Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-14 / 13. szám

Debreciení az Omegából Az év legjobb dobosa Az új hullámtól hangos a popvilág Siker kísérlet Cannes-ban Nem akarok egy világot ösz- szedönteni az ifjú rockrajongók­ban, de Debreczeni Ferenc, aki korábban már két egymás utáni évben, most pedig karácsony­kor harmadízben nyerte el az év dobosa címet — a popműfaj- bon persze —, nos Debreczeni Ferenc eredetileg klarinétos volt, méghozzá klasszikus zene­karban és operaénekeseket kí­sért. Kulturáltan, kottából, éve­ken át. Gyöngyösi srác korában, már nyolcévesen beiratkozot a zene­iskolába, klarinétozni, és érett­ségiig az Állami Operához szá­mos tagjának koncertkörútját kí­sérte végig az északi részeken. Egyszer aztán megalakult egy beatzenekar és ő „beszállt” dobolni. De a katonaság után, amikor felvették az Erősáramú Felsőfokú Technikumba, a vé­kony diákpénz kiegészítésére, meg dobos bátyja hatására, be­került Neotonékhoz dobolni. Egy nagy nyári koncertkörúton ismerkedett meg az OMEGÁ- val, 1970-ben, s utána, az OME­GA „robbanásakor” szóltak ne­ki, hogy emberileg, művészileg jónak ismerték meg, jöjjön eb­be a zenekarba. Nos, kará­csonykor a legtöbb szavazatot ő kapta, harmadszor lett az év dobosa. — A dobszó a legősibb ritmu­sunk, hiszen már az anyaméh­ben megismerjük a szívdobba- nás ritmusát. Talán éppen et- tői az a kivételes extázis, me­lyet a nagy dobosok éreznek? — Amikor elkezdtem, tíz-tizen­öt percnél nem bírtam tovább, olyan kimerültséget okozott. Szívdobbanás? — Igen, ez va­lami olyasmi, őserejű, ellenáll­hatatlan, szinte a végletekig fokozható hangszer. Sok nagy dobosegyéniség szinte torz arc­cal játszik, de játék közben ő maga ezt nem érzékeli, s a rockkoncertek hangulatvilágá­ba, látványába ez bele is illik. — Mennyi a pulzusod? — Nem tudom. — A vérnyomás? — Azt sem. Nem járok orvos­hoz, annak szerencsére még nem jött el az ideje. — Az OMEGA utóbbi három lemeze a spacerock, vagyis az űrrock jegyében született. Az pedig nyugodtabb, letisztultabb világot, zenei világot kíván. Mit jelentett ez a dobos számára?- Nyugodtságot, kimértséget, pontosságot. Az űrrockban egy­általán nem lehetett jobbra, balra csépelni, különösebben improvizálni. És semmiképpen sem lehetett fejvesztettnek len­ni. Nálunk ez a stílus a Gam- mapolisban csúcsosodott ki és őzt hiszem, most lezárult. Ahogy naponta bejárunk a Vigadóba, hogy 10-től délután 5-ig pró­báljunk, már furcsán nézünk egymásra, ha valakinél még kí­sért az űrrock stílusa. Most jön az új hullám.- Tele van a popvilág ezzel, vagyis a ,,new wave", az új hullám hangoztatásával. De eddig senki sem fogalmazta meg, hogy lényegében mit is hoz a popzenében?- (gy van. Mindenre, ami új, rámondják, hogy new wave. Próbák során minden lehetsé­ges új külföldi lemezt lehall­gatunk, sok új effektust, új ze­nei kifejezési” formát találunk, ezek azonban nem állnak még össze egy új stílusegységbe.- Mégis. . . hol érzi ezt a stílust, merre tapintható ki a hangzásvilága?- Én sosem szerettem a lagy­matag discot. Ha néha elmen­tem discóklubbo, akkor is a fe­hér, vagyis ritmikus irányzatát kedveltem. Most mégis emlé­keztet ez a sokfajta új hullám, ez a nem egységes new wave a discoro. Szerencsére mégsem igazi disco, hanem annak öt­vözete, egy igen kemény, az űr­rocknál keményebb zenével.- Most tehát próbák és sem­mi más?- De igen, január 18-20. kö­rül kimegyünk Cannes-ba, a MIDEM-re. Egyedül mi megyünk Magyarországról, s mi is csak bemutatót játszunk, nem kon­certet. Nehéz elszakadni a Ba- laphon cégtől, meg ragaszkod­nak hozzánk. De nekünk új le­mezgyár kell, ezekkel tárgya­lunk majd. Legvalószínűbb, hogy eredeti nagy menedzserünk, Pe­ter Hauke lesz az impresszá­riónk és egy jó lemezcéget ke­resünk majd mellé. Én most na­gyon boldog vagyok az év do­bosa címtől, és szeretném a „new wave" irányzattal még egyszer elérni, hogy egymás után kétszer szerezzem ezt meg, mint a korábbi években. I (Földessy) EZ ÉVI ELSŐ AJÁNLATUNK! Import fiirdőszoba-pipereszekrénv, tükrös REKLÁMÁRON, 221,— FT-ÉRT KAPHATÓ a 60. sz. Műanyagboltunkban, Szalai András út 16. Telefon: 15-782 Különböző fodrász berendezési tárgyak elődök „Balaton” Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, Ipartelepi u. 3. Debreczeni Ferenc: ... Sosem szerettem a lagymatag discót HÖLGYEIM, MÉG VÁRNI KELL! Arcfelvarrás? - Egyelőre hegmaradvánnyal! Negyven éven aluli höl-i gyeknél, szóval, azoknál az ötveneseknél, akiket jobb tár­saságban illik negyvennek be­csülni, reménykedő -sóhajok szálltak, amikor szétröppent a hír; míkrosebészeti csoport ala­kult a Budapesti Traumatoló­giai Intézetben és átültetéssel is foglalkozik. Mármost hölgyek körében azonnal elterjedt o ve­zényszó: Irány a Traumatoló­giai Intézet, merthogy ott majd igazi harmincéveset csinálnak az ötvenesből, talán a hat­vanasból is. A csoport valóban megala­kult, miután míkrosebészeti át­Helyzetképek, ritmusgyakorlatok így hangsúlyozz! — mondja Tomanek Gábor színművész az iro­dalmi színpad próbáján. Bemutatóra készül a Steinmetz Miklós Művelődési Ház irodalmi színpada Tomanek Gábor: „amatőr színházat szeretnék” A próba egyelőre asztalok mellett folyik. Egy-egy nyelv­botlást harsány nevetés követ, de Tomanek Gábor színmű­vész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja azonnal közbeszól. A ba­kizó oldalára áll és érthető módon védi a szöveget hibá­san fölolvasó fiatalt. Talán az ő első lépései jutnak eszébe, mikor a főiskolai évek előtt amatőrként dolgozott Sződi Szi­lárd irányításával ... A próba folytatódik, a verses kötet kéz­ről kézre járó. Az első felolva­sás, az első ritmusgyakorlatok és levegővétel. Mert mindezek az alapok ahhoz, hogy kivá­lasztásra kerülhessenek azok a lányok és fiúk, akik a pécsi Steinmetz Művelődési Ház amatőr irodalmi színpadának tagjai lesznek. Az első darab, amit a tavasszal mutatnak majd be, Szép Ernő „Május” című egyfelvonásosa. — Nagyon szép korszakom volt az amatőr öt évem. Akkor is, de később még többet kap­tam a főiskolán, ahova nehe­zen jutottam be. Úgy érzem rendezői alkat vagyok — mondja Tomanek — és most itt, a KISZÖV Steinmetz Mű­velődési Házában kiélhetem ilyen irányú szenvedélyemet. Azt akarom, hogy együtt dol­gozva, az amatőr színpadra jelentkezettek adjanak valamit magukból, vegyék komolyan a munkát, amit én is teszek. Mi­ért Szép Ernő egyfelvonásosát választottam? Szép Ernő stílu­sa közel áll hozzám és annak idején mi is eljátszottuk. A felolvasás folytatódik. A szerelmes fiút „alakító” Hado- bás Zsolt néhol még bizonyta­lan. De mikor Tomanek Gábor „belép" a felolvasásba és az öngyilkos szerepét mondja, érezhetően gördülékenyebb lesz a próba. A két fiatal felsza­badultabban „játssza” a szere­pét, hangvételük természete­sebbé válik, érződik rajtuk, örömmel csinálják. Pedig a darab nagyszüleik fiatal korá­ban játszódhat, valamikor a húszas években. Talán ezért is nehezebb beleképzelni magu­kat abba a korszakba. Aztán „pihentetőül” helyzet- gyakorlatok következnek. Egy műtőben találjuk magunkat, a „sebész" szótlanul operál. A pantomim sikert arat, taps csat­tan a játék végén. Most két fiút kér Tomanek Gábor arra, hogy a buszon Utazva ne engedjék fel a föl­szállókat. Elmélyült beszélge­tésbe kezdenek, de túl hamar kifogynak a témából, így jobb híján az „ajtóba" állnak, ez­zel is jelezve, részükről befe­jeződött a dolog. A kora tavaszi bemutatóig még van idejük a gimnazisták­ból, szakmunkástanulókból, szakközépiskolásokból alakult amatőr színpadnak, hogy siker­rel mutatkozhassanak be. To­manek Gábor reméli, ha ad­digra nem is, ám a későbbiek során az amatőr színház szín­vonalát szeretné elérni a több mint húsz fős „társulattal". S.GY. Mit csinál az új míkrosebészeti csoport? ültetést egy—másfél évtizede végeznek már a nagyobb or­szágokban, így a Szovjetunió­ban, az Egyesült Államokban, Kínában, Ausztráliában. Az in­tézet, mármint a budapesti, út. törő csoportnak nevezi azt a néhány orvosiból álló kis csa­patot, mely dr. Renner Antal vezetésével megkezdte a mik- rosebészet. Előzmény: a mün­cheni egyetem sebészeti klini­kájának plasztikai sébészeti tanszékén tanulmányozták ezt a munkát, s az ottani tapasz­talatokat használták fel első­sorban. Dr. Renner Antal e pil­lanatban is külföldi tanulmány­úton van, s onnét csak április 6-án tér vissza. Csoportját múlt év áprilisában szervezte meg a Budapesti Traumatológiai Inté­zetben. Előbb patkányokon kí­sérleteztek, majd megkezdték o mikrosebészet négy szakterü­letének egyikét, a torz testrész helyett másik testrész átülteté­sét. Például csonkán született kéz-nagyujj helyére a láb ujját ültetik át sikeresen. A másik három alkalmazási terület egyi­ke a bőrátültetés, ezt azonban a negyvenesnek nevezett ötve­nes hölgyek legnagyobb sajná­latára a pesti csoport nem végzi. Igaz. Magyarország több ‘kli­nikáján, sebészet és bőrgyó­gyászat együttműködésével vé­geznek már ilyen műtétet, első­sorban más betegség 'következ­tében kialakult bőrelváltozást kozmetikai-esztétikai célú hely­reállítása végett. A Budapesti Honvédkórházban kizárólag kozmetikai célú, tehát „hölgy­arc-műtété két" is sikeresen ol­danak meg. Csakhogy! A tel­jesen nyomtalan arcbőrműtét ma még megoldhatatlan. Igaz, mind jobb varrócérnák állnak a bőrsebészek rendelkezésére, mind jobb a sebészeti techno­lógia. A mikrosebészet azon­ban még mindig nem jutott el odáig, hogy a varrat mentén mikrosejt finomságú egyeztetést hozzon létre. Vagyis: tobbé-ke- vésbé meglátszik a varrat. Ezért legtöbbször rejtett helyen, például a fül mögött helyezik el a varratot, oda húzzák fel a korábban ráncos bőrt. Az így megfiatalított hölgy példá­ul sosem fésülheti kontyba a ha­ját, mert meglátszik a heg. Aztán ilyen szakvizsgát sem le­hetett eddig tenni az orvosok­nak. A pesti csoport is 'két- három órás optimális idő alatt ültet át testrészt, sem a több, sem a kevesebb idő nem biz­tonságos, például vérkeringési okok miatt. A teljesen látha­tatlan ráncfelvarró műtétre te­hát még várni kell! F. D. A mikroszkópos műtéti technika világviszonylatban egy—másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Az Országos Traumatológiai Intézetben fiatal orvosokból létrehoztak egy míkrosebészeti cso­portot. Feladatuk, hogy kísérleti állatokon mikroszkóppal gyako­rolják a rendkívül finom műtéti technikát, amelyet részben már emberen is alkalmaznak. (MTI Fotó Cser István) Népi képzőművészek tárlata Szekszárdon Megérdemelt sikerrel nyílt meg vasárnap Szekszárdon Horváth Imre szekszárdi népi faragó és Kövesdi Mihály sió­agárdi naiv festő munkáinak ki­állítása. A Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központban Fertőszögi Béláné, a Tolna me­gyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztályának művészeti fő­előadója nyitotta meg ünnepé­lyesen a nyugdíjas korában ki- teljesedett életmű két alkotó fából faragott negyvenöt figu­rális szobrocskáját, illetve húsz olajfestményét vonzóan bemu­tató kiállítását Kövesdi Mihálynak a Sió menti faluja ősi hagyományait, eltűnőben lévő paraszti élet­módját oly érdekesen és színe­sen képpé örökítő festményeit már jól ismeri a megye közön­sége. Olajfestményeit már több­ször kiállították Szekszárdon, s vándoroltatták a megyebeli művelődési házakban is. Azt mondjuk rá — naiv fes­tő, hiszen a maga egyszerűsé­gében, minden előképzettség nélkül, de nagyszerűen vált szülőföldje képeskrónikásává. Olyan színpompásan, mint fa­lujának a kalocsaihoz hasonló női viselete, s mégis mentesen a giccstől. S most ad újat is, festményein végigvezet a leány­kéréstől, a lakodalomtól és a keszkenőtánctól kezdve a ke- nyérdagasztáson és kocsonya­főzésen át a társas szövésig, fonásig, a falusi téli esték fel­idézésével is. Horváth Imre be­mutatkozása külön örvendetes, ő is a vidéki világot, a földmű­velők, a szőlőmunkások, a fa­vágók, a pásztorok, a halászok és a háziasszonyok munkáséle­tét ábrázolja több alakos kis szoborkompozícióival. A megtekintésre nagyon ér­demes és jól összehangolt kiál­lítás három hétig látható a Ba­bits Művelődési Központban. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom