Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-03 / 2. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! § Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 2. szám 1977. január 3., hétfő Ára: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szilveszter éjszakaion Óránként X7 ezren utazhatnak lUet-nyuptj vonal Észak-déli vonal: elkészült szakasz épülő szakasz A budapesti metró térképe ma, holnap és holnapután Felavatták a főm legújabb metró­vonalát Pénteken délelőtt ünnepi kül­sőségek között átadták rendel- v tetésének a főváros észak—déli metróvonalának 1. szakaszát a Nagyvárad téren. Az avatáson Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket; megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, dr. Trautmann Rezső, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Bor- bándi láncs, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára, Bondor József, Keserű Já­nosáé, Polinszky Károly és Bul­lái Árpád, a Kormány tagjai. Az ünnepségen ott volt állami és társadalmi életünk sok is­mert személyisége, részt vettek a metró építésében közreműkö­dő tervező- és kivitelező válla­latok vezetői és dolgozói. Az avatáson megjelent J. A. Kose- lov, a Szovjet Közlekedési és Építési Minisztérium metrófőosz­tályának vezetője. Szépvölgyi Zoltán ünnepi be­szédében hangsúlyozta, hogy az új metróvonal forgalomba- adása jelentős állomásnak szá­mít Budapest tömegközlekedési életében. Megnyitásával jobb, kényelmesebb utazási körülmé­nyek biztosíthatók, az utasok az eddiginél gyorsabban érik el úticéljukat. A Nagyvárad teret a Deák térrel összekötő 3,7 kilo­méter hosszú útvonalon napon­ta a számítások szerint mintegy 360 000-en utaznak. Az észak—déli metróvonalat az építők határidőre, míg az ehhez kapcsolódó aluljárók és felszíni csomópontok jelentős részét határidő előtt készítették el. A hat esztendős nehéz, erő­feszítésekkel teli munkában csaknem félszáz vállalat több­ezer dolgozója vett részt. A beszédet követően Szép­völgyi Zoltán felkérésére Lázár György miniszterelnök elvágta az avatószalagot, majd az ün­nepség résztvevői metróra száll­tak, s végig utaztak az átadott új szakaszon. A vendégek vala­mennyi állomást megtekintették. Az észak—déli metró első szakaszán az új négykocsis sze­relvényeket 2,5—5 percenként indítják majd; az útvonalat a vonatok hét perc alatt teszik meg; a kocsik irányonként és óránként 17 000 utast szállíta­nak. A vendégek útjukon elisme­réssel szóltak a metróépítők áldozatkész munkájáról, arról az összefogásról, amelynek eredményeként elkészítették és átadták az észak—déli metró I. szakaszát, amelyen a forga­lom január 1-én délben meg­indult. A tartalomból: Üdvözlet ■ Uszty-llimszkből Mi változott a KRESZ-ben? Legemlé­kezetesebb szilveszterem... Hová lettek a vadnyulak? Újra kemény a somogyi ököl? 82 éves és lesben áll Búcsúznak a masiniszták Új betétfajta: a takaréklevél Pécs újszülöttje: Tarr Orsika Forrt a Széchenyi tér — és összement Megszólaltak a fanfárok. • ■ Vallatják a somogyi földeket Kőolaj és földgáz Hosszabb ideig tartó, gondos előkészítő munka után, ismét vallatják a földet Somogybán: meggyorsult a megyében a kő­olaj- és földgázkutatás. Ettől a munkától szerény, de remé­nyekre jogosító telepek felde­rítését várják. A mély földtani felépítés alapján három kuta­tási területet jelöltek ki. Az egyik a zalaii határ mentén hú­zódik, a másik a Sió-völgyé­ben, a harmadik pedig a Drá­va medencében terül el. A legjelentősebbnek ezek közül a Dráva-völgyit tartják. A fúrótornyok először 1935- ben jelentek meq Somogybán, azóta összesen 42 kutatási te­rületen folyt változó nagyság- rendű munka. 1970 végéig 494 ezer 129 méter kutatófúrást mélyítettek. Több mint a felét 1961 és 65 között. A feltárt te­lepek többsége ipari jelentősé­gű, tehát gazdaságosan kiter­melhető, bár a készletek a kö­zepesnél kisebbek. Ezenkívül több somogyi településen talál­tak kőolajnyomokat, amelyek a kutatás számára figyelemremél­tóak, A feltárt kőolaj- és gáz­telepek egyrészét azóta már le­termelték. 1965 után a fúró­tornyokat más, nagyobb remé­nyekre jogosító területekre vit­ték át Somogybái. A kutatómunka azonban csak látszólaq szünetel. A IV. ötéves terv időszakát arra hasz­nálták fel, hogy az addigi eredményeket egységbe foglal­ják és az ennek során kialaku­ló földtani modell alapján ké­szítsék elő a kutatások folyta­tását. A földtani elemző mun­kával egyidőben megkezdődtek a Dráva-völgyében és a zalai határ mentén a korszerű, fel­színi geofizikai kutatások. Ezek kezdeti eredményei juttatták arra a következtetésre a kuta­tókat, hogy a siker reményében ismét meg lehet kezdeni a fú­rásokat 1975-ben Darány kör­nyékén állították fel a fúrótor­nyot, és a kezdeti eredmények a törekvések helyességét iga­zolták. 1976-ban ezen a terü­leten új, kevert gáztelepet és két kőolajtelepet ismertek meg. Hasonló eredménnyel járt a kutatás a megye nyugati ha­táránál, o zalai Liszó térségé­ben is, ahol ipari jelentőségű széndioxidban dús gázkeveré­ket és négyes gáztelepet fedez­tek fel. Az V. ötéves tervben nem csak ezeken a területeken foly­tatják tovább a kutatást, ha­nem megfelelő előkészítés utón újabb helyeken is megkezdik. A felszíni geofizikai mérések, és a földtani kutatás alapján arra a következtetésre jutottak, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt szakemberei, hogy az országos tevékenységhez képest kisebb kapacitással is a hosszabb távú, tervszerű fú­rásos kutatás sikert ígér. Az ezzel kapcsolatos munka megélénkülését bizonyítják a számok is. 1976-ban 3 ezer mé­ter kutatófúrást mélyítettek. 1977-ben pedig 12,5 ezer mé­ter Szerepel már a tervekben. A kutatók azzal számolnak, hogy az V. ötéves terv időszaka alatt, összesen 73 ezer méter kutatófúrást mélyítenek So­mogybán. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fúrások az in­formációt szolgálják. Azt álla­pítják meg, hogy van-e szén- hidrogén és körülbelül meny­nyi. A fúrófej ezért az informá­cióért hatol esetleg 1900— 3500 méter mélyre a földbe. A kutatás nem olcsó. Az or­szágban évente 200 métert fúrnak kutatási célból, és kb. 100—150 ezer méter a termelő fúrások hossza. Ez a munka évente, 3 milliárd forintjába kerül a népgazdaságnak. Kettő milliárd ebből kutatási célt szolgál. Rendszeres kutatás nél­kül azonban nincs termelés. Kercza Imre A tanácstalanság nem tartott sokáig ... ...hiszen 1977-ben először megtelt a Csongor-sarok... Szokolai István képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom