Dunántúli Napló, 1980. április (37. évfolyam, 91-118. szám)

1980-04-28 / 116. szám

szervezője konferálta a sorozat tavaszi utolsó matinéját, mely Martyn Ferenc vendégének, Polgár Mariannák zongorajá­tékával kezdődött: Debussy- műveket adott elő. Ezután Bó- kay Mária és ifj. Kőmives Sán­dor valamint a költő maga szó­laltatta meg Csorba Győző ver­seit. Gyermán István zenemű­vészeti főiskolás növendékeivel szólaltatott meg kamarazené­ket, majd befejezésül Eck Imre Grinblatt zenéjére készült, Mo- liére úr cimű balettjét táncolta el Bretus Mária és Hetényi Já­nos. b. lül is igen kedves témából: a gyermekviseletekből. A vajdasá­gi — tehát bácskai, bánáti — népek gyermekeinek ruháza­tát, láthatják a nézők, s a leg­több nemzetiség szerepel a tár­laton. így szerbek, magyarok, a Bácskában-Bánátban el­enyésző számban élő románok, szlovákok, azután több dél­szláv nemzetiség: a bunyevá- cok, sokácok például. A Zom- borban a nemzetközi gyermek­évre összeállított tárlat tíz vit­rinből áll, s ezekben több száz gyermekruhanemű látható, va­lamint játékok, s igen sok fo­tó. A kiállítás május 25-ig lát­ható. Székely fafaragóműhelyt ren­dezett be bátaszéki, Deák Fe­renc utca 154. szám alatti la­kásán a Gyergyóalfaluból szár­mazó Baricz Béla, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság 61 éves nyugdíjasa. A fafara­gás alig egy évtizede vált a legkedveltebb időtöltésévé, először gyergyói szülőföldje em­lékeit örökítette meg makett- szerűen és életképekben. így szőlőskertet présházzal, ven­déglővel, a hegyi erdőket fel­kereső vadászokat, ebeket, lo­vakat, szarvasokat, őzeket, med­véket, vadmacskákat, sasokat, továbbá a székely mese- és mondavilág jeleneteit rostleme­zes faliképeken. Készített „cse­les” csalikancsót és „bűvös" hordót is: ha az utóbbi csap­A Mecsekre fellopódzotl a tavasz ját balra csavarják: kadarka, ha jobbra: rizling folyik belő­le. Fabábukkal megjelenítette a történelmet, így pl. Buda halá­lát sziklavárában, valamint Dó­zsa György kivégzését a tüzes trónon. A Dózsa drámát egy varázsdoboz rejti, gombnyo­másra azonban felnyílik teteje, láthatóvá lesz a tragikus jele­net a szereplőkkel, másik gombnyomásra pedig ágyús tüzérek és lovaskatonák tűn­nek elő a doboz oldalából. Mesteri munka az egy fő­ágból kifaragott nyaklánc, a legnagyobb elismerést azon­ban a különféle ősi mestersé­geket, munkajeleneteket be­mutató, fából faragott, szobor- csoportjai keltettek. így az el­ső díjat kapta a régi szüre­tet, szőlőfeldolgozást, préselést szemléltető kompozíciója, a székely ácsokat és munkájukat megjelenítő kis szoborsorozata pedig Szekszárdon látható me­gyei kiállításon. Ballabás László Most már türelmetlenül les­tük nap, mint nap, hiszen meg­szoktuk, hogy korán érkezik, a naptár szerint is rég itt kelle­ne lennie, néhány verőfényes napot leszámítva azonban még nem találkoztunk az igazi ta­vasszal. Az idén minden látvá­nyosság nélkül, de mégiscsak megérkezett. Tulajdonképpen úgy lopakodott ide. A Me­cseken tegnap ugyan még víz­tócsák borították az utakat, a szürke gomolyfelhők a csúcso­kon szinte arcunkat permetez­ték, kicsit hideg is volt kora reggel, mégis biztosan éreztük, hogy a mecseki tavasz birto­kába vette az erdőt. Már mindenütt zöldellő fá­kon ricsajoznak a madarak, az aljnövényzet színes szőnyeggel borította be az őszi avart. Meg­jelentek a kirándulók is, akik most már nemcsak autó ablakból gyönyörködnek a Mecsekben, hanem nagyobb túrákat is tesznek, egész nap az erdőt járják. Hosszabb időre letele­pedni vasárnap még nem min­denütt volt érdemes. A Fehér­kúti Turistaház közelében ta­lálkoztam Drahovszky Zoltán­nal és feleségével D. Pajor Ág­nessel, akik tíz hónapja háza­sok, s amikor az idő engedi, a Mecseken túráznak. Télen többnyire a Dömör-kapu kör­nyékén, nemrégiben azonban már a Jakab-hegyen is voltak, mint mondják számukra a Me­csek legszebb része. Most a közép-Mecsekkel ismerkednek, hiszen nemrég élnek Pécsett. Magányos tájékozódófutó szalad el mellettünk, kezében térképet szorongat, rövidujjú trikóján átüt verejtéke. A Tripamerfánál kevésbé iz­zadnak a gyerekek, pedig szor­galmasan üldözik a labdát. Decsi Pál, a VIZMŰ-nél dol­gozik, kisfiával jött ki játsza­ni, a többi gyerek úgy csa­pódott hozzájuk. A szalonna­sütőből fehér füstoszlop száll az ég felé, amely itt-ott dél­utánra kitisztult, orromban friss sültszalonna illatát érzem. Ti­zenhárom esztendős kislányom szavai jutnak eszembe: olyan unalmas, minden vasárnap délben asztalhoz ülni, levest, rántotthúst, süteményt enni. Mennyivel jobb lenne néha az erdőben tölteni a napot. Pedig a Napot tegnap csak néhány percre láttuk, mégis minden pó­lusunkban éreztük: tavasz van... L. J. Szekszárdi Ünnepi kiállítások •— Változatos események színhelye volt vasárnap a tíz­éves fennállását ünneplő szek­szárdi Babits Mihály megyei művelődési központ. Egyik ter­mében a Tolna megyei faragók és díszítőművészek továbbkép­zését tartották, a másikban az éremgyűjtők gyűlitek össze klubjuk megalakítására. Ugyan­akkor a kisteremben a bonyhá­di városi új művelődési központ bábcsoportja szórakoztatta öt meseszámból álló vidám műso­rával a kisgyerekeket. Sokan megtekintették .az ünnepi kiál­lításokat is. Délután rendezték meg a Tolna megyei fúvósze­nekarok találkozóját. Tiszta levegőn, az erdőben, a játék is jobban esik Áprilisban Csorba Győző, Eck Imre, Gyermán István és Martyn Ferenc voltak A hónap művészei rendezvénysorozat fő­szereplői. Kezdésként A fasiz­mus szörnyetegei címmel nyílt kiállítás a Martyn-házban, majd szerzői és előadói estek­kel folytatódott az egyhónapos sorozat, gimnáziumokban talál­koztak a hónap művészei a diá­kokkal. Vasárnap délelőtt az Ifjúsági Házban zárómatinét tartottak a hónap művészeinek, s az ál­taluk hívott művésztársaknak közreműködésével. Bagossy László, a rendezvénysorozat Ifjúgárdisták és úttörő­gárdisták szemléje A közelmúlt napokban lezaj­lott harci túrák zártáik le a pé­csi ifjúgárdisták és úttörőgár- distálk „Együtt a gárda" jeligé­jű 1979—80-as kiképzési évét. A honvédelmi nevelés je­gyében lefolytatott kiképzésben 300 ifjúgárdista és 700 úttörő- gárdista vett részt, a harci tú­rákon 150-en, illetve 200-an vetélkedtek a legjobbakna já­ró elismerésért. Az ő részvéte­lükkel rendezték meg tegnap reggel a Köztársaság téren az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda szemléjét. A kiképzésben való eredményes részvételért az if­júgárdistáknak Pilgermajer Jó­zsef városi Ifjú Gárda pararcs- nok, az úttörőgárdistáknak pe­dig Hanzi Lajos városi Úttörő Gárda parancsnok mondott kö­szönetét, s adta át az elismerő okleveleket és tárgyjutalmakat. Az ifjúgárdisták között a pécsi Nagy Lajos Gimnázium szaka­sza több első helyezést ért el, s ezzel megszerezte egy évre a diákzászlóalj zászlaja őrzésé­nek a jogát. Jól szerepeltek az 506. szakmunkásképző, Ziper- novszky Károly Gépipari Szak- középiskola és a Sopiana Gép­gyár szakaszai. Az Úttörő Gár­da sz'ajkalegységeinek versei- nyében a gyárvárosiak szere­peltek a legjobban, ők a ku­pán kívül Bajcsy-Zsilinszky Út­törő Gárda zászlóalj zászlaját vették át a következő eszten­dőre. H. I. A Tolna megyei Természet- barát Szövetség a simontor- nyai Bőrgyár Sportklub termé- iszetjáró szakosztálya vasárnap rendezte meg a már hagyo­mányos megyei felszabadulási emléktúrájót — és ünnepséget Simontornyán. Csaknem százan gyűltek össze a nagyközségi sportpályán, ahonnan a szov­jet hősöknek a vasútállomás melletti temetőjébe vonultak fel a kissé borongás időben. A siremlékműnél elhangzott megemlékezést követően Bu- csányi Györgyné, a Tolna me­gyei Természetbarát Szövetség főtitkára és Domösi József el­nökségi tag, s a szakosztályok képviselői elhelyezték a koszo­rúkat és a kegyelet virágait. Az emlékünnepség után az igar-simontornyai Lenin Tsz lo­vaspályáján lovasbemutatót rendeztek méneshajtással, ug­ratással, a vendégek számára. Az emléktúra a vármúzeum megtekintésével és környezet­ismereti vetélkedővel fejeződött be. A győztesek közt útiköny­veket és turistatárgyakat osz­tottak ki a házigazda bőrgyá­riak pedig minden résztvevőt az általuk készített bőrdíszmű emléktárggyal ajándékoztak meg. B. L. Baja: Régi bácskai, bánáti gyermekruhák A hónap művészeinek zárómatinéja A két bácskai város: Zombor és Baja kulturális együttműkö­désének jegyében érdekes tár­lat nyílott Baján, a Türr István Múzeumban. Ezúttal a nép­rajz tárgyköréből választották ki a kiállítás anyagát, ezen be­B°taszéfc; Székely fafa ragóm ü hely Cseles csalikancsó és bűvös hordó Fellépés előtt sminkelnek a kassai kórus tagjai Tizenhat együttes színvonalas koncertjei 12 hazai és 4 külföldi együt­tes, mintegy 600 kórustag rész. vételével kilencedik alkalom­mal rendezték meg Pécsett a kamarafcórusok országos fesz­tiválját. A háromnapos rendez­vény pénteken este kezdődött meg. A hazai mezőnyt 7 buda. pesti, 2 szombathelyi, egy esz­tergomi, egy székesfehérvári és egy pécsi együttes képviseli: a fesztivál külföldi vendégei: a Lechrerchór Schwerin (NDK), a Corale S. Magno és az / Madrigalisti di Gorizia (Olasz­ország), valamint a CSEMADOK Kassai Csermely Kórusa. (Cseh. Szlovákia). Az együttesek össze­sen öt fesztiválkoncerten mu­tatkoztak be a közönségnek és a háromtagú bíráló bizottság­nak. Jóllehet fesztiválról van szó, ami o koncertek légköré­ben és magas színvonalában egyaránt lerrjérhető, díjakat nem adnak lói. A vasárnap esti záró koncerten mind a 16 fesz­tiválegyüttes egyforma — erre az alkalomra készült — kerá­mia emléktárgyat kapott a rendezőségtől, a kialakult ha­gyományok szerint. Az öt kon­certen elhangzott mintegy 150 műsorszám jelentős része mai, modern hangvételű kórusmű. Kimagasló sikert aratott a nyi­tó hangversenyen a Pécsi Ne­velők Háza Kamarakórusa, egyébként a fesztivál megnyug­tató színvonalon zajlott le. Lap­zártakor a zárókoncert még tart. A vasárnap krónikája A munkakedv jellemezte ezt a pihenőnapot, mór ami a kiskert-tulajdonosok, sző­lősgazdák, gyümölcsterme­lők „állapotát" jellemzi. A délelőtti és a koradélutáni órákban a Donátusban néz­tünk szét, s minden par­cellán ott szorgoskodtak az emberek. Mintha bizony némi méreg is kicsendült volna a munkazajból: az elmúlt napok szomorú-esős időjárása után végre kime­részkedhettek a szabad égi aló... * Napfény most is csak délutánra köszöntött ben­nünket. Reggel, Pécsett, a Siklósi városrészben, ahol még szabadabban húzható szél, mindössze 6-7 fok meleg volt. A Meteorológiai Intézet pogányi kirendeltsé­gén hallottak szerint 8 óra­kor 5 fok volt, o legmele­gebbet délután 2—3 óra között mérték: 11 fok volt. Elmondták azt is, hogy o megszokottnál hűvösebb április végi időjárás az elő­rejelzések szerint tartja ma­gát még néhány napig. * Mégis volt vendége a KIOSZK-nak Pécsett, ha ke­vés is. A nyári melegben oly kellemes kerthelyiség­ben elsősorban oz üdítő és a virsli fogyott, s az sem véletlen, hogy sikere volt a forró teának. Sört alig-alig kértek .. * Erős szél és párás levegő — vagyis gyenge kilátás — fogadta a vendégeket a tv-toronyban. A lift kezelő­je elmondta, hogy a Csúcs- forgalom 12—13 óra között volt, s addig összesen közel 600 ember váltott jegyet a gyors felvonóra, közöttük oz ország minden részéből érkezett kirándulócsoportok tagjai is. * A közel 600 ember azon­ban a tv-toronyban nem sok, s általában is elmond­hatjuk: tegnap sehol sem volt zsúfoltság. Sem a ven­déglátó helyeken, sem a buszokon. Illetve: a különle­ges tudakozóban szinte szü­net nélkül csengett a tele­fon. Óránként 40—50 hívást fogadott a szolgálatban lé­vő három hölgy. Volt olyan, oki vidékre akart telefo­nálni, de se számot se ne­vet nem tudott mondani. Nyilván unatkozott... M. A. — Pécs: Együtt a gárda Simontornya: Emlék­ünnepség Pécs: Kamarakórus-fesztivál Szalonnasütés, játék a szabadban

Next

/
Oldalképek
Tartalom