Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)
1980-05-23 / 140. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt |§|f V m $jjj§ XXXVII. évfolyam, 140. sióm ■ 1111 H Ip n« §§ ml k***# H I — Arq: ,i2°Ft J Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Politikai jégtörés n Megyei Pártbizottság ülése Tegnap, Lukács János első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Bocz József megyei titkár előterjesztése alapján megvitatták Baranya megye kulturális életének távlati, fejlesztési irányelvei időarányos végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést. A testület tagjai elfogadták a végrehajtó bizottság beszámolóját a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkájáról. , Dél-koreai helyzetkép Polgárháborús állapotok uralkodnak a dél-koreai Kvangzsu városban. Képünkön: kormányellenes tüntetők, zsákmányolt katonai autóval. Tömegmegmozdulás Országos tanácskozás Pécsett Érkeznek a résztvevők a tanácskozásra Fotó: Proksza László Gazdálkodás - szabályozás, 1980 L eonyid Brezsnyev szovjet és Giscard d'Estaing francia1 elnök varsói tanácskozása igen jelentős nemzetközi eseményként vonul be a jelenkori politika és diplomácia történetébe, A csúcstalálkozó ténye önmagában figyelemre méltó lépés a nemzetközi hely. zetben érzékelhető hidegháborús légkör feloldására, az enyhülési politika megszilárdítására. A varsói tanácskozással mintegy megismétlődni látszik a második világháborút követő hi. degháború megtörésére tett eredményes szovjet—francia kezdeményezés. A Szovjetunió és Franciaország között a hatvanas évek kezdetétől rendszeres konzultációk zajlanak államfői szinten. Külpolitikai tevékenységük ten. gelyében immár 20 esztendeje az európai béke biztosítására, a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására való törekvés áll. A szovjet—francia csúcstalálkozók ezért mindig nagy figyelmet 'keltettek mind a kétoldalú, mind a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatásuk tekintetében. Különösen áll ez a mostani, hatodik ilven tanácskozásra. mert az amerikai imperializmus és bizonyos segédcsapatai akcióinak következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. A wilanowi palotában rende. zett csúcstalálkozó célja — mint ezt francia részről hangsúlyozták —, a veszélybe került enyhülés megóvása, az amerikai bojkottpolitika következtében megszakadt kelet—nyugati pár. beszéd újrakezdése volt. Mindkét tárgyaló fél úgy vélekedett, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet súlyos veszélyeket hordoz magában. Aktívan kell tehát fellépni a feszültség fokozása ellen, meg kell védelmezni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években értek el a béke megszilárdításában és folytatni kell az enyhülés és a békés egymás mellett élés politikáját. A nemzetközi helyzet bonyolultsága, a Carter-’kormányzat- nak a szövetségeseire gyakorolt agresszív nyomása miatt teljes titoktartással készítették elő a találkozót. Ma már bizonyos, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter egy hónappal ezelőtti párizsi tárgyalásai, valamint a napokban lezajlott külügyminiszteri szintű francia—szovjet kapcsolatfelvétel Bécsben szoros összefüggésben állt a varsói csúcstalálkozó előkészítésé, vei. Amerikai és bizonyos európai NATO-körökben azzal vádolták meg a francia elnököt, hogy „megtöri a nyugati egységet". De mire szolgált ez a Washington által kikényszeríteni akart egység? A hidegháború fokozására, a nemzetközi kapcsolatok szükségtelen és súlyos megron. gálására. Ebben a' tekintetben jó jel, hogy — a Washington támogatásában egyébként messze elment — nyugatnémet kormány helyesléssel fogadta a szovjet—francia csúcstalálkozót, mondván, hogy minden lehetőséget fel kell használni a párbeszéd újrakezdésére. Ebben a véleményben szinte benne foglaltatik Schmidt bonni kancellár már előkészület alatt álló, júniusra tervezett moszkvai látogatásának igazolása is. Az amerikai kormányt különö. sen bosszantja, hogy új külügyminisztere, Muskie semmiféle tájékoztatást nem kapott a francia kormánytól, pedig a találkozó előtt két nappal megbeszélést foytatott o francia külügyminiszterrel. Arról elfeledkezik. hogy Washington maga az utóbbi években egyáltalán nem tartotta szükségesnek szövetségesei előzetes tájékoztatását egy sor alapvető fontosságú kérdésben. A Carter-kormányzat csak engedelmességet és feltétlen támogatást követel saját agresszív, szövetségesei érdekeit figyelmen kívül hagyó politikájához. A szovjet—francia csúcstalálkozó erre a nemzetközi kapcso. latok tudatos szétrombolására irányuló carteri politikára mondott nemet, s figyelmezteti a felelős kormányokat az enyhülés, a béke iránti felelősségükre. Igen figyelemreméltó egy francia lap véleménye, amely szerint nagy diplomáciai átrendeződésnek . vagyunk tanúi, amely a párbeszéd és az enyhülés megújítására irányul. Ha a varsói csúcstalálkozó eredményeit kutatjuk, ennél sokkal messzebb ma még nem is mehetünk el. A kiadott hivatalos tájékoztatás ugyanis nagyon szűkszavú, akárcsak a résztvevők nyilatkozatai. A francia elnök szerint a tárgyalások az idén először lehetővé, tették a legmagasabb szintű kelet—nyu. gáti eszmecserét a nemzetközi helyzet alakulásáról, a feszültség csökkentéséről. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jövőben is fenntartják a magasszintű személyes kapcsolatot, az eszmecserét. Mindezek alap. ján jelentette ki a> francia elnök, hogy a varsói megbeszélések elérték céljukat. A tanácskozás pozitív eredményeit hangsúlyozva hivatalos moszkvai körökben úgy vélik, hogy a két elnök eszmecseréje hasznos szolgálatot tett cr jelenlegi bonyolult helyzetben mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kapcsolatok terén. Egészében véve gyümölcsözőnek tartják a találkozót, ami kétségtelenül segíti a nemzetközi bizalom és bizakodás erősödését. T ermészetesen egyes kérdésekben az álláspontok továbbra is távol állnak egymástól. Ilyen például az afgánkérdés. Abban egyetértenek ugyan, hogy politikai megoldásra kell törekedni, de annak módjában eltérés van a szovjet és francia vélemény között. A francia fél helyesli a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát, hogy tartsanak nemzetközi csúcstalálkozót a feszültség okainak tanulmányozó, sóra és megszüntetésére, de célravezetőbbnek vél egy szű- kebb körű értekezletet a világ legfőbb politikusainak részvéte, lével. Mindkét fél egyetért ugyanis abban, hogy nem a konfrontációt, hanem a megértést, o kölcsönösen előnyös együttműködést kell keresni, ami új lendületet adhat az enyhülésnek. A varsói szovjet—francia csúcs- találkozó már ebben a szellemben zajlott le, s ezért méltán érdemli ki a békeszerető világ elismerését. A találkozó ténye, az ott felrajzolt perspektívák és az európai fogadtatás jelzik, hogy kontinensünkön erősödnek azok a tendenciák, amelyek az enyhülés megszilárdítását, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését helyezik szembe a kalandor, békét veszélyeztető jelenlegi amerikai politikával. Kvangzsu dél-koreai tartományi székhelyen csütörtökön is ostromállapot uralkodott. A statárium megszüntetését és a Kim De Dzsung ellenzéki vezető szabadon bocsátását, demokratikus reformokat követelő tüntetők szerda óta megszállva tartják az egész várost. A tömegmegmozdulások csütörtökön átterjedtek a Kvangzsu szomszédságában fekvő 16 kisvárosra is. A rendőrség és a hadsereg egységei, miután már nem tudtak ellenállni az egyre nagyobb méretű és fegyveressé váló tömegmegmozdulásoknak, szerdán elhagyták a várost. Bár a kormány újabb 9 ezer katonát vezényelt Kvangzsuba, végül is bevetésüket nem merték megkockáztatni, és nem tettek kísérletet a város visszafoglalására sem. Jelenleg a katonaság a városon kívül állomásozik és újabb parancsra vár. A harcok elkeseredettségére jellemző, hogy a szerdai összecsapásokban a tüntetők utcakövet, kést, csákányt, bunkósbotot használtak a jól felfegyverzett katonák ellen. A felkelt város lakosai a katonák kivonulása után sok fegyvert zsákmányoltak. Az elfoglalt rendőrőrsökön és laktanyákban M—16-os automata géppuskákhoz és más lőfegyverekhez, lőszerekhez jutottak. Csői Kju Ha államfő Kvangzsuba küldte az új kormányfőt, Pák Csöng Hunt, hogy próbálja meg lecsillapítani a város lakosait. Li Hi Szung, a rendkívüli állapot betartatásáért felelős parancsnok, a szárazföldi erők vezérkari főnöke, rádió- és televíziós beszédében nyugalomra intette Kvangzsu felkelt lakosságát, és felszólította a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert. Milyen változásokat hoztak a közgazdasági szabályzók, január elsejei módosításai? Jóllehet, még öt hónap sem telt el azóta, tehát messzemenő következtetéseket levonni nem lehet, ám tapasztalatok már vannak, az újonnan kibontakozó folyamatok körvonalai látszanak. A pénzügyi kormányzat többek között olyan adatokkal is rendelkezik, hogy például az első negyedév alatt milyen átrendeződések mentek végbe a jövedelmezőségi szintet illetően 64 ipari szakágazat között: a baromfiipar például a 64. helyről az 1. helyre ugrott, míg a rangsorban tavaly még a 40. helyen álló cipőipar a 63. helyre csúszott le. A legidőszerűbb gazdálkodási kérdéseket napirendre tűzve. Gazdálkodás — szabályozás, 1980 címmel kétnapos országos tanácskozás kezdődött tegnap Pécsett. A tanácskozást a műszaki és közgazdasági tudományos hetek alkalmából a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete rendezte. A megnyitóra tegnap délelőtt került sor az Ifjúsági Házban, ahol dr. Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igazgctója, az SZVT megyei al- elnöke üdvözölte az ország minden részéből Pécsre sereglett mintegy 300 résztvevőt, köztük dr. Bérezi Gyulát, az SZVT főtitkárát. A megnyitó előadást dr. Dányi Pál, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartotta, majd Csáki Gyula, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője tartott előadást a vállalati gazdálkodás és a jövedelemszabályozás időszerű kérdéseiről. A pénzügyi szakember mintegy másfél órás előadásban sorakoztatta fel az év első negyedében a szabályozó módosításokkal kapcsolatosan szerzett tapasztalataikat, melyekből — mint említettem, még nem tehet végleges és messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a múlt évben kialakult helyzet nagyrészt meghatározta az első negyedévet, s az április elsejei árintézkedések hatása is csak ezután fog kibontakozni. Lássunk néhány tapasztalatot, nevezetesen arról, hogy miképp változott meg a vállalatok pénzügyi helyzete, jövedelmi pozíciója. Mindehekelőtt egy lényeges változás a ráfordítások szerkezetében: az idén jelentősen megdrágították az anyagok és az energia árát, ezek költség- hányada a tavalyi 68 százalékról 74 százalékra növekedett az iparban, s ez átlag, tehát egyes iparágakban, vállalatokban és iparágaknál ennél is nagyobb mértékben. Mindezzel fokozódott a vállalatok költség- érzékenysége. Csökkentek az állami támogatások, visszatérítések. A tavalyi 11,2 százalékról 8 százalék alá csökkent az ipa" ri vállalatok átlagos nyereségszintje, ezen belül nagy kiegyenlítődés ment végbe az ágazatok között, míg a feldolgozó iparban csökkent, a kitermelő és az energiaiparban nőtt a jövedelemszint. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a veszteséges és alaphiányos vállalatok száma, a veszteségek összege. A vállalatok között a pénzügyi pozíciót illetően jelentős differenciálódás ment végbe, amit- hangsúlyozta előadása végén Csáki Gyula — a pénzügyi szabályozó rendszer és annak jövőbeni változásai méginkább elősegítenek, hogy a jövedelmek szoros összhangba kerüljenek a teljesítményekkel, vagyis a hatékonyabban dolgozó vállalatok üdvözüljenek meg. A tanácskozáson tegnap délután további előadásokat tartottak. A mai folytatásban az árszabályozásról, a célszerű vállalati árpolitikáról, az ár- mechanizmusról, a termelői árrendszerről, valamint a gazdaságirányításról és a pénzügyigazdasági ellenőrzésről lesz szó. Több pécsi állami, társadalmi és kulturális szervezet, illetve intézmény támogatásával tegnap este rendezték meg a Doktor Sándor Művelődési Házban az amatőr előadók bemutatóját. Résztvevői azok a szocialista brigádtagok voltak, akik beneveztek a Munka és művelődés mozgalomba. Képünkön: Güth István bűvész, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozója. Kovács István Miklósvári Zoltán
