készül és a hozzáadandó vegyszerek, adalékok is hazaiak. Az alapanyagok utánpótlása — így a foszfát is — zavartalan. Segítségével a keményítő víztartó képessége javul és a mélyhűtött konzerváru felülete sima marad felnyitás után, tehát nem csomósodik össze. Eddig az egyenletes felületet több-kevesebb sikerrel liszt, vagy a külföldről dollárért vásárolt keményítőszármazékok belekeverésével igyekeztek elérni. Tavaly február óta a Budapesti és a Szegedi Konzervgyárban pörköltek, tejfeles mártások, szószos ételek, a Bikali Állami Gazdaságban pedig halkülönlegességek elkészítésekor kísérleti szinten hatásosan alkalmazzák az AMYLFRIG-et. A három üzem több mint ötven tonnával rendelt erre az esztendőre a magyar foszfátkeményítőből, amit egyedül a pécsi keményítőgyár fog gyártani. A 80 négyzetméteres kisüzem mór épül a gyár udvarán és csupán a szerelése kerül pénzbe, ugyanis az eddig más célra használt gépeket, berendezéseket a szabadegyházi központ szállítja. A részben automatizált rendszert két szakmunkás irányítja. Minden konzervféleség előállításához más összetételű foszfátkeményítő, így például több mint tízféle vegyszer, adalékanyag foszfát szükséges. A megfelelő keverési arányok kimérése patikai módszerekkel történik. A módosított keményítő áro mázsánként ötezer forint. Szabadegyházáról még idén Pécsre kerül egy korszerű szárító és így lehetőség nyílik helyben kísérletezni. Jelenleg a Győri Keksz- és Ostyagyórral, valamint a Dunaújvárosi Papírgyárral együttműködve hazai keményítőből újfajta pudingot, illetve vízálló ragasztót akarnak kikísérletezni szintén azzal a céllal, hogy ezek külföldi behozatala mérséklődjön. Csuti János Térelemes fürdőszoba Rövid idő alatt komfortosítható a lakás A Balaton térelemes fürdőszoba a lakások komfortossá- tételére született. Olyan helyek-, re ajánlja a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregysége, ahol más formában utólag már lehetetlen kialakítani mosdóval, zuhanyzóval, vécével, öltözővel ellátott modern helyiséget. Pécsett az Épület- és Lakás- karbantartó Ipari Szövetkezet, közismert nevén az ÉLISZ vállalkozott a bevezetésére a gyártó céggel és a PIK-kel együttműködve. Felkeresik a város azon részeit, ahol o lakások komfort nélküliek, vagy félig komfortosak. Ismertető prospektusokat osztanak szét, ezen kívül felhívják a figyelmet arra, hogy a Felszabadulás úti szövetkezeti központban látható működés közben a térelemes fürdőszoba. Könnyen és gyorsan szerelhető be a majdnem két és fél négyzetméteres alapterületű „mini szoba" és a magassága, színe a kívánságnak megfelelően alakítható. A súlya mindössze 120 kiló. Konténerben, három elemben szállítja a helyszínre a szövetkezeti speciális brigád és a lakó együttműködésével a megfelelő helyre állítja fel egy hét alatt. A tetejébe beépített szekrények helyezhetők el. Anyaga üvegszálas erősítésű poliesztergyanta, amit műanyag borít. Épp ezen védőréteg kívánja a leggondosabb kezelést, vagyis vimmel és ultraporral tisztítani tilos, hogy ne lazuljon fel. A tervező, a Műanyagipari Kutató Intézet több évtizedre szóló garanciát ígér abban az esetben, ha a tulajdonos a karbantartást igényesen, figyelmesen végzi el. A térelemes fürdőhelyiség jól funkcionál hétvégi és présházakban, sőt üzemi szociális létesítményekben is. Ára 70 000 forint, amihez még hozzájönnek a beszerelési és a szállítási költségek. Az OTP hitelt nyújt a vásárlásához. Idén a baranyai megyeszékhelyen az ÉLISZ ilyen formában tíz lakást komfortosít, főként Meszesen és a belvárosban. A tervek szerint Pécsett a hatodik ötéves terv időszakában 500—600 otthonba jut el a térelemes fürdőszoba. — Cs. J. — Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű oxigéngyárában elkészült a kon- verteres acélműhöz tartozó oxigéngyártó üzem első blokkja. Az óránként ötezer köbméter oxigént előállitó berendezés próbái befejeződtek, átvizsgálás után folyamatosan áll munkába.
