Dunántúli Napló, 1978. november (35. évfolyam, 302-330. szám)

1978-11-24 / 324. szám

wmmmaem MÉH UJ INTERNATIONALE Van! Az első: kiötlő eggyek összéje: széthomoklott. A második: ámolygó sokak tápászkodása: ledobbant vérbe és piszokba! S magával-tépte bitang prédikátorait! De a harmadik: az új: tartó, mint a föld s a könyörtelen minden-proletároké! Halljátok?! Billió torkon bőg az indulat! Halálig-osztályharc I Forradalom! Kommunizmus! Három legjobb szavunk. S a leggyűlöltebb: Burzsoáll Halljátok?! Tetésre telt a mérték! Most mindent akarunk! Most bérét vesszük minden holtnak-voltnakl Ki áll élénkbe!? Egy tömbbe moccan a szerteszét-erő! S mindent befog a mérhetlen sodor. Komját Aladár Internationale, 1919. január 1. ODA A NAPHOZ Félelmetesen szép és nagy­szerű csodája a megújhodott világnak, köszöntünk téged: felkelő vörös Nap, ki az orosz keleten ébredtél és tüzes or­cáddal a Kárpátok gerincé­ről most egész Európa felé sugárzol. Új, szokatlan fényességed­től még sokak szeme káprá- zik, a félhomályhoz szokott tekintetek még talán révedez­nek, de a szíveket már átsü­tötte perzselő forróságod, s ezeket a kigyulladt szíveket többé nem lehet megölni, le­verni, elhallgattatni. Ezekben a szívekben piheg, dobog, él a halhatatlan jövendő örök­kévalósága. Nap', Nap, aranytüzes, szent égi állat, valaha pogány ősök ezen a tájon fehér paripát áldoztak neked hajnali jöve­teledre. Mi is áldozunk most neked, a fölszabadult Ember hitével, s oltárodon, a Sza­badság oltárán hamuvá éget­jük a múlt halott bálványait: a kapitalizmust, a militariz- must, s az imperializmust. S az oltártűz ropogásából uj­jongva halljuk ki a születű új emberiség diadalmas him­nuszát. Nap, Nap, Vörös Nap, ez­redéveken át elnyomott rab­szolgák, szolgák, jobbágyok, kiuzsorázottak szabadság után sóvárgó vágyának szim­bóluma: széttört bilincsek, fel- i emglt homlokok, vakító fé- 1 nyességedbe bátran tekintő szemek köszöntenek. Jöjj és szállj feljebb, egyre maga­sabbra a tavaszi égen, hogy szétszóródó, életet adó su­garaiddal beteljék a Világ, s annak minden nemzetsége. Hiszen a Te világosságod az Élet világossága, a Te Tüzed, az Élet Tüze, s a Te erőd az Élet ereje, amely legyőzi a Halál sötétjét, hidegét és né­ma mozdulatlanságát. Aki Téged köszönt, az Éle­tet, a Jövendőt, az örök Vál- j tozást köszönti s széttárt ka- j rokkal, szédülten issza, szív­ja, lélegzi be fényedet, Tne- legedet, folyton sugárzó és soha el nem fogyó erődet. Égess és teremts Vörös Nap s ha delelőre érsz, állj meg legfölül az istenek örökkéva­lóságában. Neked, ki meg­váltást hozol az emberiség­nek, felhő ne sápassza or­cád, s ne legyen soha alko- nyatod. Kárpáti Aurél Déli Hírlap, 1919. március 25. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakolása és szervezkedésének kezdetei Baranyában A kommunista mozgalom szervezkedésben, szervezetben realizálódott története alig hagyott írásos történeti dokumentumot megyénkben. A legtüzetesebb és ap­rólékosabb kutatás sem dicsekedhet sok eredménnyel. A párt születése pillana­tában a legkülönbözőbb erők tüzében, a konspiráció nehéz útjára kényszerült Baranyában. 1918. november 14-től a megyét két különböző irányú fejlődésre kényszerítette a demarkációs határvonal. A politikai szervezkedés más-más úton valósulhatott meg. 1918. november-1919. már­cius között a Baranya, Bács, Dél-Somogy megszállt terüle­tein az országos fejlődéstől eltérő helyzet és politikai viszo­nyok alakultak ki. Az októberi forradalom polgári demokrati­kus vívmányai sorra megsem­misültek. A demokratikus pol­gári és népi szervek tevékeny­sége megbénult, a gyárakban megalakult munkástanácsok te­vékenységét is katonai rende­letekkel megszüntették. A ma­gyar polgári adminisztráció so- kozatos felszámolásával a nyílt katonai kormányzás, a munkás- osztály ellen is erősödő erő­szak jellemezte a politikai vi­szonyokat. A politikai atmoszfé­rában mind erőteljesebben je­lentkezett az annexionizmus, más részről a nacionalizmus. Ebben a helyzetben a legna­gyobb elismerés illeti a legális munkáspártot, amely határozot­tan, megalkuvás nélkül lépett fel mind az annexionizmus, mind pedig a szélsőséges na­cionalista törekvések ellen. A megszállt területen, a Pécsi Szociáldemokrata Párton belül jelentkező baloldal tevékenysé­ge gyenge volt. A társadalom átalakításának gondolata a legkülönbözőbb módon kapott hangot. Az első lépések 1917 októberétől számos olyan megnyilatkozásról maradt írásos történeti dokumentum, amely arra utal, hogy jelenté­keny visszhangot keltett a fegy­veres felkeléssel végrehajtott forradalom gondolata. Bánya- munkásqyűléseken határozat formájában is megfogalmazó­dott ez a törekvés. Az 1918 má­jusában kirobbant katonai­munkás felkelés, noha sikerte­len maradt, a városi és bánya­telepi tömegeknek a hatalom megszerzésének fegyveres le­hetőségét mutatta meg. A felkelés leverése mind a bányász-, mind a városi szerve­zetekben több tucat baloldali, orosz forradalmi tapasztalato­kat ismerő munkást juttatott börtönbe, vagy a frontra, ahon­nan nem volt visszatérés. A né­maságra ítélt munkássajtó csak 1918. október végén, no­vemberben vethette fel a for­radalom kérdését anélkül, hogy legalitását kockáztatta volna. Mind több cikk utalt arra, hogy a forradalmi átalakulás módja a központi kérdések egyike lesz. Bár a pécsi vezetőséq kö­vetkezetesen fordul szembe a „bolsevik forradalom” lehetsé­ges gondolatával, sajtója nyílt vitát tesz lehetővé. Pártjának egy képzett vezetője, a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt 1918. októberi rendkívüli orszáqos konferenciáján, a „re- volúciót”, mint szükségszerű és elkövetkező megoldást tartja a politikai válságból való kilába­lás útjának az „evolúcióival szemben. Ami a további példák felsorolása nélkül megállapít­ható, az egykori források tanul­mányozása azt húzza aló, hogy 1918 novemberében és decem­berében mind több olyan meg­nyilatkozás jelent meg a meg­szállt városban és a területen megjelenő sajtóban, egyéb publikációban, amelyekben a KMP helyi tevékenységére, a megalakult új párt hatására következtethetünk. Doktor Sándor ,.A régi és az új rend" című, 1919-ben Pé­csett kinyomtatott munkájában a KMP megalakulására céloz­va a következőképpen fogal­mazott: „ ... szerencsét kíván­hatunk magunknak, hogy a proletárságban is akadt egy maréknyi olyan ember, akik szerencsés kézzel fogtak hozzá az új rend megalapozásá­hoz . . ." 1918 vége felé a szociálde­mokrata szervezet hivatclos lapja, a „Munkás” összetar­tani című cikkében félreérthe­tetlenül kénytelen elítélni azo­kat a törekvéseket, amelyek: „ ... akár a párton belül (ti. a pécsi szociáldemokrata szerve­zeten belül, Sz. L), vagy akár azon kívül, egyelőre megvaló­síthatatlan célokért indíttatnak meg ...” Több faluban „Népi Tanács” alakult, amelyekben Oroszor­szágból hazatért katonák (bol­sevikok) vannak, földet oszta­nak, s „erőszakos lépésekre szánják magukat, a helyi igaz­gatást semmibe veszik, kommu­nista szövetségnek mondják magukat”, olvashattuk a dár­dai főszolgabíró jelentésében. 1918 vége a KMP vidéki szer­vezeteinek kiépülési időszaka. Ugyanekkor jöttek létre a nagy, legális, szociáldemokrata szakszervezeteken belül is cso­portjaik. A demarkációs vonal nagy nehézségeket, de végül is nem áttörhetetlen akadályo­kat gördített a szervezkedés elé. Kiépülnek a szervezetek A sajtó és egyéb források a KMP tevékenységének közvetett bizonyítékát nyújtják. (Az ed­dig elmondottak túlzás nélkül, a feltételezésnél többet mon­danak.) A visszaemlékezések, amelyek konkrét utalást tesznek a sejtek megalakulására és amelyek természetesen objek­tív oknál fogva az időpontokat illetően eléggé eltérő adatokat jegyeztek fel, konkrét történeti forrásokkal egybevetve, azokkal együtt, hitelt adhatnak a meg­szállt Baranya, illetve Pécs tér­ségében a KMP helyi szerveze­tének első jelentkezéséről. 1918. december 28-án kelt a székesfehérvári csendőrkerület parancsnokságának titkos je­lentése, amelyből a fentieket alátámasztó részlet a követke­zőképpen szól: „ . . . az . . . el­lenőrző hatóságok nem képe­sek a határon (ti. a demarká­ciós vonalon), sőt az ellenőr­zési körzeteken túl a megszállt területekre beáramló . . nem­zetellenes, kommunista propa­ganda agitátiós termékeit el­lenőrizni ... Beszerzett infor­mációk, valamint két ízben le­foglalt nyomtatvány és sajtók, jelentősebb anarchista anyag mellett, a budapesti szociális- ta párt újságját, litográfiáját tartalmazta ..." Méq világosabbak a jelentés további részei: „...Külön fel­hívom méltóságod nagybecsű figyelmét arra, hogy harmadik esetben történt, hogy az úgy­nevezett kommunista párt Pest­ről a vele szoros kapcsolatban levő bajai és pécsi konspiráto- rokkal . . . propaganda anyagot váltott. A Pécsi Szocialista Párt­ban (pécsi szociáldemokrata szervezet) levő szimpatizőr ele­mekkel ezerf kapcsolat az el­múlt héten jöhetett létre, (1918. december 20—21.1 Sz. L.) ... Komlói és hetényi körök kom­munista agitációt fejtenek ki... Pécsi vasutasok között pesti szervező járt két ízben.” A dokumentum világosan utal arra, hogy a KMP központ­ja és a megszállt terület, így Pécs szervezett munkássága kö­zött is, 1918 decemberében építette ki szervezeteit. Az 1970-ben közölt e doku­mentum minden lényeges ré­szében igazolta Lefkovics Ernő­nek 1968-ban napvilágot látott visszaemlékezését. Az első kommunista sejtek szervezője Lefkovics Ernő vasúti távirász.- A pécsi katonai felkelés idején a főműhely munkásai a fegy­veres harcot is vállalták, nem véletlen, hogy közülük kerültek 'ki a pécsi szervezet első részt­vevői. Emellett a vasút anti- militarista csoportjának tagjai: Soós Ferenc, Horváth Ernő, Karlics János távirdászok, Tarr Imre, Balog Székely Ferenc, Putz Mihály szertári munká­sok, Gönz Lajos, a kiváló ké­pességű szervező, Kis Ede vas­úti hivatalnokok. A főműhely sejtvezetője Baksa Ferenc volt. A vasmunkás szakszervezet pé­csi helyi csoportjában decem­ber végén Matakovics János, Berki György, Bein Ferenc szer­vezték meg a sejteket, üzemi szervezésben létrejött sejtek il­legalitásban maradva, isme­retlenek ma is. Lefkovics Ernő visszaemléke­zésében jelentékeny hálózatról tesz említést név szerint is sok­ra emlékezve. Szerinte a Zsol- nay gyárban, kereskedelmi al­kalmazottaknál, és egy értel­miségi csoportnál alakult meg a KMP pécsi szerve. Adataink is igazolják ezt, azonban lé­nyegesen később, 1919 márciu­sában. A jelentésben közölt kom­munista sajtótermék terjeszté­sét Baranyában, a demarká­ciós vonalról nagy kockázat volt átjuttatni. Ennek megszer­vezése is minden kétséget kizá­rólag 1918 decemberében Lef­kovics és csoportjának érdeme volt. 1919. januárban arról szólt a kormánybiztoshoz eljuttatott je­lentés is; „ ... hogy 1918 de­cemberében elkobzott felfor­gató sajtótermék, ezek között is az ún. Vörös Újság, változat­lan nagy számban kerül ter­jesztésre Pécsett, Mohácson, Szigetváron és Barcson ...” A KMP Észak-Baranyában Lényegesen könnyebb volt itt a szervezet kiépítése. Szabadabb mozgási lehetőség, a KMP központjával lehetség« kapcsolat kiépítése erőtel j< sebb volt. Egykorú írásos doki mentum nem került elő. Re rospektív jellegű forrás azor ban igen sok akadt és ez€ összevetése, vázlataiban r konstruálásra alkalmassá tes az eseményeket. Pécsi Mihál nak a visszaemlékezése szerin .......22-én vagy 23-án felmei tem Pestre... információi volt, hogy hivatalos megalaki lás lesz ... november 29-< este Sásdon, a Kaposvári utí 45. szám alatt, a Preller-fé vendéglőben alakult meg sásdi alapszervezet, elnöke Ki méndi József lakatos, titká Ignátz József. A párt első vi lasztmányában Török Józse később a direktórium elnök Pécsi Mihály, Tanner Jóm szabó játszottak jelentős szén pet...” A KMP vidéki munkája, ag tációja decemberben kezde beérni. A Vörös Újság decér bér 7-én jelent meg és a pá programja is ebben a hónai ban került a nyilvánosságra, lap így „szervezője és agitáti ra lett” a vidék tevékenységi nek. 1919. január—március közi időszak mindkét területen munkás szervezkedés eddig ha nem látott fellendülé hozta. A szakszervezeti h csoportok tömeges megalak lása mellett, szocialista körö egyletek és asztaltársaságc jöttek létre. Működésük jeli gének pontos meghatározó további feladat. Vezető azonban a következő idősza 1919, március-augusztusban Tanácsköztársaság helyi sze veinek vezetői lettek, amelye alapján nem nehéz visszaköve keztetni a KMP-vel való ka| csolataikra. A megszállás területén KMP sejtjeiben ismertté va vezetőket 1919-1921 között III. Internacionáléhoz csatit kozott Pécsi Szocialista Pá tagjai között láthatjuk. E párt 1918—21 között jeler tős nemzetközi kapcsolatok« épített ki. Mindenekelőtt jugoszláv kommunistákká akikkel együtt léptek fel c annexió és a sovinizmus eile Erősödő szolidáris kapcsolata jellemezték a kladnói cseh be nyamunkás szervezetekkel, E tökéltségüket jelzi az is, hog amikor maguk is emigrációb kényszerültek, többségük bel« pett a JKSZ-be, és együtt küz döttek a második világhábor idején is. Szita László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom