Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-28 / 145. szám

1980. május 28., szerda Dunántúli napló 3 Tévútra Jutott fiatalok Összeütközésben a törvénnyel A megelőzésen és a visszavezetésen van a hangsúly A családi háttér szerepe Tavaszi BNV Olasz gyártmányú DUPLOMATtC programozható felületmegmun­káló gép Fotó: Proksza László A gépipar újdonságai B aranyában az elmúlt évben 148 gyermekkorú (14 évesig) és 255 fiatalkorú (14—18 évesig) került összeütközésbe a törvény­nyel. Tavaly Baranyában 2640 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván, köztük 976 cigánygyereket (36,9 százalék). E két terület számadata között szoros az ösz- szefüggés. A számok a felnőtté válás előtt tévútra induló emberi sorsokat takarnak, egyben figyel­meztetnek: mi, felnőttek vajon megtettünk mindent a tévutak megelőzésére, vagy azért, hogy a félrelépett fiatalt a helyes pá­lyára állítsuk? A közelmúltban operatív érte­kezleten vitatták meg a Baranya megyei Főügyészségen a gyermek- és fiatalkorú bűnözés alakulásá­nak, a gyermek- és ifjúságvéde­lem megyei helyzetének 1975— 1979-es mérlegét a szakemberek. Dr. Hegedűs Sándort, a fiatalkorúak ügyészét kértük, összegezze lapunk olvasóinak a gyermek- és fiatalkorú bű­nözés megyei helyzetét és a tennivalókat. • — Gyermek nem születik bűnözőnek, csak a családi, környezeti Hatások következté­ben azzá válhat. Voltaképpen a felnőttek elé tartottak tükröt az öt évet magában foglaló elemző értékeléssel. — Az már csak a szomorú végeredmény, ha a fiatal meg­jelenik vádlottként a bíróság előtt. Addig hosszú az út, sok­sok olyan lehetőséggel, amikor még megálljt lehet(nel) pa­rancsolni: szeretettel, megér­téssel, szép vagy kemény szó­val, neveléssel. A fiatalkorú bűnözésnél elsősorban a ki­váltó okok a lényegesek, eb­ben valóban a felnőttek a vétkesek, éppen ezért rájuk, ránk, valamennyiünkre vár az igazi megelőző feladat. Már- már közhelynek hat az a vé­dekezés a felnőtt bűnelköve­tők szájából, hogy „boldogta­lan volt a gyermekkorom”. De mit mondjon az a gyerek, vagy fiatalkorú, aki nem múlt, hanem jelenidőben mondhatná ugyanezt? Kétségtelen, hogy sajnos egyre több az indító­ok, ami a lejtőre sodorhatja őket. A megbomlott családi háttér: válás, elárvulás, idő előtti önálló életvitel, állami gondozásba vétel stb. örökös veszélyforrós. Egy biztos, azok­kal a gyerekekkel általában nincs baj, ahol a szülő—gye­rek kapcsolat normális és ahol a háttérben a szülők is har­monikusan élnek egymással. Ahol ez az egyensúlyi helyzet megbillen — és ehhez nem kell szükségszerűen a válás — diszharmonikus a családi háttér, netán a szülők—nagy­szülők kapcsolata nem éppen példás, máris bekövetkezhet a kitörési kísérlet. Vagy az elké­nyeztetett gyerek megszokja, hogy ellenszolgáltatás nélkül, tehát érdemtelenül minden kí­vánságát teljesítik. Vagy a szü­lők státusz-szimbólum versen­gése torzítja el a gyerek sze­mélyiségét és bármi áron meg akarja mutatni, hogy ő is va­laki. Aztán az ital. Az italozó, netán alkoholista szülők gye­reke mit lát? És azok a fel­nőttek, akik kínálják, sőt eről­tetik a gyereket: igyál! Ahogy a nagyok, úgy a kisebbek kö­rében is sikk az alkoholfo­gyasztás, csak az utóbbiakra még inkább káros következ­ményekkel járhat. — A fejlődés velejárója: a mai fiatalok korábban érnek minden szempontból, mint né­hány évtizede. Ezt az ellent­mondást sok esetben sem a felnőttek, sem a fiatalok nem tudják egészségesen feloldani, talán ebből is adódik az ag­resszivitás térnyerése. — Normális családi háttér­rel a gyors érés kamatoztat­ható a gyermek előnyére, ta­nulásban, sportban, a felnőtt életre, a szakmára, a hivatás­ra készülésben. De ahol ez nincs meg? Ahol a gyerek, aki egyébként is utánoz személye­ket, külső modellhelyzeteket, csak agresszivitást lát? Maga is előbb-utóbb agresszívvá vá­lik és ha másként nem, hát erőszakkal érvényesíti akaratát, vagy szerzi meg a rég óhajtott tárgyat. Az elmúlt öt évben 629 gyermekkorú és 1475 fia­talkorú elkövető ügyével fog­lalkoztunk. Vegyük a fiatalko­rúakat, akik a fejlődésben bio­lógiailag, szellemileg is fel­gyorsultak: az 1475-ből 616­nak (41,7 százalék) rendezet­len a családi háttere, az 1052 fiatalkorúak bírósága által el­ítéltből 240 alkoholos befolyá­soltság alatt követte el erősza­kos, garázda tettét. — Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények közül melyek a gyakoribbak a fia­talkorúak körében? — Az utóbbi fél évtizedben a legsúlyosabb, az emberölés három éve fordult elő utoljára, a súlyos testi sértés tavaly már 15-re csökkent, mégis emelke­dő a két év előttihez viszo­nyítva. A hivatalos személy el­leni erőszak elenyésző szinten stagnál, a garázdaság csökke­nő tendenciájú. A rablások száma kevesebb, mint 1978- ban volt, mégis több a négy év előttinél. Kifosztás tavaly­egy esetben fordult elő. Az erőszakos nemi közösülések száma csökkent. Az utóbbi 3 évben összesen 6 esetben kö­vettek el szemérem elleni erő­szakot fiatalkorúak. Mind az összes elkövetők, mind az erő­szakos, garázda jellegű bűncse­lekményeket elkövetők száma tavaly az öt év előttihez képest jelentősen csökkent, mégsem le­hetünk elégedettek, mert nem csökken úgy, ahogy kívánatos volna. A legelgondolkodtatóbb: ők képezik a felnőttkorú bű­nözők utánpótlási bázisát. Az ő esetükben már nem elégsé­gesek az intézkedések, már büntetni kell. — Említette a rossz családi háttér negatív hatásait. Ezek az állami gondozottakra is ér­vényesek? — Igen, de érdekes módon az állami gondozottak közül lényegesen kevesebb az elkö­vető, mint a teljes vagy a fél­családok, netán a szétzilált családok gyermekei közül. A vizsgált időszak 1475 fiatalko­rú bűnelkövetőjéből 119 volt az állami gondozott, ez 8 szá­zalék, de ha az összes álla­mi gondozottat hasonlítom ösz- sze a bűnelkövető fiatalkorú­akkal, akkor az öt év átlagá­ban 1,2 százalékos. Talán job­ban szem előtt vannak, talán tartalmasabb életet kínálnak fel nekik. Például nagyon jó eredménnyel tevékenykedik a pécsi Szántó Kovács János ut­cai Állami Fiúnevelő Otthon, ahol a Tasnádi Ottó igazgató vezette pedagógus kollektíva igyekszik szeretetet, elérhető emberi célt, és a jövőhöz biz­tos kenyeret adni a fiúknak. Az otthon lakói az építőipar­ban szakmát tanulnak, dolgoz­nak, pénzt keresnek — bizton­ságban van a jelenük és meg­alapozzák az önálló életet. — A bűnözéssel kapcsolat­ban is másként kell bánni a fiatalokkal, hozzájuk más mó­don kell közelíteni, mint a felnőttekhez. Mennyiben érvé­nyesül ez az elv az igazság­szolgáltatásban? — Elvünk, hogy a nevelésé, megelőzésé, visszaterelésé le­gyen a főszerep és csak vég­ső esetben jusson érvényre az igazságszolgáltatás büntető éle. A nevelés a család, az is­kola, a közösség, az ifjúsági szervezet együttes, egyidejű feladata, de az is nevelési eszköz, ha a vendéglátóipar valóban eltiltja a fiatalkorúa­kat az italtól. Később is meg­akadályozza a gátlástalan ita­tásukat. Ha valahol valami ki­siklott, természetes, hogy az elkövetett bűncselekmény ará­nyában bűnhődni kell. Az in­tézkedések körébe tartozik a rendőri, ügyészi vagy bírói megrovás, éppúgy, mint a bí­rói próbára bocsátás — ilyen­kor hivatásos pártfogó ellenőr­zi és tartatja be az előírt ma­gatartási szabályokat —, sú­lyosabb esetben javítóintézeti nevelés foganatosítható 18 éves korig. A büntetések eny­hébb válfajai a munkaviszony­nyal és önálló keresettel ren­delkezők esetében a pénzbün­tetés vagy a javító-nevelő munka, súlyosabb esetben a fiatalkorúak fogháza vagy börtöne következik. A bírói ítélkezési gyakorlat egységes, következetes, ugyanakkor az erőszakos-garázda jellegű cse­lekmények megítélésében szi­gorodik. — Végezetül egy személyes kérdés. On felnőtt fejjel a fia­talok ellen képviseli a vádat. Mennyire ért a nyelvükön, hogy fényt tudjon deríteni a tizenévesek cselekményének hátterére? — Negyed évszázada vagyok ügyész, 8 éve foglalkozom a gyermek- és fiatalkorúakkal. Magam is apa vagyok, így a saját nevelési tapasztalatom révén is könnyebb a helyze­tem. Mégis alapvető, hogy megtaláljam velük a közös hangot. Megelőző jogpropa­ganda-előadásokon gyakran találkozom fiatalokkal ifjúsági klubokban, művelődési házak­ban, tudom, hogy mi foglal­koztatja őket, mire kell helyez­nem a hangsúlyt. Sajnos elég gyatra az állampolgári alapis­meretük, pedig sok mindenre kíváncsiak. A bűncselekmény­elkövetőkkel lépést kell tarta­nom, hogy megközelíthessem őket, és úgy találjam meg cse­lekedetük indító motívumát. Szívem szerint fiatalkorú ügyész­ként kellett volna kezdenem, mert nevelőmunka ez a javá­ból, együtt kell legyen em­berismeret, humánum, pedagó­giai érzék és kriminálpszicho- lógiai ismeretanyag. Az én pá­lyámon valóban az az igazi sikerélmény, elérem, hogy ne menjen végleg tévútra egy- egy fiatal élete. Murányi László Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb kiállítási területét a fémmeg­munkáló gépek, a 'kohászat és a szerszámgépipar termékei fog­lalják el. A kiállított sok ezer ér­dekesség közül elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy kitűnik-e a szocialista országok között el­határozott szakosodás és együtt­működés. Nos hát a kiállítás el­rendezése, de maguk a gépek is ezt sugallták, ugyanakkor azonban jól szembetűnő volt a tőkés országokkal létrejött gyár­tási együttműködések eredmé­nye is. Magyarország ugyan jó néhány korszerű szerszámgé­pet gyárt, mégis nagy importőr­nek számítunk,£ hazánkban a konstruktőrök érdeklődése a ha­gyományos gépek területéről egyre inkább a nagy értékű, speciális típusú gépek, gyártó­sorok, a programnumerikus ve­zérlésű gépek felé fordul. Az idei BNV-n nagyon sok numeri­kus vezérlésű berendezést állí­tottak ki a magyar vállalatok, az NC-k mellett azonban ott vol­tak már a magyar fejlesztésű, szabadalmazott CNC-k, a mini számítógép vezérlésű típusok is, amelyek NSZK-beli, osztrák, francia és újabban japán ko­operációban készülnek. A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen a Csepel Művek Szerszámgépgyárában készített MV1 10-11 TC41.P10 vízszintes marófúrómű iránt'nyilvánul meg, amely ugyan nem tartozik az előbb említett gépek családjá­ba, a BNV nagydíja azonban nyomós ok, hogy a szakemberek először ezt keressék meg a vá­sáron. Magas színvonalú forgá­csolás-technológiai, munkavé­delmi, környezetvédelmi és esz­tétikai igényeknek egyaránt megfelel, ez a gép valóban vi­lágszínvonalú terméknek számít, bizonyítja ezt, hogy neves nyu­gati cégek máris többet megvá­sároltak. A 40 szerszám befoga­dására alkalmas gépen a szer­számokat is, a munkadarabokat is automatikus berendezések cserélik. Érdemes egy mondatot a gép előállításának költségei­ről is szólni: a termék dollárki- hozatala 32—33 Ft. A BNV díját kapta az Elekt­ronikus Mérőkészülékek Gyáré­ban készült HUNOR szerszám­gépvezérléses család, amelyek vezérlésére negyedik generációs m ikroszá m ítógépéket a tka Imaz­nak. A berendezés nagyon köny- nyen programozható, kezelése gyorsan elsajátítható, műszaki színvonala lehetővé teszi, hogy bármely piacon exportképes le­gyen. A berendezés kiépítése al­kalmassá teszi, hogy nagyon spk típusú és a legkülönbözőbb megmunkálási feladatokra ké­szült alapgépet vezéreljen: esz­tergákat, köszörűket, marógépe­ket is. A beépített sokféle hibafigye­lő és védelmi szerkezet nagy munkavédelmi biztonságot nyújt, és a selejtet a minimumra csök­kenti. M:nt az írás elején említettük, a kiállítás a szocialista országok együttműködését is jelképezi a gépiparban, a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyel- ország azonban az önállóan kfejleszfeitt gépek széles ská­láját is bemutatta. L. J. Dohoczky Antal Amikor a kezek a magasba emelkedtek, ez azt jelentette, hogy Dohoczky Antalt egyhan­gúlag képviselővé jelölték a 11. számú választókerületben. Egy ember volt, aki alig akarta el­hinni a történteket: maga a je­lölt. — Ma is úgy érzem, mintha álomból ébrednék, de az ese­mények még nem érkeznek el egészen a tudatomig. Hogy én, az egykori kislippói urasági cseléd fia, a villányi villanysze­relő életemben először eljut­hatok a Parlamentbe, és ott még hallathatom is a sza­vam . .. Sohasem hittem volna. Márpedig ebben a véletlen­nek volt a legkisebb szerepe. Életének minden eddigi mozza­nata példa erre, s a közössé­gért szólni, tenni — ez cseppet sem új számára. 1931-ben született Kislippón. Villányban tanulta ki ai villany- szerelő és a lakatos mestersé­get, olyan mester mellett, aki hatféle szakmában volt jártas, nem is akármilyen elismertség­gel. — Tőle kaptam az indítékot arra, hogy mindig többet kell tudni, és nemcsak a szakma fo­gásaira tanított meg, hanem ar­ra is, hogyan lehet azt meg­szeretni. A pártmunkával 1951-től, sor­katonaként ismerkedett meg. Egy idő után már nemcsak mű­szaki, szakmai, hanem politikai előadásokat is tartott a kato­náknak. Katonaideje alatt lett tagja a pártnak. Leszerelése után az akkori Károlymajori Állami Gazdaság­nál dolgozott mint villanyszere­lő, nyolc évig. 1958. november elején került a MEZŐGÉP vil­lányi üzemének elődjéhez, a gépállomáshoz. Alig egy év telt el, és a szakszervezeti bizott­ság titkárává választották. Hét évvel később az üzem pártve­zetőségének titkára lett. 1968- ban választották tanácstaggá, 1974-tő! a járási párt-végrehaj­tóbizottság tagja. Most ország- gyűlési képviselőjelölt. Beszélgetünk az üzem KISZ- klubjában — ez éppen a leg­csendesebb hely így délelőttön­ként — és beszélgetés közben szinte tízmásodpercenként változtatja helyét a széken, s egy pillanatig sem ül teljesen mozdulatlanul. Mintha meg­érezné, hogy ezt figyelem, ne­vetve témát vált: — Amolyan örökmozgó, nyüzs­gő ember vagyok. Már többször felajánlottak nekem irodai ál­lást, de azt képtelen lennék el­viselni. Másrészt a magamfaj­ta a melósok között érzi jól magát. A MEZŐGÉP által gyártott berendezések helyszíni össze­szerelése, esetleges garanciális javítása érdekében többször szükség van sokoldalú szaktu­dására. Járt már az NDK-ban, Bulgáriában, s a magyar szere­lők munkájával mindenütt elé­gedettek voltak. De jól érzi ma­gát azok között is, okik gond­jaik megoldását a tanácstagtól várják, akik bizalommal fordul­nak hozzá ügyes-bajos dolgaik­ban. — Kétféle érzést nyújt a kö­zösségi munka. Örömet, elége­dettséget, ha sikerült segíteni, valamint többek érdekében ten. ni, és szomorúságot, kudarcot az, ha látom az önzés, a befe­lé fordulás el harapózását, az egyéni érdekek minden fölé he­lyezését. — Mi a kedvenc időtöltése? — Szeretném, ha ezt senki sem tekintené szólamnak, de a munkám. Két unokám van, ők is kitöltenek egy nagy részt az életemben. Otthon, a kerítéstől az etázsfűtésen keresztül a ta­pétázásig, majdnem mindent én csináltam. Mint majdnem minden villányinak, nekem is van szőlőm, pontosan száznegy­vennyolc tőke. A terület meg­engedné, hogy több is legyen, de ki művelje meg? Ha perme­tezni kell, nem kérhetek elné­zést a szőlőtől, hogy nekem most épp vb-ülésre kell men­nem ...- Mit sióit a jelöléshez a család, az ismerősök? — A feleségem — bár látszott rajta, hogy örül — aggódva megkérdezte: nem mentél még eleget másokért? Édesapám be. látogatott hozzánk Kislippóról, és a sarki borbélynál hallotta a nagy újságot. Nem tudott szólni, csak a könnyei potyog­tak. — Ha megválasztják, milyen szempontok szerint képviselné a terület érdekeit az országos plénum előtt?- Konkrét dolgokon korai lenne még gondolkodni, de mindenképpen e környék adott­ságaiból kell kiindulni. Kedve­ző gazdasági lehetőségek, az aprófalvas település gondjai­val. Sokféle nemzetiség össze­fogása a társadalmi célok el­éréséért, az egyének anyagi boldogulásával összhangban a közösségek életét jobban köze­líteni a városi életformához. Hogy mit, hogyan kell tennem, azt majd a jövő dönti el. Kurucz Gyula Országgyűlési képviselőjelölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom