Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-10 / 310. szám

A Pécsett tartózkodó szovjet Komszomol-kül döttség tegnap délután a Leöwey Klára Gimná­ziumba látogatott, ahol az iskola KISZ-fiatal jaival együtt ünnepelték meg a Komszomol megalakulásának 60. évfordulóját. Ezután a Pécsi Tanárképző Főiskolán baráti találkozón vettek részt. Megyei mezőgazdasági tanácskozás Pécsett A Villányi Kombinát gépével emelik ki a földből a vesszőket Vil- lánykövesden. Erb. János felvétele Az ország minden részéből érkeznek a vevők Jövő héten kezdődik az árusítás Jó közepes ével zár Baranya élelmiszer­Összhangban a népgazdasági célokkal Változatlan megyei agrarstruktú Minden baranyai falunak megvan a maga hagyománya, Villánykövesden élnek a me­gye legjobb szőlőoltvány-ter- melői, ajtik évtizedek során nagy szakértelemre tettek szert a ritka mesterségben. Eleinte csak maguknak, sa­ját szőleik pótlására állították elő a szaporítóanyagot, ké­sőbb már eladásra is termel­ték. Mivel a nagyüzemek fő­ként exportra és nagybani el­adásra termelik az oltványt, a villánykövesdiek híre hamar túljutott a megyehatárokon. Jöttek az új parcellatulajdo­nosok, a szőlőművelés újoncai az ország minden részéből, hogy jól eredő, egészséges oltványt szerezzenek be tele­pítéseikhez, s nem sajnáltak oltványonként 10—12 forintot is megadni. Míg pár évvel ez­előtt a hatóságok be nem tiltották a virágzó háztáji üzemágat Villánykövesden, mondván, ellenőrizetlen anya­got árulnak, mert hazánkban a fajtaazonossógot a Szapo­rítóanyag Felügyelőség álla­pítja meg. Az ellenőrzés problémáját végül úgy oldották meg a vil­lánykövesdiek, hogy a közös községi tanács jóváhagyásá­val a Villányi ÁFÉSZ keretén belül szőlőoltvány-termelő szakcsoportba tömörültek. Van köztük ipari dolgozó is. Pél­dául Wingert Antal a hőerő­mű csoportvezetője, a község egyik legnagyobb oltványter­melője. A villányi Új Alkot­mány Tsz földterületet bizto­sított az oltványtelepüknek. A Villány-MecseValjai Bor­kombinát villányi gazdasága pedig szerződést kötött arra, hogy az oltványokhoz szüksé­ges alannyal ellátja őket, gé­pet kölcsönöz az oltványok felszedéséhez. Ennek ellen­értékében a villánykövesdiek kész oltványt adnak e| az ál­lami gazdaságnak. Ily módon az idén az olt­ványkészítő háztáji tevékeny­ség ismét felvirágzott a köz­ségben. A szakcsoportba tö­mörült 150 kistermelő egymil­lió oltványt készített a tél fo­lyamán, s ültetett ki a telep­re. A gyökeres oltványok fel­szedését november 8-án kezd­ték meg a villányi gazdaság oltványkiszedő gépével. A ki­szedést lassítja a csapadék- hiány — száraz a föld, de az oltványok minőségére nincs panasz. A szakcsoport Villányköves­den a Petőfi utcában laraka- tot nyitott, ahol a jövő héttől megkezdik a legkeresettebb csemege- és borszőlőfajták; az opportó, a cabernet, a kék­frankos, a rizlingszilváni és a hárslevelű oltványok árusítá­sát a lakosságnak. A villányi gazdaság az I. osztályú olt­ványt darabonként 18 forintért, a II. osztályút 13 forintért vá­sárolja meg a szakcsoporttól. Ez — tekintve, hogy szabad­áras cikkről van szó — tám­pontot nyújt várható fogyasz­tói árakra is.- Az ügyes kezű villányköves­diek nem tudnak annyi olt­ványt előállítani, amit a bor­kombinát, az áfészek és a la­kosság meg ne vásárolnának. Ez a munkaigényes, de egé­szen speciális háztáji tevé­kenység jó kiegészítő jöve­delmet biztosít a villányköves- dieknek. A szakcsoport tagjai­nak száma' ezekben a hetek­ben 180 főre szaporodott. — Rné — gazdasága Kukoricaaratás a boksái Ezüstkalász Termelőszövetkezet tésenyi határában A MÉM tárcához tartozó mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalatok és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek gazdasági és politikai veze­tői; valamint a járási és váro­si párt- és állami szervek ve­zetői, képviselői vettek részt azon a megyei gazdaságpoli­tikai tanácskozáson, amelyet az időszerű élelmiszertermelési és az 1979. évi tervezési fel­adatok jegyében rendeztek csütörtökön délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Házban. A tanács­kozást Czégény József, a Ba­ranya megyei Pártbizottság tit­kára, a megyei párt-vb tagja nyitottta meg. Ezt követően dr. Álló Miklós, a Baranya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának megbízott vezetője tartott tá­jékoztatást az ágazat 1978. évi országos és megyei hely­zetéről, valamint a mezőgaz­daság és fagazdaság, illetve az élelmiszeripar előtt álló 1979. évi feladatokról. Elmondotta, hogy Baranya mezőgazdasági nagyüzemei eredményes évet zárnak. Az üzemi termelési érték várha­tóan 6—7 százalékkal (válto­zatlan áron számolva 3—4 százalékkal) emelkedik, ami megfelel az országos átlag­nak. A bruttó jövedelem a ta­valyihoz képest egy százalék­kal, a tervhez képest 2—3 százalékkal, a személyes jöve­delem tömegében 1—2 száza­lékkal emelkedik. Hat tsz-nél várható az év végére veszte­ség, illetve alaphiány — de ez saját forrásból rendezhető — további 6-8 tsz-nek feszült a pénzügyi helyzete. Pénzügyi feszültségekkel küzd a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vál­lalat és a Pécsváradi TÖVÁL is. Aszályos az időjárás. Jet nuár 1. óta mindössze 362 milliméter csapadék hullott, 38 százalékkal kevesebb az ötvenéves átlagnál, ami 583 milliméter. A mezőgazdasági üzemek a munkákat időben elvégezték. A kukorica beta­karítását — ami jelenleg 70 —75 százaléknál tart — a ké­sőbbi érés mellett krónikus al­katrészhiány is nehezíti. A ta­lajmunkánál — az őszi búza 98 százaléka van a földben. Sok a géptörés, IFA-teher- autókhoz, MTZ és K700-as traktorokhoz és E—512-es kombájnokhoz egyáltalán nem kapható alkatrész, emiatt sok a gépállás, és romlik az esz­közkihasználás. A tavaszi fagyok és a má­sodik félévi aszály miatta nö­vénytermelési hozamok — a burgonya kivételével — elma­radtak a várakozástól és az előző évi szinttől. Az állatte­nyésztés helyzete viszont, amely a bruttó termelési érték 45 százalékát adja megyénk­ben, kedvezőbb. Nőtt a me­gyében a szarvasmarha- és juhlétszám, a vágómarha- és a tejtermelés. A sertésciklus mélypontján- 13,8 százalékkal nőtt megyénkben a kocalét­szám, ami nagyüzemek által integrált háztáji termelés sike­rét jelzi. Decemberben el kell készí­teni az 1979. évi üzemi ter­veket, amelyek előkészítésénél mindenekelőtt a termelés nö­velésére — az állami gazda­ságokban 3, a tsz-ekben 4, a háztájiban 1 százalékkal, az élelmiszeriparban 4—5 száza­lékkal szükséges növelni a ter­melést — a hatékonyság és Sz exportképesség javítására kell a fő figyelmet fordítani. Megyénkben a mezőgazdasági termelésszerkezet változtatá­sára 1979-ben nincs szükség, csak apróbb korrekciók lesz­nek. Most a tervezettnél 3000 hektárral kevesebb őszi búzát vetnek az üzemek, tavasszal ennyivel több kukoricát ter­veznek. Tekintettel a külpiaci helyzetre és a megye már eddig elért termelési volume­nére, vágósertésből és vágó­baromfiból a szinten tartás, a nagyon is exportképes juh- ból viszont a termelés 5—10 százalékos növelése a cél. A tej- és tojástermelést — a külpiaci versenyképtelenség miatt — a belföldi szükséglet kielégítésére kell beállítani. A gabonafélék mellett a friss gyümölcs, a konzervzöldség, a jó minőségű bor, a növényi olaj, a juhhús és a juhsajt, a vágásra alkalmas ló és a hal minden mennyiségben exportálható. A megyében újabb területi koncentrációra nincs szükség, az átlagos üzemméret meghaladja az or­szágosat. A beruházásoknál az idei túllépések miatt bizonyos visszafogásra kell számítani. A termelési célok eléréséhez szükséges gépek, eszközök rendelkezésre állnak majd, s a megye öntözési teljesítőké­pességét is e célok elérésének szolgálatába kell állítani. A tanácskozás vitájában hat felszólalás hangzott el. Brun József, az újpetrei tsz elnöke és Kasó József, a Szi­getvári Állami Gazdaság igaz­gatója az üzemi szempontból jelentkező problémákat tették szóvá, dr. Francsics Ferenc, az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat igazgatóhelyettese a vá­góállat-felvásárlás és -export helyzetéről és a vállalatnál fo­lyó rekonstrukcióról adott tá­jékoztatást. Dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese a minőségre és az önköltség- csökkentésre, mint a tőkés exportképesség egyik fontos feltételére hívta fel a tervké­szítés megkezdése előtt az üzemi vezetők figyelmét. — Rné — Lázár György Berlinben Lázár György, az MS7MP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter- tanács elnöke — Willi Stophnak, az NSZEP Po­litikai Bizottsága tagjá­nak, az NDK kormánya el­nökének meghívására csü­törtökön délelőtt 2 napos baráti • látogatásra a Né­met Demokratikus Köztár­saságba érkezett. A ma­gyar miniszterelnököt és kí­séretét Berlin Schönefeldi repülőterén Willi Stoph és az NDK számos más párt­ós állami vezetője fogad­ta. A fogadtatáson jelen volt Kádár József, hazánk berlini nagykövete és a magyar nagykövetség szá­mos vezető beosztású dip­lomatája is. (Folytatás az 5. oldalon) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napto XXXV. évfolyam, 310. szám 1978. november 10., péntek Ára: 80 fillér Egymillió szőlőoltvány Villánykövesdral

Next

/
Oldalképek
Tartalom