Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-12 / 128. szám
2 Dunántúli napló 1979. május 12., szombat Irodalomóra az V. A-ban Kísérlet az iskolában A gyerekek élvezték az órát Az irodalomoktatás új formája Mi lesz a többletingatlanokkal? Közérdekű kérdések Ülést tartott a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Közérdekű kérdések szerepeltek tegnap a pécsi városi tanács végrehajtó bizottsága ülésének napirendjén. Milyen intézkedésekkel lehet biztosítani a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek védelmét, hogyan változott a többletingatlannal rendelkezők száma, milyen intézkedésekkel lehet számukat csökkenteni, mi lesz a jövőben a lakások életveszélyessé és lakhatatlanná nyilvánításának rendje, s ha szükségessé válik, miyen vizkorlátozási rendet kell bevezetni az év folyamán? — ezek voltak a fontosabb témák, amelyeken kívül még egyéb időszerű kérdésekről is tárgyalt a végrehajtó bizottság. o Közművelődési filmhét után Az „eltérített” vita A szerdán befejeződött köz- művelődési filmhetet kiegészítőén a szervezők két vitát hirdettek meg. A két alkalommal megjelent dr. Buda Béla szexológus, Czeizel Endre genetikus, Heleszta Sándor és H. Sas Judit szociológus, Kelecsényi László filmesztéta, dr. Kézdy Balázs és dr. Stark András pszichiáter, dr. Veres Pál orvos, a Magyar Ifjúság munkatársa. A vitát először Vitézy László, másodszor Dárday István filmrendező vezette. És ott volt legalább 100—100 főnyi közönség. A társaskapcsolatok és szexualitás és A párválasztás szabadsága címmel a viták el is kezdődtek. Rendre felvetették a témákat, amikről jó lett volna beszélgetni, amiből mindenki okulhatott volna. A filmek, a filmrendezők felelősségéről, hatásukról, befolyásukról az ifjúság és a felnőttek nevelésében, szórakoztatásában. Foglalkozik-e a magyar film az úgynevezett „kényes témákkal", a társaskapcsolattal, párkereséssel, a szexualitással, a morális kérdésekkel, vagyis az élet egyik legfontosabb szférájával? Létezik-e magyar prüdéria, képes-e a folyamatok összetettségét, bonyolultságát valósághűen tárgyalni, vizsgálja-e a társadalmi szokásokat, a nő szerepét? Hogyan látja a szociológus, pszichológus és a közönség ezeket a kérdéseket, és a megtekintett filmet hogyan ábrázolják? És csak tételszerűen felmutatják-e a gondokat, vagy „át is élik”? Mit vár a közönség, milyen kérdéskörökkel foglalkozzanak a filmek? Miben segíthetnének az alkotások? Sajnos mégsem erről folyt főképp a szó. Ho| genetikai tanácsadássá, hol az egyéni szexuális problémák fórumává vált a beszélgetés. Viszonylag kevés szó hangzott el arról, hogy filmjeink sok területet még nem dolgoztak fel, Így például a párválasztások rejtett determináltságát, a ma is ható társadalmi hagyományokat a párkapcsolatok létrejötténél, a fiatalok szexuális gondjait. A jelenlévő néhány pedagógus a felvilágosításihoz várna segítséget a filmektől, mások azt kérték, előszóra pedagógusoknak készítsenek fel- világosító filmet. . . Voltak, akik pornót követeltek, mások az életszerű, valóságos problémákat földolgozó filmeket várják. Amely a szerelmet, a szexualitást, a partnerválasztást is életszerűen, tanácsot adva mutatja meg. Idén Baranya megye kiváló vállalatai sorába felzárkózott a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat is, akik ezt a címet immár másodszor érték el éves munkájuk alapján. Tegnap a KPVDSZ művelődési otthonban ez alkalomból megtartott ünnepségen —, melyen többek között jelen volt Sajgó Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Kódos István, az Országos Köz- alkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének titkára — Szabó Sándor, a vállalat igazgatója méltatta az előző év eredményeit, mellyel kivívták a kitüntetést. Az 1954-ben alapított vállalat az ország egyharmadára Utoljára ötödikes koromban voltam ötödikes órán — keddig. S azóta bánom, hogy nem most járok ötödikbe. De kezdjük az elején: az ősszel kezdődött az ország húsz iskolájában az a kísérletsorozat, amely az általános iskolai irodalomoktatás korszerűsítését szolgálja. A húsz iskola közül kettő pécsi, s a Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának 5. a) osztályának óráján gondoltam saját gyerekkoromra. Vészi Magdolna tanárnő világosított fel az óra előtt a kísérlet lényegéről: — Az új tankönyv kipróbálása történik, az, hogy a beépített anyag feldolgozható-e ,az óraszámkeretben, s melyek pozitívumai. A leglényegesebb, hogy jobban rendszerez, egyben tanítja azt, ami korábban az ötödik és a hatodik osztály anyagában is szerepelt. Jobban kitekintést ad a gyerekeknek a világirodalomra, buzdítja őket a rendszeres könyvtárba járásra, szótórkezelésre stb. — Ebben az évben a gyerekek rendszerezetten megismerik a népköltészeti műfajokat, a népmesétől a szólásmondásokig. A mesék, mondák műfaji sajátosságait történetiségükben ismerik meg, hiszen a görög mitológiától a Kalevalán át mai szerzők meséjéig jutnak el. Három fő részre tagozódik az anyag, az első címe: Hol volt, hol nem volt. A másodikban a János vitéz szerepel, a harmadikban pedig Rólad szól a mese mottóval olyan művek, melyek főhőse azonos korú a tanulókkal. — Az Országos Pedagógiai Intézet szervezte kísérletnek folyamatos az értékelése is, és természetesen átfogó elemzése lesz a tanév végeztével. Ami eddig hátrányául bizonyult, az,, hogy kevés idő marad a készségfejlesztő gyakorlatoknak, kicsit soknak bizonyul a feldolgozandó anyag. Az irodalomoktatás új formáját 1980-tól vezetik be általánosabban, végleges eredmény három év múlva születik, hiszen a nyolcadik osztály végén fejeződik be a kísérlet. kiterjedő területen végez geodéziai tevékenységet, és ez a tevékenység népgazdasági szempontból vitathatatlanul nagy jelentőségű. S ha az eredményekről beszélünk, feltétlen meg kell említeni a Geodéziai Vállalatnak a jelentős részvételét a pécsi pincemunkákban, az épülő városrészek folyamatos felmérésében. E jelentős munkát, eredményt értékelve részesültek a MÉM megtisztelő kitüntetésében, amit dr. Joó István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője nyújtott át gratuláló szavak kíséretében a vállalat igazgatójának. Az 5. a) osztály tanulói láthatóan élvezték az órát, melyen Tamási Áron Hűséges Mártonka című meséjét dolgozták fel. A tanárnő által érzékletesen felolvasott történet után sorra jelentkeztek a gyerekek, Schneider Renáta, Müller Zsuzsi, Kótay Zita, Szolcsányi Tibor, Tatár Gábor, s még sorra Az üzletek örök gondja az áruszállítás, -átvétel. Gyakran négy-öt teherautó várakozik a raktárbejáratoknál, hogy végre megszabaduljon készletétől. A boltokban a reggeli csúcsokban viszont kevés embert tudnak bevonni az áru átvételére, kirakodására. A szállítási idők eltolódnak, sok helyre későn érkezik az élelmiszer. A nagy rakodótérrel rendelkező üzletekben néhány éve fogadózsilipeket építettek ki: a két ajtóval ellátott rakrészbe teszi ki portékáját a szállító, s reggel a bolt dolgozói kirakodhatnak. A vevők már a nyitáskor friss élelmiszert vásárolhatnak. Eddig 10—12 pécsi, baranyai üzletben oldották meg ily módon az áru kirakást. A Zöldért hét saját boltjába és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat tíz boltjába szállít éjjel, használja a zsiliÚtátadás Pécsszabolcson Csütörtökön rövid ünnepség keretében helyezték üzembe a pécsszabolcsi — csertetői bányász emlékműtől a szőlőhegyre vezető, újonnan épült asz- faltutat. A 400 méter hosszú, 4 m szélességű út elkészültével régi gondja oldódott meg a környék lakóinak, akik esős időszakban csak igen nehezen tudták lakhelyüket megközelíteni. A mintegy 700 000 forint értékű út tervezése és a durva tereprendezési munkái közösségi közreműködéssel készült, az építés további részeit a Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozói végezték, a tanács pályázati támogatásából. sokan, hogy válaszoljanak a kérdésekre. S hogy szépen megfogalmazták Mártonka hűségét, a hazaszeretetet, hogy a mesével tanulják az igazat és szépet — innen a vágyódás; kár, hogy nem most vagyok ötödikes. b. I. pékét. A vállalat eddigi tapasztalatai szerint jól működik ez a rendszer: egyszerűbb, gyorsabb a szállítás, könnyebb a bolti dolgozók munkája — maguk osztják be a rakodást — és mindenképpen jól járnak a vevők: már üzletnyitáskor friss termékekhez jutnak, nem kell sorban állniuk az áruátvételek miatt. Az áfészek is meghonosították a fogadózsilipeket, alkalmazzák Bolyban, Siklóson, Szigetváron. Az átalakított falusi boltokban van erre különösen szükség, mert az itt dolgozóknak a szállítások miatt nyitvatartási időn túl is állandó készenlétben kellett lenniük. Ami a fogadózsilipek kialakítását nehezíti, a boltok szűkös raktárlehetőségei. Például a Ivov-kertvárosi ÁBC-áruház- ban is megvan a három külön rakrész, de nem tudják rendeltetésük szerint használni őket, mivel az üzlet forgalma a nyitás óta megsokszorozódott, „kinőtte” raktárait. S így van ezzel a legtöbb pécsi bolt, főként a belváros szűk egységei. Emiatt a szállítók más módszereket is bevezettek: a legtöbb helyen éjszaka terítik az árut, a konténereket vagy rekeszeket a járdára teszik ki. (Pécsett legalább száz helyen követik ezt a módszert.) A FŰSZERT pedig nemrég bevezette a délutáni rakodást, így reggelente tele kocsival indulhatnak túrára a vezetők. Akik a zsiliprendszer előnyeit hangsúlyozzák, a gyorsaság, ésszerűbb áruátvételi rendszere mellett azt is kiemelik, hogy az éjszakai túrajáratok során a szállítók „megkerülik" a nappali közlekedési csúcsokat, és jobb a gépkocsi-kihasználás is. G. M. Gyakran halljuk: nem sáfárkodunk jól a mezőgazdasági rendeltetésű földekkel. Legtöbbször népgazdasági érdekek diktálják ezt, de sokszor könnyű szívvel mondanak le jó földekről akár város- és községrendezés, akár üdülőterület kialakítása okán. Ilyenkor kéznél van a megfellebbezhetetlennek vélt indok is: nagyüzemi módszerekkel nem művelhető . . . Hazánkban a felszabadulás óta mintegy 800 000 hektárnyi terület került ki a mezőgazdasági művelés alól — csaknem két Baranya megye! Pécsett 3000 hektár — egy átlagos nagyságú termelőszövetkezet hiányzik. Itt leginkább városfejlesztés az ok — Lvov-Kertváros egész területe az évtized elején még szántóföld volt. A probléma ott jelentkezik, hogy gyakran időnek előtte történik meg a földterületek termelésből való kivonása, s kerülnek zártkerti és külterületi földek belterületesítésre, aminek aztán számtalan kóros következménye van. Ezek közül a legfőbb az, hogy megszűnik a mezőgazdasági termelés. Sajnos egyéb okokból is maradnak földek műveletlenül; néha a tulajdonos hanyagsága, máskor egészségi állapota vagy a kora játszik ebben közre. Az illetékes hatóságok rendszeresen ismétlődő határszemlékkel derítik fel, hol mulasztották el a földterület megművelését. Idén Pécs területén 29 hektár személyi tulajdonú és 9 hektár állami tulajdonú földterületet minősítettek megműveletlennek, a kiküldött felszólítások után e hónap végéig megejtik az ellenőrző határszemléket, s utána — ahol ez szükséges — lefolytatják a szabálysértési eljárást. A végrehajtó bizottság tegnapi Jugoszláv szakszervezeti küldöttség tartózkodott a napokban Baranyában a MEDOSZ megyei bizottsága meghívására. A három tagú delegáció Zsika Milosovicsnak, a Baranya-Szla- vóniai Mezőgazdasági Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezete titkárának vezetésével érkezett Pécsre. Baranya szakszervezeti mozgalmáról, s ezen belül a megye mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozóinak helyzetéről Koos Lászlóné, az SZMT titkára és Lukics József, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára tájékoztatta a jugoszláv vendéA Baranya megyei üdülőterületeken működő népfrontbizottságok vezetőinek tanácskozását rendezte meg tegnap Harkányban a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. A tanácskozáson Jakabos Zoltánné, a Mecsekvidéki Intézőbizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket az idegenforgalmi felkészülésről, a lakossági. határozatában utasította a tanács két osztályát — az építési és közlekedési, valamint a tervosztályt —, hogy a kezelésükben lévő illetve a kezelésükbe kerülő mezőgazdaságilag hasznosítható földeket végleges felhasználásukig adják át hasznosításra a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak. Bizonyára akadnak, akik rövidebbb-hosz- szabb — de mindenképpen átmeneti — használatra bérbe ven. nének ilyen földterületeket. Nem először került a végrehajtó bizottság elé a többletingatlannal rendelkezők névjegyzéke. 1971-ben kormányhatározat, hogy egy személy, illetve család mennyi ingatlannal rendelkezhet. A többletet értékesíteni kell, vagy a tulajdont másként át kell ruházni. Az első névjegyzék 1975-ben került a végrehajtó bizottság elé, s azon kb. 500-an szerepeltek. 1977-ben újabb 91 tulajdonos „iratkozott fel" a névjegyzékre, most pedig további 61-en. 1975 óta nem sokat csökkent a többletingatlannal rendelkezők száma, aminek objektív okai vannak. Például, ha valaki örököl egy öröklakást lakóval, szinte kizárt eset, hogy azt értékesíteni tudja, s legkevésbé a lakót tudja ebbeli szándékának megnyerni. A többletingatlanok értékesítése meglehetősen vontatottan halad, s ezt még a kényszerértékesítés lehetősége sem gyorsítja. Fontos pozitívum viszont, hogy vásárlás útján történő többletingatlan szerzésére úgyszólván nincs lehetőség, a tanácsok közötti együttműködés és a lakóhelyen történő személyi ingatlannyilvántartás ezt kizárja. geket. A delegáció tagjai megismerkedtek a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gazdasági és szakszervezeti életével, az itt dolgozók szociális helyzetével. Tegnap a Mecseki Erdőgazdasághoz és a Pécsi Állami Gazdasághoz látogattak, majd értékelték a baranyai tartózkodásuk során szerzett tapasztalatokat. A megbeszélésen részt vett Neubauer József, az SZMT vezető titkára. A jugoszláv szakszervezeti delegáció tegnap délután elutazott Baranyából. társadalmi közreműködés lehetőségeiről. Ezt követően Fekete Ferenc, a Harkányi nagyközségi közös Tanács elnöke tartott tájékoztatót a Harkányban folyó idegenforgalmi felkészülésről. A tanácskozás résztvevői délután megtekintették a harkányi fürdőt. Barlahidai Andrea Kiváló vállalata Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat Fogadótér: a járda? Éjszakai szállítások fogadózsilipekkel Ésszerűen szervezett rakodás Reggelente friss árukészlet a boltokban Jugoszláv szakszervezeti küldöttség baranyai tapasztalatcseréje Népfronttanácskozás az idegenforgalmi felkészülésről
