Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-29 / 146. szám

1980. május 29., csütörtök Dunántúlt napló 3 Rädiölokätorral positaxzäk az eget Baranyában 130000 hektár tőidet vétenek jégcsd-elháritó rakétákkal Tizenegy kilövőállomás a megye déli részén mintegy 48 millió forintra csök­kent.- Vannak olyan területek, melyek felé nem küldhetünk rakétát - mondja Győré Si­mon, miközben a térképen az ujjúval mutatja a tilos zóná­kat. — Ilyenek például a sű­rűn lakott területek, s az or­szághatár. Ez az egyik oka annak, hogy képtelenek va­gyunk százszázalékos haté­konysággal dolgozni, de így is óriási értékeket mentünk meg. A rendszer lelke — Az utasításnak megfelelő­en előkészítjük a rakétákat, be- töltjük az állványba, a rádión kapott paraméterek alapján beállítjuk az ejtőernyőnyitás, il­letve a kisebb rakéták felrob- bar.ásának időpontját, az ol­dal- és magassági szöget, s várjuk a tűzparancsot. Ha az is elhangzik, akkor a beton­bunkerből egy gomb benyo­másával elindítjuk a rakétá­kat, melyek közül a kisebb 2—3 kilométer, a nagyobb 8 kilomé­ter hatótávolságú. Az itt alkalmazott jégeső-el­hárítási módszert a Szovjet­így a jelenleg üzemelő komo­lyabb meghibásodása esetén milliós károk keletkezhetnek. Kutatások az állomáson Hazánk egyetlen rakétás jégeső-elhárító rendszerének munkatársai az elhárítás mel­lett kutatásokat is folytatnak. Elsősorban arra igyekeznek választ keresni, hogy lehetne a zivatarfelhők rádiólokátoros vizsgálatát tökéletesíteni, a jégesőjelenségekről minél több információt szerezni. D kék-fehér UAZ mere­dek, aszfaltozott úton kapaszkodik felfelé, még néhány kanyar, s feltűnik egy katonai tá­maszpontra emlékeztető objektum: az utat magas kapu vágja keresztül, kör­ben drótkerítés, kissé tá­volabb rakétakilövő áll­vány, a zöldellő fák kö­zött fehér lokátorernyő kémleli a most felhőtlen égboltot. Ezek a berendezések és az itt dolgozók azonban békés célokat szolgálnak: 1976-ban hozták létre Ma­gyarországon elsőként Ba­ranyában az Országos Meteorológiai Szolgálat rakétás jégesö-elháritó rendszerét, melynek köz­ponti irányitó bázisát ide, a Tenkes-hegy tetejére, tengerszint felett 400 mé­ter magasságba telepítet­ték. A környezet lenyűgöző, a fák, cserjék között kaviccsal leszórt utak kanyarodnak, a hegytől néhány kilométerre ezüstösen csillog a Dráva. Az ízlésesen berendezett barak­kok egyikében Győré Simon ügyeletes beavatkozás-vezető egy hatalmas térkép fölé ha­jolva magyarázza a rendszer működésének lényegét: Kifizetődő a védekezés — Itt a Tenkes-hegyen rá­diólokátor segítségével hatá­rozzuk meg a jégesőképződés gócait. Az adatok összegezése után döntjük el, hogy Dél-Ba- ranya különböző részein levő 11 rakétakilövő állomásunk közül melyek bevetésével tud­juk a leghatékonyabban elhá­rítani a veszélyt. A rakétákkal ólomjodid kristályokat jutta­tunk a felhő általunk veszé­lyesnek ítélt tartományába. Az ólomjodid vizet fagyaszt ma­gára, apróbb részecskék jön­nek létre, így nagyobb jégsze­mek nem tudnak kialakulni. Baranyában a ténylegesen védett terület nagysága meg­haladja a 130 000 hektárt. A jégeső-elhárító rendszert az Állami Biztosító támogatja anyagilag, s hogy léte gazda­ságilag hasznos, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy míg a rendszer működé­se előtt Baranyában évente 144 millió forintot fizetett ki jégkártérítés gyanánt az Álla­mi Biztosító, addig az üzeme­lés óta eltelt idő éves átlagát figyelembe véve ez a szám Átmegyünk a szomszédos te­rembe, ahol a sötétséget csak az ajtóréseken betoluló fény­nyalábok törik meg. Ez az egész rendszer lelke: innen irányítja az 1-es operátor a rádiólokátort, s a zivatarfelhők is itt jelennek meg az indiká­torernyőkön. — Innen a kihelyezett indi­kátorállomásról bizonyos idő­közönként bekapcsolom a be­rendezéseket, s a lokátorral végigpásztázom az eget. Amennyiben veszélyesnek ítélt zivatarfelhőt találok, akkor meghatározom a pontos helyét, az adatokat továbbítom a raj­zolónak és a beavatkozás-ve­zetőnek, aki eldönti, hogy szükséges-e elrendelni készült­ségi fokot, vagy sem. Ha igen, akkor tovább intézkedik — mondja Szilágyi Tibor. — Kritikus esetben a be­avatkozás-vezető elrendeli egyes kilövőállomásoknak a ké­szültségi fokot, melyben az ott szolgálatban levőknek elő kell készíteniük a rakétákat. Emel­lett engedélyt kér a Repülés- irányító Szolgálattól a rakéták kilövésére. Ha a RÍSZ megad­ja, akkor parancsot ad a ki­lövésre — folytatja Győré Si­mon. — Az idén már sor került beavatkozásra? — Áprilisban és májusban összesen hat napon észleltünk jégesőveszélyt. Az elhárításra 137 kis- és nagy-hatótávolságú rakétát lőttünk fel. A rakétakilövő állomásokon éjjel-nappal ketten vannak. A központi irányító bázissal URH rádió-összeköttetésben állnak, ezen keresztül kapják a pa­rancsokat. Az egyik állomás itt a Tenkes-hegyen működik. Mudra János rakétakilövő mondja: unióban kísérletezték ki, ennek megfelelően a berendezések is a Szovjetunióból érkeztek. Ha­tékonyan és jól működnek, en­nek ellenére elgondolkoztató, hogy nincs tartalék lokátoruk, Sorban állnak a mezőgazda- sági üzemek szakemberei a Bu­dapesti Vegyiművek hidasi gyá. rában, hogy megrendelés után elegendőt kapjanak a magas mésztartalmú talajjavító szeri­ből, amiből a hidasi tsz ősz­síel egy kukoricatáblában hek­táronként 120 mázsát szórt ki. Érdeklődik többek között a pécsváradi tsz és a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát. Elöljáróban annyit mondtak el Hidason, hogy nem újfajta trágyát állítottak elő. Bár kez­detben erre gondoltak, amikor tavaly tavasszal megkezdődött a próbálkozás, hogy a mésszel előkezelt bőr mosásakor kelet­kező technológiai melléktermé. két, az iszapot átalakítsák ta­lajjavító szerré. A kísérletet a Budapesti Vegyiművek agro­kémiai főosztálya és a biológiai laboratóriuma, valamint a Ba­ranya megyei Agrokémiai és A baranyai jégeső-elhárító rendszert a tervek szerint bő­víteni fogják, s a közeljövő­ben számítógépes folyamat- irányítást vezetnek be. Roszprim Nándor Növényvédelmi Állomás irányít­ja. Az iszapban szárítás után is jelentős mennyiségű mész ma­rad egyéb értékes alkotóele­mekkel együtt. Az is biztos, hogy semmiféle méreg nincs benne. A jelenlegi gond csak az, hogy a víztartalmat miként csökkentsék tovább a mostani 50 százalékról úgy, hogy föld­szerű anyagot nyerjenek, amit könnyebb a gépre rakni és ki­szórni a földeken. A kiszárítás alig kerül pénz­be, hiszen a szennyvíztelep me­dencéiből kiemelt iszapot — vékonyan elterítve — a napra bízzák. A legmegfelelőbb szá­rítási eljárásokat a szennyvízte. lep vezetője, Kapeller Imre irá­nyításával próbálják ki. Ebben az évben befejeződik a* kísér­letsorozat, és kiderül, hogy mennyit tudnak az újdonságból átadni a gazdaságoknak. De arról is meggyőződnek, hogy egy hektárra mennyit szükséges kihordani, hogy általa a talaj tápanyagfelvevő képességegyor. Sikeresnek ígérkező kísérlet talajjavító szer san és biztonságosan javuljon. Ugyanis több helyen a túlzott műtrágyázás a talaj elsavanyo. dósát okozta, és így a ható. és tápanyagok beépülése lelassult, vagy megszűnt. Az észak-baranyai mezőgaz­dasági üzemeknek megéri, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a Hidasi Vegyiművekkel az újdon. ság beszerzésére, hiszen kitűnő minőségű talajjavító mészpor- hoz legközelebb o nagyharsá- nyi kőbányából juthatnak, vagy a kaposvári cukorgyár mész- iszapját vásárolhatják meg. Hidason aiz elmúlt hat év alatt a medencékben több mint harmincezer köbméter iszap halmozódott fel. Most ennek a fokozatos feldolgozása kezdő­dött meg. Tavaszi BNV Ismét eljött a világ legnagyobb számítógépgyártó cége, az ame­rikai IBM Nagy a felhozatal számítógépekből Évről évre nagyobb a felhoza­tal számítástechnikai és ügyvi­teli gépekből a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. A szocialista országok is láthatóan rákap­csoltak, gőzerővel folyik a fej­lesztés, újabb és újabb, korsze­rű modellekkel és rendszerek­kel rukkolnak elő. Köszönhetően a szocialista országok egységes számítástechnikai rendszerének is, melynek keretében össze­hangolt fejlesztés folyik, hogy mást ne mondjunk, a KGST országokban gyártott különbö­ző számítógépek egymáshoz csatlakoztathatók. A fejleszté­sek legújabb eredményeiről kaphattunk képet a vásár ha­talmas „A" csarnokában, ahol természetesen először a hazai újdonsáqok nyomába eredtünk. Hz IBM nyomában A magyar számítógépgyártás reprezentánsa a Videoton Elekt­ronikai Vállalat. Számítástech­nikai gyárának termékeit immár nyugaton is jól ismerik, nem vé­letlen, tőkés exportjukat tavaly több mint 80 százalékkal (!) nö­velték. A vásáron az ..R" számí- tóqépcsalád továbbfejlesztett változatával, az R 11-essel, va­lamint a VT 20-as számítógép­rendszerrel, s különböző számí­tógépes tartozékokkal szerepel­nek. Az R 11-es számítóqép- rendszer egyaránt alkalmazható adatfeldolgozásra, műszaki számításokra, ipari szabályozás­ra és vezérlésre, míq a VT 20- as rendszer az irodai munka gépesítésében nyújt segítséget: például bérszámfejt, könyvel, számláz. Mindemellett — éppen a vá­sár alkalmából — szó esett a hazai szómítógépavártós távo­labbi terveiről is. Világgazdasá­gi napilapunk tudósításai nyo­mán két érdekes sajtótáiékozta- tóra is bebocsátást nyerhettünk. A Számítástechnikai Koordiná­ciós Intézetben készülnek a Vi­deoton számítógépek tervei. Az SZKI most az R-család úiabb tagja, az R 15-ös gép prototí­pusával rukkolt elő. Amint a Vi- láagazdasáq: írja, ez az IBM 370-es sorozatának szellemében fogant gép nemcsak hogy eléri a szocialista országok egységes számítógéprendszere most ak­tuális második generációjának színvonalát, hanem megközelíti a harmadik generációjáét. A Videoton a következő ötéves tervidőszak második felétől kez­di majd gyártani. Az SZKI-ban ugyancsak a székesfehérváriak megbízásából kifejlesztettek egy mikroszámítógép típust, melyet asztali és íróasztalba beépíthető változatban is elké­szítettek. A gép magyar-szovjet szellemi együttműködéssel ké­szült. A szocialista országok egysé­ges számítástechnikai rendszere keretében immár több mint 80 számítógép-modell létezik, ezek közül egyeseket egy-egy ország, másokat több ország közösen gyárt. A szovjet Elektronorgtech- nika Külkereskedelmi Vállalat azokat a számítógép-rendsze­reket hozta el, melyeknek elő­állítása a KGST-országok kö­zött létrejött integrációnak a gyümölcse. E gépekhez például Magyarország az ún. telefel- dolgazási részegységeket szál­lítja. Mellesleg a magyar és a szovjet szakemberek: tudóskol­lektívák, mérnökök és techniku­sok több bonyolult műszaki probléma megoldásán dolgoz­nak, e közös munka eredménye például a harmadik generációs ESZR-számítógépek új modell­jeinek megalkotása. Az NDK-beli Robotron Kom­binát a világ hotvan országába exportál számítógépeket. Fő exportcikke az ESZ-1040-es, újabban pedig az ESZ—1055-ös típusú elektronikus adatfeldol­gozó berendezés. A BNV-n ezeket és számos más termékü­ket, köztük irodagépeket állí­tottak ki. Nem kis büszkeséggel hívták fel a figyelmet: az ESZ— 1055-ös rendszer központi egy­sége másodpercenként 480 ez­res műveleti sebességgel dol­gozik, tehát világszínvonalon áll. Előnyei közé tartozik a kis súly, a takarékos energiafel­használás, valamint az 50 szá­zalékkal nagyobb teljesítmény. A Robotron standján látható még többek között könyvelő- és számlázógép, kiskönyvelő-auto- mata, elektronikus adatrögzítő, kisszámlázógép. A német preci­zitásra vall, hogy például a kis- számlázóqép számlázási és könyvelési programja a nálunk használatos szabványnyomtat­ványra épül. Szélesedik a bolgár számítás- technikai gépgyártás választé­ka is. Egyik újdonságuk például az ASKOP 2-es automatikus el­lenőrző berendezés, melynek segítségével például munka­kezdéskor a dolgozók érkezé­sét és távozását lehet regiszt­rálni és feldolgozni. A berende­zés, a ráadott programnak megfelelően 100 ezer adatot képes feldolgozni. A jugoszláv Unis cég pénzszámológépeket és elektronikus számolóegysé­geket állított ki. Ismert nyugati cégek A szocialista országok válla­latain kívül ismét eljöttek az ismert nagy nyugati cégek. Standot nyitott a francia Cll, a holland OCE, a GAF és a Philips, *az angol Rank Xerox, az amerikai IBM, az NSZK-beli Siemens és az olasz Olivetti. Jégelhárító rakétakilövő a Tenkeshegyen Csuti János Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom