Dunántúli Napló, 1980. május (37. évfolyam, 119-148. szám)

1980-05-16 / 133. szám

1980. május 16., péntek Dunántúli napló 5 Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség 0 Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) Negyedszer. Meg kell gyor­sítani az európai katonai eny­hülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia össze, hívásának előkészítését, erősí­teni kell a kétoldalú vélemény- cserét az előkészítés konkrét kérdéseiről. A konferencián részt vevő államok képviselői tartsanak sokoldalú előkészítő konzultációkat azzal a céllal, hogy a madridi találkozón gya­korlati döntések szülessenek a konferencia feladatairól, ide­jéről, helyéről, munkarendjéről, többek között az első szakasz napirendjéről, úgy hogy annak munkája a bizalomerősítő in­tézkedésekre összpontosuljon. Ötödször. Erőfeszítéseket kell tenni abból a célból, hogy a fegyverkezési verseny korláto­zásának és megszüntetésének különböző kérdéseiről folyó tár­gyalásokon mielőbb megálla­podások szülessenek. Haladék­talanul fel kell újítani azokat a tárgyalásokat, amelyeket szüneteltetnek vagy megszakí­tottak. A fegyverkezési hajsza meg­szüntetését szolgáló gyakorlati intézkedések terén a legközvet­lenebb feladatnak kell tekinte­ni a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai szerződés, a SALT-II. életbe léptetése mellett azt, hogy mielőbb sikeresen befe­jeződjenek a tárgyalások: — a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltá­sáról; — a sugárfegyverek betiltásá- rő! j — a vegyi fegyverek betiltásá­ról és készleteik megsemmi­sítéséről ; — arról, hogy nem alkalmaz­nak nukleáris fegyvert a nuk­leáris fegyverrel nem ren­delkező és azt területükön nem tároló államok ellen, és nem helyeznek el nukleáris fegyvert olyan államok terü­letén, ahol jelenleg nincs. Hatodszor. Haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kell kez­deni a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a háború veszélyének kiküszöbölését szol­gáló olyan időszerű intézkedé­sekről, amelyekért szüntelenül síkraszállnak a szocialista or­szágok és amelyek mellett az Egyesült Nemzetek Szervezete is állást foglalt, de róluk eddig nem kezdtek tárgyalásokat: — egyetemes szerződés meg­kötése az erőszakról történő lemondásról; — a nukleáris fegyverek gyár­tásának megszüntetéséről és a nukleáris fegyverkészletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes megsemmisí­tésükig; — új tömegpusztító fegyverfaj­ták és -rendszerek létreho­zásának megtiltásáról; — a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenek­előtt a nagyhatalmak eseté­ben. Hetedszer. A béke és a nemzetközi helyzet megszilárdí­tása, valamint a fontos nem­zetközi tengeri útvonalak meg­bízható és akadálytalan hasz­nálatának szavatolása érdeké­ben meg kell vizsgálni — pél­dául az ENSZ keretében — a katonai jelenlét és tevékenység korlátozásának és szintje csök­kentésének kérdéseit az olyan térségekben, mint az Atlanti-, az Indiai-, a Csendes-óceán, a Földközi-tenger vagy a Perzsa­öbölben. A Varsói Szerződés tagálla­mai, miközben e javaslataikat előterjesztik, kifejezik reményü­ket, hogy Európa és a világ minden államának kormánya kedvező szellemben fogadja és figyelmesen tanulmányozni fog­ja ezeket, s a javaslatok széles körű támogatásra találnak mind részükről, mind Európa és a világ társadalmi erői ré­széről. A Varsói Szerződés tag­államai készek érintkezésbe lépni és párbeszédet kezdeni valamennyi érdekelt állammal e javaslatok lényegéről. A Varsói Szerződés tagálla­mai a politikai tonácskozó tes­tület ülésén áttekintették az európai enyhülésért és bizton­ságért, a világbéke megszilár­dításáért vívott harc időszerű feladatait és megerősítik meg­ingathatatlan elkötelezettségü­ket a béke, az európai és a nemzetközi biztonság politikája iránt. Szilárd eltökéltségük, hogy minden területen erősítik a test­véri barátságot és együttműkö­dést egymással! és más szocialis­ta országokkal, fejlesztik kapcso­lataikat, folytatják és mélyítik a párbeszédet valamennyi ál­lammal. A Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezik szilárd meggyő­ződésüket, hogy a világ államai és népei magas fokú felelőssé­gük szellemében cselekedve képesek megőrizni és megszi­lárdítani a békét, képesek megvalósítani az emberiség tö­rekvését o szabadságra és a haladásra. Varsó, 1980. május 15. Csütörtökön hazaérkezett a lengyel fővárosból a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kor­mányküldöttség. * A párt- és kormányküldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagja, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Berecz János, a KB osz­tályvezetője, Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Csémi Károly vezérezredes, hon. védelmi minisztériumi államtit­Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön a szombat- helyi művelődési és sportház­ban. A nagygyűlést, amelyre Vas megye egész területéről el­küldték képviselőiket a válasz­tók, dr. István Lajos, a Haza­fias Népfront Vas megyei Bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a megye 6. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje, mondott beszédet. — Rendezni közös dolgain­kat, ez a mi munkánk, és nem is kevés — kezdte beszédét Jó­zsef Attila gondolataival Sarlós István, majd arról szólott, hogy nemcsak országon belüli, hanem a világ egészét érintő közös dolgainkat, gondjainkat is ren­deznünk kell. Ezután arról be­szélt, milyen óriási feladatokat oldottunk meg ezzel az össze­fogással azalatt a 35 év alatt, amely gyötrelmes múltunktól el­választ bennünket. A párt XII. kongresszusa — folytatta a szónok — újabb, évekre szóló politikai, gazdasá­gi és kulturális tennivalókat adott. A célok tiszták, a jövő biztató, érdemes dolgozni érte. A munka országa vagyunk. Mél. tányolunk minden olyan hasznos tevékenységet, amely előbbre viszi az egyéni érdekeinket is magában foglaló közös ügyün­ket, megkönnyíti országunk bol­dogulását, az emberek életét. Választási nagygyűlést tartot­tak csütörtökön a veszprémi Petőfi Színházban. A megye- székhely mintegy 600 választó- polgárát Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte, majd Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra mondott beszédet. A választási előkészületek, kár, a Központi Bizottság tagjai és Rácz Pál külügyminisztérium« államtitkár fogadta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé varsói ülésének befejeztével csü­törtökön a kora esti órákban el­utaztak a lengyel fővárosból a részt vevő küldöttségek. A küldöttségeket a tagálla­mok zászlóival feldíszített var­sói katonai repülőtéren Edward Gierek, a LEMP KB első titká­ra, Henryk Joblonski, az állam­tanács, és Edward Babiuch, a minisztertanács elnöke búcsúz­tatta. mint többek között hangsúlyoz­ta, bonyolult nemzetközi hely­zetben, komoly erőfeszítéseket igénylő hazai feladatok köze­pette zajlanak. Népgazdasá­gunknak minden korábbinál szigorúbb követelményeknek kell eleget tennie. Részletesen szólt az elmúlt öt évben Veszprém megyében elért eredményekről, megemlítve, hogy bár a megye nagyságát tekintve a kilence­dik, lakosainak számát tekint­ve a tizenkettedik, gazdasági jelentősége, az ország életében betöltött szerepe ennél lénye­gesen nagyobb. Beszéde to­vábbi részében szólt a társada­lom szocialista vonásainak erősödéséről, a szocialista de­mokrácia fejlődéséről, az ezzel összefüggő további feladatok­ról. E folyamat szerves része a fiatalok közéleti aktivitásának fokozódása, amelyet az is tük­röz, hogy a jelenlegi választá­sok előkészítése során minden eddiginél több fiatalt jelöltek tanácstagnak, országgyűlési képviselőnek. A társadalom előtt álló ten­nivalókból jócskán vár az ifjú­ságra is. És nemcsak azért, mert hazánk fiatalsága saját magának építi az országot, vagy másképpen fogalmazva azért, mert a társadalom jövője az ifjúság. Választási nagygyűlést tartot­tak csütörtökön Szolnokon, a MÁV Járműjavító özem személy­kocsi-csarnokában, ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője mondott beszédet. A jelenlegi helyzetben — mondotta többek között — kü­lönösen nagy jelentősége van mindazon erők összefogásának, amelyek készek és képesek megvédeni az enyhülést, örven­detes tény, hogy ezek az erők nemcsak megőrizték, hanem az adott helyzfet követelményeihez igazodva növelték akoióképes- ségüket Választási gyűlések Felhívás Ünnepség Becsben, Ausztria semlegességének 25. évfordulóján A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testü­leté ülésének résztvevői — át­hatva attól a törekvéstől, hogy erősítsék a földkerekség né­peinek a békés jövőbe vetett hitét — javasolják: a világ va­lamennyi térsége államainak vezetői a közeljövőben talál­kozzanak a legmagasabb szin­ten. A találkozó résztvevői össz­pontosítsák figyelmüket az eu­rópai népeket és az egész em­beriséget egyaránt élénken foglalkoztató feladatra: a nem­zetközi feszültség tűzfészkeinek felszámolására, a háború meg­akadályozására. Ezen belül szenteljenek megkülönböztetett figyelmet az európai biztonság­nak és a kontinens békéje meg­őrzésének. Ilyen találkozóban meg lehet állapodni államközi konzultá­ciók útján. A mai helyzet, azok az aggo­dalmak, amelyeket ez a hely­zet kivált, és azok a lehetősé­gek, amelyeket még korántsem merítettek ki, végül pedig a történelem tapasztalatai a Hit- ler-ellenes koalíciótól napja­inkig egyaránt azt tanúsítják, hogy éppen az ilyen találkozók jelentik a legmegbízhatóbb utat a kölcsönös megértéshez és a szilárd békéhez. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulójának köz­ponti rendezvényeként csütör­tökön délután díszünnepséget rendeztek a bécsi Hofburgban. Bruno Kreisky kancellár meg­nyitó beszéde után előbb Fritz Bock egykori alkancellár, majd Gerald Stourzh történészpro­fesszor tartott megemlékező beszédet. A jubileum ünnepi szónoka Rudolf Kirchsclöger osztrák szövetségi elnök volt. „Olyan széppé tettük Auszt­riát, amilyen korábban soha­sem volt" — hangoztatta be­vezetőjében a köztársasági el­nök, és kiemelte, hogy az ered­mények nem egyes pártok, ha­nem az egész nép érdeme. Ausztria örökös semlegessé­géről, nemzetközi tevékenysé­géről szólva a szövetségi elnök emlékeztetett arra, hogy az osztrákok jól tudják: 1955-ben sem voltak a világpolitika meg­határozói és ma sem tulajdoní­tanak maguknak ilyen szerepet. Népünk — mondotta — felis­merte az osztrák politika hatá­rait és helyét a világpolitiká­ban, és elfogadja ezt a beha- tároltságot. „Az osztrák örökös semle­gesség nemcsak az európai ál­lamok közösségének érdekeit szolgálja, hanem más, a föld­részen kívüli országokét is" — mondotta. Az osztrák államfő a továb­biakban elismeréssel adózott az államszerződést aláíró nagy­hatalmak előrelátásának és köszönetét mondott az Auszt­riának előlegezett bizalomért. Rudolf Kirchschläger végül meleg szavakkal méltatta Kreis­ky kancellár érdemeit: nemcsak az államszerződés aláírásához vezető út egyengetésében vál­lalt — államtitkárként — ki­emelkedő szerepet, hanem azt követően is, külügyminiszter­ként, majd az ellenzék vezető­jeként és végül jelenlegi kancellári tisztségében alapve­tően hozzájárult az eltelt ne­gyedszázad osztrák történelmé­nek alakulásához — mondta. A JSZSZK elnökségének új elnöke: Cvijetin Mijatovics A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöksége csütörtökön Belgrádban, Lazar Kolisevszki elnökletével megtar­tott ülésen elnökévé a követ­kező egyéves időszakra meg­választotta Cvijetin Mijatovi- csot, Bosznia-Hercegovina kül­döttét, alelnökévé pedig Szer- gej Kraighert, Szlovénia képvi­selőjét. A JSZSZK elnöksége testületi államfő. Nyolc tagját ötévi megbízatási időre az ország hat köztársasága és két auto­nóm tartományának képviselő­házai választják meg, amelyek így közvetlenül és egyenjogúan részt vesznek az államfő funk­ciójának végzésében. Á JSZSZK elnöksége saját tagjai közül választja, meg fel­váltva egy-egy évre elnökét és alelnökét, a következő sor­rendben: Macedónia, Bosznia- Hercegovina, Szlovénia, Szer­bia, Horvátország, Crna Go­ra, Vajdaság és Koszovo, Joszip Broz Tito örökös köz- társasági elnök, egyben a JSZSZK elnökségének elnöke is volt. Május 4-én bekövetkezett halálakor, a folyamatosság biz­tosítása végett az elnökség megválasztotta elnökévé addi­gi alelnökét, Lazar Kolisevszkit (Macedónia), alelnökévé pedig Cvijetin Mijatovicsot (Bosznia- Hercegovina). Az alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően azonban most új választást tar­tott. A JSZSZK elnöksége képvi­seli az országot bel- és külföl­dön. Gondoskodik a köztársa­ságok és tartományok közös ér­dekeinek összehangolásáról, egyenjogúságának tiszteletben tartásáról és a föderáció mű­ködésével összefüggésben rá­juk háruló feladatok vállalásá­ról. A JSZSZK elnöksége béké­ben és háborúban egyaránt a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság fegyveres erői­nek legfőbb parancsnokló szer­ve. A JSZSZK elnöksége javasol jelöltet a parlamentnek a szö­vetségi kormány elnöki tisztsé­gére. A JSZSZK elnöksége kihirdeti a törvényeket, javaslatot tesz az alkotmányozó bíróság tag­jainak megválasztására, kine­vezi és visszahívja az ország nagyköveteit, átveszi a külföldi nagykövetek megbízó és vissza­hívó leveleit. Közkegyelmet gya­korol és kitüntetéseket adomá­nyoz. A JSZSZK elnökségi tagjai nem tölthetnek be semmi más nyilvános tisztséget és nem vé­gezhetnék egyéb hivatásos te­vékenységet. Az elnökség jelenlegi tagjai (az elnökön és alelnökön kí­vül): Vidoje Zsarkovics (Crna Gora), Vladimir Dakarics (Hor­vátország), Lazar Kolisevszki (Mocedónia), Petar Sztambo- lics (Szerbia), Fadilj Hodzsa (Koszovo), Sztevan Doronyszki (Vajdaság). Az államelnökség tagjai közül Vladimir Bakarics, Sztevan Doronyszki, Fadilj Hodzsa és Petar Sztambolics tagja a JKSZ KB 23 tagú el­nökségének is. Kabul konstruktív javaslata Érdeklődés és máris tanul­mányozás tárgya az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság kormányának legújabb nyilat­kozata, az Iránhoz és Pakisz­tánhoz fűződő kapcsolatok ren­dezésének elve. Afganisztán mindkét szomszédjának azt ja­vasolja, hogy kezdjenek tárgya­lást olyan kétoldalú megálla­podások kidolgozására, ame­lyek a kapcsolatok normalizá­lását, az együttműködés kiala­kítását célozzák. E megállapo­dások tartalmaznák egyebek között, hogy o felek nem enge- dig felhasználni területüket o szomszédjaik ellen irányuló fegyveres vagy egyéb ellensé­ges akciók céljára. A kabuli kormány véleménye szerint a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak együtte­sen kellene szavatolniok a megkötendő megállapodásokat. A nyilatkozat ugyancsak kije­lenti, hogy e politikai rendezés keretében kell megoldani az Afganisztán területén levő, korlátozott létszámú szovjet csapatok kivonásának kérdé­sét is. Az afgán javaslat ésszerű és konstruktív voltához nem fér kétség. Azt célozza, hogy meg­szűnjenek azok az okok, ame­lyek miatt az afgán kormány a Szovjetunió katonai segítségét kérte. Emlékezetes, hogyha fia­tal afgán népi demokratikus forradalom a múlt év végén végveszélybe került. Elsősorban azért, mert a pakisztáni bázi­saikról kiinduló afgán ellenfor­radalmi bandák fegyveres ter­rorjukkal aláásták az új állam- hatalmat és már-már megdön­téssel fenyegették. E bandák tevékenységét, kiképzését és a határon való szabad átjárását Pakisztán nemcsak eltűrte, ha­nem — jórészt kínai és ameri­kai közreműködéssel — segítet­te is. Az ellenforradalomnak ez az Afganisztánba irányuló nyílt exportja tette indokolttá a szovjet segítséget, amelyet a Nyugat ürügyként használt fel o Szovjetunió elleni nagysza­bású kampány megindítására. A legújabb afgán javaslat, amellyel nyilvánvalóan a Szov­jetunió is egyetért, módot kínál arra, hogy a fegyveres konflik­tus és a propagandaháború te­réről a kérdés rendezését a diplomácia asztalára utalják át. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének első reagá­lása: „Tanulmányozzuk o ja­vaslatot, ezért nyilatkoznunk még korai”. A rendezéshez vezető út hosszúnak, nehéznek ígérkezik. Kína várható teljes obstrukció- ján kívül az egyre inkább konfrontációra berendezkedő NATO úgynevezett semlegesíté­si javaslata szintén akadály­ként tornyosul az úton. Pálfi Viktor Hazaérkezett Huszár István Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal el­nöke, aki Nyikalaj Bajbakov- val, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével megvitatta a két ország 1981 — 1985. évi terveinek koordinálá­sával kapcsolatos időszerű kér­déseket. ♦ + BUDAPEST: A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Guadeloupe-i Kommunista Párt május 16—18. között ülé­sező VII. kongresszusát. Púja Frigyes Becsbe utazik Púja Frigyes külügyminiszter az osztrák szövetségi kormány meghívására, az osztrák állam- szerződés 25. évfordulójának ünnepségeire pénteken Bécsbe utazik. ♦ ■f BEJ RÚT: A líbiai hatósá­gok kémkedés vádjával őrizet­be vettek két amerikait — közöl­te szerdán a JANA líbiai hír- ügynökségre hivatkozva az UPI. Egy nappal korábban - ha­sonló vádakkal - 25 amerikait kiutasítottak az országból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom