Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-14 / 101. szám
1977. április 14., csütörtök Dünantmt napló 3 Tanácstagi beszámolók Pécsett Mi foglalkoztatja a választókat? ■ Növekvő érdeklődés | Hatszázhat javaslat ■ Közérdekű észrevételek A z évente sorrake- rülő beszámológyűlések azok az alkalmak, amikor a választók és a választottak találkoznak, s a tanácstag saját munkáján túl számot adhat a tanács egyetemes munkájáról , is, a várospolitikai célkitűzések megvalósításáról, a soron lévő feladatokról. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet érdemelnek ezek a találkozók, amelyek a lakosság és a tanács kapcsolati rendszerében fontos helyet foglalnak el. Érdemes gondolkodni azon, hogy az alacsony részvételi arányt milyen módon lehet növelni. Választókerületenként átlagosan 20 pécsi polgár részvételével tartották meg februárban és márciusban az idei városi tanácstagi beszámolókat. Nem nagy ez a szám, s e részvételi aránnyal még akkor sem lehetünk elégedettek, ha ez megfelel az országos átlagnak. Pécsett a tanács írásos útmutatóval segítette a tanácstagokat, hogy a beszámolókon egy nyelven beszélve adjanak tájékoztatást a város eredményeiről, gondjairól. A gyűlések előkészítésében, szervezésében pedig nagy szerepet vállaltak a lakóbizottságok. Talán ezeknek is tulajdonítható, hogy a tavalyi 1898 résztvevővel szemben idén 2133-an jelentek meg a gyűléseken. Reális tájékoztatás A beszámoló-gyűléseken megjelent pécsiek tanácstagjuktól reális tájékoztatást kaptak a város helyzetéről. Nem kaptak teret a bizonytalan ígérgetések, amelyek csak arra jók, hogy később nehéz helyzetbe hozzák ó városi vezetést. A reális helyzetfelmérés mellett hangot kell kapnia a lakosság javaslatainak, bejelentéseinek. Ezeklből felmérhető, hogy mi foglalkoztatja a pécsieket, milyen gondjaikra várnak orvoslást Az elhangzott 606 javaslatról összeállított rögtönzött statisztika érdekes következtetésekre ad lehetőséget. Mindenekelőtt figyelemreméltó az, hogy az előző évihez képest most 188-cal több javaslat hangzott el. Évről évre kévesebben' panaszkodnak a vízellátásra, csökken az iskolákkal, óvodákkal kapcsolatos bejelentések száma, a kereskedelmi ellátás javulására enged következtetni, hogy erről is kevesebben szóltak. Viszont. -. Ugrásszerűen megnőttek az utak, járdák, csatornák állapotával kapcsolatos észrevételek, s ezek túlnyomó többsége a város ún. peremterületein hangzott el. Ugyanígy vezető helyet foglalnak el a kommunális ellátással, a szolgáltatásokkal, a közvilágítással kapcsolatos bejelentések nagyrészt ugyancsak a peremterületekről. Peremterületek. Az ittlakók mindig úgy érzik, hogy rájuk kevesebbet áldoz a város, holott Pécs velük együtt Pécs. Igazuk von! Ezt különböző lakóterületi fórumokon az illetékesek is elismerik, elfogadható magyarázatát is adják. Az út, a járda azonban rossz, a szennyvíz az utcán folyik, s a közvilágítás arra* jó, hogy sötétedés után mindezt jótékony homályba burkolja. A peremterületi panaszokra jobban oda fognak figyelni és a lehetőségekhez mérten orvosolni kell azokat. Egészség ügyi-szoc iá I politikái vonatkozásban tavaly mindössze 4 javaslat hangzott el, idén 29. Az Ady Endre utcai rendelő kiesése által okozott gondok mellett az idősek problémái kaptak hangot. Legtöbben a szociális otthoni helyek elégtelenségét tették szóvá, tudva azt, hogy a bővítésre a közeli években szinte semmi lehetőség nincs. De — úgy vélték — legalább felszínen marad a téma. gofídófáta Többen felvetettek egy régi gondolatot: a nyugdíjasházat. Már a harmadik ötéves terv végén szóba került egy ifyen iVi- tézmény szükségessége, de máig sem valósult meg. Pedig egy nyugdíjasok házával sok kihasználatlan lakást lehetne felszabadítani és segítségükkel nagycsaládok lakásgondját megoldani. A közérdekű bejelentéseket illetően érdemes elmondani, hogy egy részük találkozott a tanácsi célkitűzésekkel, sőt olyanok is voltak, amelyekre a tanácstag mint megvalósulókra' reagálhatott H. I. MM-akció Anyám könnyű álmot ígér A Munka; és művelődés akció keretén belül SÜTŐ ANDRÁS: Anyám könnyű álmot ígér c. könyvét ajánljuk a szocialista brigádok figyelmébe. „Néö körül az udvaron1, az. tán a faluban, s szólj rólunk" — mondja az anya „biztató”-ként a városból hazalátogató író fiának. A színtér — amely a naplójegyzet anyagát adja — a Kolozsvártól alig félszáz kilométerre levő, magyarok és románok lakta terület: Pusztakamarás. Az otthoni látogatásokból, a rokonok, ismerősök közti beszélgetésekből a község közelmúlttörténetének a mozaikja villan elő. A kötet arckép- csarnokának középpontjában a szülők alakja áll. A fúró-faragó, örökké nyugtalan apa élete a szüntelen készülődés, reménykedés, jobbra vágyás jegyében telt el. Tervei, nekibuzdulásai változatos akadá^ lyokon — háborún, kulák- listán, helyi vezetők szeszélyein buktak el. A szelíd anya tevékeny alakja mellett a népes rokonság mindennapi gondja-baja is gazdag naplótémát ad Sütő Andrásnak. S e napló — melyhez az anya könnyű álmot ígért fiának a Csalogató- nál kezdve az Idő... a szerencse*... és Fulton Róbert nyomába szegődve — az epilógusnál ér véget. — ki — Nem kell a „sötétben" tapogatózniuk Elkészült Pécs gázközm ű-térképe Nemrég súlyos gázrobbanást előzött meg a gyors beavatkozás Pécsett, a Szabadság úton. A DÉDÁSZ- közműépítők „telibementek” egy fővezetéknek, nagy erővel ömlött a gáz. A régi, elavult közműtérkép cserbenhagyta az építőket. Pécs belvárosában a közművek: csatornák, víz-, gáz-, postai vezetékek földalatti kiterjedését alig ismerik a javítók, az építők. Nem tudják mélységüket, keresz- tezési pontjaikat. Nincsenek pontos, jól használható köz- mű-leltár-rajzok. Egyedül a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat fordít erre nagy figyelmet, négymillió forintért egy naprakész gázközmű-térképet szer- kesztetett geodéták bevonásával. Annyit elértek a közművekért felelős vezetők, hogy a beruházási programokat viszonylag jól egyeztetik. Vagyis a tervezés szintjén kezd kialakulni az egészséges összhang, mindazok ellenére, hogy a kivitelezés még lassúj akadozik. Pécsett, az MTESZ székházban megtartott ankét résztvevői a városi közműrekonstrukciók egyeztetési lehetőségeivel foglalkoztak. Javaslatok hangzottak el arról, hogy a belvárosban is épülhetne legalább egy közmű-folyosó. Minden közmű-rekonstrukciót, beruházást meghatároz az útkorszerűsítés. Kár, hogy a vállalatok nem ismerik a középtávú útfejlesz- tési programokat. A jobb szervezési összhang érdékében elengedhetetlen, hogy egyeztessék a kivitelezési terveket éves, fél- és negyedéves, valamint havi lebontásban. Budapesten az előre beadott építési és rekonstrukciós programokat két hét alatt egy számítógép egyezteti és ezután már kész objektív, pénzügyileg is alaposan pontosított tényekkel állnak szemben a közműépítők. Az ankét felszólalói szerint koordináló gazdát kellene találni a közműfejlesztésekre vonatkozó középtávú terveknek, mert így elmosódik a felelősség. Csuti János lacgtaliticss» másfél ara wait Néma külföldi az autóbuszban „Nem tudtuk, nincs-e nála fegyver? Csak a szemünkkel beszélgettünk” Azon a hajnalon minden ugyanúgy indult, mint szokott — Berta Ernő a lakása előtt parkoló autóbuszhoz igyekezett, várta az éjszakából előbukkanó utasokat, a cserkúti MEZŐGÉP munkásait, akiket el kell vinnie Cserkútra. Párás volt a levegő, Berta Ernő bemászott a vezetőülésre, indítózott és felkapcsolta a tompított fényt. Akkor látta meg az idegent. Térdig sárosán állt, KiÜkla- bátban, a busz lámpája előtt és valami papírost nézegetett. — Éreztem, hogy valami nem stimmel — mondta. — Intettem neki, hogy jöjjön fel a buszba. És az idegen lassan fellépett a lépcsőn. Egyedül voltak. — Hova, hova? Ezt kérdeztem tőle, de az csak széttárta a kezét és a fejét csóválta. Egy ideig nézett, aztán hirtelen odanyújtotta az útlevelét. Polska, olvastam, tehát lengyel a koma. És, valószínűleg valahová az Adriára szeretne menni ... iNem szólt egy kukkot sem magyarul. Intettem, hogy üljön oda mellém, aztán elindultam. Az autóbusz egy határmenti falucskából, Sósvertikéből indult azon a hajnalon. Menetideje másfél óra Cserkútig. így, kettesben buszoztak a következő megállóig. — Tudtam, hogy a következő megállóban száll fel Kerényi Sándor önkéntes határőrtársam, gondoltam, vele majd megoldjuk valahogyan a dolgot. — Amikor felszálltam a buszba, mindjárt láttam, hogy mi a helyzet — emlékszik visz- sza Kerényi Sándor az esetre. — Berta az én helyemre ültette az idegent, én meg leültem máshová, közel az új jövevényhez. Nem szóltunk mi egymáshoz egy szót sem, hátha tud magyarul. Azt sem lehetett tudni, hogy lapul-e valami fegyver a kiska- bát alatt vagy a nadrágzsebben? iFogják le? Hátha elkezd lövöldözni! Időközben megtelt az autóbusz munkásokkal, akik az égvilágon semmit sem tudtak az egészről, ültek, beszélgettek és bóbiskoltak az üléseken, mint máskor. — Csak a szemünkkel beszélgettünk a Kerényivel — magyarázta Berta Ernő. — Közben lassan befutottunk Cserkútra. És akkor intettem Keré- nyinek, hogy maradjon a buszon. A koma is észrevette, hogy ebből nem lesz Adria,' akkor már egészen szorosan mellette voltunk, nem is tanúsított semmi ellenállást, szépen bekocsikáztunk vele a harmadik kerületi rendőrőrsre. Ott elmondtam, hogy határsértőt fogtunk el Sósvertikén, kijöttek érte és elvitték. A többi már nem ránk tartozik. Nem ajánlatos idegennek lenni a határ mentén. Sok önkéntes határőr tevékenykedik arrafelé, az ismeretlen arc hamar kitűnik. Berta Ernő tavaly májusban tett sokadmagával fogadalmat, kapcsolata azonban a határőrséggel régebbi keletű. — Aki helybeli és horgászik — mondja —, az szinte kivétel nélkül mind együttműködik a határőrséggel. Ismerjük a terepet, mint a tenyerünket, ismerjük az odavalósi embereket, sőt még a rendszeresen odajáró horgászokat is. Még soha sem volt baj, ha mi a parton tartózkodtunk .. És bólogatnak a többiek is. Komé László Zalátáról, Verkó- czi György Vejtiből és Nagy Sándor Kemséről. Hát, további sok sikert, jó együttműködést és közben nagy halakat kívánok. Kampis Péter Nem vallottak szégyent Tojástörő adminisztrátorok Fellendült a háztáji és kisegítő gazdaságok tojástermelése. Emellett idén Baranya végzi a tojás, a baromfi és a nyúl termeltetését, valamint felvásárlását „So- mogy-ország” megyénk felé eső részében. Márciusban és április elején csaknem kétszer annyi tojás érkezett a Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalathoz, min* az előző év hasonló időszakában. Ez gondot okozott, mert a tojás feldolgozását nem lehet halogatni romlandósága miatt. A tészta és porító üzemek ugyanakkor nagy mennyiséget kérnek ilyenkor tavasszal. A tojásfeldolgozás szezonális munka. A Mecsek Zengő szocialista brigád töri fel két műszakban a tojásokat a közös vállalat Rét utcai telepén. Szűrik, keverik, hűtik, előkészítik szállításra. Bár túlóráztak, s szabad szombatokon is dolgoztak a nők, mégsem „bírtak” a rengeteg tojással. Ekkor jelentkezett az alig két hete alakult Zrínyi Ilona „munkaügyes" brigád: besegítenek a tojástörőknek társadalmi munkában. Később az Engels Frigyes számviteli-pénzügyi szocialista brigád és a Petőfi Sándor tmk-s brigád is csatlakozott hozzájuk. Munkaidő után az adminisztrátorok és a tmk-sok gumicsizmát, fehér köpenyt húztak és beálltak tojást törni. Nem vallottak szégyent. Az eddig végzett társadalmi munkájuk értéke megközelíti a 150 ezer forintot. De mint elmondták: könnyebb íróasztal mellett dolgozni, mert nehéz volt emelgetni a tojással teli kannákat és az állás is fárasztó. Többszörösen is hasznosnak mutatkozik e rendhagyó társadalmi munka. Egyrészt így időben feldolgozták a tojásokat, másrészt közelebb kerültek egymáshoz a fizikai és adminisztratív dolgozók, mélyültek a munkatársi kapcsolatok. Valóságos „tojáshegyek” várnak feltörésre a Rét utcai üzemben Egészítse ki hanglemeztárát folyamatosan hanglemez szakboltunkból, ahol a MÜVÉSZLEMEZEK legteljesebb választékából válogathat, vásárolhat... Pécs, Kossuth L. u. 20. sz. Telefon: 17-506
