Dunántúli Napló, 1980. június (149. évfolyam, 178. szám)
1980-06-13 / 161. szám
a Dunántúli napló 1980. június 13., péntek Befejezés előtt a Kodály-csomipont munkálatai Rövidesen befejeződnek a munkálatok a Kodály Zoltán úti csomóponton iifijifindult ax albizottság A műemléki albizottság tagjai és vendégei a nádasdi vár feltárt romjai között Mecseknádasd műemlékei Felújították a teljes közműhálózatot Aszfaltozzák az úttestet és a járdákat Jó hír a környék lakóinak, az arra közlekedőknek: a több éve tartó ostromállapot szeptember végéig végleg megszűnik Pécsett az úgynevezett Kodály csomópontban, a Székely Bertalan úton és a Kodály úton. Éveken át egymásnak adták a munkát a különböző vállalatok, az útbontások nyomán felújították a teljes közműhálózatot. A Kodály csomóponttól a Székely Bertalan úton a volt Petőfi házig az ivóvíz- és a kisnyomású gázvezetékeket cserélték ki, megépítették a 800-as csapadékcsatornát, elkészítették a térvilágítást, a György utcáig átépítették a postai alépítményeket. Elkészítették az ivóvíz- és gázlecsatlakozásokat, hogy jövőre az északi érintő út építésével ne kelljen újból felbontani a Kodály csomópont aszfaltszőnyegét A BÉV a csomópont forgalmát észak-dél irányában korábban biztosító ideiglenes kerülőút helyén, a Kodály és a Bartók Béla utcák találkozásánál lévő területen 37 lakás építését kezdi meg. E területen eddig több mint 25 millió forint értékű munkát végeztek, most a KÉV 6,5 millió forint értékben az útfelületek aszfaltozását és a járdák teljes felújítását végzi június, illetve szeptember végéig. A Kodály Zoltán út a Radnics utcától a csomópontig (Landler Jenő utcáig) az elmúlt majd 3 év valamennyi közművet felújították Egyik útbontás érte a másikat. A nagyforgalmú úton közlekedők már nagyon várják, hogy a KÉV dolgozói az útszegélykövek elhelyezése után aszfaltozzák az úttestet, végre valóban megszüntessék a tengelytörő kátyúkat, egyenetlenségeket és végleg száműzzék a forgalmat lassító táblákat. A 3 milliós munkálatok utolsó mozzanataként mindkét oldalon felújítják a már bokatörő járdákat. A KÉV-esek augusztus végére befejezik a Kodály Zoltán út teljes felújítását. A csomópont és a Kodály Zoltán út teljes átépítése után jövőre már szabad a terep, megkezdhetik az északi érintő út folytatását. Az Aradi vértanúk útja támfalas megerősítés után szervizút marad, míg a várárokban építik ki az egyelőre kétsávos északi érintő utat a Hunyadi út fölött átívelő felüljáróval. A munkákat jövőre kezHogy mennyi értékes műemlék, mennyi látnivaló akad Me- cseknádasdon, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Megyei Tanács múzeumi és műemléki albizottságának tegnapi ,,kihelyezett" ülése kapcsán egész napos programot lehetett szervezni a községben és környékén. A Mecsek-hegység és Baranya megye keleti kapujának számító faluban található a 13. században építeni kezdett Szent István kápolna és Klimo püspök egykori nyári rezidenciája, ahol 1846-ban Liszt Ferenc is megfordult. A nyaraló mellett álló Havi Boldogasz- szony kápolnát nemrégiben hozták rendbe, s az épület- együtteshez tartozó park, franciakért, gyümölcsös, valamint a 6-os út mentén levő „kínai pagoda" helyreállítása is elhatározott szándéka a műemlékvédelemben érdekelt szakembereknek, valamint a megyei és a községi tanács vezetőinek. Me- cseknádasdon található továbbá a német népi kismesterségeket bemutató kiállítás is az 1977-ben megnyílt tájházban. A tanácsháztól nem messze fekvő úgynevezett Titz-házat ugyancsak tájhóznak kívánja berendezni a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya, ha a műemléki felügyelőség elintézi az egyébként roskadozó épület helyreállítását. A 6-os főút másik oldalán emelkedő, „mandula alakú" dombon, a Schlossbergen pedig a középkori dokumentumokban elgg gyakran emlegetett nádasdi vár romjait tárták fel. Ha nem is szorosan, de a mecseknádasdi muzeológiai érdekességek közé tartozik az ófalui német tájház, ahol a székkészítő és faesztergályos mesterek szakmai emlékeit, használati tárgyait állították ki. A dr. Görcs László elnökletével tartott albizottsági ülés legfőbb erénye az volt, hogy azon valamennyi érdekelt szakterület képviselői részt vettek. Ott volt Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Mende- le Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója is. Vendégként pedig a Bács-Kis- kun megyei műemléki albizottság képviselői vettek részt a tanácskozáson. Flóris János tanácselnök tartott rövid tájékoztatót a község múltjáról, majd dr. Tihanyi Csaba, a Megyei Tanács főelőadója vázolta az eddig kialakult elképzeléseket a volt püspöki nyaraló és környékének rendezéséről. Ezzel kapcsolatban a helyszínen is sok javaslat elhangzott, s a résztvevők egyetértettek abban, hogy bármit tenni csak jó előre kidolgozott, komplex terv alapján szabad. Dr. G. Sándor Mária régész a Mecseknádasdon történt ásatásokról számolt be, s elmondta: annyi bizonyos, hogy az okiratokban szereplő, a nádasdi várhoz kapcsolódó adatok a Schlossbergen feltárt várra, s nem a Réka-várra vonatkoznak, mint azt korábban feltételezték. A délelőtt folyamán még Lantosné Imre Mária muzeológus mutatta be a német tájházat, majd az albizottság tagjai az ófalui tójházba látogattak el. H. J. II KISZ megyei Bizottságának ülése A tavaszi alapszervezeti taggyűlések és küldöttgyűlések tapasztalataival foglalkozott tegnap délelőtti ülésén a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Megállapította, hogy a tavaszi szervezeti események, rendezvények előkészítése, szervezésének hatékonysága a korábbi évekhez képest javult. A gyakorlatban sikeresen vizsgázott az irányító pártszervek és KISZ-szervek instruktort rendszere, de a területfelelősi munkát tovább kell erősíteni. Az alapszervezeti választások szabályszerűen történtek. A titkárok 60, a vezetőségi tagok 50 százalékát újraválasztották. A taglétszám hat százalékkal, 2200 fővel növekedett a megyében, és az új tagok mintegy ötven százaléka munkásfiatal. Az új mozgalmi év első két taggyűlésére a fiatalok aktivitása volt a jellemző, Az alapszervezetekben, a taggyűlések beszámolóiban és az akcióprogramokban azonban még mindig érződik egy olyan szemlélet, amely a saját kezdeményezések hiányáról tanúskodik: a felsőbb, irányító KISZ-szervek programjainak merev értelmezése. Az akcióprogramot általában a vezetőség állítja össze, s ehhez igazodnak az egyéni vállalások, ahelyett, hogy — mint azt a megyei KISZ-bizottság szorgalmazza — a KISZ-tagok ötleteiből, vállalásaiból szerkesztenék meg a következő mozgalmi év alapszervezeti programját. A természeti viszonyok és az idegenforgalom Orfű, Ábaliget Dr. Boros Istifan 1891—1980 Dr. Boros István, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, a munkásmozgalom régi harcosa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vöröskatonája, Baranya megye első kommunista főispánja, a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának nyugalmazott főigazgatója 89 éves korában elhunyt Temetéséröl később történik intézkedés. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Az MSZMP Pécs városi Bizottsága Dr. Boros István 1891-ben született Sárosdon. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanárt diplomát 1914-ben. Az I. világháborúban katonaként hamarosan fogságba esett az orosz fronton. Politikai tevékenységének kezdete erre az időre esett. 1916-ban a hadzse- mi fogolytáborban a forradalmat támogató tisztekből megalakította az „Ekrovit” nevű forradalmi csoportot, amely csatlakozott az 1917-es októberi forradalomhoz, részt vett a fehérgárdista csapatok leverésében. Boros István 1922-ben tért haza Magyarországra, katonai börtönbe került, majd szabadulása után is állandó , rendőri ellenőrzés alatt állt. A Pécs városi kereskedelmi fiúiskolában kapott állást, innen 1933- ban, amikor a Haraszti-féle csoport melletti szervezkedésért letartóztatták, elbocsátották. Háromévi állástalanság után 1936-ban egy biztosító intézetnél helyezkedett el. 1944-ben a német megszállás alatt ismét letartóztatták. Sikerült kiszabadulnia, bujkálásra kényszerült. A felszabadulás első percétől kezdve élénk tevékenységet fejtett ki. Ő volt Baranya és Pécs első kommunista főispánja, s őt választották meg a megalakuló MKP első pécsi titkárának. Később a Városi Intézőbizottság elnöke, és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. A következő években diplomáciai szolgálatot teljesített, majd 1949-től 1960-ig, nyugdíjaztatásáig a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának főigazgatójaként eredeti foglalkozásához, a tudományhoz tért vissza. Ezután visszaköltözött Pécsre, s itt élt egészen most bekövetkezett haláláig. Sokáig elnöke, idős korában is tagja volt a Magyar Biológiai Társaságnak, természettudományi lapokba dolgozott. Több magyar, szovjet és bolgár kitüntetést kapott. Személyében a munkásmozgalom régi harcosát, olyan elvtársat vesztettünk, aki egész életében példát mutatott politikai és szakmai helytállásból, becsületességből, az eszme iránti hűségből. összefogtak a helybeliek Óvodqbővífés Mqgocson r lljabb 25 gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség Hogyan függnek össze Orfű— Ábaliget térségének természeti viszonyai az idegenforgalommal? — egyebek között erről tárgyalt tegnap délelőtt a Me- csekvidéki Intéző Bizottság Aba- liget-Orfű Területi Bizottsága, az abaligeti művelődési házban. A szokásos tájékoztató mellett Papp Tamás, a helyi művelődési ház igazgatója vetített képekkel szemléltette előadását falujáról. A tegnapi tanácskozáson a legérdekesebb dr. Lovász György tudományos kutató előadása volt. Dr. Lovász György arról beszélt, hogy a természeti viszonyok hogyan gátolhatják, illetve segíthetik elő egy terület fejlődését. Ezek: a geológiai, domborzati, helyi klimatikus, hidrológiai és talajtani tényezők. Az említett öt befolyásoló tényező közül a talajtaniakról elmondta: pillangósok termesztésére alkalmasak, ezért a növénytermesztés csak költséges műtrágya alkalmazásával lehetséges, helyette az állattenyésztés a gyakorlatiasabb. A geológiai és a domborzati viszonyokról pedig azt a véleményét fejtette ki, hogy a Pécsi-tó keleti oldalán, a Mecsekrákos— Tekeres közötti út mentén csu- szamlások vannak. A Baranya megyei Tanács annak idején nem tervezett oda üdülőtelepet. A régebbi lazább építkezési jogszabályrendszer következtében azonban mégis sokan ott emeltették fel üdülőházukat. A megoldás: ezen a vidéken a könnyűszerkezetes, tehát a faházak felépítése. Elmondotta még: a térség vízgazdálkodása kissé túlterhelt, ezért ha kicsit csapadékos az év, akkor ivó- és egyéb vízgondok jelentkeznek. A kérdésre, hogy várható-e új barlang felfedezése, dr. Lovász György igennel válasfolt. Igaz — mondotta —, hogy a barlangkutatás szeszélyes eredményekkel jár, mégis, a geológiai és domborzati viszonyok nem teszik reménytelenné a barlangkutatást. Óvónők és gyerekek együtt szorgoskodnak a mágocsi óvoda udvarán. Az elmúlt napok nagy esői lemosták a földet a kerti virágágyásokról az óvoda épülete előtti árkocskába - ezt tisztítják. Az óvónők lapáttal rakják a földet a kis vödrökbe, dömperekre, autókra és a gyerekek nagy igyekezettel hordják vissza az udvari virágágyások mellé. Hónapokon át jó pédát láthattak, hiszen szinte naponta dolgoztak itt felnőttek, akik az óvodájukat bővítették. Szemrevaló családi háznak is beillene az óvoda új épületrésze. Ezekben a napokban még egymást váltják esténként a különböző munkabrigádok, de már az utolsó simításokat végzik az újabb 25 gyermek elhelyezését biztosító épületen. Július 27-én birtokukba vehetik a gyerekek, ünnepélyes átadást nem terveznek — olyan sokan dolgoztak itt önzetlenül segítve, hogy nincs ki átadja és átvegye, mi építettük magunknak - mondja az óvoda vezetője, Kádas Józsefné. A friss festékszagot árasztó, 60 négyzetméternyi parkettás nagyterem, az öltöző, a mosdó és egy pici raktárhelyiség a valamikori fedett szín helyén épült. Télen, esős időben itt szoktak tornázni, nyáron pedig ebédelni a gyerekek. Jó célt szolgált a fedett szín, ám az utóbbi években egyre több gyermek jelentkezett óvodába, de a régi épület négy csoportjában csak 110 gyermeket tudtak elhelyezni, így évről évre emelkedett azoknak a száma, akiket nem tudtak felvenni. A mágocsi Béke Termelőszövetkezet kezdeményezésére határozták el, hogy a fedett szín helyén új épületrészt alakítanak ki. Tavaly szeptemberben kezdődött a munka. A termelőszövetkezet, a MEZŐGÉP, a Carbon, az ÁFÉSZ, a téglagyár brigádjai, kisiparosok, szülők, munkásőrök egymást , váltva dolgoztak. Az anyagot a tanács vásárolta. A félmilliós költségre tervezett óvodabővítésből 300 ezer forint értékű a társadalmi munka. A hét elején a Tolna megyei Építőipari Vállalat Ybl Miklós szocialista brigádja megépítette az óvodások magasabban fekvő kertjét záró támfalat, a szülők eltakarították az építési törmeléket, mára már várják az udvart kaszáló önkéntes segítőket. Hamarosan feltöltik a gyerekek pancsolómedencéjét, és akkor a régi óvodaépület előtti hatalmas udvaron hancú- rozó gyerekek a hátsó udvari részen lubickolhatnak is. Az új épületrész mellett marad hely óvodai kiskertre is, amit a gyerekek virágpalántákkal ültettek be. A tervek szerint néhány szabadtéri játék is kerül majd erre a területre. Azon vállalatok, szövetkezetek szocialista brigádjai készítik, melyek eddig is sokat tettek az óvoda karbantartásáért, az új épületrész létesítéséért.
