Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-18 / 195. szám

I Dunántúli napló 1979? július 18., szerda ■z alagútépflés specialistáivá váltak Hetvehely után Piliscsabára költöznek az alagútfúró aknamélyítösök Közel egy évtizede furcsáil- tuk, Hogy az aknamélyítők alag­út építésbe fogtak a Mecsek ölén. Aztán megszoktuk jelenlé­tüket, hiszen sorozatban három alagutat is fúrtak, lerövidítve ezzel a Pécs—Budapest vasút­vonal hosszát. S most legalább annyira szokatlan, hogy a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói az utómunkálatoknál tartanak a harmadik, a hetvehelyi kis alag­út építésénél. Ezzel be is fe­jeződik a Mecsekben az alagút- építési program. Az itt dolgo­zók más feladatokat kapnak, többségük megyén kívül dolgo­zik majd a továbbiakban. A közel száz főt foglalkozta­tó részlegre három nagyobb fel­adat vár a jövőben, s ezekből kettőnél már meg is kezdték a munkálatokat. Pécsett két köz- műalagutat építenek a belvá­rosban: az egyik, a Kazinczy és a Zetkin Klára utca közötti, a csapadékvíz elvezetését szolgál­ja majd, a másik, az Orr-, Fül-, Gége Klinikától induló pedig távfűtővezetéket foglal magá­ba. A tervek szerint az utóbbi első szakaszával a fűtésszezon­ra készülnek el. Az alkalmazott bányászati technológia igen előnyös a belváros szempontjá­ból, mert nem bontják fel az úttestet, tehát nem zavarják a forgalmat. A budapesti Ganz-MÁVAG több mint tízmilliós munkát ren­delt meg az aknamélyítőktől. Úgynevezett kazetta tároló pró­baaknát mélyítenek a Ganz- MÁVAG részére. A technológia újszerű, legalábbis a mecseki körzet munkásai még nem vé­geztek aknamélyítést fagyasz- tásos eljárással. A huszonöt mé­ter mély és öt méter átmérőjű akna helyén a MÉV Kutató Mélyfúró üzeme végezte el a fagyasztólyukak lemélyítését, az aknamélyítösök felállították már a fagyasztó berendezést és a jövő hét elején az akna ki­jelölt körzetében megkezdik a talaj fagyasztását: erre azért van szükség, mert túl magasan van a talajvíz és ez nem teszi lehetővé a hagyományos mé- lyítési technológia alkalmazá­sát. A fagyasztás befejezését követően kezdik meg az akna mélyítését. Az aknába korrózió- álló acélköpenyt eresztenek majd le, a palást külső részét betonnal szigetelik, belül pedig falazat kerül az acélköpeny elé. A tervek szerint a munkával még ebben az évben végeznek, amit a három műszakos telepí­tés tesz lehetővé. Úgy tűnik egyébként, hogy az aknamélyítők olyannyira az alagútépítés specialistáivá vál­tak, hogy a MÁV újabb meg­bízást adott a mecseki körzet részére. A hetvehelyi munkák befejezését követően fokozato­san települnek majd át Pilis­csabára. A község közelében lévő legalább hatvanéves alag­út felújítását végzik majd el. A több mint négyszáz méter hosszú alagút víztelenítése ad­ja az első feladatot: a víztele­nítő táró és a hozzá tartozó szűrőkutak megépítése negy­venmillió forint értékű munkát jelent az aknamélyítők számára. Ez viszont csak a munkálatok kezdetét jelenti, hiszen ezek után láthatnak hozzá az alagút szel­vényének vasbeton köpennyel való megerősítéséhez. A felújí­tás befejező szakaszában egy méterrel mélyítik teljes hossz­ban az alagút talpát, mert a tervek szerint a későbbiek so­rán a MÁV villamosítja ezt a vonalat. S. Gy. Turistaközpont épül Esztergomnál A Nagymaros—Gabcsikovó vízlépcsőrendszer építése vár­hatóan a Viseg rád—Esztergom és a Nagymaros—Szob közötti szakaszokon befolyásolja majd a Duna-kanyar üdülőterületi használatát, idegenforgalmát Emiatt növekszik az Esztergom közvetlen közelében — az úgy­nevezett Vaskapunál — kiépí­tésre váró turista központ jelen­tősége - állapította meg keddi ülésén a Dunakanyar Intéző Bizottság elnöksége. A testület az esztergomi üdülőkörzet fejlesztéséről ké­szült tájékoztató jelentés alap­ján egyebek között az új turis­taközpont kialakítására készült tanulmánytervet, illetve a hoz­zá kapcsolódó fejlesztési prog­ramot vitatta meg. Eszerint Esztergom zöldövezetében, a Vaskapu és a városhoz tartozó zártkertek között nagyforgalmú üdülőbázist építenek sportpá­lyákkal, játszóterekkel. tutorok a vásáron A Pécsi Faipari Szövetkezet arany termékdíjas ebédlőgarnitúrája A közönség és az időjárás Ezekben a napokban, hetek­ben változatlanul középponti kérdés: milyen lesz az idő ma este? Persze azokban elsősor­ban, akik este a nyári színház valamelyik előadására készül­nek. Érthetően, hisz nem mind­egy, hogy 15—16 fokos hűvös szélben vacogunk, vagy esetleg elázik a rengeteg energiával létrehozott előadás .. . Azt min­denesetre jóleső érzés látni, hogy a közönség a szemerkélő esőben fölnyitja ernyőjét és ki­tart. Azt is, hogy még a balett­felújításokon is csaknem telt házak tapsolnak a produkciók­nak, és nagyon bizakodunk, hogy ez az érdeklődés a to­vábbiakban sem csökken. Har- madsorban még az is örö­münkre szolgál, hogy kedden estig egyetlen előadás sem maradt el, csupán kettőnél csúszott a kezdés időpontja. Az időjárás a keddi jelen­tések szerint is változékony, felhős, esőkkel, zivatarokkal. Nemegyszer ha estefelé is bo­rongás az idő, sokan választ keresnek, mi lesz az előadá­sokkal. A szabadtéri színpad ügyeletén elmondták, hpgy minden este tájékoztatják a Pécsi Rádiót, ahol legkésőbb fél 8-kor továbbítják a friss információkat. Jubileumi évkönyv: 25 év Negyed évszázados fennállá­sa alkalmából 125 oldalas ju­bileumi évkönyvet jelentetett meg a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja „25 év" címmel. A hangulatos, kék borítású kiadvány szerkesztője Rónaki László, egyik lektora dr. Kolta János. Főként környe­zet-, ezen belül is vízvédelmi témákban hat szerző öt munkát közöl. Részletesen, gazdag adat-, térkép- és grafikon­gyűjteménnyel ismertetik Bara­nya megye „vízhelyzetét”. Szó van a csatornázásról, a szenny­víztisztításról, a kommunálhi- giénéről, a vizek hidrobiológiái kutatásáról is. Csupán a vízel­látás rendkívül akut, súlyos problémájának — kiutat is jel­ző — magyarázatára egy szerző sem vállalkozott. A szerkesztő bizottság hiába keresett szak­embert ezen téma feldolgozá­sára. öt éve a húszéves fennállási jubileum alkalmával is jelen­tetett meg emlékkönyvet az MHT megyei területi szervezete, a mostani ennek folytatása, tu­lajdonképpen hely- és tudo­mánytörténeti dokumentum- gyűjtemény is. Részletesen megemlékeznek, vagyis értéke­lik az egykori, elhunyt tagtár­sak tudományos munkásságát, így Gálhidy Lászlóét, dr. Páter Jánosét, valamint dr. Wein Györgyét Beszélgetés a humorról, groteszkről Schubert Éva mosolya Különös, izgalmas színésznő játszik ezekben a napokban Pécsett, a Nyári Színház Ghel- derode-előadásain: Schubert Éva. Férjével, Verebes Károly- lyal vállalt szerepet a darab­ban, mert végre együtt játsz­hattak, mert vonzotta az új környezet, az új feladat, a ren­dező Sik Ferenc személyisége. S maga a darab is, melyben oly furcsán él együtt a nyers bohózat, a középkori miszté­riumjátékok halálvíziója, a báb­színház sajátságos jelenetezése — Ghelderode groteszk világa. Schubert Évának mindig kü­lönös érzéke volt a groteszk­hez. Erről így beszél: — Maga a szó a római sír­kamrákból, a grottákból ered, melyek falfestményein együtt ábrázolták az élet és a halál jeleneteit. Ilyen végletek ösz- szefonódása a groteszk színját­szás is, ezért szeretem, ezért érzem magam jól benne. — Rengeteg karakterszerep­ben szerette meg a közönség. Kisebb és nagy szerepekben - ezekről mi a véleménye? — Rossz és jó szerep létezik csupán. A rövidebb szerepeket nehezebb eljátszani, mert rö­vid idő alatt kell tömöritenie a színésznek — és ehhez nagy életismeret szükséges. Egy sze­repre nem lehet csak úgy fel­készülni, hogy hozzáolvasok — a szerep automatikusan kell hogy kiváltsa belőlem az ala­kítást. És ehhez kell a kritikai érzék, a jó szem, a gyors asz- szociáció. — Alakításaiban mindig nagy szerepet játszik a humor, mégpedig egy sajátságos hu­mor. Milyen szerepe van a hu­mornak az életében? — Inkább komoly, sőt melan­kóliára hájló ember vagyok. Nem szeretem az adomázást, nem tudok nevetni a vicceken. A színpadon viszont a humor valami egészen mást jelent, ott szinte filozofikus szerepet kap. Az a humor már valami gyen­gédség az emberek iránt, akik­nek el akarunk mondani vala­mi keményet, valami éleset, de úgy, hogy ne fájjon annyira. Sztanyiszlavszkij mondotta, hogy a legellenszenvesebb fi­gurát is úgy kell megformálni, hogy a néző azért kicsit sze­resse is annak személyiségét — különben nem lesz hitele a sze­repnek. A pályáról beszél. Arról, hogy szó nélkül fogadta el min­dig a szerepeket, hiszen okta­lanság arra vágyni, ami meg­foghatatlan. Mindig dolgozott. A hatvanas évek elején Mro- zek, Pinter, Osborne, AI bee, Ionesco groteszkjeit mutatta be a Kossuth Klub közönségének. De fellépett — sokak csodálko­zására — artisták között a Ka­mara Varietében is, ugyanúgy, mint a Pen Club nagy Ibsen- estjén. Hosszú évek után ta­valy szerződött át a Vígszínház­tól a Vidám Színpadra. Nem él társasági életet, nem épít karriert — felépül az magától. — Nem a lehetőségeket kell hajszolni, az adott funkciót kell tisztességgel betölteni — ezt már a latin auktorokról beszél­getve mondja. Filológusnak készült valamikor, s ma is hal­latlanul kötődik a latin kultúrá­hoz, a kitartás, a szolgálat an­tik eszményeihez. És él benne egy kielégíthetetlen kíváncsi­ság minden iránt, ami az élet, ami a természet. Végül a kis­lányáról beszél, akit ugyanígy nevelt. S mindezt csendesen tű­nődve a kávéházi asztalnál, csendes derűvel, melyből né­ha villan csak fel jellegzetes mosolya ... Gállos Orsolya Mai program: Tettyei szabadtéri szín­pad: Álszentek összeesküvése. (Bemutató.) Beszélgetés a Nyári Színház ürügyén. Ma este 6 órakor a Megyei Könyv­tár udvarán beszélget Bük- kösdi László, az MTV Pécsi Stúdiójának szerkesztője Eck Imrével, Verdi Re- quiemjének koreográfusá­val és Pákolitz István költő­vel a zene, az irodalom és a táncművészet kölcsönha­tásáról. Hol és mikor lehet megvásárolni? V A Pécsi Ipa­IRARI ri ..+ (+VástYok VÁSÁR nyújtotta bu­torparádékat a sportcsar­nokban min­dig is kiéhe­zetten szok­tuk várni, hi­szen Pécs és Baranya igencsak híjéban van gazdag választékú bútor- és lakberen­dezési áruházaknak, rácáfolva arra, hogy jövedelmi viszonyait tekintve viszont még mindig elöl helyezkedik el a megyék rangsorában. Mindig is sóvá­rogtunk szép bútorokra! Nos, hogyha az előzményeket te­kintve, kissé vonakodva is, vé­gül is a sportcsarnokbeli Ott­hon ’80 elnevezésű kiállításon felvonult és sok szép terméket hozott el a hazai bútoripar. Mielőft olyan kérdéseket ten­nénk fel, hogy például hol és mikor lehet megvásárolni a kiállított darabokat (a bara­nyai bútorínségben az árat csak utána szoktuk kérdezni), vagy hogy miért nincs a mil­liárdos rekonstrukción átesett hazai bútoripar egyetlen gyá­rának sem — mondjuk a kö­zeli nagykanizsainak - minta­boltja Pécsett, nos, e kérdő­jelek előtt adjunk némi átte­kintést a sportcsarnokbeli nagy kirakatról. Elsőként a pécsiekről, a ba­ranyaiakról. A kiállítást uralja a hazai bútoripar élvonalában álló Pécsi Faipari Szövetkezet exporttermékeiből rendezett szép és nagyvonalú kiállítás, amit nem véletlenül honorált a zsűri vásárdíjjal. A legma­gasabb tőkés vevői igényeket kielégítő termékek. Arany ter­mékdíjas tölgy ebédlőgarnitú­rájuk USA-beli szállításáról most folynak tárgyalások, a ve­vőnek annyira tetszik, hogy az árba a hosszú tengeri szállí­tás is belefér. A Pécsi Bútorgyár több új szekrénysorát állította ki. Ezek, ahogy mondani szokták, ol­csóbb árfekvésű termékek. Tör­vényszerű viszont, ha olcsóbb anyagokból dolgozunk, akkor elhagy a tervezői fóntázia? Sokkal több leleményt és csínt szeretnénk felfedezni szekrény­falaikon! Ugyanez vonatkozik a hazai piacon egyébként hiánycikknek számító fotel­ágyra. Termékeik a jövő esz­tendőben kerülnek forgalom­ba. A baranyaiak közül em­lítsük a komlói Carbont, az ő bútoraik o Jókai úti Általános Iskolában láthatók. Immár fel; nőtt a Carbon bútorgyártása. A mesterek munkájaként te­kintsük meg a Lion francia­ágyat, melybe rádiót építet­tek. Egyedi gyártás, nem ol­csó, rádióval együtt 21 ezerbe jön, de legalább van. A Szék- és Kárpitosipari Válla­lat gyárainak színes bútorpará­déja Fotó: Erb János Szépek a sportcsarnok­beli kiállításon a Budapesti Bútoripari Vállalat, a Zala, a Kanizsa, oz egri Agria bútor­gyárak szekrénysorai és gar­nitúrái, és ismét, mint mindig' nagy és tetszetős ülő- és fek­vőbútorokkal parádézik a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, ben­ne a mohácsi és a siklósi gyá­rak. Mindezeken kívül talál­kozhatunk még az eszéki, a bácskatopolyai és oz újbecsei gyárak bútoraival a Köztársa­ság téri vásári komplexumban, a jugoszláv kiállítók termei­ben. Ezekután a keresztkérdés: hol és mikor lehet vásárolni a kiállításon látható bútorok­ból. Sárdi József, a Mecsek Áruház bútorosztályának he­lyettes vezetője:- Óriási a kereslet az ösz- szes bútorra, a gyárak -viszont azt mondják, nem tudnak szál­lítani, a kapacitás egész évre« le van kötve. Erre az évre mindössze a BUBIV-tól (Réka-, Márta-heverő és -fotelek), és Székesfehérvártól (Garzon) ka­punk termékeket, s a jövő évi szállításokról tárgyaltunk a Pé­csi Bútorgyárról. A Zala Bú­torgyár Freddy lakószobájából és szekrénysorából például a harmadik negyedévre egyetlen­egyet sem kapunk a BÚTORÉRT-től, pedig minden­ki ezt keresi. Vagyis a régi sirámaink. Nem akarnak szállítani? Ta­lán ügyesebbnek, rámenősebb­nek kellene lennie kereskedel­münknek. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom