Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-23 / 140. szám

a Dunántúlt napló 1980. május 23., péntek A gödrei tsz határában a felázott talajjal küszködnek a vetőgépek Új segédanyag pedagógusoknak A Pécsi Tanárképző Főiskola dr. Várnagy Elemér által veze-* tett cigánykutató csoportja újabb tanulmányt adott ki. Papp Gyula a románul és ma­gyarul beszélő ún. beás ci­gánygyermekek magyar nyelvi kommunikációs készségének fejlesztésére irt segédanyagot a pedagógusok számára. A ta­nulmány bőséges elemzést ad a beás nyelvről, majd mintegy 600 mondatból álló kifejezés- gyűjteményt, társalgási fordu­latokat közöl. Ez a kiadvány amellett, hogy nagy segítséget nyújt a tanároknak a cigány- gyerekek megértésében és a magyar nyelv tanításában, nem­zetközi viszonylatban is ritka és értékes munka. Szociális foglalkoztató Pécsett Minden kézre szükség van Várják a vállalatok segítségét Nem látszatrehabilitációra vao szükség Szomorú adat derül ki a Moz. gássérültek Baranya megyei Egyesületének fölméréséből: a 20 és 60 év közötti csökkent munkaképességűek száma a me. gyében 2134; ebből 389-en 20 és 40 év közöttiek. Ez nagyon magas szám, de még ezen túl is vannak olyanok, akiknél a sé­rülés egyelőre rejtett. Több gazdaságban újra kell vetni a kukoricát Katasztrófa sújtotta vidéknek is nevezhetnénk a gödrei tsz területét. Május 9-én a megye egyes részein végigvonuló vihar a legnagyobb kárt Gödrén okozta. Az erdősávból comb- és derék vastagságú fákat dön­tött ki a vihar, és az ár messze szántóföldekre sodorta. A dom­bokról a hatalmas vízmennyi­ség szinte letarolta a feltalajt, s vele együtt a már földben levő •kukoricamagot. A gazdaság kukorica vetésterülete összesen 986 hektár, és ebből 800 hektá­ron kell újravetni. A gazdaság valamennyi dol­gozója összefogott, hogy minél előbb ismét földbe juttassák a kukoricamagot, de a késés miatt már rövidebb tenyészidejű faj­tát. Már tegnap kifutottak a ve­tőgépek, ám a néhol fél méter vastag iszap- és sártengerrel nem boldogulnak. A Szigetvári Állami Gazda­ságban 1300 hektáron került földbe eddig a kukorica, ebből 180 hektáron kell újravetni. A tegnapi napig még nem me­részkedtek a felázott földekre, amint a talaj engedi, az eddig elmaradt 200 hektárnyi terület­tel együtt elvégzik a vetést Bár a bólyi kombinátot elke­rülte most a nagyerejű vihar, az eső mégis jelentősen hátrál­tatta a hibrid kukorica vetését E növénynél pedig igen lénye­ges a tervezett érési ütem, hogy a címerezésnél majd ne legyen torlódás. A megye szántóföldjeinek összesen 86 000 hektárnyi terü­letére tervezték idén kukorica vetését, ebből 70 000 hektáron juttatták a talajba még a nagy esők előtt a vetőmagot. Ennek sajnos mintegy 20 százalékát kell újravetni. A megyében a becsült kár mintegy 50 millió forint. Dicséretes a dombóvári Ve tőmag özem és a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát segítőkész­sége, valamennyi gazdaság ré­szére biztosították újból a szük­séges vetőmagot. A bajban a gazdaságok összefognak, gé­pekkel, munkaerővel, nyújtott műszakokkal segítik egymást. S. Zs. A nyáron kezdik gyártani. m m A Pécsi Bútorgyár 2. sz. üzemében ez évben 60 millió Ft értékben készítenek különböző ágyakat, heverőket. Képünkön a Pécs II. elnevezésű kétszemélyes ágy prototípusa látható, melyet a nyár közepétől kezdenek sorozatban gyártani. Napirenden az államigazgatásban, igazság­szolgáltatásban dolgozó fiatalok helyzete Világos, hogy a csökkent munkaképességű emberek, adottságaiknak megfelelően, to­vábbra is dolgozni szeretnének. De a rehabilitáció nem kielégí­tő a megyében; a vállalatoknak kötelessége ugyan mun­kát biztosítani az erre rászoruló volt dolgozóik­nak, ám ezt csak látszatrehabi­litációnak lehet nevezni. Ugyan­is ezek az emberek, hacsak nem mennek rokkantsági nyugdíjba, vagy portásként, vagy udvaros­ként dolgoznak tovább, ami anyagilag sem megfelelő szá­mukra. De ami ennél fontosabb: pszichésen is nagyon káros ha. tással jár. Hiszen valamennyien többre, szakmunkára is képesek lennének, s ez a népgazdaság, nak sem lenne előnytelen. Ilyen okok és célok vezették a városi tanács egészségügyi osztályát, amikor elhatározták a szociális foglalkoztató létreho­zását Pécsett. Dr. Szilasi Anná­val, az egészségügyi osztály ve­zetőjével beszélgettünk erről, s megtudtam, hogy nem először kísérleteznek ezzel a városban. — Két évvel ezelőtt már meg­próbáltuk, de akkor kudarcbat fulladt a kezdeményezés. A föl­keresett vállalatok legtöbbjétől még visszajelzést sem kaptunk, sőt, jelentéseikből az derült ki, hogy szociális foglalkoztatóra nincs is szükség. Holott ez egy­általán nem fedi a valóságot. A korábbi érdektelenség után most máshogy kezdtünk a szer­vezéshez: legelőször fölmértük, hány ember igényli az igazi re­habilitációt, s ki milyen jellegű foglalkoztatásban tudna részt venni. Reméljük, a Mozgássérül­tek Egyesületével együttműköd­ve most már végre megvalósul a terv. Nagyon számítunk a vál­lalatok támogatására is, s arra, hogy ezzel az üggyel kapcso­latban változni fog a szemlélet Barátság, összeforrottság, együttműködés Kiállítás Á KISZ megyei bizottságának ülése A Varsói Szerződés aláírásá­nak 25. évfordulója alkalmából csütörtökön nemzetközi kiállítás nyílt a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeumban: a barátság, az együttműködés, az összeforrott­ság dokumentumait mutatják be a szerződés tagállamai. A kiállított képek meggyőzően bi­zonyítják: a Varsói Szerződés megkötése szükségszerű válasz volt a szocialista országok el­len létrehozott agresszív impe­rialista katonai tömb, az Észak­N em kisebb feladatra vállai­koztak a pécsi költők, mint hogy közönség előtt József Attilával kapcsolatos él­ményeikről beszélnek. Tegnap este a Megyei Könyvtár olvasó­termében került sor erre a so­kak által várt eseményre. Ber­ták László, Csorba Győző, Csor­dás Gábor, Galambost László, Meliorisz Béla, Pál József, Pá­linkás György, Pákolitz István és Parti Nagy Lajos vallott korá­hoz és vérmérsékletéhez illően arról, hogy milyen rezdüléseket váltott kj belőle a nagy prole­tárköltő egyénisége, életműve. Az est műfaját eredetileg „beszélgetésnek” szánták, azonban Fodor András közel háromnegyedórás bevezetője után már sejteni lehetett, hogy inkább önvallomások, s - mint bebizonyosodott - rövid érte­kezések következnek. Dr. Ro­mán Lászlóné, a Baranya me­atlanti Szövetség megalakítá­sára. A megnyitó ünnepségen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője és Molnár Ferenc kultu­rális államtitkár. A kiállítást Púja Frigyes külügyminiszter nyitotta meg, amelyet június 22-ig tekinthetnek meg az ér­deklődők. gyei Könyvtár vezetőjének frap­páns köszöntője után a József Attila-díjas költő nyitó gondo­latai - bármilyen értékesek voltak is — egy 'kissé lelohasz- tották a várakozás izgalmát Mert egyébként nem túlzás iz­galomról beszélni: középiskolá­sok, tanárok, könyvtárosok mel­lett szép számmal láttunk a közönség soraiban „pusztán" költészetkedvelőket, irodalom­barátokat is. Érdekes volt hal­lani, hogyan ér közelebb és kö­zelebb a mához József Attila. Csorba Győző, de még Berták László is arról beszélt hogy az ő középiskolás korában meny­nyire nem ismerték még azt a költőt, aki Ady útjának folyta­tója lett. Ugyanakkor, ha az A z államigazgatásban, igaz­ságszolgáltatásban dolgo­zó fiatalok a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük, a politika mindennapi gyakorlatában betöltött szere­pük szerint az értelmiségi fia­talok igen fontos csoportjához tartoznak, bár számarányuk nem nagy. Legfőképpen ennek tudható be, hogy helyzetük, te­vékenységük értékelése több mint húsz éve először szerepelt a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának ülésén. A bizottság tegnapi tanács­kozásán részt vett Fekete Tibor, a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkára, dr. Garányi László és Bagnár Gyuláné, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, illetve munka­társa, dr. Végh József, a Me­gyei Tanács ifjúsági titkára és ember tegnap szétnézett a te­remben, nagyon sok, hihetőleg nem tanári ösztönzésre megje­lent diákot látott. Egy kérdés azért motoszkál bennem: vajon kinek jelent többet József Atti­la? Annak-e, aki magától, ta­lán lopva vette kezébe a Kül­városi éjt, vagy annak, aki ezt már tananyagként nyálazza át? Ha néhány vallomás nyomán eluralkodott is a monotónia a tegnap esti összejövetelen, je­lentőségét és hasznát egy pil­lanatra sem lehet kétségbe vonni. József Attila születésének háromnegyed évszázados jubi­leumán a pécsi megemlékezé­sek eddigi legrangosabb ese­ménye volt. H. J. dr. Tamásfy József, a Pécsi Me­gyei Bíróság elnöke. Bár a vita alapjául szolgáló jelentés általános képet kívánt adni az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dol­gozó fiatalokról, mégis főként a fiatal jogászokkal foglalkozott részletesen: képzésükkel, pálya­kezdésükkel, beilleszkedésükkel, szakmai fejlődésükkel, tovább­képzésükkel, szociális körülmé­nyeikkel, mozgalmi tevékenysé­gükkel. A legtöbb ellentétes vé­lemény a fiatal jogászok pálya­kezdésének, beilleszkedésének megítélésénél volt: a rögtöni „mély vízbe dobás" a haszno­sabb, vagy a tapasztaltabb kol. légák rendszeres segítsége. A fiatal jogászok általában dicsé­rik az utóbbi formát, az instruk­tor! rendszert, amely azonban a gyakorlatban csak a megyei bíróságon és a megyei ügyész­ségen működik. A helyi KISZ- szervezetek sem segítik megfe­lelően a fiatalabb kollégák munkahelyi beilleszkedését, s A megyei városok KlSZ-veze. tőimek harmadik találkozójára tegnap Pécsre érkezett Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr városi KISZ-bizottságának kül­döttsége az első titkárok veze­tésével. A mostani kétnapos ta­lálkozójukon a területi KISZ-bi. zottságok irányító munkájáról és a KISZ-apparátus irányítá­sának tapasztalatairól tanács, koznak. nem fordítanak elég figyelmet az érdekképviseletre és az ér­dekvédelemre sem, noha ennek működési mechanizmusát mun­kájukból eredően a többi fiatal­nál jobban ismerik. Az államigazgatásban, igaz­ságszolgáltatásban dolgozó ér­telmiségi fiatalok döntő többsé­ge olyan munkahelyi légkörben dolgozik, amelyben szükséges, nek érzi szakmai és általános műveltségének folyamatos bő­vítését. Ez azonban a középfo­kú végzettségű fiatal állomigaz­gatási szakemberekre vonatko. zóan csak részben igaz. A megyei KISZ-bizottság feladatul is szabta oz államigazgatás te­rületét irányító KlSZ-bizottsá- goknak, hogy fordítsanak na^ gyobb figyelmet a magasabb fokú szakmai ismeretek iránti igény felkeltésére, oz oktatás­ban, továbbképzésben részt ve­vők tanulmányi fegyelmének erősítésére. D. I. Az első ülésen a Magasház tanácstermében a vendéglátók nevében Rákos János, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára üdvözölte a' vendége­ket. A tanácskozás első témája az egyetemi KISZ-bizottságak irányítása volt, amelynek meg­vitatásán részt vett Szentirányi József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága végrehajtó bi­zottságának tagja, a Pécs vá­rosi Pártbizottság első titkára. — Hol és hogyan működne ez a szociális foglalkoztató? — A Mozgássérültek Egyesü­lete jelenleg is bérel néhány helyiséget, kezdetben ezeket fogjuk használni. De feltétlenül szükségünk lesz még néhány munkahelyre, ezért szeretnénk, ha vállalatok üzemek fölaján­lanák állandó használatra a megürült raktárhelyiségeket, a már nem használt üzemrészeket. De a hely önmagában nem elég; éppen ezért arra kérnénk a különböző cégeket, hogy ki­sebb munkával bízza meg a fog­lalkoztatónkban alkalmazott, il. letve ennek keretében otthon bedolgozóként tevékenykedő embereket. Fóliázást, műanyag- tasakok készítését, kórházi tex­tíliák, munkaköpenyek varrását vállaljuk, ezen felül műszaki jellegű, aprólékos, kézi erővel végezhető munkát is. A fog­lalkoztató mini-vállalatként, ön­álló gazdasági egységként mű­ködik; az induláshoz a tanács biztosítja a fedezetet. — Hány emberrel indulnak? — Kezdetben — októberben — száz fővel, de ezt bővíteni fogjuk. Sőt, bevonjuk az öregek napközi otthonaiban és a szo­ciális otthonokban élők közül is azokat, akik igénylik, akiknek kézimunkáit kiállításokról már mindenki ismeri. Gondolom, a kezdeményezés társadalmi hasznosságát nem kell külön hangsúlyozni. Leglé­nyegesebb vonása a humánum, szem előtt tartja, hogy legna­gyobb értékünk az ember. A megváltozott munkaképességűek így nem válnak zárkózottá, ré­szük lesz továbbra is a társas életben. Nem mások segítségé­ből fognak élni, hanem önma­guk segítenek önmagukon. Mun­kájukkal keresik meg megélhe. tésü'ket, s ha ez megvalósul, soha nem fogják feleslegesnek érezni magukat. S hogy ez így legyen, mindannyiunk feladata, sőt kötelessége, Dücső Csilla Kinek jelent többet... Költők József Attiláról Nagy kart okozott az esözes Megyei városok KISZ-vezetői Pécsett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom