Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-29 / 237. szám
Sztár érkezik... Sári Quatro csiitörtökon Pécseit szerepel A basszusgitár japán egyedi készítmény Sztár érkezik . . Ferihegy, tömeg, tülekedés, letaposott cipőorrok. Mindenki látni akarja a világ könnyűzenei életének egyik sztárját, Suzi Quatrót. Kémlelik az eget, mikor hozza a repülőgép a szép énekesnőt. Közben eszembe jut Dick Katz úrnak, Suzi Quotro menedzserének néhány sztorija. Londoni telefonbeszélgetéskor kérdezgettem tőle. Suzi felfedezése: Miki Most, Nagy-Britannia vezető hanglemez-producere egyszer all- girl bandet akart hallgatni Detroitban. Vagyis olyan mindent tudó nők zenekarát. Suzi — ez a mázli! - éppen ott játszott a nővéreivel. Mister Mostnak megtetszett az előadása, meghívta Londonba, összehozta két dalszövegíróval; Nicky Chinn- nel és Mike Chapmen-nel . . . így kezdődött. Végre! Dübörgés, aztán megjelenik az ajtóban Suzi. Felemeli karját, int az új közönségnek és a tömeg ordít. Suzi! Su-zi! Ez van, megérkezett. Egykori cselgáncsos korszakomat visszaidézve vágok léket a tömegben, senki sem udvariaskodik. Aztán előttünk áll Suzi, ragyog és beszél. Olyan a hangja, mint a most elkapkodott Agrra- Phoba lemez prózába hajló dallamainál; búgó, tiszta, határozott. — Ezen a pályán bármilyen tehetséges is valaki, nagyon szívósnak kell lennie. De ez más sztárra is jellemző. Ami talán sajátosságom; a rendkívül erős képzés, amit kaptam. Általános műveltségem drága jó szüleim révén kiváló magánis- • kólákban szereztem. A szakmait? . Nyolcéves voltam, amikor apám dzsessz zenekarában bongón játszottam és 14 éves koromban már apámmal turnéztam. Zenei iskoláim: hat év klasszikus zongora, hét év úgynevezett népszerű zongora, vagyis dzsessz, újabb két év dob, majd egy esztendeig magánleckéket is vettem kizárólag rock-dobolásból. Apám zenész volt, tényleg a dzsessz-zenére ringattak. — A tizenévesek mindig hajlamosak csak a szépet látni a sztárok világából, csak a nagystilű életet? — Más világsztár sem lehet erre példa, én sem. A néha önsanyargató tanulás, meg a próbák mellett rendkívüli zenei igényességgel igyekszem hangszeremhez, a basszusgitáromon játszani és énekelni. Sok hangverseny, sok lemezkiadás kellett ahhoz, amíg kifizettem o világon egyedi példányban, csak nekem készült yamahai japán basszusgitárt. — A vetelytársak?- Engem is sok országban az utánzók hada követett pódiumon. Én ezért nem haragszom, hanem szeretném sikerem titkait átadni a fiatal énekesnőknek. Igaz, ilyenkor csalódtam is már. Csak ne látnék annyi hozzám hasonlóan viselt hajat, meg az enyémmel azonos stílusú ruhát! Én attól vagyok egyéniség, hogy keresem a változatosságot. De nem a megjelenésben, hanem a muzsikában, a dalban. Suzi, az éneklésben, muzsikában dúsfantáziájú, a pódiumon dinamikus, a nyilatkozatokban őszintén nyílt 27 éves detroiti lány tegnap este már Pesten énekelt. Előtte fejezte be 29 napos japáni körútját. Gyorsan aláírattak vele odakint még egy hathetes szerződést, lehetőleg még 1977-re szólót. Máskülönben Essex vidékén, egy parányi faluban lakik, már amikor lakik, évente összesen talán három hónapot férjével. Csütörtökön este a PVSK-pályán várják őt a pécsiek. Földessy Dénes Az utolsó élő szemtanú A tégely alján sárgán csillogó fém Lehet, hogy mégis arany volt? „Aranybánya a Keleti-Me- csekben” című írás ez év július 25-én jelent meg a Hétfői Dunántúli Naplóban. Néhány nappal később levelet kapott szerkesztőségünk Kárászról: „Valamikor az 1920-as évek elején részt vettem egy geológiai kutatásban Kárász és Magyareg- regy környékén. Érdekes dolgokat tudnék erről elmondani” Aláírás: Keresztúri József, nyugdíjas tanácselnök, Kárász. Természetes, hogy ilyen lehetőséget nem hagyhattunk veszni, s meglátogattuk otthonában a 71 éves Keresztúri Józsefet, mint ő mondotta: ezeknek az eseményeknek utolsó élő szemtanúját. — 1920-ban, vagy 1921-ben történt. Községünkbe érkezett Grósz Károly geológus mérnök. Munkásokat keresett a kutatásaihoz. Jó néhányon elszegődtünk hozzá. Magyaregregy és Kárász határában ástunk, megnyitottunk egy régebbi tárót, amelyet Grósz Károly — mint elmondta nekünk — még az első világháború előtt létesítettek. Szívügye volt a Mecsek, amikor csak pénze volt, ide jött kutatni. — Mi után kutattak? — Ezt nem mondta el nekünk Grósz Károly, csak annyit tudok, amit az ott dolgozó geológusok szavaiból kivettem. Egy társammal együtt az ércmosónál dolgoztunk. Higannyal mostuk a kibányászott földet, majd a □Hétfői higanyt elpárologtattuk, s akkor a tégely alján kevés sárgán csillogó érc maradt. Nem valami jó, Erdélyben sokkal jobb található — mondták —, de még így is gazdaságos. Aztán 1921 őszén elfogyott a pénz, és az idő is elromlott. A kutatás abbamaradt, Grósz Károly kőzetmintákkal visszautazott Pestre. Decemberben érkezett a távirat, hogy meghalt. A kutatás így abbamaradt, ám még a télea. jött egy levél Pestről, egy geológustól. Azt írta, hogy látta Grósz Károly feljegyzéseit, hogy mi mindent talált - például aranyat is - Kárász és Magyaregregy környékén, s kérte, hogy küldjünk neki kőzetmintákat. A válaszlevélben mi azt írtuk neki, hogy jöjjön le Kárászra és mi elvezetjük azokra a helyekre, ahol Grósz kutatott. De a geológus nem jött le, s nem is írt többet. Aztán a hcrmincas évek közepén újra szóba került a kutatás. Egy ismerősöm meglátogatott, s megmutatta azt a levelet, amelyet rokonától kapott Amerikából. Az amerikai magyar üzletember arról írt, hogy amikor legutóbb Magyarországon járt látogatóban, egy kárászi embertől kőzetdarabot kapott. Ezt otthon megvizsgáltatta és aranyat találtak benne. Arra kért minket, hogy küldjünk még kőzetmintákat. Hogy ki adhatta neki azt a kőzetdarabot, nem tudtuk, csak gyanítottuk, ki lehetett : egy vékényi ezermester. Felkerestük, de nem jutottunk vele zöldágra: magas jutalékot kért azért, hogy megmutatja a lelőhelyet. Nem tudtunk mást tenni: összecsomagoltunk néhány olyan kőzetdarabot azokról a helyekről, ahol Grósz Károly kutatott korábban. Ezt a csomagot a hatóságok nem engedték át a határon. Az amerikai üzletember az Egyesült Államok budapesti követségéhez fordult segítségért. A magyar hatóságok végül beleegyeztek abba, hogy itt Magyarországon megvizsgálják a kőzetmintákat, s az eredményt elküldik Amerikába. Hogy így volt-e, nem tudom. Mi is érdeklődtünk: mi volt a vizsgálatok eredménye? Nekünk azt mondták, nem találtak a kőzetekben aranyat. Érdekes történet. Keresztúri József igazán belevehetné Kárász közséq krónikájába, amelyet immár évek óta ő ír. Az általa elmondott történethez egyetlen megjegyzés: o kőzetpor higannyal való mosása a Born Ignác által felfedezett amalgámos eljárással azonos. Arany és ezüst csekélyebb értékű kőzetekből való kivonására használják. Sellei—Panyik: Kritsai templom (Kréta-sziget) Réz Bear csór ozat Baranya történelme képekben Baranya történelme képekben címmel több rézkarcsorozat elkészítésében és terjesztésében állapodott meg a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a budapesti Képcsarnok Vállalat. 1977. negyedik negyedévében jelenik meg az első kiadvány, amely a megye történelmi eseményeit eleveníti fel életképek segítségével az újkőkortól a honfoglalásig. A második illetve a harmadik kötet 1980 -1983-ban jelenne meg, s a honfoglalástól a mohácsi vészig, illetve az 1943-as szabadságharcig elevenítené fel a megyében lezajlott fontosabb történelmi eseményeket. A tematika összeállítását dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója, Be- zerédy Győző, a JPM helytörténeti osztályának vezetője és dr. Vargha Károly ny. főiskolai tanár vállalta, a rézkarcokat pécsi művészek, Bérces Gábor, Bizse János, Erdős János, H. Barakonyi Klára, Simon Béla és Soltra Elemér készíti. Huber Kálmánné, a Megyei Könyvtár dolgozója történelmi bibliográfiát állít össze az egyes eseményekhez. A rézkarcsorozatok iránt elsősorban a megye iskoláiban, művelődési és más közintézményeiben mutatkozott érdeklődés, illetve üzemek, hivatalok díszítésére is sok helyütt megrendelték. G. O. Energiatakarékosság, tiszta levegő, biztonságos özein Kalorikus berendezések tervezése, kivitelezése, szervize, hőtechnikai mérései, automatikus blokkégök rendszeres karbantartása. MÁRKASZERVIZ: PB, TÜKI, ANYO, MMG (MÜTHERM), WEISHAUPT, RIELLO, ELECTRO OIL, BLOWTHERM, DANHEAT, WAAGNER-BIRO. □ Korszerű olajégők értékesítése: Prometheus Kirendeltség, Szigethalom, a Pestvidéki Gépgyár területe (TEK). Tel.: 478-562/276-os mellék. • 1108 Budapest X., Gyömrői út 140. Tel.: 272-018, 475-730. Vevőszolgálat: 1016 Budapest I., Krisztina krt. 75. Tel.: 358-343. Csak az érdekel, ami társadalmi mondanivalót hordoz Sorsforduló volt a nagyszalontai séta Simonyifalva — Arad megyében — egy a Kárpát-medence 12 ezer magyarlakta falujából. Onnét jött Pécsre színházat rendezni Gáli Ernő, nagyon hosszú úton. Tizenhárom esztendősen a nagyváradi építész-szakközépiskolába került. Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Pest, szóval sorsa olyan életdobálta, mint szülőföldjének, Erdélynek a történelme. Most a pécsi kamaraszínpadon, a Novotny dráma alakuló díszletei között mégis egy nagyszalontai séta tűnik sorsfordulónak, abban a szép kamaszkorban. — Egyik barátommal járkáltunk — meséli — és ezt a fiút megszólitotta a helybeli színjátszók valakije: „Nem jönne el színésznek, hiszen olyan jóképű?" Engem is odavetett a kíváncsiság, és három évig ott játszottam ráérő időmben. — Éppen állás nélkül voltam, amikor 1957-ben a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola felvételt hirdetett. Egyetlen verssel, A walesi bárdokkaí felültem a vonatra. Amíg az kanyargóit velem, megtanultam hozzá egy Heltai-verset is, és igen sok, 20—30 költeménnyel jelentkezők közül felvettek színésznövendéknek. — Az építészet?! — Érettségi után (elvettek volna Bukarestbe építészmérnök hallgatónak, de nem volt pénzem. Nagyszalontán az amatőr színészkedés mellett építészként dolgoztam. Ez hasznos volt a színházművészethez is: megtanultam a térlátást, a térben való gondolkodást. • Gáli Ernő tovább küzdött. A főiskola után Aradon hét évén át eljátszott vagy harminc szerepet, mindenfélét, de belül, magában berzenkedni kezdett a rendezői igénytelenséggel szemben és szerep helyett elkezdett egész darabban gondolkodni. Sok-sok kérvény, végre Pestre jöhetett tanulni, 1968—1973 között megszerezte a színházrendezői diplomát. Közben haza-hazament, s otthon mindenféle elképzelését „élőben" kipróbálta. Rendezett. — Én sokáig a tiszta művészi színházban hittem, a szépségben, az artisztikumban. De egyszer megnéztem Major Tamás Rómeó és Júliáját és észrevettem benne a legnagyobb szépséget: az igazság szépségét. Ez érett bennem tovább, amikor asszisztáltam Major Brecht-rendezéséhez, a Sze- csuáni jólélek színpadra állításakor. Diploma, majd az aradi színházban viták az új szellemű Gáli Ernővel. Következett Temesvár. Lelkes, tehetséges, új dolgokra fogékony, fiatal magyar társulat. Aztán — sok ok miatt - mégis átköltözött az államhatárok innenső oldalán élő magyarokhoz, a Pécsi Nemzeti Színházba. — A Simonyiialvától Pécsig tartó élet milyen szinházrende- zői hitvallást formált ki Gáli Ernőben? — A szellemi őseim: Meyerhold, Brecht és Peter Brook. Ha fakad belőlem valami, annak az erei főképpen tőlük folytak belém. Hogy mit szeretnék, ha fakadna? Unom a jól megszerkesztett, csattanókra kiélezett, de sokszor problémát- lan színházat. Csak az érdekel, ami társadalmi mondanivalót hordoz. A harsányságtól, trükköktől mentes, a térben mozgó színészre épülő színház az én alkotói világom, örömöm, hogy ilyen színházhoz kerültem, ahol Novotny Gergely A vacsora című darabjában már remek alkotói mühelygondokat okoznak a problémák. Egy verssel ült fel a vonatra Dunai Imre F. D.
